Nemzetközi adatok

Magyarországnak a világban, illetve az unióban betöltött szerepének, súlyának, helyzetének megítéléséhez nélkülözhetetlen az összehasonlítható, megbízható adatok ismerete más országokról. Nehézséget jelenthet a felhasználóknak a megfelelő adatforrások megtalálása, a nemzetközi adatbázisok rutinszerű használata, a különböző forrásokból származó adatok egymással való összeegyeztetése, az esetleges módszertani eltérések okának megtalálása, értékelése. Annak érdekében, hogy mindezt megkönnyítsük, ezen az oldalon összegyűjtöttük a nemzetközi témájú kiadványainkat, tábláinkat, a fontosabb nemzetközi adatbázisokra, kiadványkeresőkre, módszertani leírásgyűjteményekre mutató linkeket.

Ajánló

Európa statisztikái a COVID idején: novemberi kiadás

Az ábragyűjtemény havi és negyedéves mutatószámokat tartalmaz a gazdasági és társadalmi folyamatok országok szerinti és időbeli alakulásáról. A havonta frissülő ábragyűjtemény az egyes mutatószámok legfrissebb rendelkezésre álló adataival itt érhető el.

Magyarország, 2021. I. félév

Jelentősen, 7,6%-kal bővült magyar gazdaság 2021. I. félévi teljesítménye az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz mérten, így már a járványt megelőző szintet is meghaladta, amihez a legtöbb ágazat hozzájárult. A Covid19-járvány a 2021. I. félévi gazdasági-társadalmi folyamatokat is beárnyékolta, de május végén, június elején a járvány addigi legsúlyosabb, harmadik hulláma véget ért, a korlátozások zömét feloldották, és egyre erőteljesebben érvényesültek a pandémia előtti folyamatok.

Uniós összehasonlításban is jelentősen nőtt a magyar gazdaság teljesítménye

Az Európai Unió gazdasági teljesítménye 2021 II. negyedévében 13%-kal felülmúlta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. A növekedés mértékét tekintve Magyarország az uniós élmezőnyhöz tartozott. A rangsor elején állt három nagy nemzetgazdaság (Spanyolország, Franciaország és Olaszország) is, amelyekben a kiemelkedő növekedés rendkívül alacsony bázis mellett következett be, 2020 II. negyedévében e három országban volt a legjelentősebb a visszaesés.

Rio 2016 – érdekességek az olimpikonokról

Július 23-án kezdődik a – világjárvány miatt több szempontból rendhagyó – tokiói olimpia. Az olimpiai sportágak sokszínűségét jól mutatja, hogy a legutóbbi, riói játékokon részt vevő közel 12 ezer versenyző közül a legfiatalabb 14, a legidősebb 62 évesen indult, és míg a tornászok között volt 133 cm-es sportolónő is, addig a férfi kosárlabdázók fele 2 méternél magasabb volt. Alkalmazásunk a riói olimpikonok magasságának, súlyának, testtömegindexének és életkorának eloszlását mutatja meg sportáganként.

A V4-országok demográfiai jellemzői

A V4-országok össznépessége 2020. január 1-jén 63,9 millió fő volt, az elmúlt tíz évben némileg csökkent. Az országcsoport születéseinek ezer lakosra jutó száma 2014 óta, a halálozások aránya folyamatosan meghaladja az uniós átlagot. Az EU egészében jóval magasabb a pozitív vándorlási egyenleg népességre vetített értéke, mint a V4-országokban, ám az utóbbi években a különbség mérséklődött. A születéskor várható élettartam minden visegrádi országban elmarad az uniós átlagtól.

Magyarország számokban, 2020

Kiadványunkból – amely a pandémia főbb hatásait is bemutatja – képet kaphatnak hazánk 2020. évi társadalmi és gazdasági folyamatainak az alakulásáról, többek között arról, hogy a GDP 5%-kal csökkent, ezzel az uniós középmezőnyhöz tartozunk, 28 ezer új lakást vettek használatba, ennél többet legutóbb 2009-ben, az elmúlt 10 év átlagának közel 3-szorosára nőtt a távmunkában vagy home office-ban dolgozók aránya, 8,6%-kal bővült a csomagküldő és internetes kiskereskedelem értéke, valamint kevesebb baleset történt az utakon.

Úton lévők – adatok az európai mobilitásról

Napjainkban, az európai emberek sokkal többet utaznak, mint korábban. A mobilitás számos szemszögből vizsgálható, az utazási okok igen változatosak: lakóhely-változtatás, tanulás, munkavégzés vagy turizmus. Ez a digitális kiadvány a legfrissebb adatok segítségével, különböző szemszögekből mutatja be ezeket a mozgásokat, az emberekre – és nem az árukra – helyezve a hangsúlyt. Az Eurostat publikációja a rövid szöveges elemzések mellett interaktív vizualizációs eszközöket és infografikákat is tartalmaz.

A világ népessége kontinensek szerint, 1950–2100

Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának Népességi osztálya 2019. június 17-én frissítette a világ összes országára vonatkozó legújabb népesség-előreszámítását (World Population Prospects 2019). Az ENSZ demográfusai több változatban (alacsony, közepes és magas, állandó termékenység, nulla migráció stb.) is elkészítették a világ népességének alakulására vonatkozó 2100-ig szóló előrejelzésüket.