A gazdasági és nonprofit szervezetekre vonatkozó adatok regiszterekből, illetve statisztikai és adóadatok feldolgozását követően állnak rendelkezésre. A regiszteradatok a nyilvántartásokban szereplő (regisztrált) szervezetek, a vállalkozások demográfiája adatai a működő vállalkozások szám, tevékenység, létszám és árbevétel szerinti struktúrájának vizsgálatát, az új és megszűnt vállalkozások meghatározását biztosítják. A vállalkozások és a nonprofit szervezetek gazdasági mutatószámai a teljesítmény és a tevékenység jellemzőire vonatkozóan adnak információkat. A külföldi tulajdonú leányvállalatokra vonatkozó statisztika (FATS) célja annak mérése, hogy az egyes országok gazdasága felett mely országok, mely ágazatokban és milyen mértékben gyakorolják az ellenőrzést. A gazdasági és nonprofit szervezetek adatainak alakulását éves elemzéseinkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
A regisztrált vállalkozások számának változása
A mutató leírása
Az adminisztratív nyilvántartásokban szereplő vállalkozások időszak végi számának a változása az előző év azonos időponti állományához képest.
A külföldi irányítású, nem pénzügyi leányvállalatok hozzáadott értékének aránya
A mutató leírása
A külföldi irányítású, nem pénzügyi leányvállalatok által az adott évben megtermelt hozzáadott értéknek a hazánkban működő összes vállalkozás hozzáadott értékén belüli részesedése.
A koronavírus okozta járvány első hullámát követően újra meginduló cégalapítások száma hazánkban idén szeptemberben meghaladta a 13,3 ezret, az áprilisi mélyponthoz képest közel 2,5-szeresére, a 2019. szeptemberihez mérten 4,6%-kal emelkedett. A társas vállalkozások körében erőteljesebb volt a növekedés, az egy évvel korábbinál mintegy ötödével több ilyet jegyeztek be. Az alapítások közel nyolctizedét adó önálló vállalkozók száma ennél mérsékeltebben, 1,1%-kal nőtt.
A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatai idén két alkalommal frissülnek, így a 2019. évi adatok egy része, többek között a regisztrált gazdasági szervezetek adatai település-, illetve kerületsorosan már július 31-től, azaz a korábbi gyakorlathoz viszonyítva négy hónappal hamarabb elérhetők.
A koronavírus-járvány miatti intézkedések hazai gazdasági következményei azonnal és közvetlenül érintettek számos személyes szolgáltatást nyújtó egyéni vállalkozót. 2020 márciusának második felében már jelentősen nőtt azoknak a számuk, akik felfüggesztették a tevékenységük, április 1-jére pedig hatalmas ugrás következett be. A legtöbb szüneteltetés a fodrászat, szépségápolás területén fordul elő, arányaiban viszont leginkább a járművezető-oktatókat érintette.
2019 végén hazánkban közel 2 millió regisztrált gazdasági szervezet szerepelt a KSH nyilvántartásában. Számuk növekedett, melyet az egyéni vállalkozók számának emelkedése okozott, miközben a társas vállalkozásoké csökkent. A legtöbb cég továbbra is a mezőgazdaságban, a kereskedelem, szállítás, szálláshely-szolgáltatás, a tudományos, műszaki, adminisztratív tevékenység, valamint az ingatlanügyletek területén tevékenykedett. Lakosságszám-arányosan Budapesten volt a legtöbb vállalkozás székhelye.
2018-ban a nonprofit szférában az előző évinél 340-nel több, összesen 61 491 szervezet működött, egyharmaduk alapítványi formában, kétharmaduk társas nonprofit szervezetként tevékenykedett. A szektor arculatának meghatározó tényezői évek óta konstansnak tekinthetők: míg a klasszikus civil szervezetek számosságukkal, addig a nonprofit vállalkozások magas bevételeikkel jellemezték 2018-ban is a szektort.
A 2018. évi előzetes adatok alapján a Magyarországon működő vállalkozások 99,1%-a volt kis- és középvállalkozás. 2018-ban a kkv-körön belül a mikrovállalkozások részaránya némi növekedést mutatott, a kisvállalkozások részesedése kismértékben csökkent, míg a középvállalkozások részaránya nem változott: a mikrovállalkozások aránya 94,7, a kisvállalkozásoké 4,6, a középvállalkozásoké 0,7% volt. 2018-ban a középvállalkozások száma bővült a legjelentősebben az előző évhez képest.
5,0%-kal tovább emelkedett a működő vállalkozások száma 2017-ben. A növekedés kulcsa az egyéni vállalkozók kezében volt, akik több mint tíz év után ismét többségbe kerültek a társas vállalkozásokhoz képest. A 2017-ben indult, valódi, új vállalkozások legnagyobb része mikrovállalkozásként, valamint leggyakrabban tudományos és műszaki, építőipari, vagy kereskedelem, gépjárműjavítás területen kezdte meg tevékenységét. A 2012-ben alakult vállalkozások közül legnagyobb eséllyel a társas vállalkozások és a Nyugat-Dunántúlon tevékenykedők működtek 2017-ben is.