Turizmus, vendéglátás

A turizmus olyan személyek tevékenysége, akik saját szokásos környezetükből más helyre utaznak, ahol folyamatosan legfeljebb egy évet töltenek el, de nem folytatnak keresőtevékenységet. A turizmus és vendéglátás témaköre magában foglalja a magyarországi határátkelők átutazó forgalmára, a beutazó, a belföldi és a kiutazó turizmus keresleti oldalára, a turistákra, utazásaikra, valamint az ehhez kapcsolódó költésekre vonatkozó statisztikákat. Emellett tartalmazza a magyarországi szálláshelyek kapacitásának, vendégforgalmának és bevételeinek statisztikáit, valamint a vendéglátóegységek jellemzőit. A turizmus és vendéglátás adatait a Helyzetkép a turizmusról, vendéglátásról című elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Megújult a Heti Monitor!

2023. október 11-től a KSH Heti Monitort a KSH Monitor váltja fel. A hivatal honlapján elérhető interaktív ábragyűjtemény továbbra is a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt tájékoztatást, ugyanakkor kibővült a gyorstájékoztatók ábráival, így ennek megfelelően témakörönként részben átalakított tartalommal jelentkezik.
A KSH Monitor ábrái döntően továbbra is kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetők.
Böngéssze a KSH legfrissebb adatait!

Magyar statisztikai évkönyv, 2022

Mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata ad áttekintést Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól. A 15–74 éves népesség munkanélküliségi rátája az előző évihez képest csökkent, 2022-ben 3,6% volt. Kiadványunkban újdonság idén, hogy a kereskedelmi szálláshelyeket és a magán- és egyéb szálláshelyeket egy egységben kezeljük, pontosabb képet adva a vendégforgalomról. A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2022-ben 39 millió 821 ezer éjszaka volt.

A vendégéjszakák száma 5,8, a vendégeké 9,4%-kal nőtt 2022 szeptemberéhez képest, Turisztikai szálláshelyek forgalma, 2023. szeptember

2023 szeptemberében a turisztikai szálláshelyeken (kereskedelmi, magán- és egyéb szálláshelyeken) 1,4 millió vendég 3,4 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 9,4, a vendégéjszakáké 5,8%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 1,2%-kal csökkent, a külföldivendég-éjszakáké 13%-kal emelkedett. 2023. január–szeptemberben a belföldi vendégek 7,0%-kal kevesebb, a külföldiek 13%-kal több vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken, mint az előző év azonos időszakában.

Fókuszban a vármegyék, 2023. I. félév

Valamelyest kevesebb újszülött jött a világra, a halálozások száma ugyanakkor nagyobb mértékben csökkent. A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, 17 ezer fővel többen dolgoztak, mint 2022 II. negyedévében, a munkanélküliek száma 35 ezer fővel bővült. Az átlagkereset 13,6%-kal emelkedett, a legkevésbé Nógrád vármegyében (10,7%-kal), a leginkább pedig Győr-Moson-Sopronban (21,5%-kal). Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 4,5%-kal mérséklődött, a fővárosban és a vármegyék többségében csökkent.

Magyarország, 2023. I. félév – Elindult a dezinfláció

A GDP volumene 2023 I. félévében 1,7%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Ehhez a végső fogyasztás és a bruttó felhalmozás alakulása egyaránt hozzájárult, miközben a külkereskedelmi egyenleg számottevően javult. Az infláció januári tetőzését követően mérséklődött a fogyasztói árak növekedési üteme, így a reálbérek csökkenése is kisebb mértékű volt. Ezzel párhuzamosan a kiskereskedelmi forgalom uniós országok többségére jellemző csökkenése a II. negyedévben fokozatosan lassult.

Nemzetközi utazások, 2023. II. negyedév

A külföldiek hazánkba tett utazásainak száma 11,7 millió, a magyarok külföldre irányuló utazásainak száma 5,4 millió volt 2023 II. negyedévében. Az előbbi 7,6, az utóbbi 14%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A hozzánk érkező külföldiek 26%-kal többet, folyó áron 700 milliárd forintot költöttek utazásaik során, míg a külföldre utazó magyarok költései 38%-kal emelkedtek, és összesen 338 milliárd forintot tettek ki az adott időszakban.

Veszprém, Európa Kulturális Fővárosa

Az 1985-ben életre hívott Európa Kulturális Fővárosa címet első magyarországi városként Pécs nyerte el 2010-ben, másodikként 2023-ban Veszprém a Bakony–Balaton régióval közösen. A kulturális rendezvényeket magába foglaló programsorozat a város turizmusára is pozitív hatással van. 2023 I. félévében Veszprém turisztikai szálláshelyein 25,2 ezer vendég szállt meg 90,7 ezer vendégéjszakára, a vendégszám 17,5, az eltöltött éjszakáké 18,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit.

Helyzetkép, 2022 - Turizmus, vendéglátás

A turisztikai vendégforgalom 2022-ben a járványügyi korlátozások feloldásának következtében jelentősen meghaladta az előző évit, azonban még nem tért vissza a járvány előtti évek szintjére. A külföldi állampolgárok összesen 13 millió többnapos utazást tettek Magyarországra, ezek során 29%-kal több napot töltöttek nálunk, mint 2021-ben, a magyarok többnapos belföldi utazásai pedig 23%-kal nőttek. A vendéglátás volumene 4,5%-kal maradt el a 2019. évi szinttől.

Magyarország, 2022

A 2022-es folyamatokat az orosz–ukrán háború miatt bizonytalanná vált globális környezet, illetve a világszerte általános és nagymértékű áremelkedés határozta meg a leginkább. A kihívások ellenére a magyar gazdaság teljesítménye az uniós átlagot meghaladó mértékben, 4,6%-kal bővült a megelőző évihez képest. A foglalkoztatás újabb rekordszintet ért el, az átlagkereset is jelentősen nőtt, ennek hatását azonban a felpörgő infláció fokozatosan kioltotta. A népességfogyás az előző évinél kisebb ütemben folytatódott.

Magyarország számokban, 2022

A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).