Egészségügy, baleset

Az egészségi állapotot az életmódbeli tényezőkön kívül jelentősen befolyásolja az egészségügyi intézményrendszer felkészültsége. Az egészségügyi statisztika adatokat szolgáltat a lakosság egészségi állapotáról, az egészségre legerősebb hatást gyakorló életmódbeli kockázatok jelenlétéről a népességben, a leggyakoribb betegségekről, és arról, hogy mennyit tesz a lakosság az egészségéért. Nyomon követi az ellátórendszer különböző szintjeinek működését biztosító tárgyi, személyi és anyagi feltételek változását. Az egészségügyi folyamatok és a balesetek alakulását a Magyarország című kiadványunkban mutatjuk be.

Ajánló

Böngéssze a KSH koronavírus-helyzettel összefüggő adatait!

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett a járványügyi veszélyhelyzet szempontjából legfontosabb területek folyamatainak alakulását bemutassuk, ezért már korlátozott információs bázison is végzünk gyorsbecsléseket. A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény napi/heti/havi frissítésű előzetes adatokon keresztül világít rá a vírushelyzet időszakának gazdasági és társadalmi hatásaira.

Személysérüléses közúti közlekedési balesetek, 2020. IV. negyedév

2020 IV. negyedévében az előző év hasonló időszakához viszonyítva 24%-kal kevesebb, összesen 3302 baleset történt a hazai utakon. A meghaltak száma 27, az ittasan okozott balesetek száma 10%-kal csökkent. A járvány miatti újabb korlátozások bevezetésével a balesetek száma ismét jelentősen visszaesett ebben az időszakban. Ennek mértéke megközelítette a kijárási korlátozás alá eső II. negyedévi csökkenést.

TÉR-KÉP, 2019

A gazdasági fejlődés ellenére 2019-ben számos gazdasági-társadalmi területen hazánkat jelentős területi különbségek jellemezték. 2020 elején megváltozott az életünk, márciusra Magyarországot is elérte a koronavírus okozta járvány. A korlátozások hatására a gazdaság letért az emelkedő pályájáról, ami az ország térségeit eltérően érintette. Az első hullám júniusra csillapodott le, a korlátozások többségét visszavonták, viszont szeptemberben a járvány újra lendületet vett.

A magyar ápolók napja, február 19. – elhivatottság mindannyiunkért

1817. február 19-én született Kossuth Zsuzsanna, aki bátyja, Kossuth Lajos megbízásából a tábori kórházak főápolónői feladatait látta el az 1848–1849-es szabadságharc idején. Az ápolói munka megbecsülésének jeleként 2014 óta február 19-én ünnepeljük a magyar ápolók napját. Az ápolási tevékenységet végzők 56%-a szombaton, 49%-a vasárnap, 54%-a este, 44%-a éjszaka is dolgozik rendszeresen vagy alkalmanként.

Bővültek az egészségügy témakör összefoglaló táblái

A korábbiaknál részletesebb egészségstatisztikai adatok váltak elérhetővé a honlapunkon található összefoglaló táblagyűjteményünkben (STADAT). Az Egészségstatisztikai évkönyv az idén már nem jelent meg, ezért számos országos és területi adattal bővítettük a témakör tábláit. Az éves adatokat tartalmazó 53 tábla a korábbinál részletesebb információkat nyújt pl. a mentőkről, a kórházakról, a háziorvosokról, és új adatokat közlünk többek között az egészségügyi ellátás személyzetéről, az egészségügyi állapotról és a betegségekről.

Újabb, 2019-re vonatkozó település- és kerületsoros adatok érhetők el

A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatai újabb témakörökkel frissültek. November 23-tól a védőnők, szakrendelések, kórházak település-, illetve kerületsoros adatai is elérhetők.

Tehetünk az egészségünkért

A 2019. évi Európai lakossági egészségfelmérés eredményei alapján szinte minden magyar (98%) úgy gondolja, hogy az egészségünkért mi magunk is tehetünk valamit. A házasságban vagy élettársi kapcsolatban élők nemcsak az életükkel, hanem az egészségi állapotukkal is elégedettebbek azoknál, akiknek nincsen tartós párkapcsolatuk. A házastársukkal élők esetében a gyermekek számával párhuzamosan azok aránya is emelkedik, akik jónak vagy nagyon jónak tartották az egészségüket, miközben a krónikus betegek aránya csökken.