Nemzetközi adatok
Magyarországnak a világban, illetve az unióban betöltött szerepének, súlyának, helyzetének megítéléséhez nélkülözhetetlen az összehasonlítható, megbízható adatok ismerete más országokról. Nehézséget jelenthet a felhasználóknak a megfelelő adatforrások megtalálása, a nemzetközi adatbázisok rutinszerű használata, a különböző forrásokból származó adatok egymással való összeegyeztetése, az esetleges módszertani eltérések okának megtalálása, értékelése. Annak érdekében, hogy mindezt megkönnyítsük, ezen az oldalon összegyűjtöttük a nemzetközi témájú kiadványainkat, tábláinkat, a fontosabb nemzetközi adatbázisokra, kiadványkeresőkre, módszertani leírásgyűjteményekre mutató linkeket.
Fontosabb adatok
A világ népessége
A mutató leírása
Az ENSZ demográfusai három (alacsony, közepes és magas) változatban készítették el a világ népességének alakulására vonatkozó becslésüket. Az itt közölt adatok a legvalószínűbbnek tartott közepes modellen alapulnak, a 2022. évi felülvizsgálat után.
Adatok forrása:
ENSZ, World Population Prospects 2022
Vonatkozási idő: 2022 (a grafikonon későbbi évek adatai is megjelennek)
A világ GDP volumenváltozása
A mutató leírása
A világ GDP-je a Föld országaiban adott időszakban előállított termékek és nyújtott szolgáltatások széles körét magába foglaló, így az összkibocsátását mérő mutatószám. A GDP volumenének változása általánosan elfogadott konjunktúramutató, ami a gazdaság teljesítményének időbeli változását méri.
Legfrissebb adat: 2022
A világexport volumenváltozása
A mutató leírása
Az index megmutatja, hogy a világexport volumene – azaz az ár- és árfolyamváltozásoktól megtisztított mennyisége – hogyan változott egyik évről a másikra.
Adatok forrása:
a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) adatbázisa
Legfrissebb adat: 2022
A világ turisztikai forgalom változása
A mutató leírása
A mutató megmutatja, hogy a turisták adott évi száma világszinten hogyan változott az előző évihez képest. Turistának az a látogató számít, aki az adott területre tett utazása során legalább egy éjszakát eltölt.
Adatok forrása:
Turisztikai Világszervezet (UNWTO)
Legfrissebb adat: 2022
Ajánló
Böngéssze a KSH legfrissebb adatait!
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.
Helyzetkép, 2022 - Világkereskedelem
A világkereskedelmi forgalom 31 ezer milliárd eurós rekordot ért el 2022-ben, annak ellenére, hogy a romló gazdasági feltételek és a növekvő bizonytalanság a globális kereskedelem lassulását eredményezték. Az áruforgalom mintegy 12, a szolgáltatásoké 15%-kal nőtt az előző évihez képest. A termékek világkereskedelmében mindkét forgalmi irányban az ázsiai országok játszották a legfontosabb szerepet, a globális szolgáltatásforgalom legnagyobb része pedig az európai kontinenshez kötődött.
Európa statisztikái a COVID idején: szeptemberi kiadás
Az ábragyűjtemény havi és negyedéves mutatószámokat tartalmaz a gazdasági és társadalmi folyamatok országok szerinti és időbeli alakulásáról. A havonta frissülő ábragyűjtemény az egyes mutatószámok legfrissebb rendelkezésre álló adataival itt érhető el.
Népesedési világnap, 2023. július 11.
A Föld lakossága 1987-ben érte el az 5 milliárd főt. Két évvel később az ENSZ népesedési világnappá nyilvánította július 11-ét abból a célból, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés mértékére és az ezzel járó problémákra. Földünkön napjainkban 8 milliárdnyian élünk. Ázsia a legnépesebb régió, a világ népességének közel 60%-a él itt, a jövőbeni népességnövekedés nagyobb részét viszont az afrikai országok fogják adni. A csökkenő termékenység mellett a Föld lakossága egyre idősödik.
Jelentősen lassult az ipari termelői árak emelkedése az unióban
Az Európai Unióban az ipari termelői árak másfél évig tartó csökkenést, stagnálást követően 2021 februárjában emelkedni kezdtek. A drágulás 2022 augusztusáig – csaknem egyenletes ütemben – 33%-ra gyorsult, ezt követően hónapról hónapra egyre kisebb lett az áremelkedés mértéke. 2023 áprilisában már csak 1,7%-kal haladták meg az ipari termelői árak az egy évvel korábbi szintet. Az unión belül – az előző öt hónaphoz hasonlóan – hazánkban drágult a leginkább (15%-kal) az ipari termelés.
Stagnált az unió ipari termelése
Az Európai Unió ipari termelése 2020 novemberétől két éven keresztül szinte minden hónapban meghaladta az egy évvel korábbit, 2022 decembere óta azonban hullámzóan alakult. A 2023. áprilisi kibocsátás lényegében megegyezett az előző év azonos időszakival. A tagállamok többségében – köztük hazánkban is – csökkent, ugyanakkor a legnagyobb ipari teljesítménnyel rendelkező Németországban és a szintén jelentős súlyú Franciaországban nőtt a termelés volumene.
Az Európai Unió legtöbb tagállamában nőtt a gazdasági teljesítmény
Az Európai Unió gazdasági teljesítménye a Covid19-járvánnyal összefüggő visszaesést követően 2021 II. negyedévében állt újra emelkedő pályára. A növekedés a kedvezőtlen globális hatások ellenére 2023 I. negyedévében folytatódott, az uniós GDP volumene 1,0%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A legtöbb tagállamban nőtt, hazánkban és az unió legnagyobb nemzetgazdaságának számító Németországban ugyanakkor csökkent a gazdaság teljesítménye.
Májusban szinte minden uniós országban mérséklődött az infláció
2023. májusban az áprilisi 8,1%-ról 7,1%-ra csökkent az Európai Unióban az infláció, amely Hollandia kivételével mindenütt lassult, a csökkenés mértéke Magyarországon volt az egyik legnagyobb. A tagországok közül hazánkban emelkedtek a fogyasztói árak egy év alatt a leginkább (21,9%-kal), a rangsorban ezután következő visegrádi országokban és a balti államokban 10–13% közötti volt az árdinamika. A legkisebb, 3,0% alatti drágulást Belgiumban, Dániában, Luxemburgban és Spanyolországban mérték.
Magyarország, 2022
A 2022-es folyamatokat az orosz–ukrán háború miatt bizonytalanná vált globális környezet, illetve a világszerte általános és nagymértékű áremelkedés határozta meg a leginkább. A kihívások ellenére a magyar gazdaság teljesítménye az uniós átlagot meghaladó mértékben, 4,6%-kal bővült a megelőző évihez képest. A foglalkoztatás újabb rekordszintet ért el, az átlagkereset is jelentősen nőtt, ennek hatását azonban a felpörgő infláció fokozatosan kioltotta. A népességfogyás az előző évinél kisebb ütemben folytatódott.
Magyarország számokban, 2022
A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).
Idén India lesz a világ legnépesebb országa
Az ENSZ előrejelzése alapján 2023-ban India lesz a világ legnépesebb országa. Kína népessége 1950 óta van az élen, viszont 1961 óta először 2022-ben csökkent a lakossága. India és Kína jelenleg a világ össznépességének 17–17%-át adja, és csak ebben a két országban élnek 1 milliárd főnél többen. A harmadik legnépesebb ország az Egyesült Államok 340 millió fővel.
Eltérően változott a munkanélküliek aránya az Európai Unió országaiban
2022 IV. negyedévében az Európai Unió 14 tagállamában csökkent a munkanélküliség, míg 13 országban – köztük Magyarországon is – emelkedett vagy lényegében nem változott. A ráta uniós átlagértéke 0,3 százalékponttal, 6,2%-ra mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliek aránya Csehországban, Lengyelországban, Máltán, Németországban, Szlovéniában és Hollandiában volt a legalacsonyabb (2,3–3,5% közötti), a legmagasabb pedig Görögországban (12,1%) és Spanyolországban (13,0%) volt.
A Visegrádi Együttműködés országainak főbb mutatói
A Covid19-járvány okozta körülmények a V4-országok gazdasági és társadalmi folyamataira is negatív hatással voltak. A kiadványban a Visegrádi Együttműködés magyar elnökségének aktuális programjában (Recharging Europe) meghatározott prioritásokat (stabilitás, újraindítás, partnerség) szem előtt tartva, az Eurostat Recovery Dashboard mutatóit alapul véve vizsgáljuk a gazdaság és a társadalom a pandémia előtti szintre történő visszatérését a V4-országok és az EU viszonylatában.
Kapcsolódó témakörök
Módszertani információk
Kapcsolódó hivatkozások
- Időszaki adatfelvételek eredményei, mutatószámrendszerek
- CentropeMAP
- Fenntartható fejlődési célok
- ENSZ Adatbázis Frissítési Naptár
- EUROSTAT Tájékoztatási Naptára
- Nemzeti statisztikai hivatalok
- OECD adatbázis
- IMF World Economic Outlook Reports
- IMF World Economic Outlook Databases
- Európai Bizottság könyvesbolt
- OECD ILibrary
- Eurostat metaadat- és nómenklatúragyűjtemény
- OECD adatvizualizációk
- ENSZ adatvizualizációk
- Eurostat adatvizualizációk
Kiadványok |
Megjelent |
---|---|
Magyarország, 2023. I. negyedév | 2023.08.24. |
Magyarország, 2022 | 2023.06.09. |
Magyar statisztikai zsebkönyv, 2022 | 2023.05.17. |
Magyarország számokban, 2022 | 2023.05.02. |
Magyarország, 2022. III. negyedév | 2023.01.12. |
Területi statisztikai évkönyv, 2021 | 2023.01.10. |
Közzétételi és revíziós naptárKiadványtár