Oktatás
Az oktatásstatisztika magában foglalja a népesség iskolázottsági szintjének és szakképzettségének mérését, a köznevelési és felsőoktatási intézmények tevékenységének felmérését, az oktatásra fordított emberi és pénzügyi erőforrásokról szóló adatok közlését, az egyén egész életen át tartó tanulási folyamatának (a munkahelyi képzésnek és felnőttoktatásnak) a vizsgálatát. Az oktatási adatok alakulását az Oktatási adatok című éves elemzésünkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
A költségvetési intézmények oktatási kiadásai a GDP százalékában
A mutató leírása
A költségvetés oktatásra fordított kiadásainak aránya a bruttó hazai termékből. A kiadások magukba foglalják az óvodát, az alapfokú, a középfokú, a felsőfokú oktatást, az egyéb oktatást és az oktatással összefüggő egyéb kiadásokat.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2023
A 3–22 éves népességből iskolarendszerű oktatásban részt vevők aránya
A mutató leírása
A mutató a 3–22 éves népességből azok arányát fejezi ki, akik nappali iskolarendszerű oktatásban, képzésben vesznek részt.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2024/2025
A 25–64 éves népesség oktatásban, képzésben való részvétele
A mutató leírása
A 25–64 évesek közül azok aránya, akik az összeírást megelőző 12 hónapban iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben vettek részt.
Adatok forrása:
Felnőttoktatás, -képzés (előzetes adatok) statisztikai tükör
Legfrissebb adat: 2016
Felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya
A mutató leírása
A 25–34 évesek közül azok aránya, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2024
Ajánló
Magyar statisztikai évkönyv, 2024
Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. A keresetekkel és jövedelmekkel foglalkozó fejezetben a korábbi évekhez képest újdonságnak számít, hogy 2019-től a kedvezményeket és a mentességi jogcímeket is elszámoló nettó kereset került a fókuszba. Az alkalmazásban állók létszáma esetében a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben dolgozók számbevétele is az alkalmazásban állók között történt. Ezenkívül a környezet témaköre kiegészítésre került az UNESCO által világörökségi helyszínné nyilvánított területekkel.
Évkönyvek, zsebkönyvek, adattárak
Elindult egy új aloldal a KSH honlapján, ahonnan ingyenesen letölthető több mint 400 évkönyv, zsebkönyv és adattár, összesen százezer oldalnyi, pdf-formátumú kiadvány, közel 150 ezer Excel-táblázat és többezer statikus és interaktív grafikon és térkép. Az aloldal lehetővé teszi az évkönyvek, zsebkönyvek és adattárak szűrését referenciaév, sorozatnév, formátum (PDF, XLS) és kiegészítő tartalmak (grafikonok, térképek) szerint. A felhasználóknak lehetősége van saját kiadványlistát összeállítani az érdeklődésüknek megfelelő év- és zsebkönyvekből, valamint adattárakból.
KSH Monitor
Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!
Magyarország, 2024
2024-ben a globális kihívások közepette 0,5%-kal nőtt a magyar GDP. A gazdasági folyamatok kettősségét mutatja, hogy míg a termelőágak teljesítménye mérséklődött, addig a szolgáltatást nyújtóké emelkedett. A háztartások fogyasztása élénkült, amit nagyban előmozdított, hogy az inflációs hullám lecsillapodásával a keresetek vásárlóereje újból nőtt. Az adatsorok mindemellett arról is tanúskodnak, hogy a foglalkoztatás szintje újabb csúcsot ért el.
A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2024 – Fenntartható fejlődési célok (SDG)
A hazai Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által kidolgozott Keretstratégia, valamint az ENSZ égisze alatt kialakított globális mutatórendszer egyaránt a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelmét, és az erőforrásokkal való hosszú távú felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítését tűzte ki célul. Ezen a felületen több mint száz statisztikai mutatóval szemléltetjük, hogy a közeli és távoli múlt tendenciáit összegezve, milyen folyamatok jellemzik Magyarországot az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.
Debrecen város napja, április 11.
I. Lipót király 1693. április 11-én adományozott kiváltságlevelében Debrecent szabad királyi városi rangra emelte, ennek emlékére 1998-tól ezen a napon ünneplik a város napját. Debrecen kétszer volt az ország fővárosa, az 1980-as évek közepe óta (Miskolcot megelőzve) Magyarország második legnépesebb települése. Jelentős gazdasági és oktatási-kulturális centrum. A regisztrált vállalkozások száma szerint a megyeszékhelyek szerinti rangsor első helyén szerepel és a Debreceni Egyetem fogadja a hazai felsőoktatási intézmények közül a legtöbb külföldi hallgatót.
Helyzetkép, 2024 - Nevelés és oktatás
Magyarországon 2024-ben 59 ezer gyermeket írattak be kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekbe, az érintett korosztály (0–2 évesek) közel 22%-át. A 2024/2025-ös tanévben 1 millió 689 ezer gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű nappali képzéseiben. Az előző tanévhez képest nőtt az óvodás gyermekek, a középfokú intézményekben tanulók és a felsőoktatási hallgatók száma, míg az általános iskolában tanulóké csökkent. Nem nappali oktatásban összesen közel 231 ezren részesülnek.
TÉR-KÉP, 2023 – A társadalom területi különbségei
A TÉR-KÉP, 2023 kiadvány A társadalom területi különbségei fejezetében a demográfiai és a munkaerőpiaci folyamatok bemutatása mellett a hazai egészségügyi és szociális ellátórendszerről nyújt információkat. Megtudható, hogy a hazai köz- és felsőoktatás eltérő térbeliségű. Előbbi elsősorban a népesség területi eloszlását követi, míg utóbbi erőteljesebben koncentrálódik a nagyobb városokba. A nappali felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók 56%-a Budapesten, 42%-a a megyei jogú városokban tanult a 2023/2024-es tanévben. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: TÉR-KÉP, 2023.
TÉR-KÉP, 2023
A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.
Oktatási adatok, 2024/2025 (előzetes adatok)
A 2024/2025-ös tanévben Magyarországon 1,9 millióan vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás képzéseiben. Az előző tanévhez képest nőtt az óvodás gyermekek, a középfokú intézményekben tanulók és a felsőoktatási hallgatók száma, míg az általános iskolában tanulóké csökkent. A köznevelésben és a szakképzésben főállású pedagógusként, oktatóként foglalkoztatottak száma közel 148 ezer főre emelkedett, ami az egy évvel korábbihoz képest 2300 főt meghaladó növekedés. A felsőoktatási intézményekben dolgozó tanárok és oktatók száma is emelkedett.
Kapcsolódó témakörök
Módszertani információk
Kapcsolódó hivatkozások
Közzétételi és revíziós naptárKiadványtár
Cenzusok adatai |
Cenzus |
---|---|
Népszámlálás 2022 adatbázis | Népszámlálás 2022 |
A társadalom rétegződése | Népszámlálás 2011 |
A népesség iskolázottsága | Népszámlálás 2011 |
Iskolázottsági adatok | Népszámlálás 2011 |
Országos, területi adatok | Népszámlálás 2011 |
3. Országos adatok | Népszámlálás 2011 |
7. Iskolázottsági adatok | Népszámlálás 2011 |
14. A népesség iskolázottsága | Népszámlálás 2011 |
15. A társadalom rétegződése | Népszámlálás 2011 |
19. Műhelytanulmányok | Népszámlálás 2011 |
4. Iskolázottsági adatok | Mikrocenzus 2016 |
6. Területi adatok | Népszámlálás 2001 |
20. Az időskorúak életkörülményei | Népszámlálás 2001 |
21. A kistérségek adatai | Népszámlálás 2001 |
30. Iskolázottsági adatok, 1990, 2001 | Népszámlálás 2001 |