Külkereskedelem és fizetési mérleg

A külkereskedelem-statisztika két fő területből tevődik össze. A termékforgalmi statisztika a fizikailag létező termékeknek az országok közötti mozgásáról gyűjt adatokat, a szolgáltatás-külkereskedelmi statisztika a jellemzően nem tárgyiasuló szolgáltatások (pl. turizmus, szállítás) nemzetközi forgalmát veszi számba. Bár a termelés nagyobbik részét a szolgáltatások jelentik, a külkereskedelmi forgalomnak mintegy négyötöde a termékekhez kötődik. A különbség az eltérő mértékű raktározhatóságból, szállíthatóságból adódik. A fizetési mérleg egy olyan statisztikai kimutatás, amely rendszerszerűen összefoglalja egy adott ország egy adott időszakra vonatkozó, külfölddel kapcsolatos gazdasági tranzakcióit. A külkereskedelmi folyamatok hosszabb időszakon keresztül történő alakulását a Helyzetkép a külkereskedelemről című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Böngéssze a KSH koronavírus-helyzettel összefüggő adatait!

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett a járványügyi veszélyhelyzet szempontjából legfontosabb területek folyamatainak alakulását bemutassuk, ezért már korlátozott információs bázison is végzünk gyorsbecsléseket. A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény napi/heti/havi frissítésű előzetes adatokon keresztül világít rá a vírushelyzet időszakának gazdasági és társadalmi hatásaira.

856 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet februárban, az export 9,3, az import 10%-kal nőtt januárhoz képest, Külkereskedelmi termékforgalom, 2021. február (első becslés)

2021. februárban az export euróban számított értéke 0,8, az importé 3,9%-kal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 2020. februárhoz mérten 255 millió euróval romlott. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi forgalom szintje az exportoldalon 9,3, az importoldalon 10%-kal emelkedett.

810 millió euró volt a szolgáltatás-külkereskedelmi többlet a IV. negyedévben, Szolgáltatások külkereskedelmi forgalma, 2020. IV. negyedév

2020 IV. negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 31, importja 25%-kal csökkent az előző év azonos negyedévéhez képest. Az aktívum 810 millió euró volt, 855 millió euróval kevesebb a 2019. IV. negyedévinél. A koronavírus okozta járvány negatív gazdasági hatásai a szolgáltatás-külkereskedelemben az előző negyedévhez képest export oldalon valamelyest fokozódtak, míg import tekintetében enyhültek. Az export 11%-kal csökkent, az import 5,9%-kal bővült.

Helyzetkép a külkereskedelemről, 2019

2019-ben a termékbehozatal 5,7, a kivitel 4,2%-kal bővült, ennek üteme ugyanakkor export- és importoldalon egyaránt lassult az egy évvel korábbihoz képest. Termék-külkereskedelmi mérlegünk 1,6 ezer milliárd forint többlettel zárt, aminek összege nemcsak elmaradt a 2018. évitől, hanem jóval kisebb volt, mint a dinamikusan bővülő szolgáltatás-külkereskedelem 2,9 ezer milliárd forintos aktívuma. A szolgáltatásexport bevételei rekordmértékben meghaladták a szolgáltatásimport értékét.

Külkereskedelmi folyamatok 2020. január–május

A 2019 végén, Kínában kitört Covid–19-járvány 2020. március elejére világméretűvé vált, ami a kedvező hazai gazdasági-társadalmi folyamatokat is megtörte. A járvány a termék-külkereskedelem mellett a korábbi válságokkal szemben ellenálló szolgáltatás-külkereskedelemben is számottevő visszaesést okozott. 2020 áprilisában és májusában nagymértékben visszaesett a külkereskedelmi teljesítmény, mely az árucsoportok és szolgáltatások széles körét érintették.

Hazánk külkereskedelme 2019-ben

2020 márciusában globális méreteket öltött a koronavírus-járvány. Az emiatt hozott kormányzati és vállalati intézkedések jelentősen befolyásolják külkereskedelmünk nagyságát, szerkezetét. A járvánnyal leginkább sújtott országok többsége hazánk legfontosabb termék-külkereskedelmi partnerei közé tartozik. 2019-ben a teljes termékforgalomból Németország kiemelkedően, 27%-kal részesedett, Franciaország, Kína, Olaszország és Spanyolország aránya 2–5% között volt.