Turizmus, vendéglátás

A turizmus olyan személyek tevékenysége, akik saját szokásos környezetükből más helyre utaznak, ahol folyamatosan legfeljebb egy évet töltenek el, de nem folytatnak keresőtevékenységet. A turizmus és vendéglátás témaköre magában foglalja a magyarországi határátkelők átutazó forgalmára, a beutazó, a belföldi és a kiutazó turizmus keresleti oldalára, a turistákra, utazásaikra, valamint az ehhez kapcsolódó költésekre vonatkozó statisztikákat. Emellett tartalmazza a magyarországi szálláshelyek kapacitásának, vendégforgalmának és bevételeinek statisztikáit, valamint a vendéglátóegységek jellemzőit. A turizmus és vendéglátás adatait a Helyzetkép a turizmusról, vendéglátásról című elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Nemzetközi utazások, 2019. IV. negyedév

2019 utolsó negyedévében a külföldiek 3,8%-kal több alkalommal látogattak Magyarországra és 5,3%-kal többet költöttek hazánkban, mint egy évvel korábban. A legtöbbet az osztrák és a német látogatók költötték. A több napra érkezők fele Budapestet, negyede a Nyugat-Dunántúlt részesítette előnyben. Az év egészében egyaránt nőtt a magyar lakosság külföldi, illetve a külföldiek hazánkba történő utazásainak száma, tartózkodási ideje és a kiadásaik összege.

A vendégéjszakák száma februárban még 9,8%-kal, az árbevétel 21%-kal nőtt, Kereskedelmi szálláshelyek forgalma, 2020. február

2020. februárban a koronavírus-járvány negatív hatása még nem jelentkezett a vendégforgalomban. A külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma 11, a belföldi vendégek által eltöltötteké 8,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A szezonális és naptárhatás figyelembevételével a külföldivendég-éjszakák száma 6,2, a belföldivendég-éjszakáké 5,7%-kal több lett. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 21%-kal emelkedett.

Az európai statisztikai adatok közzététele a Brexit után a statisztikai publikációkban

2020. február 1-jén életbe lépett az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kilépési megállapodás (Brexit). Mivel az unió ezentúl csak 27 tagállamot foglal magában, az eddigi uniós átlag, uniós összesen összetétele is megváltozik. Ugyanakkor a különböző felhasználási célok miatt mérlegelni kell a régi és az új aggregátumok párhuzamos közlését is, és az idősorok visszavezetése az új összetételre szintén kezelendő kérdés. Mindezeket figyelembe véve szükséges átalakítani az uniós statisztikai adatok közzétételét.

2019-ben 6,9%-kal nőtt a vendéglátóhelyek forgalma

A hazai vendéglátóhelyek 2019-ben együttesen közel 1500 milliárd forint árbevételt értek el. A forgalom volumene – kiigazítatlan adatok alapján – egy év alatt 6,9%-kal emelkedett, ami némileg elmaradt az elmúlt évek növekedési ütemétől. A bővüléshez elsősorban a kereskedelmi vendéglátóhelyek forgalmának emelkedése járult hozzá, de a munkahelyi vendéglátóhelyek bevételei is nőttek.

Turizmus-szatellitszámlák, 2017

2017-ben tovább nőtt a turisztikai célú utak száma hazánkban, és az ehhez kapcsolódó kiadások összege is, a legtöbbet továbbra is a német, az osztrák és a román turisták költötték. A magyarok belföldre és külföldre is több turisztikai célú utazást tettek, és többet költöttek, mint egy évvel korábban.

Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról, 2018

A korábbi évekhez hasonlóan tovább nőtt a magyarok utazásainak száma, miközben a külföldről hazánkba irányuló vendégforgalom is emelkedett. A több napra látogató külföldiek körében 2018-ban is Budapest volt a legnépszerűbb, míg a magyar lakosság többnapos belföldi utazásainál a Balaton. A külföldi utazások esetén a legkedveltebb úti célok a szomszédos országok, valamint Németország, Csehország, illetve a mediterrán országok voltak.