Külkereskedelem és fizetési mérleg
A külkereskedelem-statisztika két fő területből tevődik össze. A termékforgalmi statisztika a fizikailag létező termékeknek az országok közötti mozgásáról gyűjt adatokat, a szolgáltatás-külkereskedelmi statisztika a jellemzően nem tárgyiasuló szolgáltatások (pl. turizmus, szállítás) nemzetközi forgalmát veszi számba. Bár a termelés nagyobbik részét a szolgáltatások jelentik, a külkereskedelmi forgalomnak mintegy négyötöde a termékekhez kötődik. A különbség az eltérő mértékű raktározhatóságból, szállíthatóságból adódik. A fizetési mérleg egy olyan statisztikai kimutatás, amely rendszerszerűen összefoglalja egy adott ország egy adott időszakra vonatkozó, külfölddel kapcsolatos gazdasági tranzakcióit. A külkereskedelmi folyamatok hosszabb időszakon keresztül történő alakulását a Helyzetkép a külkereskedelemről című éves elemzésünkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege
A mutató leírása
A termékkivitel és a termékbehozatal értékének a különbsége egy adott hónapra, vagy az év eddig feldolgozott hónapjaira összességében, millió euróban kifejezve. Amennyiben az export értéke meghaladja az importét, akkor külkereskedelmi többletről (aktívumról) beszélünk, ellenkező esetben hiányról (passzívumról) van szó.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2020. július
A külkereskedelmi termékexport volumenváltozása
A mutató leírása
A termékkivitel mennyiségének változása az előző év azonos időszakához képest. A volumenben közölt adatok kiküszöbölik az ár- és árfolyamváltozások hatásait. Az itt közölt volumenadat nincs megtisztítva a naptárhatástól.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2020. július
A külkereskedelmi termékimport volumenváltozása
A mutató leírása
A termékbehozatal mennyiségének változása az előző év azonos időszakához képest. A volumenben közölt adatok kiküszöbölik az ár- és árfolyamváltozások hatásait. Az itt közölt volumenadat nincs megtisztítva a naptárhatástól.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2020. július
A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom egyenlege
A mutató leírása
A szolgáltatásexport és a szolgáltatásimport értékének a különbsége egy adott negyedévre, vagy az év eddig feldolgozott negyedéveire összességében. Amennyiben az export értéke meghaladja az importét, akkor szolgáltatás-külkereskedelmi többletről (aktívumról) beszélünk, ellenkező esetben hiányról (passzívumról) van szó.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2020. II. negyedév
Ajánló
251 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet augusztusban, Külkereskedelmi termékforgalom, 2020. augusztus (első becslés)
2020. augusztusban az export euróban számított értéke 2,5, az importé 5,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 236 millió euróval javult.
790 millió euró volt a szolgáltatás-külkereskedelmi többlet a II. negyedévben, Szolgáltatások külkereskedelmi forgalma, 2020. II. negyedév
2020 II. negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 40, importja 25%-kal csökkent az előző év azonos negyedévéhez képest. Az aktívum 790 millió euró volt, 1634 millió euróval kevesebb a 2019. II. negyedévinél. A koronavírus okozta járvány gazdasági hatásai a szolgáltatás-külkereskedelem több területén az előző negyedévihez képest még tovább fokozódtak.
Helyzetkép a külkereskedelemről, 2019
2019-ben a termékbehozatal 5,7, a kivitel 4,2%-kal bővült, ennek üteme ugyanakkor export- és importoldalon egyaránt lassult az egy évvel korábbihoz képest. Termék-külkereskedelmi mérlegünk 1,6 ezer milliárd forint többlettel zárt, aminek összege nemcsak elmaradt a 2018. évitől, hanem jóval kisebb volt, mint a dinamikusan bővülő szolgáltatás-külkereskedelem 2,9 ezer milliárd forintos aktívuma. A szolgáltatásexport bevételei rekordmértékben meghaladták a szolgáltatásimport értékét.
Külkereskedelmi folyamatok 2020. január–május
A 2019 végén, Kínában kitört Covid–19-járvány 2020. március elejére világméretűvé vált, ami a kedvező hazai gazdasági-társadalmi folyamatokat is megtörte. A járvány a termék-külkereskedelem mellett a korábbi válságokkal szemben ellenálló szolgáltatás-külkereskedelemben is számottevő visszaesést okozott. 2020 áprilisában és májusában nagymértékben visszaesett a külkereskedelmi teljesítmény, mely az árucsoportok és szolgáltatások széles körét érintették.
Hazánk külkereskedelme 2019-ben
2020 márciusában globális méreteket öltött a koronavírus-járvány. Az emiatt hozott kormányzati és vállalati intézkedések jelentősen befolyásolják külkereskedelmünk nagyságát, szerkezetét. A járvánnyal leginkább sújtott országok többsége hazánk legfontosabb termék-külkereskedelmi partnerei közé tartozik. 2019-ben a teljes termékforgalomból Németország kiemelkedően, 27%-kal részesedett, Franciaország, Kína, Olaszország és Spanyolország aránya 2–5% között volt.
Az európai statisztikai adatok közzététele a Brexit után a statisztikai publikációkban
2020. február 1-jén életbe lépett az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kilépési megállapodás (Brexit). Mivel az unió ezentúl csak 27 tagállamot foglal magában, az eddigi uniós átlag, uniós összesen összetétele is megváltozik. Ugyanakkor a különböző felhasználási célok miatt mérlegelni kell a régi és az új aggregátumok párhuzamos közlését is, és az idősorok visszavezetése az új összetételre szintén kezelendő kérdés. Mindezeket figyelembe véve szükséges átalakítani az uniós statisztikai adatok közzétételét.
Kapcsolódó témakörök
Módszertani információk
Kapcsolódó hivatkozások
- Mutatószámrendszerek, időszaki adatfelvételek
- Magyar Nemzeti Bank
- Hivatalos Statisztikai Szolgálat – Külgazdasági és Külügyminisztérium
Gyorstájékoztatók |
Legutóbbi megjelenés | Következő megjelenés |
|---|---|---|
| Külkereskedelmi termékforgalom, 2020. augusztus (első becslés) | 2020.10.09. | 2018.01.09. |
| Külkereskedelmi termékforgalom, 2020. július (második becslés) | 2020.10.02. | 2018.02.02. |
| Szolgáltatások külkereskedelmi forgalma, 2020. II. negyedév | 2020.08.28. | 2020.11.30. |
Kiadványok |
Megjelent |
|---|---|
| Monográfia – A nemzetközi vándorlás területi hálózatai a Kárpát-medencében, 2011–2017 | 2020.09.29. |
| Magyar statisztikai évkönyv, 2019 | 2020.09.25. |
| Magyarország, 2019 | 2020.09.01. |
| Helyzetkép a külkereskedelemről, 2019 | 2020.08.17. |
| Magyarország, 2020. I. negyedév | 2020.08.10. |
| Külkereskedelmi folyamatok 2020. január–május | 2020.07.09. |
| Magyarország számokban, 2019 | 2020.06.05. |
| Magyar statisztikai zsebkönyv | 2020.05.25. |
| Az olaszországi gyárbezárások esetleges hatásai a magyar gazdaságra | 2020.04.21. |
| Területi statisztikai évkönyv, 2018 | 2019.12.20. |
| Magyarország, 2019. I–III. negyedév | 2019.12.19. |
| Magyarország, 2019. I–II. negyedév | 2019.10.03. |
| Magyar statisztikai évkönyv, 2018 | 2019.09.30. |
| Helyzetkép a külkereskedelemről, 2018 | 2019.09.09. |
| Magyarország, 2018 | 2019.07.11. |
| Magyarország, 2019. I. negyedév | 2019.07.10. |
| Magyar statisztikai zsebkönyv, 2018 | 2019.06.13. |
| Szolgáltatások külkereskedelmi forgalma, 2018. I–IV. negyedév | 2019.03.07. |
Közzétételi és revíziós naptár
Adatvizualizációk
