Egészségügy, baleset

A magyar gazdaság teljesítménye 2026 I. félévében 1,7%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor és az ipar növekvő teljesítménye, valamint – összefüggésben az emelkedő reálkeresetekkel – a fogyasztás bővülése. Folytatódott a kiskereskedelmi forgalom élénkülése, a turisztikai szálláshelyeken ugyanakkor a növekvő belföldivendég-forgalom mellett a külföldiek csökkenő kereslete volt tapasztalható. Az infláció mértéke (1,8%) 2016 óta nem volt ilyen alacsony.

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. A korábbi évekhez képest újdonság, hogy bekerültek a népesség időfelhasználását bemutató időmérleg-felvétel eredményei; továbbá, hogy a TEÁOR’08 mellett a TEÁOR’25 szerinti ágazati besorolás alapján is elérhető a regisztrált szervezetek száma és a keresetek adatai, valamint a Nemzetközi adatok fejezet bővebb tartalommal, több mutatóval jelenik meg.

A Magyarország, 2025 című kiadvány legfontosabb adataiból készített infografika sorozatunk segítségével átfogó képet adunk hazánk társadalmi és gazdasági állapotáról, környezetünk főbb jellemzőiről. A sorozat utolsó infografikája a demográfiai helyzetképet, valamint az életkörülményeket mutatja be. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: Magyarország, 2025.

2025-ben a 16 éves és idősebb magyar lakosság közel kétharmada elégedett volt az egészségi állapotával. Ugyanakkor 38%-uk élt valamilyen krónikus betegséggel vagy hosszan tartó egészségügyi problémával, míg 6,2%-uk súlyosan korlátozottnak vallotta magát. A dolgozó orvosok létszámának elmúlt években tapasztalt növekedése megállt, számuk 2,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A háziorvosok és a házi gyermekorvosok számának csökkenése is tovább folytatódott. 2025-ben 5371 háziorvos és házi gyermekorvos praktizált Magyarországon, ami 2024-hez képest 1,8%-kal kevesebb.

2026 I. negyedévében a foglalkoztatottak száma 65 ezer fővel csökkent, miközben a munkanélkülieké 14 ezer fővel lett kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset 17%-kal emelkedett. A 3,5%-kal kevesebb születés és a 7,5%-kal kevesebb halálozás eredőjeként a természetes fogyás 12%-kal mérséklődött. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások ipari termelésének volumene 1,1%-kal nőtt, az építőiparé 7,5%-kal csökkent. A gazdasági szervezetek beruházásainak volumene 3,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, a kiskereskedelmi forgalomé 5,5%-kal bővült.

2025 hazánk számára gazdasági szempontból – az előző évhez hasonlóan – kétarcúnak bizonyult: miközben a termelő ágak közül az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye továbbra is mérséklődött, a szolgáltatások szinte minden területen erősödtek. A lakossági fogyasztás tovább élénkült, amit nagyban segített, hogy a fizetések vásárlóereje emelkedett. Az adatok alapján a foglalkoztatás szintje az elhúzódó globális nehézségek ellenére is magas szinten stabilizálódott.

2009 és 2014 között jelentősen javult, ezt követően már csak kismértékben változott a 15 éves és idősebb lakosság önértékelt egészségi állapota. Ebben a korcsoportban 2019-ben és 2025-ben egyaránt 62%-a ítélte jónak vagy nagyon jónak az egészségét. Ezzel párhuzamosan a rossz vagy nagyon rossz egészségűek aránya 9,7%-ról 8,8%-ra mérséklődött. A nemek közötti különbség csökkenő tendenciát mutat, de a férfiak még mindig egészségesebbnek érzik magukat, mint a nők.

A Magyar statisztikai zsebkönyv legújabb kiadásának táblázatai, ábrái teljes körű betekintést nyújtanak hazánk 2025. évi társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásába. A kiadvány célja, hogy az előzetes mutatók alapján minden kulcsfontosságú területen átfogó képet adjon az ország helyzetéről. Az idei zsebkönyvben a TEÁOR’08 mellett a TEÁOR’25 szerinti ágazati besorolás alapján is közöljük a gazdasági szervezetek számait, valamint a külkereskedelem témakörében az új módszertan szerinti adatokat is.

Az ENSZ globális mutatórendszere, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által kidolgozott Keretstratégia egyaránt a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelmét és az erőforrásokkal történő felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítését tűzi ki célul. A kiadvány több mint száz statisztikai mutatóval szemlélteti, hogy milyen rövid és hosszú távú folyamatok jellemzik Magyarországot az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.

Az éves kiadvány célja, hogy rövid elemzések mellett tematikus térképek, kartodiagramok, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet adjon a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutassa az egyes térségek között meglévő társadalmi, gazdasági különbségeket. Idén a kiadvány kiemelt térségként a határ menti kisvárosok helyzetével foglalkozik, kiemelt témaként pedig a visegrádi együttműködés (V4) országainak az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági pozícióját mutatja be.

A 2022-es népszámláláson 274 ezer személy vallotta magát fogyatékossággal élőnek. 5 éves kor alatt a leggyakoribb fogyatékosság az autizmus spektrumzavar, 45 éves kortól pedig a mozgáskorlátozottság volt. A népszámlálás a funkcionális korlátozottságot, az alapvető tevékenységekben megélt nehézségeket is vizsgálta: a látás, hallás, járás, önellátás, emlékezés/koncentráció és a kommunikáció terén. Közel 1,8 millió fő, a válaszadók 27%-a vallotta magát egészségügyi okból mérsékelten korlátozottnak, és 640 ezer fő, több mint 9% volt súlyosan korlátozott.