Az agrárgazdaságok száma 2020. június 1-jén 241 ezer volt, 2010 óta 31%-kal csökkent, a mezőgazdasági területet használóké kevésbé, mint az állattartóké. A gabonafélék aránya a vetésszerkezetben kisebb, az ipari növényeké, a takarmánynövényeké és a zöldségféléké nagyobb lett. Az állatállomány mérete nem változott, ám a háztáji állattartás visszaszorulása miatt koncentrálódott.
A növénytermesztő gazdaságok száma kevésbé csökkent
Az ország valamennyi települését és a meghatározott küszöb feletti gazdaságokat érintő, teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtésre, az agrárcenzusra tízévente kerül sor. A 2020-ban végrehajtott összeírás adatai alapján 2020. június 1-jén 241 ezer gazdaság volt Magyarországon. 2010 óta a gazdaságok száma 31%-kal lett kevesebb, a mezőgazdasági területet használóké kevésbé csökkent, mint az állatot tartó gazdaságoké.
A mezőgazdasági terület legnagyobb részét az 5 vagy annál több, de 300-nál kevesebb hektárral rendelkező gazdaságok használták
Az állattartás és a növénytermesztés egyre inkább elválik egymástól. A gazdaságok 51%-ának van kisebb-nagyobb mezőgazdasági területe állatállomány nélkül. Az állategységgel rendelkező gazdaságok 15%-ának egyáltalán nincs mezőgazdasági területe.
2020. június 1-jén az ország mezőgazdasági területe 4 millió 922 ezer hektár volt, az ország teljes területének közel 53%-át tette ki. Ennek 82%-a szántóként, 15%-a gyepként hasznosult, szőlők és gyümölcsösök együttesen a mezőgazdasági terület mintegy 3%-át borították.
A mezőgazdasági terület 39%-át használó gazdasági szervezetek mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogát nem szerezhetik meg, így a mezőgazdasági terület nagyrészt az egyéni gazdaságok használatában van. Ez a gyümölcsös és a szőlő művelési ágak esetében még nagyobb arányú.
2020-ban a mezőgazdasági terület nagyobb része az 5 vagy annál több, de 300-nál kevesebb hektárral rendelkező gazdaságok használatában volt, a gyümölcsös-, a szőlő- és gyepterület több mint kétharmadát ezek a közepes méretű gazdaságok művelték.
Az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében volt a legnagyobb (40 és 37 hektár), 2020-ban több mint másfélszerese a 22,8 hektáros országos átlagnak. Bár 2010 óta az 5 hektárnál kisebb mezőgazdasági területtel rendelkező gazdaságok száma jelentősen (46%-kal) csökkent, a még mindig sok kisméretű gazdaság miatt a mediánérték (helyzeti középérték) mindössze 2,6 hektár.
A szántóterület 45%-a az alföldi megyékben található. Szántóföldi növénytermesztés szempontjából az egyik legjelentősebb megyénk Békés, ahol az ország összes szántóterületének több mint 9%-a terül el, és ez a művelési ág közel 90%-os részarányt képvisel a megye mezőgazdasági területéből.
Az elmúlt tíz évben a szántó vetésszerkezetében a gabonafélék aránya csökkent, az ipari növényeké, a takarmánynövényeké és a zöldségféléké nőtt.
A gyümölcsfajok esetében az alma részaránya kisebb, a dióé, a kajszié és a bodzáé nagyobb lett a teljes gyümölcsösterülethez viszonyítva. 2010-ben még a gyümölcsösterület 37%-án almát termesztettek, ez 2020-ra 31%-ra csökkent.
A mezőgazdasági terület 69%-át legalább középfokú mezőgazdasági végzettségű irányítóval rendelkező gazdaságok használják. A szántóterületek 40%-át felsőfokú mezőgazdasági képzettségű irányítóval rendelkező gazdaságok művelik. A szőlőterületeket nagyobb arányban használják olyan gazdaságok, ahol az irányító nem rendelkezik mezőgazdasági képzettséggel, csak gyakorlati tapasztalatokkal.
A mezőgazdasági terület 12%-án 40 év alatti fiatal gazda irányította a gazdaságot, míg a gyümölcsösök esetében ez az arány mintegy 3 százalékponttal magasabb.
Az állattartók száma nagymértékben visszaesett
2020-ban az ország 117 ezer gazdaságában közel 1,9 millió állategységnek megfelelő állatállományt tartottak. Az állomány nagysága az elmúlt 10 évben lényegesen nem változott.
A hazai állattartó gazdaságok száma folyamatosan csökken: 2010 óta több mint felével (53%-kal) zsugorodott, de még 2016-hoz képest is 31%-os a visszaesés. Ennek oka a kevés állatot tartó gazdaságok megszűnése.
Az 5 állategység alatti gazdaságok száma 59%-kal visszaesett 2010 óta, ellenben a nagyobb állattartó gazdaságok (legalább 100 állategység) száma 16%-kal nőtt. Emellett jelentősen (26%-kal) emelkedett az állategységgel nem rendelkező, főbb haszonállatot egyáltalán nem tartó gazdaságok száma.
A koncentrációt jelzi, hogy a legalább 20 állategységgel rendelkező gazdaságok esetében az állatállomány állategységben kifejezett értéke nőtt (9,9%-kal), az 5 alatti kategóriába tartozó gazdaságoknál lévő állatállomány 57%-kal csökkent az elmúlt 10 évben.
Az állattartó gazdaságok irányítóinak 66%-a csak gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, 17%-ának van középfokú mezőgazdasági végzettsége.
A gazdaságok legfőbb tevékenysége szerint Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Békés megyében tartották állategységben kifejezve a legtöbb mezőgazdasági haszonállatot. 2020-ban ebben a három megyében volt az ország állatállományának harmada.
Az állategységet alapul véve az állatállomány állatfajok szerinti megoszlását hazánkban a szarvasmarha- és a sertésállomány túlsúlya határozta meg. Az így kifejezett teljes állomány 73%-a ebbe a két fajba tartozik.
A szarvasmarha-állomány az elmúlt 10 évben nőtt
2010 és 2020 között a szarvasmarha-állomány 32%-kal, 706 ezerről 933 ezerre növekedett. A tehenek száma 100 ezerrel volt több a 2010. évinél. Az állomány növekedésével ellentétben a szarvasmarhát tartó gazdaságok száma ebben az időszakban 14%-kal csökkent. A folyamat eredményeképpen az átlagos állománynagyság 37-ről 56-ra emelkedett.
A szarvasmarha-állomány 74%-a a 100-nál több egyedet tartóknál volt. A szarvasmarha-állomány nagysága a legkisebbet kivéve minden méretkategóriában nőtt, a legjelentősebben a 100-<1000 közötti egyedszámú kategóriában (40%-kal), így ebben a méretkategóriában tartották 2020-ban is a legtöbb szarvasmarhát.
A legtöbb szarvasmarhát, a teljes állomány 13%-át Hajdú-Bihar megyében tartották 2020-ban.
A takarmányok egy részét a gazdálkodók saját maguk termelik meg, ugyanis a szarvasmarhát tartó gazdaságok használják a szántó 22 és a gyepterület 51%-át. Viszonylag nagy gyepterületet (290 ezer hektár) használnak a közepes (10–<100, 100–<1000 állategységű) szarvasmarha-állománnyal rendelkező gazdaságok.
A sertésállomány a nagyméretű gazdaságoknál koncentrálódik
2020-ban a sertésállomány darabszáma 2,9 millió volt, 2010-hez képest 7,4%-kal lett kevesebb. Az anyakoca-állomány nagysága 169 ezer volt, negyedére zsugorodott 2010 óta. A sertést tartó gazdaságok száma 67%-kal visszaesett 2020-ra, és alig haladta meg a 48 ezret. A kis, néhány sertést tartó gazdaságok száma csökkent a legnagyobb mértékben. Mindezek hatására a sertéstartó gazdaságok átlagos állománya 2020-ban 60 darabra nőtt.
A sertéstartó gazdaságok 32%-át 65 éves vagy a feletti személy irányítja, ez valamivel alacsonyabb arány, mint az összes gazdaságra jellemző 35%. A 40 év alatti fiatal irányítók aránya mintegy 9%. A sertéstartók 18%-ának van legalább középfokú végzettsége, 70%-uk pedig csak gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.
A sertésállomány nagysága a legalább 100 egyedet tartóknál emelkedett, az állománynövekedés együttesen 8,4% volt. 2020-ban az állomány 84%-át a legalább 1000 sertést tartó gazdaságoknál tartották.
Békés és Bács-Kiskun megye sertésállománya országos szinten is kiemelkedő (11, illetve 10%). Észak-Alföld megyéi közül elsősorban Hajdú-Bihar megye a meghatározó, itt található a teljes állomány 15%-a. Dunántúlon Baranya megyében a teljes állomány 9,3, Tolna megyében 6,8%-a található.
A sertéstartók által használt mezőgazdasági területre vetítve jelentős a sertésállomány Komárom-Esztergom megyében is. Mivel itt kevés az általuk használt mezőgazdasági terület, száz hektár mezőgazdasági területre állategységben kifejezve 395 sertés jut, míg a legnagyobb sertésállománnyal rendelkező Hajdú-Bihar megyében 220.
Sok a legfeljebb néhány baromfit tartó gazdaság, de a termelés koncentrált
2020-ban a tyúkok száma meghaladta a 31 milliót, ami a 2016. évinél 3,8%-kal, a 2010. évinél 8,9%-kal kevesebb volt.
A tyúkot tartó gazdaságok közel háromnegyede 50-nél kevesebb állatot tartott, ugyanakkor a tyúkállomány 72%-át az 50 ezernél több tyúkot tartók nevelték.
2020-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében tartották állategységben kifejezve a teljes tyúkállomány 30%-át. Komárom-Esztergom megyében jutott a legtöbb tyúk (181 állategység) a száz hektárnyi, tyúktartók által használt mezőgazdasági területre.
2016 óta a többször megjelenő madárinfluenza-járvány hatására a kacsaállomány 64%-kal 1,9 millióra, a lúdállomány 48%-kal 1,8 millióra csökkent 2020 júniusra. A visszaesés mértéke 2010-hez képest az előbbi sorrendben 60, illetve 37% volt. A pulykaállomány 3,3 milliót tett ki, 7,7%-kal növekedett 2016 óta, ugyanakkor 2010-hez viszonyítva 7,7%-kal csökkent.
A kacsát, ludat, pulykát tartó gazdaságok több mint 90%-a 50-nél kevesebb állatot tartott, míg az előbbi sorrendben az állomány 35, 38 és 53%-át a legalább 50 ezret tartók nevelték. Az ország lúdállományának 54%-át és a kacsák 34%-át Hajdú-Bihar megyében, a pulykák mintegy 30%-át Vas megyében tartották.
Az egyéb baromfitartók által használt, száz hektár mezőgazdasági területre jutó állatállomány állategységben mérve Vas és Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu