Nemzetközi adatok

Magyarországnak a világban, illetve az unióban betöltött szerepének, súlyának, helyzetének megítéléséhez nélkülözhetetlen az összehasonlítható, megbízható adatok ismerete más országokról. Nehézséget jelenthet a felhasználóknak a megfelelő adatforrások megtalálása, a nemzetközi adatbázisok rutinszerű használata, a különböző forrásokból származó adatok egymással való összeegyeztetése, az esetleges módszertani eltérések okának megtalálása, értékelése. Annak érdekében, hogy mindezt megkönnyítsük, ezen az oldalon összegyűjtöttük a nemzetközi témájú kiadványainkat, tábláinkat, a fontosabb nemzetközi adatbázisokra, kiadványkeresőkre, módszertani leírásgyűjteményekre mutató linkeket.

Ajánló

Böngéssze a KSH legfrissebb adatait!

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.

Európa statisztikái a COVID idején: márciusi kiadás

Az ábragyűjtemény havi és negyedéves mutatószámokat tartalmaz a gazdasági és társadalmi folyamatok országok szerinti és időbeli alakulásáról. A havonta frissülő ábragyűjtemény az egyes mutatószámok legfrissebb rendelkezésre álló adataival itt érhető el.

Hazánkban emelkedtek leginkább az ipari termelői árak

A meredeken emelkedő energia- és nyersanyagárak hatására 2021 második felétől jelentősen drágult az ipari termelés az Európai Unióban. 2022 novemberében átlagosan 22%-kal magasabbak voltak a termelői árak, mint egy évvel korábban. Ebben a hónapban Magyarországon nőttek leginkább (36%-kal) az árak, amiben szerepet játszhatott a forint gyengülése és a bérköltségek jelentős növekedése is, ugyanis az iparban dolgozók keresete hazánkban jóval az uniós átlag feletti mértékben emelkedett.

Továbbra is a legalacsonyabbak között a magyar munkanélküliség az unióban

2022 III. negyedévében az Európai Unió tagországainak döntő többségében csökkent a munkanélküliség. A ráta uniós átlagértéke 0,7 százalékponttal, 6,1%-ra mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A tagállamok körében a munkanélküliek aránya Csehországban, Lengyelországban, Máltán, Németországban, Bulgáriában, Hollandiában és Magyarországon volt a legalacsonyabb (2,3–3,7% közötti), a legmagasabb pedig Görögországban (11,8%) és Spanyolországban (12,8%) volt.

A kedvezőtlen világgazdasági folyamatok ellenére bővült az unió ipari termelése

Az Európai Unió ipari termelése már a Covid19-járvány kitörése előtt is csökkent, a pandémia felerősítette ezt a folyamatot. 2020 végétől viszont – kisebb hullámzások mellett – bővült a kibocsátás, 2022 novemberében 2,0%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A legnagyobb ipari potenciállal rendelkező Németországban mérséklődött a termelés, a visegrádi országok közül hazánkban, Csehországban és Lengyelországban a növekedés, míg Szlovákiában a csökkenés folytatódott.

Uniós összehasonlításban is jelentős a magyar gazdaság növekedése

A globális kihívások ellenére 2022 III. negyedévében is nőtt az Európai Unió gazdasági teljesítménye, a GDP-jének volumene 2,5%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. A megelőző negyedévekhez képest a legtöbb tagállamban számottevően lassult a növekedés üteme. Hazánk gazdasági teljesítménye ezúttal is jóval az uniós átlag feletti mértékben bővült, míg a legjelentősebb külgazdasági partnerünknek számító Németországban továbbra is meglehetősen visszafogott volt a növekedés.

Magyarország, 2022. I–III. negyedév

A meredeken emelkedő energia- és nyersanyagárak, illetve az energiaellátás körüli bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak az I–III. negyedévi folyamatoknak. A kedvezőtlen hatások a gazdaság egyre több területén jelentkeztek, ennek ellenére a magyar gazdaság teljesítménye továbbra is jóval az uniós átlag feletti mértékben bővült.

TÉR-KÉP, 2021

A gazdaság járvány utáni újraindulása 2021 folyamán az ország legtöbb térségében éreztette kedvező hatását, ugyanakkor számos gazdasági-társadalmi szegmensben jelentős területi különbségek mutatkoztak. A pandémia megváltoztatta a belföldi vándorlási folyamatokat, népszerű célponttá váltak ebben az időszakban a tóparti települések. A szabad vállalkozási zónába tartozó helységeket – kedvezőtlen relatív helyzetük miatt – kiemelten kezelték a területfejlesztési programokban.

A Visegrádi Együttműködés országainak főbb mutatói

A Covid19-járvány okozta körülmények a V4-országok gazdasági és társadalmi folyamataira is negatív hatással voltak. A kiadványban a Visegrádi Együttműködés magyar elnökségének aktuális programjában (Recharging Europe) meghatározott prioritásokat (stabilitás, újraindítás, partnerség) szem előtt tartva, az Eurostat Recovery Dashboard mutatóit alapul véve vizsgáljuk a gazdaság és a társadalom a pandémia előtti szintre történő visszatérését a V4-országok és az EU viszonylatában.