Egészségügy, baleset

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

2026 I. negyedévében a foglalkoztatottak száma 65 ezer fővel csökkent, miközben a munkanélkülieké 14 ezer fővel lett kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset 17%-kal emelkedett. A 3,5%-kal kevesebb születés és a 7,5%-kal kevesebb halálozás eredőjeként a természetes fogyás 12%-kal mérséklődött. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások ipari termelésének volumene 1,1%-kal nőtt, az építőiparé 7,5%-kal csökkent. A gazdasági szervezetek beruházásainak volumene 3,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, a kiskereskedelmi forgalomé 5,5%-kal bővült.

A magyar gazdaság teljesítménye 2026 I. negyedévében 1,7%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltatások és a több mint három év után újra élénkülő ipar teljesítménye, valamint a fogyasztás bővülése. Ezek hatását ellensúlyozta az építőipar visszaesése, a továbbra is visszafogott beruházási aktivitás és a külkereskedelmi egyenleg romlása. A munkaerőpiacot a munkanélküliség enyhe növekedése és a foglalkoztatottak létszámának csökkenése jellemezte.

2025 hazánk számára gazdasági szempontból – az előző évhez hasonlóan – kétarcúnak bizonyult: miközben a termelő ágak közül az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye továbbra is mérséklődött, a szolgáltatások szinte minden területen erősödtek. A lakossági fogyasztás tovább élénkült, amit nagyban segített, hogy a fizetések vásárlóereje emelkedett. Az adatok alapján a foglalkoztatás szintje az elhúzódó globális nehézségek ellenére is magas szinten stabilizálódott.

2009 és 2014 között jelentősen javult, ezt követően már csak kismértékben változott a 15 éves és idősebb lakosság önértékelt egészségi állapota. Ebben a korcsoportban 2019-ben és 2025-ben egyaránt 62%-a ítélte jónak vagy nagyon jónak az egészségét. Ezzel párhuzamosan a rossz vagy nagyon rossz egészségűek aránya 9,7%-ról 8,8%-ra mérséklődött. A nemek közötti különbség csökkenő tendenciát mutat, de a férfiak még mindig egészségesebbnek érzik magukat, mint a nők.

A Magyar statisztikai zsebkönyv legújabb kiadásának táblázatai, ábrái teljes körű betekintést nyújtanak hazánk 2025. évi társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásába. A kiadvány célja, hogy az előzetes mutatók alapján minden kulcsfontosságú területen átfogó képet adjon az ország helyzetéről. Az idei zsebkönyvben a TEÁOR’08 mellett a TEÁOR’25 szerinti ágazati besorolás alapján is közöljük a gazdasági szervezetek számait, valamint a külkereskedelem témakörében az új módszertan szerinti adatokat is.

Az ENSZ globális mutatórendszere, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által kidolgozott Keretstratégia egyaránt a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelmét és az erőforrásokkal történő felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítését tűzi ki célul. A kiadvány több mint száz statisztikai mutatóval szemlélteti, hogy milyen rövid és hosszú távú folyamatok jellemzik Magyarországot az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.

Az éves kiadvány célja, hogy rövid elemzések mellett tematikus térképek, kartodiagramok, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet adjon a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutassa az egyes térségek között meglévő társadalmi, gazdasági különbségeket. Idén a kiadvány kiemelt térségként a határ menti kisvárosok helyzetével foglalkozik, kiemelt témaként pedig a visegrádi együttműködés (V4) országainak az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági pozícióját mutatja be.

A 2022-es népszámláláson 274 ezer személy vallotta magát fogyatékossággal élőnek. 5 éves kor alatt a leggyakoribb fogyatékosság az autizmus spektrumzavar, 45 éves kortól pedig a mozgáskorlátozottság volt. A népszámlálás a funkcionális korlátozottságot, az alapvető tevékenységekben megélt nehézségeket is vizsgálta: a látás, hallás, járás, önellátás, emlékezés/koncentráció és a kommunikáció terén. Közel 1,8 millió fő, a válaszadók 27%-a vallotta magát egészségügyi okból mérsékelten korlátozottnak, és 640 ezer fő, több mint 9% volt súlyosan korlátozott.

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. A keresetekkel és jövedelmekkel foglalkozó fejezetben a korábbi évekhez képest újdonságnak számít, hogy 2019-től a kedvezményeket és a mentességi jogcímeket is elszámoló nettó kereset került a fókuszba. Az alkalmazásban állók létszáma esetében a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben dolgozók számbevétele is az alkalmazásban állók között történt. Ezenkívül a környezet témaköre kiegészítésre került az UNESCO által világörökségi helyszínné nyilvánított területekkel.