Turizmus, vendéglátás

2020 augusztusában Magyarország külső schengeni határain a határátkelőhelyek forgalma (3,6 millió fő) 61%-kal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól, júniushoz és júliushoz viszonyítva nagyobb volt az éves visszaesés mértéke. A csökkenés a magyar állampolgárok esetében jelentősebb volt (76%), mint a külföldiek körében (57%), és honfitársaink a korábbi évek tendenciájával ellentétben idén augusztusban kevesebbszer lépték át a schengeni határt, mint júliusban.

A korlátozások májusi feloldását követően egyre kisebb a vendéglátóhelyek forgalomkiesése az egy évvel korábbihoz viszonyítva. 2020 júliusában 125 milliárd forintos forgalmat értek el, amely összehasonlító áron számolva 18%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. A kereskedelmi és a munkahelyi vendéglátóhelyek esetében az előző évhez képesti forgalomcsökkenés egyaránt mérséklődő tendenciát mutat az áprilisi mélypont óta.

2020. júliusban a koronavírus okozta járvány hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma 75, a belföldi vendégek által eltöltötteké 18%-kal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Az összes vendégéjszaka 82%-át a belföldi vendégek töltötték el. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 41%-kal volt kevesebb. Részben a korlátozások május végi feloldásának köszönhetően a belföldivendég-forgalom júniusban kezdődött dinamikus növekedése júliusban is folytatódott, a vendégéjszakák száma a háromszorosára nőtt az előző hónaphoz viszonyítva.

2019-ben még bővülés jellemezte Magyarország turizmusát. A nemzetközi trendekkel összhangban 2019-ben hazánkban is kedvezően alakultak a turisztikai folyamatok. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma enyhébben, az üzleti célú egyéb szálláshelyeké erőteljesebben bővült. A magyar lakosság 9,0%-kal több utazást tett külföldre, mint 2018-ban, míg a más országból hozzánk érkezők száma 6,5%-kal emelkedett.

A koronavírus-járvány miatt márciusban bevezetett utazási korlátozások következtében 2020 I. negyedévében 13%-kal kevesebb külföldi látogatott Magyarországra, mint 2019 azonos időszakában, miközben a kiadásaik összege folyó áron 7,9%-kal csökkent. Jelentősen visszaesett a több napra érkezők körében az üzleti és konferencia célú utazások száma, míg az egy napra érkezők esetében a szabadidős, valamint a rokon- és barátlátogatási célúaké. A magyar állampolgárok külföldre tett utazásai 19%-kal csökkentek.

Tudja, hogy a vendégéjszakák száma alapján az elmúlt 12 évben mely települések voltak a legnépszerűbb turisztikai célpontok? Kíváncsi arra, hogy 2019-ben a külföldiek mennyivel több éjszakát töltöttek a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2008-ban? És vajon hány fürdőiről ismert, illetve hány Balaton-parti település fér fel a 30 leglátogatottabb település listájára?

Nézze meg az erről készült interaktív ábránkat.

A koronavírus-járvány következtében meghozott utazási korlátozások bevezetése, a külföldi vendégforgalom évek óta tartó folyamatos bővülését törte meg hazánkban is. 2020 márciusában jelentősen visszaesett a nemzetközi turizmus. Az elmúlt években a külföldiek generálták a vendégforgalom mintegy felét a kereskedelmi szálláshelyeken, az utazásokhoz kapcsolódó kiadásaik összege pedig 2019-ben elérte a 2,3 ezer milliárd forintot.

2020. február 1-jén életbe lépett az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kilépési megállapodás (Brexit). Mivel az unió ezentúl csak 27 tagállamot foglal magában, az eddigi uniós átlag, uniós összesen összetétele is megváltozik. Ugyanakkor a különböző felhasználási célok miatt mérlegelni kell a régi és az új aggregátumok párhuzamos közlését is, és az idősorok visszavezetése az új összetételre szintén kezelendő kérdés. Mindezeket figyelembe véve szükséges átalakítani az uniós statisztikai adatok közzétételét.

2017-ben tovább nőtt a turisztikai célú utak száma hazánkban, és az ehhez kapcsolódó kiadások összege is, a legtöbbet továbbra is a német, az osztrák és a román turisták költötték. A magyarok belföldre és külföldre is több turisztikai célú utazást tettek, és többet költöttek, mint egy évvel korábban.