Oktatás

Az interaktív ábragyűjtemény a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt naprakész tájékoztatást. A KSH Monitor ábráinak döntő része kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthető. Böngéssze a hetente többször is aktualizálásra kerülő KSH Monitor adatait!

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. A korábbi évekhez képest újdonság, hogy bekerültek a népesség időfelhasználását bemutató időmérleg-felvétel eredményei; továbbá, hogy a TEÁOR’08 mellett a TEÁOR’25 szerinti ágazati besorolás alapján is elérhető a regisztrált szervezetek száma és a keresetek adatai, valamint a Nemzetközi adatok fejezet bővebb tartalommal, több mutatóval jelenik meg.

2026. szeptember 1-jén 319 ezer óvodás kezdi meg a nevelési évet, 715 ezer általános és 411 ezer középiskolás a tanítási évet. Hazánk demográfiai folyamatait hűen tükrözi a diákok számának több évtizedes változása. Legtöbben alapfokú intézményben a Ratkó-korszakban születettek tanultak. A „Ratkó-gyerekek” száma az 1960-as évek elején a jelenlegi duplája volt, meghaladta az 1,5 milliót; a „Ratkó-unokáké” az 1980-as évek közepén pedig az 1,3 milliót.

A Magyarország, 2025 című kiadvány legfontosabb adataiból készített infografika sorozatunk segítségével átfogó képet adunk hazánk társadalmi és gazdasági állapotáról, környezetünk főbb jellemzőiről. A sorozat utolsó infografikája a demográfiai helyzetképet, valamint az életkörülményeket mutatja be. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: Magyarország, 2025.

2025 hazánk számára gazdasági szempontból – az előző évhez hasonlóan – kétarcúnak bizonyult: miközben a termelő ágak közül az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye továbbra is mérséklődött, a szolgáltatások szinte minden területen erősödtek. A lakossági fogyasztás tovább élénkült, amit nagyban segített, hogy a fizetések vásárlóereje emelkedett. Az adatok alapján a foglalkoztatás szintje az elhúzódó globális nehézségek ellenére is magas szinten stabilizálódott.

Szeged szabad királyi város 1719. május 21-én kapta meg szabadalomlevelét III. Károly királytól: 1990 óta ez a város napja. 1962-ben az akkori Csongrád megye székhelye lett. Jelenleg a második legnépesebb vidéki település. Kulturális, oktatási és gazdasági központ. Jelentős múltra tekint vissza a színháza, a Szegedi Szabadtéri Játékok, valamint a felsőoktatása is. Gazdasága az utóbbi évtizedekben az élelmiszeriparáról – a paprikáról, a Pick szalámiról, konzervgyáráról – a járműgyártás felé tolódott el.

Az ENSZ globális mutatórendszere, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa által kidolgozott Keretstratégia egyaránt a jövő nemzedékek lehetőségeinek védelmét és az erőforrásokkal történő felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesítését tűzi ki célul. A kiadvány több mint száz statisztikai mutatóval szemlélteti, hogy milyen rövid és hosszú távú folyamatok jellemzik Magyarországot az emberi, a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások terén.

Magyarországon 2025-ben 62 ezer gyermeket írattak be kisgyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekbe. További 1 millió 694 ezer gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű nappali képzéseiben. Az előző időszakhoz képest a bölcsődések, az általános iskolások és kiemelten a felsőoktatásban tanulók létszáma emelkedett; az óvodásoké, valamint a középfokú oktatásban, képzésben résztvevőké pedig csökkent. Nem nappali oktatásban összesen közel 247 ezren részesülnek.

Az éves kiadvány célja, hogy rövid elemzések mellett tematikus térképek, kartodiagramok, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet adjon a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutassa az egyes térségek között meglévő társadalmi, gazdasági különbségeket. Idén a kiadvány kiemelt térségként a határ menti kisvárosok helyzetével foglalkozik, kiemelt témaként pedig a visegrádi együttműködés (V4) országainak az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági pozícióját mutatja be.

A 2025/2026-os tanévben Magyarországon 1,9 millióan vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. Az előző tanévhez képest az általános iskolai tanulók száma kismértékben, a felsőoktatási hallgatóké jelentősen emelkedett, míg az óvodás gyermekeké gyakorlatilag nem változott, a középfokú intézményekben tanulóké pedig némileg csökkent.

2024-ben az első gyermekük születésekor az édesanyák átlagosan 29 évesek voltak, több mint 4 évvel idősebbek, mint az ezredfordulón. Az elektromos meghajtású személygépkocsik állománya változatlanul dinamikusan bővült: 2024 végén 46%-kal nagyobb volt az előző év véginél, e járművek száma már tíz típus esetében meghaladta az 1500-at. A turisztikai szálláshelyeken 18,2 millió vendég 44,9 millió vendégéjszakát töltött el. Az előbbiek száma 12, az utóbbiaké 7,3%-kal több volt, mint 2023-ban.