Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

9. GAZDASÁGI ÉS NONPROFIT SZERVEZETEK

Regisztrált gazdasági szervezetek

A regisztrált gazdasági szervezetek adatközlés a Gazdasági Szervezetek Regisztere állományát mutatja be. A GSZR az összes adószámmal rendelkező szervezet állapotára (létrejöttére és megszűnésére), gazdálkodási formájára, területi adataira naponta frissülő információkat tartalmaz. Ezek a közhiteles nyilvántartásokat kezelő államigazgatási szervektől származnak, amelyek egyablakos rendszeren keresztül kerülnek át a GSZR-be. A statisztikai főtevékenység kódját és a létszám-kategóriát a KSH állítja be az adatgyűjtés-szervezés támogatásához. Az adatok végleges előállítása az elérhető legfrissebb adatok alapján történik minden év januárjában, annak érdekében, hogy legyen egy előzetes információ az adott év legfőbb jellemzőiről. Az adatgyűjtés stabilitása miatt az adatok évközben csak a legritkább esetben módosulnak. Az adatközlés legfontosabb fogalmai a következők:

A regisztrált gazdasági szervezet az adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező, adószámmal rendelkező gazdasági szervezet. A jogilag létező szervezetek köre az adott időpontban csőd-, felszámolási, végelszámolási és kényszertörlési eljárás alatt állókat, illetve a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozókat is tartalmazza.

A létszám-kategória a regisztrált gazdasági szervezetek esetében 2004. január 1-jétől az addig nyilvántartott alkalmazotti létszám helyett a tevékenységi létszám fogalmát használjuk, amely a szervezet tevékenységében résztvevő személyek létszámát jelenti. Az egyéni vállalkozások esetében a vállalkozás tulajdonosát és a nem fizetett segítő családtagokat is tartalmazza. Amennyiben egy egyéni vállalkozásnál csak az alkalmazotti létszám áll rendelkezésre akkor azt 1-gyel megnövelve képezzük a tevékenységi létszámot.

Módszertani váltás: Az adatgyűjtés-szervezés támogatására használt létszámadat módszertana 2020-ban megváltozott. Amennyiben egy szervezetről nem áll rendelkezésre a beállításkor vizsgált tárgyidőszakra vonatkozó adat, akkor az korábban megőrizte a megelőző év adatát. Az új módszertan ezt megszűnteti és nulla vagy ismeretlen kategóriába sorolja a szervezetet. Ennek következtében 2021. januárban egy jelentős átsorolás történt, elsősorban az 1 fős szervezetek kerültek át a nulla vagy ismeretlen kategóriába.

A regisztrált gazdasági szervezetek adatai konjunktúramutatók. Idősoros adatokat a vállalkozásokra a vállalkozásdemográfia közöl, a nonprofit szervezetekről szintén külön statisztika érhető el. Gazdálkodási formától független létszámadatok a munkaerő-piaci statisztikában találhatók (20.1.1.11. STADAT tábla).

Vállalkozásdemográfia

A vállalkozásdemográfia az ún. működő (árbevétellel vagy létszámmal rendelkező) vállalkozások demográfiai adatait (pl. alapítás, túlélés, megszűnés) mutatja be az adott tárgyévre vonatkozóan. A statisztika legfontosabb fogalmai a következők:

A működő vállalkozás az a vállalkozás, amely a vonatkozási évben rendelkezett árbevétellel vagy létszáma meghaladta a nulla főt. A statisztikákban nulla fő alatt a nullánál nagyobb, de nullára kerekített létszámadatok kerülnek rögzítésre.

A valódi új vállalkozás az a működő vállalkozás, amely a vonatkozási évet megelőző két évben nem számított működőnek, és nem rendelkezett működő jogelőddel sem.

A valódi megszűnt vállalkozás az a működő vállalkozás, amely a vonatkozási évben megszüntette a tevékenységét, a vonatkozási évet követő két évben nem számított működőnek, és nem rendelkezett működő jogutóddal sem.

A gyorsan növő vállalkozás az a működő vállalkozás, amely a vonatkozási évet megelőző három évben 10 százaléknál magasabb éves átlagos növekedést ért el az alkalmazottak számában. A statisztikát a 10 fő vagy annál több főt alkalmazó szervezetekre számoljuk.

A túlélő vállalkozás az a működő vállalkozás, amely amióta valódi újként létrejött, a vonatkozási évig folyamatosan működő vállalkozás volt. A túlélést a vállalkozásdemográfia 1, 2, 3, 4, 5 évre számítja ki.

A vállalkozások teljesítménye

(Módszertani magyarázat a létszámkategória szerinti SBS statisztikához, illetve a KKV statisztikához)

Megfigyelt nemzetgazdasági ágak: A–J, L–N, P, Q, R, S

Megfigyelésbe bevont gazdálkodási formák:

1 jogi személyiségű vállalkozás

2 jogi személyiség nélküli vállalkozás

7 egyéb gazdasági szervezet

Ezen felül az adatok 2015-től tartalmazzák a nonprofit gazdasági társaságok adatait az E, P és Q nemzetgazdasági ágban 3 fő foglalkoztatotti létszámtól, az A–D, F–J, L–N, R és S nemzetgazdasági ágban 50 főtől. 2015-ben a nonprofit gazdasági társaságok az alábbi súllyal szerepelnek a teljes sokaságban: szervezetszám: 0,1%, árbevétel és bruttó hozzáadott érték egyaránt 0,3% és foglalkoztatotti létszám: 2,7%.

A vonatkozási körbe az Európai Bizottság éves gazdaságszerkezeti statisztikára vonatkozó 2009/250/EK Rendelete alapján definiált működő szervezetek kerülnek be.

Az évközi teljesítménystatisztika célja rövidtávra vonatkozó mutatók biztosítása a szolgáltatási ágazatokban lezajló gazdasági folyamatok vizsgálataihoz. Az adatokat egyrészt hazai felhasználásra állítjuk elő, elsősorban a negyedéves GDP számításhoz. Másrészt bizonyos szolgáltatási ágazatokban az árbevétel aggregált értékeit átadjuk az EUROSTAT részére értékindex és volumenindex formájában is.

A 2021–2023. időszakban a 1165/98 STS rendelet, valamint a 2019/2152 EBS rendelet és annak végrehajtási utasítása (2020/1197) határozza meg az EUROSTAT részére kiküldésre kerülő szolgáltatási ágazatok és aggregátumok körét.

Az STS rendeletben meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó ágazatokat és aggregátumokat (TEÁOR'08) az OSAP 2236 Negyedéves teljesítménystatisztikai jelentés alapján negyedévente, az EBS rendelet előírásai szerinti adatokat havonta publikáljuk. A havi adatok az OSAP 2236 Negyedéves teljesítménystatisztikai jelentés és a havi ÁFA bevallásokból származó értékesítési árbevétel adatok alapján modellbecsléssel kerülnek előállításra.

Adatforrások:

OSAP 2236 Negyedéves teljesítménystatisztikai jelentés

Az OSAP 2236 Negyedéves teljesítménystatisztikai jelentés "Mezőgazdaság, kereskedelem és szolgáltatás" kérdőívet a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások töltik ki, melyeket teljes körűen megfigyelünk.

Az OSAP 2236 Negyedéves teljesítménystatisztikai jelentés "Mezőgazdaság, kereskedelem és szolgáltatás – egyszerűsített" kérdőívet az 5–49 főt foglalkoztató adatszolgáltatók töltik ki, melyek kiválasztása reprezentatív mintavétel segítségével történik. Az egyszerűsített kérdőíven nem kérdezünk rá a saját előállítású eszközök aktivált értékére, valamint a felhasznált anyagok, igénybe vett, illetve egyéb szolgáltatások értékére.

Az EUROSTAT normatíváinak megfelelően az idősorokat a szezonális és a naptári hatástól is megtisztítjuk. 2002 januárjától az idősor-kiigazítás TRAMO/SEATS módszerrel, a Demetra szoftver segítségével történik, a jelenleg használt változat a JDEMETRA+ 2.2.0.

A kis- és középvállalkozások statisztikáján belül az egyes kategóriákba (mikro-, kis és középvállalkozás, illetve Nem KKV körbe tartozó vállalkozás) való besorolásnál a létszám mellett pénzügyi (éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg) és függetlenségi/önállósági kritériumokat (állami vagy önkormányzati tulajdoni hányad, illetve a vállalkozás kapcsolati viszonyain alapuló konszolidált határértékek meghatározása) egyaránt figyelembe veszünk a 2004. évi XXXIV. törvénynek és a 2003/361/EK rendelkezéseinek megfelelően.
 

Fogalmak:

Értékesítés árbevétele: A tárgyévben értékesített (kész- és félkész) termékek, anyagok, áruk, teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, regisztrációs, jövedéki és népegészségügyi adót tartalmazó, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke. Ide tartozik a külföldi székhelyű vállalkozásnak, illetve a külföldi székhelyű vállalkozás más magyarországi fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott, áfa nélküli ellenértéke is.

Termelési érték kiszámítása:
+ Értékesítés árbevétele
+ Saját előállítású eszközök aktivált értéke
– Eladott áruk beszerzési értéke
– Közvetített szolgáltatások értéke
– Saját termelésű készletek állományváltozása.

Hozzáadott érték (tényezőköltségen):
+ termelési érték
– anyag- és energiaköltség
– igénybe vett szolgáltatás
– egyéb szolgáltatás
+ termék- és termelési támogatások
– termék- és termelési adó
– egyéb ráfordításként elszámolt jövedéki adó.
 

A fenti hozzáadott érték adat tartalmazza a termék- és termelési adók, valamint a termék- és termelési támogatások egyenlegét (alapáras hozzáadott érték csökkentve az adók és növelve a támogatások értékével), ezért eltér a Nemzeti számlák által publikált hozzáadott érték adattól.

Foglalkoztatottak száma (szervezet tevékenységében résztvevők): az alkalmazásban állók, a munkaszerződés szerint havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak, valamint a szervezet tevékenységében aktívan résztvevő egyéb foglalkoztatottak (az egyéni vállalkozás esetén a vállalkozás tulajdonosa, az egyéni vállalkozó; társas vállalkozás esetén a vállalkozás tulajdonosa és a menedzsment azon tagjai, akiknek munkajövedelme a vállalkozásnál szerzett teljes jövedelmének 50%-ánál kevesebb.

Továbbá ide tartoznak a szervezet tevékenységében aktívan közreműködő személyek, akik részére munkájuk ellenértékeként közvetlenül munkadíj kifizetésére nem, vagy csak a minimálbér.

Nonprofit szervezet

Nonprofit szervezet: Egy szervezetnek a nemzetközileg elfogadott definíció szerint alapvetően öt kritériumnak kell megfelelnie annak érdekében, hogy egyértelműen nonprofitnak lehessen besorolni:

  1. intézményesültség (önálló jogi személyiség);
  2. a kormányzati szektortól való szervezeti függetlenség;
  3. közcélúság;
  4. a profitszétosztás tilalma;
  5. önkéntesség, öntevékenység.

Ezek mellett még fontos feltétel a pártjellegű működés kizárása is.

Szervezeti jelleg: A nonprofit szervezeteket jellegük szerint három típusba soroljuk. Klasszikus civil szervezetnek tekintjük

  1. a magánalapítványokat, egyesületeket;
  2. az érdekképviseletek csoportjába tartoznak a köztestületek, szakszervezetek, a szakmai munkáltatói érdekképviseletek és az egyesülések.
  3. az egyéb nonprofit szervezetekhez soroljuk a közalapítványokat, és a közhasznú társaságokat.

Számított főállású foglalkoztatotti létszám: A főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, hozzáadva a főállású részmunkaidőben foglalkoztatottak számának felét és a nem főállású foglalkoztatottak számának egytizedét. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy az adott szervezet által különböző módon foglalkoztatott személy hány főállású teljes munkaidősnek felelne meg.

Számított szerződéses foglalkoztatottak mutatója a szerződések alapján kifizetett megbízási díjak éves összegének és a nonprofit szektorban a számított főállású foglalkoztatottaknak fizetett éves átlagos munkabér hányadosa. Ez a számított érték kifejezi, hogy a megbízási szerződésekkel hány főállású teljes munkaidős munkavállalót váltanak ki.

Számított önkéntesként foglalkoztatottak száma:Ez a mutató az önkéntesek által az év során végzett munka becsült időtartamának és egy főállású alkalmazott órákban számított éves munkaidejének hányadosa. A becsült bérmegtakarítás pedig az előbbi mutató és a nonprofit szektorban a számított főállású foglalkoztatottaknak fizetett éves átlagos munkabér szorzata. Ezek a számított értékek kifejezik, hogy az önkéntesekkel a szervezetek hány főállású teljes munkaidős munkavállalót és mennyi munkabért váltanak ki.

 

Szolgáltató központ

Szolgáltató központ: A vállalkozás vagy annak egy részlege szolgáltató központnak (a magasabb hozzáadott értékű munkát végző központokat- BSC- is ideértve) minősül, ha tevékenységét (üzleti szolgáltatások nyújtása) külső vállalkozások vagy saját vállalatcsoportján belül az anyavállalat főtevékenységének támogatása érdekében akár országhatáron átnyúlóan végzi.

Adatforrás: OSAP 2444 Jelentés a szolgáltató központok (Shared Services Center - SSC) tevékenységéről.

Megfigyelt nemzetgazdasági ágak: A–N, P–S

Startupvállalkozás

Startupvállalkozás: A KSH által használt statisztikai definíció szerint azt a bejegyzett vállalkozást tekintjük startupvállalkozásnak, amely megfelel a következő kritériumoknak: éves árbevétele a 100 millió forintot, a teljes munkaidős állományi létszáma a 20 főt nem haladja meg, a cég az adatgyűjtés évét megelőző hét évben alakult, a vállalkozás független (az alapítóké a többségi tulajdon és ők működtetik) vagy spin-off vállalkozás (egyetemi, közfinanszírozású kutatóhely vagy vállalkozás által létrehozott vállalkozás a fejlesztési eredmények piaci hasznosítására). A startupvállalkozásokra jellemző továbbá, hogy innovációs tevékenységet végeznek, tevékenységük egy új, konkrét ötletre, technológiára alapul, a vállalkozás jellemzően külföldi piacokat és gyors ütemű növekedést céloz meg.

Az adatgyűjtés során az adatszolgáltatók jelölik, hogy vállalkozásuk melyik startupéletszakaszban található. Négy startupéletszakaszt különböztetünk meg: ötletelés, magvető fázis; korai fázis; növekedési fázis; kései fázis.

Adatforrás: OSAP 2445 Jelentés a startupvállalkozások tevékenységéről teljeskörű adatgyűjtés a startupvállalkozásokra, ahol a bejegyzett vállalkozások éves árbevétele a 100 millió forintot, a teljes munkaidős állományi létszáma a 20 főt nem haladja meg, a cég az adatgyűjtés évét megelőző hét évben alakult.

Az adatgyűjtés a Digitális Jólét Program keretén belül a Digitális Export Stratégia első pillérének visszaméréséhez tartozó új, éves gyakoriságú adatfelvétel, amely először 2020-ban a 2019. tárgyévről valósult meg.

Megfigyelésbe bevont szervezetek: Az adatszolgáltatói kört azok az élő és működő gazdasági szervezetek alkotják, akik teljesítik a KSH által definiált startup statisztikai kritériumokat és az OSAP 1032 (Alapinformációk az alakuló gazdasági szervezetekről) adatgyűjtésben startupvállalkozásnak jelölik magukat, vagy részesültek az MFB startup-kockázati tőketámogatásában.

Külföldi leányvállalatok tevékenysége (FATS)

A külföldi tulajdonú leányvállalatokra vonatkozó statisztika (FATS) célja annak mérése, hogy az egyes országok gazdasága felett mely országok, mely ágazatokban és milyen mértékben gyakorolják az ellenőrzést. A külföldi leányvállalatok statisztikája (FATS) egyrészt a Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok tevékenységét figyeli meg (Inward FATS), másrészt tárgya a magyar ellenőrzés alatt álló, külföldön működő leányvállalatok tevékenysége (Outward FATS) is. Az Inward FATS statisztika lehetőséget ad a hazai és külföldi tulajdonú leányvállalatok gazdálkodásának, hatékonyságának összehasonlítására. A külföldi tulajdonú vállalkozásokat a végső irányító (ellenőrzést gyakorló) országa szerint kell besorolni.

Az Inward FATS-statisztika a vállalkozásszám mellett teljesítmény-, beruházási, munkaügyi, valamint K+F-mutatókat, az Outward FATS-statisztika vállalkozásszám, teljesítmény- és munkaügyi mutatókat tartalmaz.

Az Inward FATS-mutatók a Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere 2008 (TEÁOR'08), valamint az Európai Tanácsnak a külföldi leányvállalatok statisztikájára vonatkozó rendelete alapján kerülnek meghatározásra, tevékenység szerinti és földrajzi bontásban. A földrajzi bontás alapja az országregiszter, melynek használatáról a 2/1997. (SK 1.) KSH elnöki utasítás rendelkezik.

Az Inward FATS-statisztika összeállítása elsősorban másodlagos adatfeldolgozásokon alapul. A külföldi tulajdonlás megállapítása a nagy szervezetek esetében a Magyar Nemzeti Bank által kiadott "Tőkebefektetések éves adatszolgáltatása" c. kérdőívek (2168-as számú OSAP) alapján, a kérdőíven nem jelentőknél az adóbevallások segítségével történik.

Az egyes mutatók értékét a "vállalkozások éves teljesítménymutatói" statisztikából, a beruházás statisztikából (Éves integrált gazdaságstatisztika: 9 féle OSAP kérdőív), valamint a Kutatás, fejlesztés (K+F-) statisztikából (OSAP 1074) vesszük át.

A külföldi tulajdonú leányvállalat felett végső ellenőrzést gyakorló szervezet országkódja részben az Eurostat által kifejlesztett EuroGroup Regiszterből (EGR) származik, részben az éves integrált gazdaságstatisztikai kérdőíveken gyűjtjük be. A hiányzókat az internet segítségével keressük meg, illetve a kis szervezetek esetében cégbírósági adatokból és matematikai módszerrel pótoljuk.

A FATS-adatokat az Eurostatnak, valamint az OECD-nek évente egy alkalommal adjuk át. Az Eurostat az adatokat a honlapján teszi közzé.

A kötelező adatszolgáltatásra (2007. tárgyévtől) történő felkészülést segítették az Eurostat által meghirdetett pályázatok. PHARE-projekt keretében kísérleti jelleggel Inward FATS-adatok 2003-as tárgyévre készültek először. Azóta az Inward FATS-adatokat minden évben összeállítjuk.

Az Inward FATS-adatokat a meglévő adatforrások felhasználásával állítottuk elő. Kivételt képezett a szervezet felett végső ellenőrzést gyakorló tulajdonos országának meghatározása, melyet egyedileg (internet segítségével) határoztunk meg. Mivel a teljes sokaság esetében nem volt lehetőség az országkódok meghatározására, 2006-ig az adatok nem biztosítanak 100%-os lefedettséget.

Az Outward FATS-adatok begyűjtéséhez a 2004–2005-ös tárgyévekre önkéntesen megválaszolható kérdőívet állítottunk össze (OSAP 2147, 2148), amely 50%-os válaszolási aránnyal valósult meg. 2007-től a "Közvetlen tőkebefektetések éves adatszolgáltatása" kérdőíven az MNB gyűjti be az adatokat.

 

Bővebb információk a Metainformációs adatbázisból érhetők el:

 

Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás