Területi adatok

A területi statisztika területegységekhez, településekhez kötött adatokat szolgáltat a gazdasági, társadalmi és környezeti jelenségekről, folyamatokról, illetve közreműködik a területi lehatárolásokban. A területi statisztika célja, hogy területi részletességű adatok közreadásával biztosítsa a felhasználók tájékoztatását. Magában foglalja a régiók, vármegyék, járások, települések és a közigazgatási határoktól eltérő területegységek (pl. településen belüli georeferált adatok) helyzetének és fejlettségének részletes és átfogó statisztikáit. A területi statisztikai adatok alakulását negyedévente a Fókuszban a vármegyék, évente pedig a Területi statisztikai évkönyv és a TÉR-KÉP című kiadványainkban foglaljuk össze.

Ajánló

Fókuszban a vármegyék, 2025. I. negyedév

2025 I. negyedévében a foglalkoztatottak száma megegyezett az egy évvel korábbival, a munkanélkülieké 14 ezer fővel csökkent. A kedvezményekkel számított nettó átlagkereset 9,1%-kal emelkedett. A 7,2%-kal kevesebb születés és a 4,4%-kal több halálozás eredőjeként a természetes fogyás 20%-kal gyorsult. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az ipari termelés volumene 4,2, az építőiparé pedig 7,5%-kal csökkent. A gazdasági szervezetek beruházásainak volumene 13%-kal elmaradt, a kiskereskedelmi forgalomé 0,9%-kal bővült.

Területi Statisztika, 2025. május

A Területi Statisztika című tudományos folyóirat most megjelent számában a Magyar Falu Program Hajdú-Bihar vármegyei eredményeiről, az európai kutatási pályázatok francia és holland nyerteseiről, a vasúti infrastruktúra fejlesztéséről és gazdasági-társadalmi összefüggéseiről, a magyarországi vármegyék 25 legnépesebb településeiről, a Településképi Arculati Kézikönyvek és a településmarketing kapcsolatáról közlünk tanulmányokat.

Debrecen város napja, április 11.

I. Lipót király 1693. április 11-én adományozott kiváltságlevelében Debrecent szabad királyi városi rangra emelte, ennek emlékére 1998-tól ezen a napon ünneplik a város napját. Debrecen kétszer volt az ország fővárosa, az 1980-as évek közepe óta (Miskolcot megelőzve) Magyarország második legnépesebb települése. Jelentős gazdasági és oktatási-kulturális centrum. A regisztrált vállalkozások száma szerint a megyeszékhelyek szerinti rangsor első helyén szerepel és a Debreceni Egyetem fogadja a hazai felsőoktatási intézmények közül a legtöbb külföldi hallgatót.

TÉR-KÉP, 2023 – Ágazati körkép

A TÉR-KÉP, 2023 kiadvány Ágazati körkép fejezete néhány nemzetgazdasági ág (mezőgazdaság, ipar, építőipar, vendéglátás és kereskedelem) helyzetén keresztül mutatja be a magyarországi területi különbségeket. 2023-ban a lakásépítések továbbra is a főváros egyes kerületeire és agglomerációjára, a Balaton partjára, az északnyugati országrészre, valamint néhány alföldi nagyváros térségére koncentrálódtak. A Siófoki és a Mosonmagyaróvári járásban, valamint Budapest XIII., IX. és XI. kerületében kiugróan magas, az országos átlag (19 darab) háromszorosát is meghaladó volt a tízezer lakosra jutó lakásépítések száma. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: TÉR-KÉP, 2023.

Színházi világnap, 2025. március 27.

A színpadi előadás nem csupán szórakoztatás, hanem egy adott közösség, térség, nemzet kulturális értékeinek, identitásának őrzője és közvetítője. A 240 hazai teátrum összesített látogatottsága 2023-ban (10%-kal) 6,9 millióra emelkedett. A 11 nemzeti minősítésű színházművészeti szervezet előadásain az előző évhez hasonlóan 1,6 millióan vettek részt, közülük is kiemelkedett a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ, a Magyar Állami Operaház és a Budapesti Operettszínház (együttesen közel kilencszázezer fős) nézőszáma.

TÉR-KÉP, 2023 – Gazdasági környezet

A TÉR-KÉP, 2023 kiadvány Gazdasági környezet fejezete a makrogazdasági folyamatoktól, az egy főre jutó GDP területi különbségeiből kiindulva mutatja be a növekedés alapjait szolgáló tényezőket, a beruházások és a K+F térbeliségét, a vállalkozások digitalizációjának, infokommunikációs eszközök használatának szintjét. A működő vállalkozások (összességében 929 ezer) ezer lakosra jutó száma az ország középső és nyugati térségeiben jellemzően magasabb, keleten és északon – különösen a határ menti és a közép-tiszai járásokban – alacsonyabb volt az országos átlagnál (97). A teljes kiadvány itt tekinthető meg: TÉR-KÉP, 2023.

Vállalati koncentráció – A TOP 5 vállalkozás súlya, húzóágazatok és külföldi irányítás a magyar gazdaságban

A magyarországi vállalkozások működését jelentős koncentráció jellemzi, 2023-ban az öt legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozás realizálta az összárbevétel tizedét (10%). Az összes árbevétel 58%-a keletkezett a tíz legnagyobb súlyú ágazatban, amelyek mindegyike ipari, építőipari vagy kereskedelmi tevékenység. A külföldi irányítású vállalkozások részesedése a húzóágazatok árbevételéből 52% volt, a német és az osztrák cégek dominanciája, valamint az erősödő ázsiai jelenlét mellett.

TÉR-KÉP, 2023 – A társadalom területi különbségei

A TÉR-KÉP, 2023 kiadvány A társadalom területi különbségei fejezetében a demográfiai és a munkaerőpiaci folyamatok bemutatása mellett a hazai egészségügyi és szociális ellátórendszerről nyújt információkat. Megtudható, hogy a hazai köz- és felsőoktatás eltérő térbeliségű. Előbbi elsősorban a népesség területi eloszlását követi, míg utóbbi erőteljesebben koncentrálódik a nagyobb városokba. A nappali felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók 56%-a Budapesten, 42%-a a megyei jogú városokban tanult a 2023/2024-es tanévben. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: TÉR-KÉP, 2023.

Michelin-csillagos éttermek

A Michelin-kalauz által 1936-ban közzétett csillagos minősítési rendszer az egyik legrangosabb gasztronómiai elismerésnek számít a világon. 2024-ben a legtöbb Michelin-csillagos étteremmel Franciaország, a városok közül pedig Tokió rendelkezett. Először 2010-ben kapott magyar étterem Michelin-csillagot, majd tovább bővült a lista budapesti, illetve vidéki településen található éttermekkel. Emellett néhány hazai vendéglátóhely kapott Zöld csillag minősítést is az elmúlt években.

TÉR-KÉP, 2023 – Kiemelt téma – A foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságai

A TÉR-KÉP, 2023 kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságait mutatja be. Az ingázást hagyományosan a férfiak vállalják nagyobb arányban, a legutóbbi népszámlálás idején 47%-uk dolgozott lakóhelyétől eltérő településen, miközben a foglalkoztatott nők 36%-a ingázott. A települési hierarchia mentén felfelé irányuló ingázás a gyakoribb. Ezt mutatja, hogy a községekből a városokba 730 ezren, az ellenkező irányba ennél jóval kevesebben, 160 ezren ingáztak. A teljes kiadvány itt tekinthető meg: TÉR-KÉP, 2023.

TÉR-KÉP, 2023 – Kiemelt térség – Tokaji borvidék

A TÉR-KÉP, 2023 kiadvány kiemelt térségként a Tokaji borvidéket mutatja be. A 27 települést magába foglaló kultúrtáj a 22 borvidékünk közül a 4. legnagyobb, ezzel itt található Magyarország szőlőtermő területeinek 7%-a. A borvidéken 2023 végén tízezer lakosra 43 termelői borkimérés jutott, míg országosan mindössze 2. A térség turisztikai vonzerejét mutatja, hogy népességarányosan a hazai átlagnál (47) lényegesen magasabb volt a vendéglátóhelyek száma (78 vendéglátóhely/tízezer lakos). A teljes kiadvány itt tekinthető meg: TÉR-KÉP, 2023.

TÉR-KÉP, 2023

A TÉR-KÉP, 2023 című kiadvány a sorozat tizedik kötete. Az idei kiadvány kiemelt témaként a foglalkoztatási célú ingázás térségi sajátosságaival foglalkozik, hazánk térségei közül pedig a Tokaji borvidéket mutatja be külön fejezetben. A kiadvány többi fejezete rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, ismertetve az egyes térségek közötti társadalmi és gazdasági különbségeket.

András-nap

A falusi élet jeles eseményei voltak a disznóvágások, disznótorok, amelyek hagyományosan november 30-án, András napján kezdődtek. Az egész napos munkában nemcsak a szűk család vett részt, hanem szokás volt meghívni a szomszédokat, a rokonságot és a barátokat is. Az utóbbi évtizedekben jelentősen átalakultak a sertéstartás és -vágás körülményei. A kis gazdaságok száma visszaesett, a házi vágásoké csökkenő tendenciát mutat. 2023-ban a 2,5 milliós hazai sertésállomány háromnegyede az 5000 sertést meghaladó állománnyal rendelkező állattartókhoz tartozott.

Területi statisztikai évkönyv, 2023

A kiadvány összefoglalja a vármegyék és a régiók főbb demográfiai, társadalmi és gazdasági mutatóit, valamint bemutatja az Európai Unió régióinak néhány adatát is. Az évkönyv a térségi összehasonlításra fókuszál, azokat táblázatokkal és térképekkel szemlélteti. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bevételei. A kiadvány internetes melléklettel jelenik meg, ahol a táblázatok mellett grafikonok és térképek is elérhetők.

Népszámlálási atlasz, 2022

A népszámlálási adatok talán legnagyobb értéke a teljes körű adatgyűjtésnek köszönhető területi részletesség. Népszámlálási atlasz című kiadványunk a 2022. évi, valamint korábbi cenzusok adatainak felhasználásával, térképek és diagramok segítségével nyújt részletes területi képet hazánk népességének társadalmi helyzetéről és életkörülményeiről. A kiadvány 8 tematikus fejezete több mint 130 térképpel és ábrával segíti térben és időben nyomon követni az elmúlt időszak változásait.

Magyar statisztikai évkönyv, 2023

Az évkönyv Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól ad áttekintést mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata segítségével. Újdonság, hogy a kötet Turizmus, vendéglátás fejezetében megtalálhatók a turisztikai szálláshelyek bruttó árbevételei szállástípusonként. További változás, hogy a Területi adatok fejezet idén már a turisztikai térségek szerint mutatja be a területi adatokat, jobban kiemelve ezzel a turisztikai célpontokat.

Budapest és a vármegyék gazdasági teljesítményének alakulása az ezredforduló óta – Eltérő fejlődési pályák

2022-ben hazánk gazdasági teljesítményének csaknem felét Budapesten és a növekvő súlyú Pest vármegyében állították elő (előbbiben 37, utóbbiban 12%-át). De történt-e az ezredforduló óta a vármegyék gazdasági teljesítményében lényegi átrendeződés? Melyek voltak a legnagyobb fejlődést felmutató és a legkevésbé előrehaladó vármegyék? Megvalósult-e az egymáshoz, illetve az Európai Unió átlagához viszonyított konvergencia az elmúlt több mint két évtizedben? Kiadványunkban erre keressük a választ.

Népszámlálási térképek

A Népszámlálási térképek alkalmazással tematikus térképek készíthetők Magyarország különböző területi szintjeire (régió, vármegye, járás, település). A 2022-es és 2011-es népszámlálási demográfiai, iskolázottsági, gazdasági aktivitási, nemzetiségi, vallás, lakás és egyéb adatok ábrázolására, illetve a területegységek kiválasztására számos beállítási és szűrési lehetőség áll rendelkezésre. Az előállított térképek és az adatok letölthetők, értelmezésüket módszertani információk segítik.