A gazdaságok 38%-a használt valamilyen digitális eszközt 2020-ban; a gazdálkodók leginkább banki és e-kormányzattal kapcsolatos ügyeket intéztek elektronikusan. A precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközöket 12%-uk használta, ezen belül a növényállapot-felmérésnek a legnagyobb az elterjedtsége: az összes gazdaság 5,6%-a alkalmazta. Szaktanácsadót a gazdaságok 15%-a vett igénybe, a termelők leggyakrabban növényvédelmi kérdésekben konzultáltak.
Az ország valamennyi települését és a meghatározott küszöb feletti gazdaságokat érintő, teljes körű mezőgazdasági adatgyűjtésre, az agrárcenzusra tízévente kerül sor. A 2020-ban végrehajtott összeírás során a KSH felmérte a mezőgazdaság digitalizációs szintjét is: a gazdálkodók általános digitáliseszköz-használatát (a precíziós mezőgazdasághoz kacsolódó gépeket, eszközöket), valamint a gazdálkodók tevékenységét támogató szaktanácsadók alkalmazását.
A gazdálkodók leggyakrabban banki és e-kormányzattal kapcsolatos ügyintézéseket végeznek digitálisan
A hazai gazdaságokban még az egyszerűbb digitális technológiák sem teljesen elterjedtek. A gazdaságok csupán 38%-a használ valamilyen digitális eszközt. Az állatot tartó gazdaságok esetében még alacsonyabb ez az arány.
A digitáliseszköz-használat fontosságát mutatja, hogy például a vidékfejlesztési programokban is nagyobb arányban vesznek részt olyanok, akik használnak digitális eszközöket. Körükben a részvételi arány 31%-os, ami az országos átlagnál (18%) jóval magasabb.
A digitális eszközök használatának aránya csökken a gazdaságirányítók életkorának növekedésével, viszont nő a mezőgazdasági képzettség szintjével. Ennek ellenére ez az arány a felsőfokú mezőgazdasági képzettségűek esetében is csak 75%.
A gazdaság méretének emelkedésével azonban dinamikusan nő a digitális eszközt használó gazdaságok aránya. A 100 ezer euró, vagy annál több standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok esetében ez már szinte elengedhetetlen.
Gazdaságtípusonként a digitalizációs eszközök használata a tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartásával, a szántóföldi növénytermesztéssel és vegyes növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok esetében a legelterjedtebb. Az egyes eszközök használatának elterjedtsége azonban jelentősen eltér még az egyes gazdaságcsoportokban is.
A gazdálkodók leggyakrabban banki és e-kormányzattal kapcsolatos ügyintézéseket végeznek digitálisan (34 és 21%), és 17%-uk használ általános irodai, például dokumentumkezelő szoftvereket.
A precíziós eszközök elterjedtsége hazánkban alacsony szintű
A precíziós gazdálkodás fő jellemzője, hogy a gazdálkodás minden szakaszában – adatgyűjtés, adatfeldolgozás, döntéshozatal, beavatkozás – kiemelt szerepet kapnak az infokommunikációs technológiák, olyan műszaki, informatikai, információs technológiai és termesztéstechnológiai alkalmazások, amelyek hatékonyabbá teszik a szántóföldi növénytermesztést, valamint a mezőgazdasági gépüzem szervezését. Főbb eszközei: adatgyűjtő eszközök (szenzorok), vezeték nélküli adatátvitelre képes (kézi) számítógépek, adattároló eszközök stb. A precíziós gazdálkodás egyben azon tevékenységet is jelenti, amelynek során a termelő helyspecifikus információk alapján műveli a földjét, adatokat gyűjt a talajról, a munkafolyamatokról, valamint a hozamokról, és ezeket hasznosítja is a következő időszakokban. Azaz helyspecifikus adatok alapján megalapozott döntéseket hoz, és a beavatkozásokat is ilyen módon végzi.
A precíziós gazdálkodás a mezőgazdasági termelés hatékonyságát növeli úgy, hogy a környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárásokat támogatja, emeli a hozamokat, csökkenti a költségeket. Emellett a fenntartható mezőgazdasági termelést is elősegítheti, köszönhetően az input anyagok pontosabb kijuttatásának, a különböző munkafolyamatok pontosabb időzíthetőségének. A mezőgazdaságot jellemző munkaerőhiányt a precíziós gazdálkodás automata rendszerei, illetve a robotika mérsékelheti.
Magyarországon a precíziós eszközök elterjedtsége alacsonyabb szintet mutat, mint a korábban felsorolt digitális eszközöké. A gazdaságok 12%-a használ valamilyen precíziós eszközt. (Dániában ez az arány 23% volt 2018-ban, a teljes mezőgazdasági terület 57%-án használtak már precíziós eszközöket.https://www.dst.dk/Site/Dst/SingleFiles/GetArchiveFile.aspx?fi=formid&fo=agriculture-2018--pdf&ext={2}[1]) A növényállapot-felmérésnek a legnagyobb az elterjedtsége, az összes gazdaság 5,6%-a alkalmazza.
A gazdaságtípusok közül a szántóföldi növénytermesztők körében a leggyakoribb a precízióseszköz-használat saját eszközzel, vagy szolgáltatás keretein belül. De összességében nézve is a növénytermesztéssel foglalkozóknál a legelterjedtebb ezen eszközök használata.
A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságokban a növényállapot-felmérés mellett még viszonylag elterjedt az automata/sorvezető kormányzás használata is. A precíziós takarmányozás elterjedtsége pár százalékos az állattartó gazdaságtípusokban, de a legalább 100 állategységet tartók esetében is csak 16%.
Az egyes csoportokban standard termelési érték nagyságkategóriánként vizsgálva viszont már jelentősebb különbségek vannak. A sorvezető/automata kormányzást a nagyobb gazdaságok esetében szinte minden második használja. De egyéb precíziós eszközöket is használ az ezen csoportba tartozó gazdaságok kb. harmada–negyede. A legalább 1200 hektár mezőgazdasági területtel rendelkező gazdaságok esetében 72%-os a sorvezető/automata kormányzás alkalmazásának az aránya.
A gazdálkodók nem használják minden esetben a tulajdonukban lévő precíziós eszközöket
A precíziós eszközök használata (saját eszközzel, vagy szolgáltatás igénybevételeként) Fejér megyében a legmagasabb (15%), de 14%-os Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Baranya megyében is.
A precízióseszköz-használat jóval alacsonyabb, mint a gépek, eszközök elterjedtsége, megléte a gazdaságokban. Saját erőgépe, munkagépe, vagy állattartásban használt eszköze például a gazdaságok 34%-ának van Győr-Moson-Sopron megyében. Országos átlagban a gazdaságok 28%-a rendelkezik valamelyik felsorolt eszközzel, ennek ellenére mindössze 8%-uk használ saját precíziós eszközt. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a gazdálkodóknak nincs elégséges ismeretük a használatukra, vagy nem érzik szükségét a gazdálkodásukhoz kapcsolódóan.
A felsőfokú mezőgazdasági képzettségű irányítóval rendelkező gazdaságok kisebb arányban rendelkeznek precíziós gépekkel, ugyanakkor nagyobb arányban használják a technológiát, mint a középfokú mezőgazdasági végzettségűek.
A precíziós gazdálkodás viszonylag alacsony elterjedtségének egyik oka, hogy a precíziós gazdálkodás tőke- és tudásintenzív technológiák sora. Emellett magas beruházási költséggel jár, ami hosszú távon térül meg és csak bizonyos gazdaságméret felett kifizetődő. Nem mindig áll rendelkezésre a gazdálkodóknak a technológia bevezetéséhez szükséges többletráfordításhoz szükséges finanszírozási forrás.
A 2020. évi adatok alapján azoknak a gazdálkodóknak, akik nem használtak precíziós eszközöket, leggyakrabban nem is volt szükségük ezekre a mezőgazdasági termelésben. A digitális eszközök magas ára csak a 3. leggyakrabban felmerült ok volt azok mellőzésének.
A legnagyobb, 500 ezer euró standard termelési értéket elérő gazdaságoknál mind az öt ok említése viszonylag gyakori.
A jövőben a precíziós eszközök terjedését segítő tényezők lehetnek:
- Az Európai Unió Tanácsa 2021. december végén hivatalosan is elfogadta a 2023–2027-es időszakra vonatkozó közös agrárpolitikát. Az új jogszabályok szerint méltányosabb, nagyobb mértékben környezetbarát és teljesítményalapú szabályozás szükséges, amelynek célja, hogy fenntartható jövőt biztosítson az európai mezőgazdasági termelők számára és célzottabb támogatást nyújtson a kisebb gazdaságoknak. További cél, hogy nagyobb rugalmasságot tegyen lehetővé a tagállamok számára, úgy, hogy az intézkedéseket a helyi viszonyokhoz igazítsák.
- Az egyre bővülő kényelmi funkciók is nagyban hozzájárulhatnak az elterjedéshez, hiszen a magas szintű technológiai alkalmazások a nehéz fizikai munkát (pl.: traktorkormányzás, fejés) kiváltják, rövidítik az elvégzendő munka időtartamát, illetve a munkaerő számára komfortosabbá teszik a munkakörnyezetet.
- Emellett hazánkban a Digitális Agrárstratégia is segítheti a precíziós gazdálkodás terjedését. Magyarország Digitális Agrárstratégiája céljának teljesüléséhez ugyanis szükséges, hogy a precíziós gazdálkodás minél szélesebb körben alkalmazásra kerüljön.
A gazdálkodók leggyakrabban növényvédelmi szaktanácsadást vesznek igénybe
Szaktanácsadást a gazdaságok 15%-a vesz igénybe. Ez az arány szintén nő a mérettel és az irányítók mezőgazdasági képzettségével, míg csökken az életkor-kategóriájuk növekedésével. Az 500 ezer euró standard termelési értéket elérő gazdaságok esetében már a gazdaságok kétharmada vesz igénybe szaktanácsadói szolgáltatást.
Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb a szaktanácsadó szolgáltatást igénybe vevők aránya, minden negyedik gazdaság alkalmaz szaktanácsadót.
A gazdálkodók a leggyakrabban a növényvédelemmel kapcsolatban – az átlagos 10%-nál magasabb arányban a szántóföldi növénytermesztők és a vegyes növénytermesztők (15 és 14%) – igénylik a szaktanácsadást. Támogató adminisztrációt és pályázatírást, projektmenedzsment szaktanácsadást a tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok vesznek nagyobb arányban igénybe. Körükben is a legmagasabb a vidékfejlesztési programokban résztvevők aránya.
[1]:↑ https://www.dst.dk/Site/Dst/SingleFiles/GetArchiveFile.aspx?fi=formid&fo=agriculture-2018--pdf&ext={2}
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu