Egészségügy, baleset

Az egészségi állapotot az életmódbeli tényezőkön kívül jelentősen befolyásolja az egészségügyi intézményrendszer felkészültsége. Az egészségügyi statisztika adatokat szolgáltat a lakosság egészségi állapotáról, az egészségre legerősebb hatást gyakorló életmódbeli kockázatok jelenlétéről a népességben, a leggyakoribb betegségekről, és arról, hogy mennyit tesz a lakosság az egészségéért. Nyomon követi az ellátórendszer különböző szintjeinek működését biztosító tárgyi, személyi és anyagi feltételek változását. Az egészségügyi folyamatok és a balesetek alakulását a Magyarország című kiadványunkban mutatjuk be.

Ajánló

Személysérüléses közúti közlekedési balesetek, 2020. III. negyedév

2020 III. negyedévében 7,3%-kal kevesebb, 4451 baleset történt a hazai utakon. A koronavírus miatti korlátozások feloldása folytán a balesetszám az előző év azonos időszakához képest kevésbé csökkent, mint a II. negyedévben. A halálos balesetek száma 13%-kal, a könnyű sérüléssel járóké tizedével lett kevesebb, a súlyos sérüléssel járóké nem változott. Az előző év azonos időszakánál 13%-kal kevesebben haltak meg közlekedési balesetben. Az ittasan okozott balesetek száma 3,2%-kal volt kevesebb.

Bővültek az egészségügy témakör összefoglaló táblái

A korábbiaknál részletesebb egészségstatisztikai adatok váltak elérhetővé a honlapunkon található összefoglaló táblagyűjteményünkben (STADAT). Az Egészségstatisztikai évkönyv az idén már nem jelent meg, ezért számos országos és területi adattal bővítettük a témakör tábláit. Az éves adatokat tartalmazó 53 tábla a korábbinál részletesebb információkat nyújt pl. a mentőkről, a kórházakról, a háziorvosokról, és új adatokat közlünk többek között az egészségügyi ellátás személyzetéről, az egészségügyi állapotról és a betegségekről.

Újabb, 2019-re vonatkozó település- és kerületsoros adatok érhetők el

A Tájékoztatási adatbázis településekre és Budapest kerületeire vonatkozó adatai újabb témakörökkel frissültek. November 23-tól a védőnők, szakrendelések, kórházak település-, illetve kerületsoros adatai is elérhetők.

Tehetünk az egészségünkért

A 2019. évi Európai lakossági egészségfelmérés eredményei alapján szinte minden magyar (98%) úgy gondolja, hogy az egészségünkért mi magunk is tehetünk valamit. A házasságban vagy élettársi kapcsolatban élők nemcsak az életükkel, hanem az egészségi állapotukkal is elégedettebbek azoknál, akiknek nincsen tartós párkapcsolatuk. A házastársukkal élők esetében a gyermekek számával párhuzamosan azok aránya is emelkedik, akik jónak vagy nagyon jónak tartották az egészségüket, miközben a krónikus betegek aránya csökken.

Tegyünk szívünk egészségéért!

2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szív Világszövetsége kezdeményezésére a szívünk napját, ahol a szív- és érrendszeri megbetegedések kiemelkedő gyakoriságára, a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerekre hívják fel a figyelmet. A 2019. évi Európai lakossági egészségfelmérés eredményei alapján szinte minden magyar úgy gondolja, hogy az egészségünkért mi magunk is tehetünk valamit.

Az anyatejes táplálás világnapja

Az anyatejes táplálás világnapját a Szoptatást Támogató Szervezetek Világszövetsége (World Alliance for Breastfeeding Action, WABA) kezdeményezésére augusztus 1-én ünnepeljük. Az 1992-ben útjára indult kezdeményezéshez ma már a világ több mint 120 országa csatlakozott, és élvezi a WHO, valamint az UNICEF támogatását is. Magyarországon 2019-ben az első életévét betöltött csecsemők 36%-a kapott kizárólag anyatejet 6 hónapos koráig.

Június 14-én a véradókat ünnepeljük!

A véradók világnapját június 14-én ünnepeljük a nemzetközi szakmai szervezetek javaslatára. Ezen a napon született 1868-ban a vércsoportokat felfedező Karl Landsteiner Nobel-díjas, osztrák orvos, fiziológus és immunológus. 2019-ben 400 ezer egység vért vettek le a véradások alkalmával hazánkban. 2017-ben az Országos Vérellátó Szolgálat „Véradóbarát munkahely” kitüntetést adományozott a Központi Statisztikai Hivatalnak. 2018-ban 162, 2019-ben 174, 2020 I. felében már 142 munkatársunk adott vért.

A mentők napja, május 10.

Az első mentő – egy lovaskocsi – 1887. május 10-től járta Budapest utcáit egy orvossal, egy ápolóval és egy medikussal. Ekkor alapította meg ugyanis Kresz Géza a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet. 1948-ban alakult meg az Országos Mentőszolgálat, amely azóta is irányítja a különböző mentőszervezetek működését, szakembereket képez, valamint országszerte oktatja a mentést. A koronavírus-járvány idején a mentőkön szolgálók munkája különösen felértékelődik.

Köszönjük az egészségügyben dolgozók áldozatos munkáját!

Köszönjük az egészségügyben dolgozók helytállását a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben. Külön köszönet a 202 ezer, hazai egészségügyben dolgozó egészségügyi foglalkozású honfitársunknak, akik nap mint nap, közvetlenül vagy közvetve életeket mentenek. A járvány különösen aktuálissá teszi az április 7-i Egészségügyi Világnapot. 1948-ban ezen a napon kezdte meg működését a WHO, mely globális egészségügyi kérdések mellett a koronavírus-járvány helyzetét is figyelemmel kíséri.

Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2018

A kiadványból képet kaphatunk a hazai egészségügy működéséről, a gyógyszerellátásról és számos más kapcsolódó területről is. A lakosság egészségi állapotát tükröző mutatók között megtalálhatók a regisztrált betegségek, a nyilvántartott gondozottak, a balesetek és öngyilkosságok adatai, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó információk is. Egészségügyi gazdasági adatok és néhány fontosabb nemzetközi indikátor is szerepelnek a kiadványban.