Oktatás
Az oktatásstatisztika magában foglalja a népesség iskolázottsági szintjének és szakképzettségének mérését, a köznevelési és felsőoktatási intézmények tevékenységének felmérését, az oktatásra fordított emberi és pénzügyi erőforrásokról szóló adatok közlését, az egyén egész életen át tartó tanulási folyamatának (a munkahelyi képzésnek és felnőttoktatásnak) a vizsgálatát. Az oktatási adatok alakulását az Oktatási adatok című éves elemzésünkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
A költségvetési intézmények oktatási kiadásai a GDP százalékában
A mutató leírása
A költségvetés oktatásra fordított kiadásainak aránya a bruttó hazai termékből. A kiadások magukba foglalják az óvodát, az alapfokú, a középfokú, a felsőfokú oktatást, az egyéb oktatást és az oktatással összefüggő egyéb kiadásokat.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2020
A 3–22 éves népességből iskolarendszerű oktatásban részt vevők aránya
A mutató leírása
A mutató a 3–22 éves népességből azok arányát fejezi ki, akik nappali iskolarendszerű oktatásban, képzésben vesznek részt.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2021/2022
A 25–64 éves népesség oktatásban, képzésben való részvétele
A mutató leírása
A 25–64 évesek közül azok aránya, akik az összeírást megelőző 12 hónapban iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben vettek részt.
Adatok forrása:
Felnőttoktatás, -képzés (előzetes adatok) statisztikai tükör
Legfrissebb adat: 2016
Felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya
A mutató leírása
A 25–34 évesek közül azok aránya, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2021
Ajánló
Böngéssze a KSH legfrissebb adatait!
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a rendszeres és részletes publikációk mellett még naprakészebb információkkal szolgáljunk hazánk társadalmi és gazdasági folyamatainak alakulásáról.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.
A HETI MONITOR című interaktív ábragyűjtemény heti, havi, negyedéves adatain keresztül bepillanthatunk a legfontosabb területek trendjének alakulásába.
A HETI MONITOR ábrái javarészt kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetőek.
Oktatási adatok, 2021/2022 (előzetes adatok)
Magyarországon 1,8 millió gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben a 2021/2022-es tanévben az előzetes adatok alapján. Az előző tanévhez képest csökkent az óvodás gyermekek és az általános iskolák tanulóinak száma, de nőtt a középfokú intézményekben tanulóké és a felsőoktatási hallgatóké. Szintén emelkedett a 2020/2021-es tanévhez viszonyítva a középfokú és a felsőoktatás nem nappali képzéseiben tanulók száma.
A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2020
Az ENSZ és az EU a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Első ízben jelenik meg ez a 15 kulcsindikátort tartalmazó kis füzet, melyben bemutatjuk, milyen folyamatok jellemzik hazánkat az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén. A bővebb tartalommal (103 jelzőszámmal) bíró, Fenntartható fejlődés indikátorai című kiadvány idén digitális változatban (kereshető, szűrhető) kerül közzétételre, ahol az SDG-célok szerinti mutatók is elérhetők.
Fenntartható fejlődés indikátorai – Fenntartható fejlődési célok (SDG)
Az ENSZ és az EU a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Ezen az önálló webfelületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy Magyarországot milyen folyamatok jellemzik az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén. A közelmúlt és a hosszabb időtáv tendenciáit együttesen tekintve emberi, gazdasági és környezeti erőforrások változásai figyelhetők meg.
Az angol és a német szerepe kiemelkedő a gimnáziumi idegennyelv-tanulásban
A 2020/2021-es tanév adatai szerint a gimnáziumi idegennyelv-oktatásban az angol és a német – 202, illetve 118 ezer tanulóval – továbbra is vezető helyen szerepel. Az előbbi két nyelvet tanulók aránya az elmúlt tíz évben nőtt: az angolnál 85-ről 91%-ra, németnél pedig 49-ről 53%-ra. A rangsor következő helyein a francia, az olasz és a spanyol nyelv áll (17, 15 és 13 ezer fővel), melyektől lényegesen elmarad az orosz és a latin népszerűsége (ezen nyelveket 4,6, illetve 3,5 ezer diák tanulta).
Felsőoktatás, 2020/2021
A 2020/2021-es tanévben 62 felsőoktatási intézményben 287,5 ezer hallgató folytat tanulmányokat. Ebből felsőfokú alap-, mester-, vagy osztatlan képzésben 249,2 ezren, felsőoktatási szakképzésben 11,8 ezren, szakirányú továbbképzésben 16,3 ezren, míg doktori képzésben 10,2 ezren vesznek részt. Nappali képzésen összesen 205 ezer, az előző évinél 1,1 ezerrel több fiatal folytatja tanulmányait. A külföldi hallgatók száma tovább nőtt.
Középfokú iskolai nevelés, oktatás, 2020/2021
A 2020/2021-es tanévben jelentősen átalakult a köznevelés és az iskolarendszerű szakképzés intézményrendszere: a köznevelési és a szakképző intézmények szétváltak. A középfokú intézmények nappali rendszerű oktatásában jelenleg 398,3 ezren tanulnak, 12,5 ezerrel kevesebben, mint az előző tanévben. 2020-ban összesen 67,6 ezren tettek sikeres rendes érettségi vizsgát.
Általános iskolai nevelés, oktatás, 2020/2021
A 2020/2021-es tanévben az általános iskolai tanulók száma a nappali rendszerű oktatásban közel 726 ezer fő, 5,4 ezerrel nagyobb, mint egy évvel korábban. A tanulók 1771 település 3611 általános iskolájában folytatják tanulmányaikat. A pedagógusok száma nem változott a 2019/2020-as tanévhez képest. A sajátos nevelési igényű (SNI-) tanulók száma tovább emelkedett. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közel fele 3000 fő alatti településen tanul.
Óvodai nevelés, 2020/2021
A 2020/2021-es nevelési évben 4575 óvodai feladatellátási hely működik Magyarországon, számuk az elmúlt tíz évben 5,0%-kal nőtt. Az óvodás gyermekek létszámának 2016 óta tartó növekvő tendenciája 2020-ban megállt, jelenleg az előző évinél 7,8 ezerrel kevesebb, összesen 323 ezer gyermek részesül óvodai nevelésben. Országosan 84 gyermek jut száz óvodai férőhelyre, járási szinten nem jellemző a férőhelyhiány, ugyanakkor helyi, települési szinten előfordul.
Kapcsolódó témakörök
Módszertani információk
Kapcsolódó hivatkozások
- Mutatószámrendszerek, időszaki adatfelvételek
- Hivatalos Statisztikai Szolgálat – Emberi Erőforrások Minisztériuma
- Hivatalos Statisztikai Szolgálat – Pénzügyminisztérium
Közzétételi és revíziós naptárKiadványtár
Cenzusok adatai |
Cenzus |
---|---|
A társadalom rétegződése | Népszámlálás 2011 |
A népesség iskolázottsága | Népszámlálás 2011 |
Iskolázottsági adatok | Népszámlálás 2011 |
Országos, területi adatok | Népszámlálás 2011 |
3. Országos adatok | Népszámlálás 2011 |
7. Iskolázottsági adatok | Népszámlálás 2011 |
14. A népesség iskolázottsága | Népszámlálás 2011 |
15. A társadalom rétegződése | Népszámlálás 2011 |
19. Műhelytanulmányok | Népszámlálás 2011 |
4. Iskolázottsági adatok | Mikrocenzus 2016 |