Egészségügy, baleset

Az egészségi állapotot az életmódbeli tényezőkön kívül jelentősen befolyásolja az egészségügyi intézményrendszer felkészültsége. Az egészségügyi statisztika adatokat szolgáltat a lakosság egészségi állapotáról, az egészségre legerősebb hatást gyakorló életmódbeli kockázatok jelenlétéről a népességben, a leggyakoribb betegségekről, és arról, hogy mennyit tesz a lakosság az egészségéért. Nyomon követi az ellátórendszer különböző szintjeinek működését biztosító tárgyi, személyi és anyagi feltételek változását. Az egészségügyi folyamatok és a balesetek alakulását a Magyarország című kiadványunkban mutatjuk be.

Ajánló

Az anyatejes táplálás világnapja

Az Egészségügyi Világszervezet 1992-ben nyilvánította augusztus 1-jét az Anyatejes Táplálás Világnapjává, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az anyatejes táplálás fontosságára. A legfrissebb adatok szerint világviszonylatban a hat hónap alatti gyerekek 48%-a kapott kizárólag anyatejet. Ez az arány Dél-Ázsiában volt a legmagasabb (60%), Észak-Amerikában a legalacsonyabb (26%), míg Magyarországon 37%.

KSH Monitor

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

Helyzetkép, 2024 - Egészségügy

2024-ben a 16 éves és idősebb magyar lakosság közel kétharmada elégedett volt az egészségi állapotával, a férfiak csaknem 6 százalékponttal nagyobb arányban vélekedtek így, mint a nők. Az elmúlt évek egészségügyi béremeléseivel összefüggésben a tízezer lakosra jutó dolgozó orvosok száma egy év alatt 44-ről 45-re növekedett. Ugyanakkor a háziorvosok és a házi gyermekorvosok száma tovább csökkent, számuk 2024-ben 5 469 volt, tízezer lakosra átlagosan 5,7 jutott.

Fókuszban a vármegyék, 2025. I. negyedév

2025 I. negyedévében a foglalkoztatottak száma megegyezett az egy évvel korábbival, a munkanélkülieké 14 ezer fővel csökkent. A kedvezményekkel számított nettó átlagkereset 9,1%-kal emelkedett. A 7,2%-kal kevesebb születés és a 4,4%-kal több halálozás eredőjeként a természetes fogyás 20%-kal gyorsult. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipari termelés volumene 4,2, az építőiparé pedig 7,5%-kal csökkent. A gazdasági szervezetek beruházásainak volumene 13%-kal elmaradt, a kiskereskedelmi forgalomé 0,9%-kal bővült.

Magyarország, 2025. I. negyedév

A magyar gazdaság teljesítménye 2025 I. negyedévében ugyanakkora volt, mint az előző év azonos időszakában. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor növekvő teljesítménye, valamint a fogyasztás bővülése. Ezek hatását ellensúlyozta az ipar és az építőipar elhúzódó visszaesése, a továbbra is visszafogott beruházási aktivitás és a külkereskedelmi egyenleg romlása. A munkaerőpiacon a foglalkoztatási arány – az I. negyedévi értékeket tekintve – az eddigi legmagasabb szintre emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta mérséklődött.

Magyarország, 2024

2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.

Magyar statisztikai zsebkönyv, 2024

A Magyar statisztikai zsebkönyv legújabb kiadásának táblázatai, ábrái teljes körű betekintést nyújtanak hazánk 2023. évi társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásába. Nemzetközi fejezete elsősorban az Európai Unió tagállamait jellemző főbb adatok összehasonlítására nyújt lehetőséget. Az idei évtől a kötet egy egységben jeleníti meg a kereskedelmi, valamint a magán- és egyéb szálláshelyeket.

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2024 – Fenntartható fejlődési célok (SDG)

A hazai Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által kidolgozott Keretstratégia, valamint az ENSZ égisze alatt kialakított globális mutatórendszer egyaránt a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelmét, és az erőforrásokkal való hosszú távú felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítését tűzte ki célul. Ezen a felületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy a közeli és távoli múlt tendenciáit összegezve, milyen folyamatok jellemzik Magyarországot az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.

TÉR-KÉP, 2023

A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.

Európai lakossági egészségfelmérések eredményei egy helyen

Az ötévente ismétlődő egészségfelmérések lehetővé teszik a lakosság egészségi állapotában bekövetkező változások nyomon követését, az egészségi állapot és az azt befolyásoló háttértényezők közötti összefüggések megismerését. A fokozott felhasználói érdeklődésre tekintettel a most közzétett táblagyűjteményünkben a legutóbbi 3 felmérés eredményeit – az adatok részletes feldolgozását követően – összehasonlítható módon, 11 témakörbe csoportosítva, módszertannal együtt tárjuk a nagyközönség elé.