Népesség és népmozgalom

A népességstatisztika az ország népességszámának alakulásáról, nem, életkor és családi állapot szerinti összetételéről ad képet. A népmozgalmi statisztikai adatok a népesség változását alapvetően befolyásoló tényezőkről, így a születések, a halálozások, a házasságkötések, a bejegyzett élettársi kapcsolatok és a válások, valamint a belföldi és a nemzetközi vándorlások alakulásáról nyújtanak információt. A lakosság egészére kiterjedő, tízévenként végrehajtott népszámlálásokból, illetve a két népszámlálás közötti mikrocenzusokból átfogóbb és részletesebb adatok is rendelkezésre állnak. A népesedési és népmozgalmi folyamatok alakulását a Népmozgalom című éves elemzésünkben mutatjuk be.

Ajánló

Több születés, kevesebb halálozás, Népmozgalom, 2020. január–június

Az előzetes adatok szerint 2020 első félévében a születések száma 5,5%-kal több, a halálozásoké 5,5%-kal kevesebb volt, mint 2019 azonos időszakában. Ennek következtében a természetes fogyás 23%-kal, 6024 fővel csökkent 2019 első félévéhez képest. 2020 júniusában az élveszületések száma 8,2%-kal nőtt, a halálozásoké 6,8%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Az 1645 fős júniusi természetes fogyás 43%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

Átlagosan 27 évesen költözünk el otthonról

A kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható az, hogy sokan a húszas és a harmincas éveikben is még a szüleikkel élnek. 2019-ben Magyarországon a 18–34 évesek 62%-a még nem hagyta el a szülői házat, szemben a 2005. évi 50%-kal. Jellemzően a férfiak nálunk is később költöznek el a szüleiktől, mint a nők, hasonlóan a legtöbb uniós tagállamhoz.

Időskorúak gondozása – Idősek tartós bentlakásos elhelyezése

Az idősek tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézményeiben teljes ellátást és alapszintű orvosi szolgáltatást biztosítanak azoknak az időseknek, akikről életkoruk, egészségi állapotuk miatt házi segítségnyújtás keretén belül nem lehet gondoskodni. 2019 végén 52 ezer idős embert gondoztak 835 ilyen intézményben országszerte. A lakók 92%-a 65 év feletti volt, a legnagyobb részük a 80–89 éves korosztályhoz tartozott.

Népesedési világnap, 2020

1989-ben az ENSZ július 11-ét népesedési világnappá nyilvánította, mivel a Föld népessége 1987-ben ezen a napon érte el az 5 milliárd főt. A világnap felhívja a figyelmet a népességnövekedés mértékére és az ezzel járó problémákra. A bolygón napjainkban közel 7,8 milliárdnyian élünk. A csökkenő termékenység hatására lassul a népességszám emelkedése, így a javuló életkilátások mellett elöregedik a társadalom. A jövőbeni népességnövekedés nagyobb részét az afrikai országok fogják adni.

Népesedési világnap, 2020. július 11.

A Földön jelenleg 7,8 milliárd ember él. Míg a fejlettebb országok az alacsony termékenységgel, a társadalom gyorsuló öregedésével, az ellátórendszerek fenntarthatóságával kapcsolatos gondokkal küzdenek, addig a fejletlenebb térségekben az élelmiszerhiány, a szegénység, az oktatás hiánya, a munkanélküliség, az alapvető egészségügyi és szociális ellátások biztosítása jelent komoly kihívást. Az ENSZ 1989-ben nyilvánította népesedési világnappá július 11-ét, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a népességnövekedés mértékére és az ezzel járó problémákra.

Június harmadik vasárnapján az apákat ünnepeljük

Európában az apák napjáról már a középkorban is megemlékeztek, március 19-én, Szent József napján. Napjainkban a legtöbb országban június harmadik vasárnapján köszöntik fel az apákat, nagyapákat. 2019 folyamán több mint 89 ezren váltak első ízben, vagy újra apává, közel felük a 30-as éveiben járt.

Magyarország számokban, 2019

A kiadvány megújult tartalommal és formátumban mutatja be hazánk főbb gazdasági és társadalmi folyamatait. Megtudhatja belőle például, hogy 2019-ben… – 65 ezer pár kötött házasságot Magyarországon, ennél több frigyet legutóbb 1990-ben anyakönyveztek, – az unión belül hazánkban bővült a legdinamikusabban az ipari termelés, – a 16–24 évesek 97%-a napi rendszerességgel használta az internetet, – az év végén mintegy 6600 elektromos autót tartottak nyilván.

Nemzetközi gyermeknap, május 31.

Magyarországon már a 20. század első évtizedében is rendeztek gyermeknapot. Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta az egyetemes gyermeknap megünneplését, melyet a legtöbb országban június elsején tartanak. Hazánkban május utolsó vasárnapján ünnepeljük a legkisebbeket. Az ország lakosságának 15%-a gyermekkorú, azaz 14 éves vagy annál fiatalabb. Az unióban azok közé az országok közé tartozunk, ahol a gyermekes családok jóval boldogabbak a gyermekteleneknél.

Kevesebben hunytak el 2020 első 16 hetében

2020 első 16 hetében összességében 7,5%-kal kevesebben hunytak el, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az első 11 héten folyamatosan alacsonyabb volt az elhunytak száma, március közepétől kismértékű halálozási többlet mutatkozott.
A hetente frissülő összefoglaló népmozgalmi táblában nemenkénti és életkor szerinti bontásban is elérhetők az adatok.

Népmozgalom, 2019

2020. január 1-jén az ország népessége 9 millió 769 ezer fő volt, 3,3 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 2019-ben a halálozások száma gyorsabb ütemben csökkent, mint a születéseké, így a természetes népességfogyás üteme lassult. A nemzetközi vándorlás 37,1 ezer fős pozitív egyenlege jelentősen mérsékelte a népesség természetes fogyását. 21,9 ezer magyar költözött külföldre, miközben 23,2 ezren tértek haza. Jelentősen, 28%-kal több pár kötött házasságot, számuk az elmúlt 30 évet tekintve a legmagasabb volt.

Szeretettel köszöntjük az anyákat!

Magyarországon május első vasárnapján köszöntjük az anyákat, nagymamákat. A magyar édesanyák 89 ezer újszülöttnek adtak életet 2019-ben. Napjainkban a gyermeküket az ezredfordulóhoz képest átlagosan 2,5 évvel későbbi életkorban, közel 30 évesen hozzák a világra az anyukák, uniós összehasonlításban azonban a tagországok átlagánál fiatalabb életkorban vállalják gyermekeiket a magyar anyukák. A 3,2 millió édesanya közül 138 ezren 30 év alattiak és 932 ezren 65 év felettiek.

Vigyázzunk az idősebbekre!

A koronavírus-járvány az időskorú népességre különösen veszélyes, ezért ezekben a hetekben a szokásosnál is jobban oda kell rájuk figyelnünk. Egyre többen tartoznak az időskorúak közé: hazánkban 2019. január 1-jén csaknem 1,9 millió 65 éves és annál idősebb lakos élt, a népesség közel egyötöde.

A születések és a termékenység irányzatai és demográfiai jellemzői

A nők azonos életkorig megszületett gyermekeinek átlagos száma egyre csökken. A rendszerváltáskor a 30 éves nők csaknem fele már 2 gyermeket szült és alacsony volt a gyermektelenek aránya, napjainkra ez az arány megfordult. Az anyák első gyermekük megszületésekor 5,8 évvel idősebbek, mint három évtizeddel korábban. A születésszám alakulása attól függ, hogy a termékenység emelkedése mennyire tudja ellensúlyozni a szülőképes korú nők létszámcsökkenését.

Az európai statisztikai adatok közzététele a Brexit után a statisztikai publikációkban

2020. február 1-jén életbe lépett az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kilépési megállapodás (Brexit). Mivel az unió ezentúl csak 27 tagállamot foglal magában, az eddigi uniós átlag, uniós összesen összetétele is megváltozik. Ugyanakkor a különböző felhasználási célok miatt mérlegelni kell a régi és az új aggregátumok párhuzamos közlését is, és az idősorok visszavezetése az új összetételre szintén kezelendő kérdés. Mindezeket figyelembe véve szükséges átalakítani az uniós statisztikai adatok közzétételét.

Demográfiai évkönyv, 2018

Az évente megjelenő kiadvány gazdag táblaanyaga hasznos információkat nyújt a népesedés napjainkban különösen aktuális kérdéseihez. Részletes tájékoztatást ad a népesség számáról, összetételéről, a házasságkötések, a bejegyzett élettársi kapcsolatok, a válások, a születések, a magzati veszteségek, a halálozások és halálokok alakulásáról, ismerteti a belföldi és a nemzetközi vándorlások jellemzőit. A kiadványban megtalálható nemzetközi adatok lehetőséget nyújtanak az országok közötti összehasonlításokra is.

A válások demográfiai jellemzői

A tanulmány a válások hosszú távú irányzatait elemzi az ország jelenlegi területére legkorábban hozzáférhető adatok és mutatók alapján. A rövid történeti áttekintést követően főleg a rendszerváltást követő időszakra koncentrál, bemutatva a válások, illetve az elvált felek mindazon demográfiai jellemzőit, amelyek az elmúlt, közel három évtized trendjeinek alakításában szerepet játszottak.