Összefoglalás
- A nemzetgazdaság szereplőit 2019-ben is kiemelkedő beruházási aktivitás jellemezte, a nemzetgazdasági beruházások volumene 14%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ennek köszönhetően a bruttó állóeszköz-felhalmozás részét jelentő beruházások jelentősen hozzájárultak a GDP 4,9%-os volumennövekedéséhez. A termelési kapacitások folyamatos bővülése a gazdaság potenciális kibocsátási szintjét is lényegesen emelte.
2019-ben a bruttó állóeszköz-felhalmozással kapcsolatos nemzetgazdasági tranzakciók 79%-át az új tárgyieszköz-beruházások tették ki. Emellett a bruttó állóeszköz-felhalmozásnak számos más összetevője is van, mint például a pénzügyileg lízingelt eszközök beszerzése, a használt tárgyi eszközök és az immateriális eszközök adásvételeinek egyenlege, a K+F-ráfordítások egy része.
Általánosságban a tőkeállomány a munkaerő és a technológiai szint mellett a gazdasági kibocsátás legfontosabb inputját képezi. A tőke egy részéből finanszírozott állóeszközök nagysága, változása meghatározó tényezője a termelési érték alakulásának. A továbbiakban a nemzetközi és a hazai gazdasági összehasonlításokat a tágabb mutatóval, a bruttó állóeszköz-felhalmozás segítségével mutatjuk be.
- A beruházások növekedéséhez 2019-ben a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar járult hozzá. 2010 és 2019 között a feldolgozóipari beruházások volumennövekedése (141%) jelentősen meghaladta a nemzetgazdasági átlagot (89%), 2019-re a nemzetgazdasági ág részesedése mintegy 30% lett. A nemzetközi termelési láncok részét képező feldolgozóipari fejlesztések elsősorban az infrastrukturális tényezők, a szakképzett munkaerő-kínálat, a befektetést ösztönző állami támogatások, a versenyképes adózási feltételek, valamint a fontosabb felvevőpiacok közelségének hatására valósultak meg 2019-ben is.
- A bruttó állóeszköz-felhalmozás hazai volumennövekedése (15,3% az előző évhez képest) és – nemzetközileg „beruházási rátaként” használt – GDP-n belüli részesedése (28,6%) 2019-ben jelentősen meghaladta az EU és a visegrádi országok átlagát. Hazánk bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 2010-hez viszonyítva szintén nagyobb mértékben nőtt, mint az uniós tagállamok és a visegrádi országok átlaga.
- 2010 óta az ország egyes részein eltérően nőttek a beruházások. 2010 és 2018 között a legnagyobb mértékű volumennövekedés – köszönhetően több nagy ipari beruházásnak – Heves megyében következett be, ugyanakkor lényegében alig változott a beruházások volumene Baranya és Csongrád–Csanád megyékben, többek között az alacsony tőkevonzó képesség és az országos átlagnál alacsonyabb mértékű uniós fejlesztések következtében.
Egyedülálló volt a magyarországi beruházások bővülése az Európai Unióban
Az állóeszköz-felhalmozás növekedését és a bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-ből való részesedését együttesen vizsgálva 2019-ben megállapítható, hogy Magyarország helyzete kiemelkedő a visegrádi országok, a legnagyobb tagállamok, illetve az Európai Unió átlagához képest.
2019-ben az Európai Unió (EU-28) egészében3 a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 5,0%-kal nőtt a 2018. évihez viszonyítva, ezen belül csak négy tagállamban bővült 10%-nál nagyobb mértékben. A GDP-t és az állóeszköz-felhalmozást tekintve egyaránt az unió legnagyobb súlyú nemzetgazdaságának számító Németországban 2,6%-os emelkedés történt. Magyarországon 15,3%-kal nőtt a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene, a többi kelet-közép-európai országban jellemzően az uniós átlaghoz közeli mértékben bővült: Csehországban 2,4, Lengyelországban 6,9, Szlovákiában 4,4%-kal. Általánosságban elmondható, hogy a kelet-közép európai régióban az uniós forrásból származó fejlesztések is támogatták a beruházások expanzióját4.
2019-ben a bruttó állóeszköz-felhalmozás részesedése a GDP-ből Magyarországon 28,6% volt, amely a legmagasabb arányt jelentette5 az unió egészét tekintve. Csehországban 25,4, Szlovákiában 21,4, Lengyelországban 18,6% volt a mutató értéke.
2019-ben az állóeszköz-felhalmozás volumene uniós átlagban 21, hazánkban 77%-kal haladta meg a 2010. évit. Ebben az összehasonlításban Magyarország szintén kiemelkedik a visegrádi országok és a kiemelt tagállamok közül. A visegrádi országok körében az átlagos növekedés mértéke 38% volt.
A beruházásokat támogatta a kedvező gazdasági környezet
A magyar gazdasági bővülés 2013 óta minden évben, így 2019-ben is folytatódott. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2019-ben – az uniós átlagnál jóval nagyobb mértékben – 4,9%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, a bővülés szerkezete lényegében közel azonos volt a megelőző évivel.
A felhasználási oldalon a belső kereslet segítette elő a GDP nagymértékű bővülését, azonban a belső kereslet összetevői – a korábbi évekhez hasonlóan – eltérő ütemben nőttek. Ezen belül a háztartások tényleges fogyasztása 4,4%-kal haladta meg az előző évit, miközben a közösségi fogyasztás 2,0%-kal nőtt, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás 4,1%-kal lett magasabb. A 2019. évi gazdasági növekedéshez kiemelten járult hozzá a 15,3%-kal bővülő bruttó állóeszköz-felhalmozás. A külkereskedelmi folyamatok összességében visszafogták a GDP növekedését, hiszen 0,4 százalékponttal lassították a gazdasági teljesítmény bővülését.
A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 21, az iparé 5,0, a bruttó hozzáadott érték közel kétharmadát előállító szolgáltatásoké 4,2%-kal nőtt, a mezőgazdaságé 0,3%-kal csökkent. A szolgáltatások döntő többségében lényegesen emelkedett a hozzáadott érték volumene, a legnagyobb mértékben (8,8%-kal) a kereskedelem, gépjárműjavítás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén.
A magyar gazdaság 2019. évi bővülése – a megelőző évekhez hasonlóan – nagymértékben meghaladta az EU-28 átlagát (1,5%). Magyarország 2019. évi gazdasági teljesítménybővülése az unióban a 2. legjelentősebb volt, Írország (5,5%) mögött. A régiós versenytársaknál a GDP volumene a magyartól kissé elmaradva bővült, Lengyelországban és Romániában 4,1, Csehországban 2,4, Szlovákiában 2,3%-kal. A legfontosabb gazdasági partnerünknek számító Németország GDP-je az uniós átlagnál alacsonyabb mértékben, mindössze 0,6%-kal emelkedett.
A Világbank adatai alapján globálisan, a megtermelt bruttó hozzáadott érték egyre kisebb hányadát fordítják állóeszköz-felhalmozásra, míg 1970-ben a Föld összes GDP-jének 25,6%-a, 2018-ban 23,6%-a került felhasználásra állóeszközökbe történő beruházásként. A gazdasági fejlettséggel párhuzamosan és a szolgáltatások részarányának előretörésével a termelés tőkeigénye jelentősen csökken, illetve a gazdasági fejlődés egyéb tényezői, mint például az oktatás és a képzett munkaerő, a technológiai haladás, a kutatás-fejlesztés stb. is képes biztosítani a termelés további növekedését. A gazdasági fejlettségből fakadóan 2018-ban jelentősen eltértek az országok beruházási rátái. Az OECD-országokban átlagosan 22, miközben Kínában 42 százalékot képviseltek az állóeszköz-felhalmozással kapcsolatos tranzakciók a gazdaságban.
A feldolgozóipari, az infrastruktúra- és az ingatlanfejlesztések jelentették a beruházások növekedésének fő motorját
Miközben a beruházási ráta 2010 és 2019 között az EU egészét tekintve kissé emelkedett, a visegrádi országok esetében pedig nem változott lényegesen, addig Magyarországon az évtized elején mért 20,2-ről 2019-re 28,6%-ra emelkedett.
Az évtized elején (2010–2012-ben) uniós átlag alatti beruházási ráta jellemezte a magyar gazdaságot, amely a visegrádi országok hasonló mutatóitól GDP-arányosan 1,5–2 százalékponttal maradt el. A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-hez viszonyított aránya a nagyléptékű beruházási volumenváltozással összefüggésben 2013-tól kezdve – 2016 kivételével – folyamatosan emelkedett, egyben a GDP felhasználási tételei közül a leggyorsabban növekvő halmazt alkotta. Ettől az évtől kezdve minden évben – az uniós ciklusváltáshoz kapcsolódó 2016-os átmeneti visszaeséstől eltekintve – hazánk állóeszköz-felhalmozási rátája meghaladta mind a visegrádi országok, mind az unió átlagát.
A 2013. évtől kezdődő befektetési fordulat a javuló hazai gazdasági környezetnek, az uniós források nagymértékű felhasználásának köszönhetően, és az erősödő tőkevonzó képesség hatására realizálódott beruházások eredményeképp következett be.
A beruházások volumenét a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság és az azt követő elhúzódó recesszió csökkenő pályára állította, amely időszak 2012-ig tartott. A 2013-ban meginduló, a magyar gazdaság méretéhez képest jelentős nagyságrendű európai uniós forrású fejlesztések, valamint a gazdaságpolitikai környezet változása együttesen a hazai fejlesztések növekedését okozták.
Az EU-s forrásfelhasználás nagyságrendjét mutatja, hogy bár a 2013-tól induló beruházásnövekedés szinte folyamatos volt, a projektek nagyszámú kifutása és elhúzódása ebben a konjunkturális helyzetben is csökkenésbe tudta fordítani az összes nemzetgazdasági beruházás változását 2016-ban.
A 2017-től mért jelentős beruházási aktivitás viszont már csak kisebb részben volt köszönhető a 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklus új projektjeinek, hiszen emellett a vállalkozások a gazdasági konjunktúra hatására kapacitásbővítésbe kezdtek, valamint a lakásberuházások és az egyéb ingatlanfejlesztések is lényegesen emelkedtek. A vállalati beruházások felfutása döntően a globális termelési láncok részét képező vállalatok magyarországi pozícióinak további kiépítésével magyarázható.
A szezonálisan kiigazított negyedéves volumenek szerint az évtized során – összehasonlító áron – a beruházások közel megduplázódtak: a 2019 IV. negyedévében mért volumen 91%-kal haladta meg a 2010 I. negyedévében regisztrált teljesítményértéket.
2019-ben a beruházási folyamatok alakulásában a korábbi évekhez hasonlóan ismét meghatározóak voltak az uniós források, bár szerepük évek óta mérséklődik a magánszektor beruházásainak felfutása következtében. Ezzel párhuzamosan erősödött az egyéb források (pl. anyavállalati hitelek, hitelintézetektől származó fejlesztési kölcsönök, új lakás építését szolgáló lakossági ingatlanhitelek) szerepe a beruházások finanszírozásában.
A tárgyieszköz-beszerzésben is érintett, az EU által finanszírozott projektekkel7 kapcsolatos kifizetések 2017-ben több mint 2000 milliárd, 2018-ban közel 1500 milliárd, 2019-ben pedig megközelítőleg 1000 milliárd forintot tettek ki8. 2019-ben a beruházások mintegy 9,4%-át – 2017-ben még 29, 2018-ban pedig 17%-át – finanszírozták az uniós támogatásokból (a kifizetések a beruházásokon belül a 2014–2016-os évekre jellemzően 23–30% között voltak). Az uniós támogatásból megvalósult projektek értéke a nemzetgazdasági beruházásokhoz viszonyítva egyre kisebb arányt jelent.
A tárgyi eszközzel kapcsolatos teljes kifizetésből 2019-ben 314 milliárd forintot az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programon keresztül (pl. közúti- és vasútiinfrastruktúra-fejlesztés támogatására), 228 milliárd forintot a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében (pl. munkahelyteremtő, innovációs és vállalkozásindító támogatásokra) fizettek ki. Ennek kedvezményezettjei – a tárgyieszköz-projektek esetében – 2019-ben is túlnyomórészt a költségvetési szervek és állami nagyvállalatok voltak, valamint jelentősebb hányadot képviselt a kkv-szektor is.
A nemzetgazdasági ágak hozzájárulása a beruházások bővüléséhez 2019-ben is erős koncentrációt mutatott, annak ellenére, hogy – kettő kivételével – mindegyikben bővülés volt. A beruházások 2019. évi 14%-os növekedéséből ugyanis 9,5 százalékpont három nemzetgazdasági ág (feldolgozóipar, ingatlanügyletek, szállítás-raktározás) volumenbővüléséből származott. Hasonló koncentráció mutatkozott a korábbi években is, az említett nemzetgazdasági ágak 2018-ban a beruházások 20%-os gyarapodásához 10,8 százalékponttal, 2017-ben pedig a beruházások 24%-os expanziójához 14,2 százalékponttal járultak hozzá.
A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét jelentő feldolgozóipari fejlesztések 2019-ben a nemzetgazdasági átlagot meghaladóan, 16%-kal nőttek. Ez azt is jelentette, hogy 2019-ben az évtized elejéhez képest közel másfélszer több beruházás valósult itt meg összehasonlító áron. Ugyanakkor, követve az ipari termékek nemzetközi keresletében megindult változásokat, a feldolgozóipari beruházások 2019. évi szerkezete jelentősen eltért egyrészt a tárgyévben realizált termelési értékek megoszlásától, másrészt az évtized elejére jellemző fejlesztési tendenciáktól. Ennek fényében Magyarországon sorban telepedtek meg az akkumulátorgyártással foglalkozó nemzetközi vállalkozások és beszállító hálózatuk, EU-s szinten is jelentős termelési kapacitásokat létrehozva. Mindez elsősorban a villamosberendezés-gyártás beruházásainak erőteljes felfutásában öltött testet (6,5-szeresére nőtt a volumen az évtized elejéhez képest), egyben előrevetítve az alág termelésének későbbi években várható jelentőségét is. Miközben több, nagyobb súlyú feldolgozóipari alág bővülési üteme az átlagos feldolgozóipari növekedési rátát sem érte el, a másik kiemelt terület, a vegyi anyag, termék gyártása, nagyrészt műanyag alapanyagok – amelyek felhasználási köre a járműgyártástól az építőanyagok előállításáig terjed – termeléséhez szükséges beruházásokkal, az évtized elejéhez képest több mint öt és félszeresére bővült.
Az ingatlanügyletekben 2019-ben kiemelten növekedtek a lakásépítések- és felújítások, de emellett a korábbi években megkezdődött üzleti célú ingatlanfejlesztések (pl. bérbeadást szolgáló logisztikai csarnokok, irodaházak, kiskereskedelmi egységek) is folytatódtak. A szállítás, raktározásban a döntően uniós forrásból finanszírozott autópálya-, autóút-, kerékpárút- és vasútépítések mellett a teher- és személyszállítással foglalkozó vállalkozások is nagymértékben növelték fejlesztéseiket. Mindezek hatására az ingatlanügyletekben 17, a szállítás, raktározásban 15%-kal nőttek a beruházások 2019-ben.
Ez a három nemzetgazdasági ág együttesen a 2019. évi beruházási teljesítményérték – a korábbi évekhez hasonlóan – több mint hattizedét adta.
A közigazgatás számított 2019-ben a 4. legnagyobb beruházó nemzetgazdasági ágnak, amely mindössze 0,3, az 5. legnagyobb súlyú kereskedelem pedig csak 0,1 százalékponttal járult hozzá a beruházások 2019. évi 14%-os bővüléséhez. A többi nemzetgazdasági ág együttesen 3,9 százalékponttal segítette a beruházások 2019. évi nagymértékű felfutását.
Miközben a nemzetgazdaság egészében az évtized elejéhez képest 2019 folyamán 89%-kal nagyobb volumenben hajtottak végre beruházásokat, egyes nemzetgazdasági ágakban ettől jelentős eltérés volt megfigyelhető. A legnagyobb ütemű bővülés a kulturális- és sportlétesítményekbe történő invesztíciók által a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban következett be, ahol a volumen több mint ötszörösére nőtt. Eközben a pénzügyi, biztosítási tevékenységben a beruházások 2019. évi volumene 17%-kal maradt el az évtized elején megvalósulthoz viszonyítva, amelyben szerepet játszhatott a bankfiókszám csökkenése, az évtized első felét jellemző piaci működési környezet és az „online banking” terjedése is.
Az építmények, valamint a gépek és berendezések beruházásai egyaránt növekedtek
2019-ben az építési, valamint a gép- és berendezésberuházások is jelentősen növekedtek9. Az építési beruházások 16%-os növekedése meghaladta a nemzetgazdasági átlagot (14%), miközben a gépberuházások 11%-os bővülése elmaradt attól. Az építési beruházásokon belül az épületekbe és az egyéb építményekbe történő beruházások is jelentősen nőttek, az uniós forrásokból finanszírozott infrastrukturális fejlesztések, az állam által építtetett kulturális- és sportlétesítmények, és az üzleti szféra által megvalósított irodaházak, logisztikai csarnokok, kereskedelmi egységek, valamint a háztartások lakásépítkezéseinek következtében. A gépberuházások nagyobb része (66%-a) – a korábbi évekhez hasonlóan – importból származott, illetve a gép- és berendezésbeszerzések legnagyobb hányada (49%-a) 2019-ben is a feldolgozóiparban realizálódott.
Az építési, valamint a gép- és berendezésberuházások volumenváltozásai – néhány esztendőt kivéve, pl. a 2011. és a 2016. év – az elmúlt évtizedben közepes korrelációt mutattak. A két mutató összhangban mozgását több tényező együttes hatása alakította:
- A kedvező gazdasági, befektetési környezet egyszerre serkentette az építési és a gépberuházásokat is. A vállalkozások termékei iránti jelentős kereslet és a beruházásokon realizálható magas nettó jelenértékek szinkronban ösztönzik mindkét anyagi-műszaki összetevő bővítését.
- Az európai uniós támogatásból megvalósított projektek jelentős hányadában gép- és építési összetevőkre is bontható volt a beruházás.
- Emellett a gazdaság különböző területein egyedi hatások is fellépnek. A gépberuházások jelentős hányadát megvalósító feldolgozóiparban a gyártási kapacitások bővítése az esetek többségében építési beruházásokkal (pl. új üzemcsarnok építésével) is jár. Ugyanakkor az építési beruházások közel háromtizedét megvalósító ingatlanügyletek területén a fejlesztések többnyire pótlólagos gépberuházásokkal is párosulnak, nem utolsósorban a kivitelező építőipari vállalkozásoknál.
- Ugyanakkor az együttmozgás ellen hatott az uniós források felhasználásának 2016. évi megtorpanása, mely alapvetően az építési beruházásokat (ezen belül is az infrastrukturális beruházásokat) érintette.
A 2017-ben megkezdődött tendencia, az építési beruházások arányának növekedése 2019-ben is folytatódott, köszönhetően annak, hogy az építési beruházások növekedési üteme a három év alatt minden negyedévben megelőzte a gépberuházásokét. Míg 2016-ban az építési beruházások a nemzetgazdaságban megvalósult összes beruházás 48%-át tették ki, addig 2019-ben ez az arány – a lakás-, ipari, logisztikai, infrastrukturális és egyéb építkezések folytatódó bővülésének eredményeképpen – 58%-ra nőtt.
Egyenletesen növekedtek a vállalkozások beruházásai az elmúlt években
2019-ben a beruházások legnagyobb hányadát, 58%-át – a korábbi évekhez hasonlóan – a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások beruházási teljesítménye tette ki. A költségvetési szervek fejlesztései – a 2018. évivel azonos arányban – a nemzetgazdaság beruházásainak 15%-át képviselték, míg minden más gazdasági szereplő invesztíciói (háztartások, nonprofit szervezetek, kis- és mikrovállalkozások) együttesen a beruházások 28%-át jelentették.
2019-ben a költségvetési szervek, illetve a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások beruházási teljesítménye egyaránt növekedett az egy évvel korábbihoz képest: míg a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások erőteljesen, 20%-kal növelték beruházásaikat, addig a költségvetési szervek annál mérsékeltebben, 11%-kal. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások meghatározó szerepét az is bizonyítja, hogy a nemzetgazdasági beruházások 2019. évi 14%-os növekedéséből 11,8 százalékpontot ezek fejlesztései magyaráznak.
A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások
- az évtized elejéhez képest több mint kétszeresére (+115%-kal) növelték beruházásaikat, amely meghaladta a nemzetgazdasági átlagot (+89%).
- Az általuk megvalósított fejlesztések szintje 2013-tól – a 2016. évi stagnálás mellett is – lényegében folyamatos, kiegyensúlyozott bővülést mutatott.
- A vállalkozások beruházásainak növekedése 2017–2019 között magas szinten stabilizálódott; a volumen 2017-ben 20, 2018-ban 19, 2019-ben ismét 20%-kal bővült az előző évhez képest.
A költségvetési szervek beruházásai a vállalkozásokénál sokkal ciklikusabb pályát írtak le, követve alapvetően a rendelkezésre álló uniós pénzügyi források változását,
- összességében az évtized elejéhez képest szintén nagymértékben, 93%-kal nőttek.
- Érdekesség, hogy a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklus utolsó elszámolható évében (2015. év) a költségvetési szervek beruházásainak kiugró volumene lényegében megegyezett a 2014–2020 uniós ciklusból erőteljesen finanszírozott 2019. évi magas beruházási volumennel.
A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások beruházásait 2019-ben is meghatározták egyrészt a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései (például a feldolgozóipar vagy a kereskedelem területén), másrészt a kormányzatba sorolt vállalkozások invesztíciói (például az útépítések vagy a közlekedés területén). A költségvetési szervek beruházásaiban a települési önkormányzatok fejlesztései voltak 2019-ben a meghatározók, ebben a körben hulladékkezelési, kulturális, úthálózat-fejlesztési, sporttevékenység-támogatási, szociális és köznevelési célú beruházásokat – jellemzően uniós projektek keretében – valósítottak meg.
Területenként eltérő ütemű fejlődés jellemezte a beruházásokat 2010–2018 között10
A területi egyenlőtlenségekben meghatározó szerepet játszottak többek között a nagy tőkeigényt képviselő feldolgozóipar területileg eltérő fejlesztései, az uniós forrásból finanszírozott projektek területenként differenciált megvalósítása és általában a megyék eltérő gazdasági fejlettségéből fakadóan a területen rezidens gazdasági szervezetek fejlesztéseire fordítható pénzügyi keretek különbözőségei.
2010 és 2018 között a legintenzívebb beruházások az észak-magyarországi és észak-alföldi megyéket jellemezték, a legnagyobb mértékű növekedés – köszönhetően több nagy ipari beruházásnak – Heves megyében következett be, ahol a beruházások több mint 2,5-szeresére nőttek az időszakban. Hajdú-Bihar (+107%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (+101%) megyékben a munkaerő-kínálatra betelepülő feldolgozóipari egységek mellett az infrastrukturális fejlesztések is szerepet játszottak a kiugró növekedésben.
Az évtized elejéhez képest lényegében alig változott a beruházások volumene Baranya (+3,1%) és Csongrád-Csanád (+3,9%) megyékben, többek között az alacsony tőkevonzó képesség, és az országos átlagnál alacsonyabb uniós fejlesztések eredményeképpen. Emellett számos dunántúli megye is az országos áltagnál lényegesen alacsonyabb növekedést volt képes felmutatni; többek között mérsékelten nőttek a beruházások Tolnában (+15%), Fejér (+20%) és Vas (+30%) megyékben.
A beruházások növekedésében az ország keleti felében zajló folyamatok a meghatározóak, annak ellenére, hogy 2018-ban a beruházások mintegy harmada realizálódott ezekben a megyékben. A beruházások súlypontját a dunántúli megyék, a főváros és Pest megye adja, melyek a nemzetgazdasági beruházások értékéből 67%-kal részesednek. Az elmúlt években a dunántúli és központi megyék irányába fennálló területi koncentráció némileg mérséklődött.
Az egyes területi egységek között lényegében 2018-ban is fennmaradtak az évtized elején meglévő jelentős különbségek az egy lakosra jutó beruházási értékek nagyságában. Budapesten és Komárom-Esztergom megyében 2018-ban kiugróan magas volt az egy lakosra jutó beruházás (1221 ezer Ft, illetve 1129 ezer Ft), miközben az ország – ilyen szempontból – legelmaradottabb megyéjében, Nógrádban nem érte el ennek harmadát (392 ezer Ft).
További adatok, információk
Táblák (STADAT) - Idősoros éves adatok - Beruházás
Módszertan
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu