Egészségügy, baleset

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

2009 és 2014 között jelentősen javult, ezt követően már csak kismértékben változott a 15 éves és idősebb lakosság önértékelt egészségi állapota. Ebben a korcsoportban 2019-ben és 2025-ben egyaránt 62%-a ítélte jónak vagy nagyon jónak az egészségét. Ezzel párhuzamosan a rossz vagy nagyon rossz egészségűek aránya 9,7%-ról 8,8%-ra mérséklődött. A nemek közötti különbség csökkenő tendenciát mutat, de a férfiak még mindig egészségesebbnek érzik magukat, mint a nők.

A Magyar statisztikai zsebkönyv legújabb kiadásának táblázatai, ábrái teljes körű betekintést nyújtanak hazánk 2025. évi társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásába. A kiadvány célja, hogy az előzetes mutatók alapján minden kulcsfontosságú területen átfogó képet adjon az ország helyzetéről. Az idei zsebkönyvben a TEÁOR’08 mellett a TEÁOR’25 szerinti ágazati besorolás alapján is közöljük a gazdasági szervezetek számait, valamint a külkereskedelem témakörében az új módszertan szerinti adatokat is.

Az ENSZ globális mutatórendszere, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által kidolgozott Keretstratégia egyaránt a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelmét és az erőforrásokkal történő felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítését tűzi ki célul. A kiadvány több mint száz statisztikai mutatóval szemlélteti, hogy milyen rövid és hosszú távú folyamatok jellemzik Magyarországot az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.

2025 IV. negyedévében a foglalkoztatottak száma 46 ezer fővel csökkent, miközben a munkanélkülieké alig változott az egy évvel korábbihoz képest. 2025-ben a kedvezményekkel számított nettó átlagkereset 9,4%-kal emelkedett. A 7,1%-kal kevesebb születés és a 2,6%-kal kevesebb halálozás eredőjeként a természetes fogyás 4,5%-kal gyorsult. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások ipari termelésének volumene 3,1%-kal csökkent, az építőiparé 1,2%-kal növekedett. A gazdasági szervezetek beruházásainak volumene 5,5%-kal elmaradt, a kiskereskedelmi forgalomé 2,3%-kal bővült.

Az éves kiadvány célja, hogy rövid elemzések mellett tematikus térképek, kartodiagramok, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet adjon a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutassa az egyes térségek között meglévő társadalmi, gazdasági különbségeket. Idén a kiadvány kiemelt térségként a határ menti kisvárosok helyzetével foglalkozik, kiemelt témaként pedig a visegrádi együttműködés (V4) országainak az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági pozícióját mutatja be.

A magyar gazdaság teljesítménye 2025 I–III. negyedévében 0,3%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor és az építőipar növekvő teljesítménye, valamint a fogyasztás bővülése. Ezek hatását viszont jelentősen tompította az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, illetve a továbbra is visszafogott beruházási aktivitás. Mindemellett tovább emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene, a turisztikai szálláshelyeken pedig a külföldiek kereslete élénkült.

A 2022-es népszámláláson 274 ezer személy vallotta magát fogyatékossággal élőnek. 5 éves kor alatt a leggyakoribb fogyatékosság az autizmus spektrumzavar, 45 éves kortól pedig a mozgáskorlátozottság volt. A népszámlálás a funkcionális korlátozottságot, az alapvető tevékenységekben megélt nehézségeket is vizsgálta: a látás, hallás, járás, önellátás, emlékezés/koncentráció és a kommunikáció terén. Közel 1,8 millió fő, a válaszadók 27%-a vallotta magát egészségügyi okból mérsékelten korlátozottnak, és 640 ezer fő, több mint 9% volt súlyosan korlátozott.

2024-ben az első gyermekük születésekor az édesanyák átlagosan 29 évesek voltak, több mint 4 évvel idősebbek, mint az ezredfordulón. Az elektromos meghajtású személygépkocsik állománya változatlanul dinamikusan bővült: 2024 végén 46%-kal nagyobb volt az előző év véginél, e járművek száma már tíz típus esetében meghaladta az 1500-at. A turisztikai szálláshelyeken 18,2 millió vendég 44,9 millió vendégéjszakát töltött el. Az előbbiek száma 12, az utóbbiaké 7,3%-kal több volt, mint 2023-ban.

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. A keresetekkel és jövedelmekkel foglalkozó fejezetben a korábbi évekhez képest újdonságnak számít, hogy 2019-től a kedvezményeket és a mentességi jogcímeket is elszámoló nettó kereset került a fókuszba. Az alkalmazásban állók létszáma esetében a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben dolgozók számbevétele is az alkalmazásban állók között történt. Ezenkívül a környezet témaköre kiegészítésre került az UNESCO által világörökségi helyszínné nyilvánított területekkel.

2024-ben a 16 éves és idősebb magyar lakosság közel kétharmada elégedett volt az egészségi állapotával, a férfiak csaknem 6 százalékponttal nagyobb arányban vélekedtek így, mint a nők. Az elmúlt évek egészségügyi béremeléseivel összefüggésben a tízezer lakosra jutó dolgozó orvosok száma egy év alatt 44-ről 45-re növekedett. Ugyanakkor a háziorvosok és a házi gyermekorvosok száma tovább csökkent, számuk 2024-ben 5 469 volt, tízezer lakosra átlagosan 5,7 jutott.

2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.

Az ötévente ismétlődő egészségfelmérések lehetővé teszik a lakosság egészségi állapotában bekövetkező változások nyomon követését, az egészségi állapot és az azt befolyásoló háttértényezők közötti összefüggések megismerését. A fokozott felhasználói érdeklődésre tekintettel a most közzétett táblagyűjteményünkben a legutóbbi 3 felmérés eredményeit – az adatok részletes feldolgozását követően – összehasonlítható módon, 11 témakörbe csoportosítva, módszertannal együtt tárjuk a nagyközönség elé.