Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

8. FÖLDRAJZI HELYZET, TELEPÜLÉSSZERKEZET

Önkormányzatok

Közös önkormányzati hivatal: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 85. §

(1)szerint "közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz.
(2)A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább kétezer fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét."

A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. Közös önkormányzati hivatalhoz csatlakozni, abból kiválni, önkormányzati ciklusonként csak egyszer, az általános helyhatósági választásokat követő 60 napon belül lehet. A közös önkormányzati hivatalok adatai a Belügyminisztérium Önkormányzati Államtitkárság, Önkormányzati Módszertani főosztályán – a megyei kormányhivatalok jelentései alapján – nyilvántartott adatok és a települési önkormányzatoktól a Központi Statisztikai Hivatalnak küldött éves jelentések felhasználásával készültek.

Nemzetiségi önkormányzat: a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben meghatározott nemzetiségi közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján e törvény alapján létrehozott szervezet, amely a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő önálló intézésére jön létre.

Területi szintek, településszerkezet

Nagyrégió: Az 1059/2003/EK rendelet népességszámra vonatkozó előírásai szerint 2004. május 1-től Magyarországon 3 statisztikai nagyrégió alkotja a NUTS 1 szintet. Az előírás szerint a NUTS 1 szintű egységek minimális népessége 3 millió, maximális népessége 7 millió fő.

Régió: Tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló, egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység. A magyarországi 8 tervezési-statisztikai régiók a NUTS-rendszerben a 2. szintnek megfelelő nem közigazgatási jellegű egységek.

Megye: Az önkormányzati közigazgatás legmagasabb szintű egysége. Az 1059/2003./EK/ rendeletben rögzített NUTS-rendszerben a 3. szintnek megfelelő közigazgatási egység.

Járás: A megye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység. 2015. január 1-jétől 197 járás működik.

Főváros: A főváros az ország közigazgatásának, állami csúcsszerveinek székhelye. Ellátó szerepköre az ország egészére kiterjed A főváros igazgatási helyzetének, jogállásának szabályozása sajátos, a többi városétól eltér. Az 1059/2003./EK/ rendeletben rögzített NUTS-rendszerben a 2. szintnek megfelelő közigazgatási egység.

Megyei jogú város: A megyei jogú város olyan város, amely saját hatásköreként ellátja közigazgatási területén a megyei feladat- és hatásköröket. A megyei jogú várossá alakulás módját, valamint az azzal járó jogokat és kötelezettségeket jogszabályok írják elő. A megyei jogú várossá nyilvánítás alapfeltétele: lakossága meghaladja az 50 ezer főt.

Megyeszékhely: A megyeszékhely az a település, amelyet a vonatkozó jogszabály a megye székhelyeként kijelöl. Itt működik a megye önkormányzata és általában az egy megyére kiterjedő illetékességű egyéb szervek is.

Település: Településen a közigazgatási rendszer területi és szervezeti (igazgatási) alapegységét, így a fővárost, a fővárosi kerületet, a megyei jogú várost, a várost, a nagyközséget és a községet értjük.

Város: A földrajzi munkamegosztásban valamilyen központi szerepkört betöltő, jellemzően nem mezőgazdasági jellegű település, amely az általa nyújtott szolgáltatások alapján, komplexen különül el a falusi településektől. A közigazgatási rendszer városi jogállású területi és szervezeti (igazgatási) alapegysége.

Nagyközség: A nagyközség a községtől abban különbözik, hogy már a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény hatálybalépésekor nagyközség volt vagy területén legalább 5000 lakos él. A nagyközség megfelelő fejlettség esetén kérheti várossá nyilvánítását.

Község: A község olyan falu, amelynek más településektől elkülönülő, önálló, saját arculata van, és képes önkormányzat alakítására és helyi közügyei ellátására. A közigazgatási rendszer nem városi jogállású területi és szervezeti (igazgatási) alapegysége.

Kedvezményezett, járások települések

Kedvezményezett járás: A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján a járásokról egy 24 mutatóból álló rendszerrel döntötték el, hogy a fejlettség szerint melyek számítanak kedvezményezettnek. A járások mutatóértékei a települési adatok aggregálásával állnak elő. Kedvezményezettnek az a járás minősül, amelynek számított komplex mutatója az összes járás komplex mutatójának átlaga alatt van. A hatályos kormányrendelet e küszöbérték használatával 109 járást minősített kedvezményezettnek, ebből 18 járás fejlesztendőnek, 36 járás komplex programmal fejlesztendőnek minősül.

Kedvezményezett település: A fejlettség/elmaradottságot mérő mutatókör a járások és a települések körében lényegében megegyezik, a számítási eljárás is azonos elveket követ.

Agglomerációk

Agglomeráció: Az agglomerációk olyan településstruktúrák, amelyen belül a központ és a közvetlen közelében fekvő települések között sokrétű funkcionális kapcsolatok jönnek létre (munkahely-lakóhely, vállalkozási-gazdasági, kereskedelmi-piaci, oktatási, művelődési, egészségügyi, kulturális, különféle jellegű szolgáltatási). Az intenzív agglomerálódási folyamat eredményeként összefüggő, fizikailag egybeépült településtest alakul ki, a települések egymással összenőnek.

Agglomerálódó térség: Agglomerálódó térségeknek azokat a településstruktúrákat nevezhetjük, amelyekben már egyértelműen felismerhetőek az agglomerálódási folyamat ismérvei, de a folyamat még nem tekinthető befejezettnek. Az érintett térségek települési, területi összefonódásának, összefüggő településtest kialakulásának intenzitása még elmarad a kialakult agglomerációk esetében megfigyeltektől. Az agglomerálódási folyamat elmélyülésével agglomerációk kialakulásával lehet számolni.


Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás