Összefoglalás
- 2020-ban megtört a nemzetgazdaságban a beruházási aktivitás évek óta emelkedő trendje. Részben a járványhelyzet miatti kedvezőtlen gazdasági környezet következtében a nemzetgazdasági beruházások volumene 3,8%-kal csökkent az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest. A bruttó állóeszköz-felhalmozás részét képező beruházások mérséklődése hozzájárult a GDP 5,0%-os volumencsökkenéséhez. A visszaesés ellenére a termelési kapacitások korábbi években kiépült magas állománya pozitívan járulhat hozzá a gazdaság fellendüléséhez a járványhelyzet megszűnése után.
- A beruházások visszaeséséhez 2020-ban – bár a legtöbb nemzetgazdasági ágban szintén csökkentek a fejlesztések – a legnagyobb mértékben a feldolgozóipar járult hozzá. Miközben 2010 és 2019 között a feldolgozóipari beruházások volumennövekedése jelentősen meghaladta a nemzetgazdasági átlagot, 2020-ban a nemzetgazdasági ág invesztícióinak visszaesése az átlagot meghaladó, 8,1%-os volt. A járványhelyzet következtében előállt tényezők – mint például a nemzetközi termelési láncok működési zavarai, a fontosabb felvevőpiacok szűkülése, a globálisműködőtőke-befektetések volumenének jelentős visszaeséseForrás.[1] – a feldolgozóipari fejlesztések egy részének elhalasztását eredményezte 2020-ban. A beruházások visszaesésében szerepet játszott a csökkenő effektív uniósforrás-felhasználás is, ami elsősorban az infrastrukturális fejlesztéseket érintette hátrányosan.
- A bruttó állóeszköz-felhalmozás hazai 7,3%-os volumencsökkenése és 27,5%-os GDP-n belüli részesedése (beruházási ráta) 2020-ban az EU és a visegrádi országcsoport átlagos értékeinél kedvezőbb volt, hiszen a magas beruházási ráta mellett viszonylag kismértékben estek vissza a kedvezőtlen gazdasági környezet hatására a fejlesztések Magyarországon. Bruttó állóeszköz-felhalmozásunk volumene a 2010. évihez képest lényegesen nagyobb mértékben nőtt, mint az uniós tagállamokban és a visegrádi országokban átlagosan.
- 2010 óta az ország egyes részein eltérően bővültek a beruházások. 2010 és 2019 között a legnagyobb mértékű volumennövekedés – köszönhetően a feldolgozóipari beruházásoknak, valamint az EU-forrásból finanszírozott fejlesztéseknek – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében következett be, ugyanakkor – többek között az alacsony tőkevonzó képesség és az országos átlagnál alacsonyabb értékű uniós projektek következtében – csak kismértékben emelkedett a beruházások volumene Baranya és Csongrád-Csanád megyében.
2020-ban a bruttó állóeszköz-felhalmozással kapcsolatos nemzetgazdasági tranzakciók 82%-át az újtárgyieszköz-beruházások tették ki. Emellett a bruttó állóeszköz-felhalmozásnak számos más összetevője is van, ilyen például a pénzügyileg lízingelt eszközök beszerzése, a használt tárgyi eszközök és az immateriális eszközök adásvételeinek egyenlege, valamint a K+F-ráfordítások egy része.
Általánosságban a tőkeállomány a munkaerő és a technológiai szint mellett a gazdasági kibocsátás legfontosabb inputját képezi. A tőke egy részéből finanszírozott állóeszközök nagysága és változása meghatározó tényezője a termelési érték alakulásának. A továbbiakban a nemzetközi gazdasági összehasonlításokat a tágabb mutatóval, a bruttó állóeszköz-felhalmozás segítségével mutatjuk be.
A magyarországi beruházások európai uniós összehasonlításban válságállók voltak
A bruttó állóeszköz-felhalmozás változását és GDP-ből való részesedését együttesen vizsgálva, 2020-ra megállapítható, hogy Magyarország helyzete kiemelkedő volt a visegrádi országok, a legnagyobb tagállamok, valamint Ausztria, illetve az Európai Unió (EU27_2020) átlagához képest.
2020-ban az Európai Unió egészébenForrás: Eurostat.[2] a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 7,5%-kal csökkent a 2019. évihez viszonyítva, ezen belül – elsősorban kormányzati intézkedések hatására – mindössze öt tagállamban bővült, a többiben visszaesett. A GDP-t és az állóeszköz-felhalmozást tekintve egyaránt az unió legnagyobb súlyú nemzetgazdaságának számító Németországban 3,1%-os csökkenés történt. Magyarországon 7,3%-kal visszaesett a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene, a többi kelet-közép-európai országban pedig jellemzően a hazai mértéket is meghaladó csökkenés következett be: Lengyelországban 8,4, Csehországban 8,5, Szlovákiában 11,9%-os. Általánosságban elmondható, hogy a visegrádi országokban az exportorientált feldolgozóipar fejlesztéseinek visszaesése a kedvezőtlen gazdasági környezetben az uniós átlagnál nagyobb csökkenést okozott a felhalmozási volumenben.Forrás: a cseh, a lengyel és a szlovák statisztikai hivatalok.[3] Ezt a mértéket is meghaladta – a súlyos járványhelyzet következményeként – az egyes dél-európai országokban tapasztalt visszaesés.
2020-ban a bruttó állóeszköz-felhalmozás részesedése a GDP-ből 28% volt Magyarországon, ez a harmadik legmagasabb arány az EU-tagállamokat nézve. A mutató értéke Csehországban 25%, Szlovákiában és Lengyelországban az EU-s átlagnál alacsonyabb, 20, illetve 17% volt.
2020-ban a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene uniós átlagban 13, hazánkban 60%-kal haladta meg a 2010. évit. Ebben az összehasonlításban Magyarország szintén kiemelkedik a kiemelt tagállamok és a visegrádi országok közül. Ez utóbbi országcsoport többi három tagja körében az átlagos növekedés mértéke 21% volt.
A beruházások visszaesése is hozzájárult a gazdaság teljesítményének csökkenéséhez
A magyar gazdaság bővülése 2020-ban megállt, a Covid19-járvány gazdasági hatásai következtében megtört a 2013 óta tartó pozitív trend. Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2020-ban – az uniós átlagnál kisebb mértékben – 5,0%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A gazdasági visszaesés hatást gyakorolt a gazdaság szerkezetére is.
A felhasználási oldalon a legtöbb tényező a gazdasági aktivitás mérséklődése irányába hatott. A belső kereslet mérséklődése hozzájárult a GDP nagymértékű visszaeséséhez, azonban egyes összetevői eltérően változtak. A háztartások tényleges fogyasztása 2,6%-kal csökkent, a közösségi fogyasztás azonban 2,0%-kal nőtt, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 2,0%-kal alacsonyabb lett. A bruttó felhalmozás 4,4, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,3%-kal csökkent. A 2020. évi gazdasági visszaeséshez kiemelten járult hozzá a gazdasági szereplők által tervezett fejlesztések elhalasztása a járványhelyzet következtében. A külkereskedelmi folyamatok összességében szintén jelentősen, mintegy 2,4 százalékponttal növelték a gazdasági teljesítmény visszaesését. Az export volumene 6,7, az importé 3,9%-kal mérséklődött.
A termelési oldalon az építőipar hozzáadott értéke 9,4, a mezőgazdaságé 6,7, az iparé és a szolgáltatásoké egyaránt 4,8%-kal lett kisebb. A szolgáltatások többségében lényegesen csökkent a hozzáadott érték volumene, a legnagyobb mértékben (32%-kal) a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás-raktározás (17%-kal) területén. Ugyanakkor a kereskedelem, gépjárműjavítás esetében 1,4, a pénzügyi, biztosítási tevékenység esetében 3,5, az információ, kommunikáció területén 6,2%-kal nőtt a hozzáadott érték volumene.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás hosszabb távú trendjei a világbanForrás: Világbank.[4]
A Világbank adatai alapján globálisan a megtermelt bruttó hozzáadott érték egyre kisebb hányadát fordítják állóeszköz-felhalmozásra. Míg 1970-ben a Föld összes GDP-jének 25,6, 1990-ben 24,4, 2019-ban már csak 23,6%-a került felhasználásra állóeszközökbe történő beruházásként. A gazdasági fejlődéssel a szolgáltatások gazdasági teljesítményen belüli részaránya növekszik, e szektor pedig jellemzően az árutermelésnél nagyobb hozzáadottérték-termelő képességgel rendelkezik, illetve annál alacsonyabb tőkeigénye van. A különböző gazdasági fejlettségi szintből fakadóan 2019-ben jelentősen eltértek az országok beruházási rátái. A legfejlettebbnek számító államok többségét tömörítő OECD-országokban átlagosan 21,4, miközben – az egy főre jutó GDP alapján – a náluk alacsonyabb fejlettségű Kínában 42,8%-ot képviseltek az állóeszköz-felhalmozással kapcsolatos tranzakciók a gazdaságban.
A magyar gazdaság teljesítményének 2020. évi mérséklődése elmaradt az uniós átlaghoz (EU27_2020: –6,1%) képest, ezzel a középmezőnyhöz tartozott az unióban. A régiós versenytársaknál a GDP volumenváltozása a magyarhoz hasonlóan alakult, Csehországban 5,6, Szlovákiában 5,2, Romániában 3,9, Lengyelországban 2,7%-kal maradt el a 2019. évitől. A legfontosabb gazdasági partnerünknek számító Németország GDP-je az uniós átlagnál szintén kisebb mértékben, 4,9%-kal esett vissza.
Az egy főre jutó állóeszköz-felhalmozás vásárlóerő-paritáson számolt értékeiForrás: az Eurostat adatbázisai 2019-re; egy főre jutó GDP vásárlóerő-értéken, valamint a bruttó állóeszköz-felhalmozás részesedése a GDP-ből, folyó áron.[5]
Az egy főre jutó állóeszköz-felhalmozás egyik fontos tényezője egy adott ország jövőbeli hozzáadottérték-termelő képességének. Ennek nemzetközi összehasonlítására – a GDP más komponenseinél (pl. háztartások fogyasztása) alkalmazott összevetésekhez hasonlóan – az eltérő árszínvonalak eliminálása érdekében vásárlóerő-paritáson van lehetőség (purchasing power standards=PPS), ami lehetővé teszi a valós volumenek összevetését.
Ebben a mutatóban Magyarország szintén kiemelten teljesített a Covid19-járvány kitörését megelőző, 2019. évben, hiszen az egy főre jutó fejlesztések értéke meghaladta az – egyébként gazdaságilag jóval fejlettebb – Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Cipruson és Szlovéniában mért értékeket, valamint túlszárnyalta a legtöbb kelet-közép-európai ország hasonló adatát. Ennek keretében közel másfélszeresét tette ki a lengyel, valamint harmadával haladta meg a szlovák és negyedével a román adatot. Ugyanakkor 22%-kal maradt el a cseh, 31%-kal a német és 57%-kal az osztrák adattól, ahol Írország után az egy főre jutó fejlesztések a legmagasabbak voltak az Európai Unióban.
A beruházások visszaesését a feldolgozóipar és az infrastruktúrafejlesztések mérséklődése okozta
Miközben a beruházási ráta 2010 és 2020 között az EU egészét tekintve lényegében stagnált, a többi visegrádi ország esetében pedig – versenyképességi problémákat felvetve – lényegesen csökkent, Magyarországon az évtized elején mért 20,1%-ról 2020-ra 27,5%-ra emelkedett.
Az évtized elején (2010–2012-ben) uniós átlag alatti beruházási ráta jellemezte a magyar gazdaságot, ami a visegrádi országok hasonló mutatóitól mintegy 2 százalékponttal maradt el. A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-hez viszonyított aránya a nagyléptékű beruházási volumenváltozással összefüggésben 2013-tól kezdve – 2016 kivételével – az évtized során folyamatosan emelkedett, egyben a GDP felhasználási tételei közül a leggyorsabban növekvő halmazt alkotta. A járvány negatív hatásai ellenére a magyar beruházási ráta 2020-ban is nagymértékben meghaladta mind a visegrádi országok, mind az Európai Unió átlagát.
A 2013-tól kezdődő befektetési fordulatot a javuló hazai gazdasági környezet, az uniós források nagymértékű felhasználása és az erősödő tőkevonzó képesség hatására végrehajtott beruházások eredményezték. Az erős tőkevonzó képesség a versenyképes hazai munkakínálatnak,A magyar munkaerőköltség uniós összehasonlításban a harmadik legolcsóbb.[6] a kedvező adózási környezetnekMagyarországon a legalacsonyabb a vállalati nyereséget terhelő adókulcs az EU-ban.[7] és az infrastrukturális környezet nemzetközi összehasonlításban is mérhető javulásánakMagyarország az autópályák hosszát tekintve a 2019-es adatok szerint megelőzte pl. Ausztriát, Csehországot és Lengyelországot is. Forrás.[8] is köszönhető volt.
A beruházások volumenét a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság és az azt követő elhúzódó recesszió 2012-ig csökkenő pályára állította. A 2013-ban meginduló, a magyar gazdaság méretéhez képest jelentős nagyságrendű uniós forrású fejlesztések, valamint a gazdaságpolitikai környezet változása együttesen a hazai fejlesztések növekedését okozták.
Az uniósforrás-felhasználás nagyságrendjét mutatja, hogy 2016-ban – bár a 2013-tól induló beruházásnövekedés a vállalkozások esetében szinte folyamatos volt – jellemzően a közszféra által elnyert, a 2007–2013-as ciklushoz tartozó uniós projektek nagyszámú kifutása és az új uniós költségvetési ciklus (2014–2020) projektjeinek elhúzódása együttesen csökkenésbe tudta fordítani az összes nemzetgazdasági beruházás változását.
A 2017–2019 közötti jelentős beruházási aktivitás viszont nagyrészt már nem a 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklus új projektjeinek volt köszönhető, hiszen a vállalkozások a gazdasági konjunktúra hatására további kapacitásbővítésbe kezdtek, illetve a lakásberuházások és az egyéb ingatlanfejlesztések is lényegesen emelkedtek. A vállalati beruházások felfutása döntően a globális termelési láncok részét képező vállalatok magyarországi pozícióinak további kiépítésével magyarázható.
A gazdasági világválság által 2020-ban előidézett kedvezőtlen beruházási környezet a magyarországi fejlesztéseket 3,8%-kal vetette vissza. A visszaesés ellenére a szezonálisan kiigazított negyedéves volumenek szerint az évtized során – összehasonlító áron – a beruházások 2020 IV. negyedévében mért volumene 80%-kal haladta meg a 2010 I. negyedévében regisztrált teljesítményértéket.
2020-ban a beruházási folyamatok alakulásában a korábbi évekhez hasonlóan ismét részben az uniós források az irányadóak, ugyanakkor a magánszektor beruházásai az évtized vége felé már dominánssá váltak. Ezzel párhuzamosan az egyéb források (pl. anyavállalati hitelek, hitelintézetektől származó fejlesztési kölcsönök, új lakás építését szolgáló lakossági ingatlanhitelek) szerepe a beruházások finanszírozásában kulcsfontosságúvá vált.
A tárgyieszköz-beszerzésben is érintett, az EU által finanszírozott projektekkelForrás: az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezelt FAIR-adatbázis.[9] kapcsolatos kifizetések 2017-ben közel 2000 milliárd, 2018-ban közel 1450 milliárd, 2019-ben majdnem 1000 milliárd, 2020-ban pedig mintegy 1250 milliárd forintot tettek ki.A gazdasági szervezetek a 2014–2020-as ciklushoz tartozó, jelentős összértékű projektek többségében jellemzően a projekt teljes költségéhez képest meghatározó részarányt képviselő előlegekből megkezdett tárgyieszköz-beruházásokat a kifizetést követő későbbi években folytatják le. A kifizetett uniós források névleges csökkenése mellett előfordulhat, hogy a nyertes pályázóknál korábban összegyűlt források a reálgazdasági hatásukban mégis növelték a fizikailag is megvalósuló beruházásokat Magyarországon.[10] 2020-ban a beruházások mintegy 12%-át – 2017-ben még 28, 2018-ban 16, 2019-ben pedig 9,5%-át – finanszírozták az uniós támogatásokból (a kifizetések a beruházásokon belül a 2014–2016-ra jellemzően 23–30% között voltak)Az uniós projekt kifizetése és a tárgyieszköz-projekt megvalósítása eltérő évekre is eshet, ami a naptári évekre vonatkozó összevetést torzíthatja.[11].
A tárgyi eszközzel kapcsolatos teljes kifizetésből 2020-ban 369 milliárd forintot a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében (pl. munkahelyteremtő, vállalkozásindító támogatásokra és köznevelési informatikai infrastruktúra fejlesztésére), 337 milliárd forintot az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programon keresztül (pl. közúti- és vasútiinfrastruktúra-fejlesztés támogatására) fizettek ki. Ennek kedvezményezettjei – a tárgyieszköz-projektek esetében – 2020-ban is túlnyomórészt a költségvetési szervek és állami nagyvállalatok voltak, valamint jelentősebb hányadot képviselt a kkv-szektor is.
A nemzetgazdasági ágak eltérően járultak hozzá 2020-ban a nemzetgazdasági beruházások változásához, a hozzájárulás mértéke azonban néhány terület irányába erős koncentrációt mutatott. A legnagyobb nemzetgazdasági ágnak számító feldolgozóipar a beruházások 3,8%-os visszaeséséből 2,2 százalékpontot indokol, további 1,4 százalékpont tulajdonítható a szállítás-raktározás területnek. Ugyanakkor a második legnagyobb súlyú terület, az ingatlanügyletek beruházásainak növekedése 2,7 százalékponttal fékezte a visszaesést.
A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét jelentő feldolgozóipari fejlesztések 2020-ban a nemzetgazdasági átlagot meghaladóan, 8,1%-kal csökkentek. A világjárvány gazdasági hatásai ellenére 2020-ban az évtized elejéhez képest összehasonlító áron közel 2,2-szer több beruházás valósult itt meg. Ugyanakkor, követve az ipari termékek nemzetközi keresletében megindult változásokat, a feldolgozóipari beruházások 2020. évi szerkezete jelentősen eltért az évtized elejére jellemző fejlesztési tendenciáktól. Ennek fényében Magyarországon az évtized végén sorra telepedtek meg az akkumulátorgyártással foglalkozó nemzetközi vállalkozások és beszállító hálózatuk, jelentős termelési kapacitásokat létrehozva. Mindez elsősorban a villamosberendezés-gyártás beruházásainak erőteljes felfutásában realizálódott (8,5-szeresére nőtt a volumen az évtized elejéhez képest). Miközben több, nagyobb súlyú feldolgozóipari alág bővülési üteme az átlagos feldolgozóipari növekedési rátát sem érte el (például a járműgyártásban 41%-kal nőtt „csak” a volumen), a másik kiemelt terület, a vegyi anyag, termék gyártása nagyrészt gumiabroncsok és műanyag-alapanyagok – amelyek felhasználási köre a járműgyártástól az építőanyagok előállításáig terjed – termeléséhez szükséges beruházásokkal az évtized elejéhez képest több mint 3,3-szeresére bővült.
Az ingatlanügyletekben 2020-ban kiemelten növekedtek a lakásépítések és -felújítások, de emellett a korábbi években megkezdődött üzleti célú ingatlanfejlesztések (pl. bérbeadást szolgáló logisztikai csarnokok, irodaházak, kiskereskedelmi egységek) is folytatódtak. A szállítás, raktározásban visszaestek a döntően uniós forrásból finanszírozott autópálya-, autóút-, kerékpárút- és vasútépítések, ezenkívül a teher- és személyszállítással foglalkozó vállalkozások is visszafogták a járványhelyzet kapcsán a fejlesztéseiket. Mindezek hatására az ingatlanügyletekben 16%-kal nőttek, a szállítás, raktározásban 9,5%-kal csökkentek a beruházások 2020-ban az előző évhez képest.
Ez a három nemzetgazdasági ág együttesen a 2020. évi beruházási teljesítményérték – a korábbi évekhez hasonlóan – közel hattizedét adta.
A közigazgatás számított 2020-ban a 4. legnagyobb beruházó nemzetgazdasági ágnak, a terület beruházási teljesítménye nem befolyásolta érdemben a gazdaság összberuházásának alakulását. Az 5. legnagyobb súlyú kereskedelem 0,5 százalékponttal járult hozzá a beruházások 2020. évi 3,8%-os csökkenéséhez. A többi nemzetgazdasági ág együttesen 2,5 százalékponttal vetette vissza a beruházások 2020. évi teljesítményét.
Miközben a nemzetgazdaság egészében az évtized elejéhez képest 2020 folyamán 78%-kal nagyobb volumenben hajtottak végre beruházásokat, egyes nemzetgazdasági ágakban ettől jelentős eltérés volt megfigyelhető. A legnagyobb ütemű bővülés a kulturális és sportlétesítményekbe történő invesztíciók által a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban következett be, ahol a volumen közel 4,5-szeresére nőtt. Eközben a pénzügyi, biztosítási tevékenységben a beruházások 2020. évi volumene 34%-kal maradt el az évtized elején megvalósulthoz viszonyítva, amiben szerepet játszhatott a bankfiókszám csökkenése és az online banking terjedése is.
A gép és berendezések beruházásai nagyobb mértékben estek vissza az építményekénél
Bár 2020-ban az építési, valamint a gép- és berendezésberuházások egyaránt visszaestek, a két anyagi-műszaki csoportnál a mögöttes indokok és a csökkenés mértéke nem volt azonos. Az építési beruházások 2,8%-os mérséklődése elmaradt a nemzetgazdasági átlagtól (– 3,8%), miközben a gépberuházásoké (5,4%) meghaladta azt.
Az építési beruházásokon belül az egyéb építményekbe történő beruházások estek vissza, elsősorban az uniós forrásokból finanszírozott infrastrukturális fejlesztések csökkenése következtében, miközben az üzleti szféra által megvalósított irodaházak, logisztikai csarnokok, kereskedelmi egységek, valamint a háztartások lakásépítkezései is bővültek. Mivel a gép- és berendezésbeszerzések legnagyobb hányada (44%-a) 2020-ban is a feldolgozóiparban realizálódott, az itt tapasztalható – külpiaci dekonjunktúrához kapcsolódó – erőteljes visszaesés a nemzetgazdaság egészére is kihatott. A gépek és berendezések gyártási helye szerint a kisebbik hányadot (33%-át) jelentő belföldigyártásúgép-, -jármű-beruházások az importból származó eszközöknél nagyobb mértékben estek vissza.
A járványügyi helyzetben az építési, illetve a gép- és berendezésberuházások volumenváltozásai közepes korrelációt mutattak. A két mutató részlegesen összehangolt mozgását több tényező együttes hatása alakította 2020-ban is:
- A kedvezőtlenné vált gazdasági, befektetési környezet egyszerre vetette vissza az építési és a gépberuházásokat, hiszen a vállalkozások termékei iránti kereslet és a beruházásokon realizálható megtérülés visszaesése szinkronban hátrányosan érintette mindkét anyagi-műszaki összetevőt (pl. a gyárbővítések átütemezése mindkét tényezőre kihatott).
- Az európai uniós támogatásból megvalósított projektek volumene 2020-ban csökkent, ezek jelentős hányadában gép- és építési összetevőkre is bontható volt a beruházás.
- Emellett a gazdaság különböző területein egyedi hatások is felléptek. A gazdasági válság ellenére magasabb hozzáadott értéket realizáló információ és kommunikáció területén, ahol 2020-ban a beruházások 3,8%-kal bővültek, a kis súlyú építési beruházások növekedési üteme (pl. létszámbővítés hatására létrejött ingatlanfejlesztések) meghaladta a terület jellegéből fakadóan magas részarányt képviselő gépek, berendezések fejlesztéseinek növekedési ütemét. Ugyanakkor több nemzetgazdasági ágban (pl. a feldolgozóiparban) a külföldi kereslet szűkülése hagyományosan hátrányosabban érintette a gépberuházások alakulását, miközben az építési beruházások kevésbé estek vissza.
A 2017-ben megkezdődött tendencia, az építési beruházások arányának növekedése mérsékelt ütemben 2020-ban is folytatódott, köszönhetően annak, hogy az építési beruházások visszaesési üteme a tárgyévben nem érte el a gépberuházások átlagos csökkenését. Míg 2016-ban az építési beruházások a nemzetgazdaságban megvalósult összes beruházás 48%-át tették ki, addig 2020-ra ez az arány – pl. a lakásépítkezések folytatódó bővülésének eredményeképpen – 10 százalékponttal, 58%-ra nőtt.
A vállalkozások és a költségvetési szervek beruházásai egyaránt mérséklődtek
2020-ban a beruházások legnagyobb hányadát, 54%-át – a korábbi évekhez hasonlóan – a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások beruházási teljesítménye tette ki. A költségvetési szervek fejlesztései – a 2019. évivel azonos arányban – a nemzetgazdaság beruházásainak 15%-át képviselték, miközben minden más gazdasági szereplő invesztíciói (háztartások, nonprofit szervezetek, ideértve a jelentősebb beruházásokat megvalósító egyházakat is, valamint a kis-, a mikro- és egyéni vállalkozásokat) együttesen a beruházások 31%-át jelentették.
2020-ban a költségvetési szervek, illetve a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások beruházási teljesítménye egyaránt csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében:
- A járvány által okozott kedvezőtlen gazdasági környezet 2020-ban megtörte az általuk megvalósított fejlesztések 2013-tól – a 2016. évi stagnálás mellett is – lényegében folyamatos, kiegyensúlyozott bővülési trendjét. A beruházások volumene 7,5%-kal csökkent, ennek ellenére a fejlesztések szintje magasabb volt a 2018. évinél, valamint közel kétszerese volt az évtized elejeinek.
- A vállalkozások beruházásai válságállónak bizonyultak, hiszen ugyan elmaradtak a 2019-es csúcsértéktől, a 2018-as volumenét így is 7,4%-kal meghaladták.
- Az éves volumenváltozást 2020-ban is meghatározták egyrészt a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései (például a feldolgozóipar vagy a kereskedelem területén), másrészt a kormányzatba sorolt vállalkozások invesztíciói (pl. az útépítések vagy a közlekedés területén).
A költségvetési szervek beruházásai a vállalkozásokénál sokkal ciklikusabb pályát írtak le az elmúlt évtizedben, követve alapvetően a rendelkezésre álló uniós pénzügyi források változását. A költségvetési szervek körében:
- A beruházások volumene 2020 folyamán mintegy 5%-kal maradt el a megelőző évitől, de így is az évtized elejéhez képest szintén nagymértékben, 89%-kal nőtt. Ez lényegesen nem maradt el a vállalkozásokétól.
- A 2007–2013-as uniós költségvetési ciklus utolsó elszámolható évében (2015. év) a fejlesztések kiugró volumene meghaladta a 2014–2020-as uniós ciklusból erőteljesen finanszírozott 2020. évi, magas beruházási volument.
- A költségvetési szervek beruházásaiban a központi költségvetési szervek és a települési önkormányzatok fejlesztései 56:44 százalékos arányban részesültek. Az előbbi esetben kiemelten hon- és rendvédelemmel, valamint árvízvédelemmel kapcsolatos fejlesztések realizálódtak, a második esetben – jellemzően uniós projektek keretében – önkormányzati feladatok ellátását támogató fejlesztések (pl. hulladékkezelési, kulturális, úthálózat-fejlesztési, sporttevékenység-támogatási, szociális és köznevelési célú beruházások) valósultak meg.
A fejlesztéseken belül a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások szerepe meghatározó, a nemzetgazdasági beruházások 2020. évi, összességében 3,8%-os csökkenéséhez 4,1 százalékponttal járultak hozzá. (A beruházások egyes összetevői, pl. a háztartások beruházásai növekedtek.)
Területenként eltérő ütemű fejlődés jellemezte a beruházásokat 2010–2019 között
A területi egyenlőtlenségekbenAz adott területen ténylegesen megvalósult beruházások alapján, 2010–2019-re. Adóadatokkal teljeskörűsített kérdőíves adatok.[12] meghatározó szerepet játszottak többek között a nagy tőkeigényt képviselő feldolgozóipar területileg eltérő fejlesztései, az uniós forrásból finanszírozott projektek területenként differenciált megvalósítása és általában a megyék eltérő gazdasági fejlettségéből fakadóan a területen rezidens gazdasági szervezetek fejlesztéseire fordítható, eltérő pénzügyi keretek. A fejlődési ütemeket tekintve jelentős különbségek a bázisidőszak eltérő fejlettségi szintjeiből is fakadtak.
2010 és 2019 között az országos növekedési ütemet meghaladó, legintenzívebb beruházások az észak-magyarországi és az észak-alföldi megyék mellett egyes dunántúli megyéket jellemezték. A legnagyobb mértékű növekedés – köszönhetően a kiemelt feldolgozóipari és infrastrukturális beruházásoknak – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében következett be, ahol a beruházások volumene több mint 2,8-szeresére nőtt az időszakban. Több mint 2,5-szeresére bővültek Komárom-Esztergom megye beruházásai is, részben a villamos berendezés gyártásával összefüggő feldolgozóipari beruházásoknak köszönhetően. Szintén kiugró, csaknem 2,5-szeres növekedés történt Heves megyében, amiben a versenyképes munkaerő-kínálatra betelepülő feldolgozóipari egységek fejlesztései játszották a főszerepet.
Az évtized elejéhez képest kevésbé nőtt a beruházások volumene Baranya (6,8%) és Csongrád-Csanád (19%) megyékben, többek között az alacsony tőkevonzó képesség, és az országos átlagnál alacsonyabb uniós fejlesztések eredményeképpen. Emellett számos dunántúli megye is az országos áltagnál lényegesen alacsonyabb növekedést volt képes felmutatni, többek között mérsékelten nőttek a beruházások Tolnában (43%), Fejér (44%) és Vas (49%) megyékben. A kiugróan nagy értékű beruházásokat megvalósító Budapesten szintén az országos átlagnál kevésbé bővültek a beruházások (47%-kal).
Az ország északi és keleti felében zajló pozitív folyamatok ellenére 2019-ben a beruházások csak mintegy harmada realizálódott ezekben a megyékben. A beruházások súlypontját egyes dunántúli megyék, a főváros és Pest megye adták, amelyek a nemzetgazdasági beruházások értékéből 66%-kal részesedtek. Az évtized elejéhez mérten a dunántúli és a központ vonatkozásában fennálló területi koncentráció némileg mérséklődött, ugyanis az alföldi és az északi megyék súlya az évtized elejéhez képest 4 százalékponttal emelkedett.
Az egyes területi egységek között lényegében 2019-ben is fennmaradtak az évtized elején meglévő jelentős különbségek az egy lakosra jutó beruházási értékek nagyságában. Komárom-Esztergom megyében és Budapesten 2019-ben kiugróan magas volt az egy lakosra jutó beruházás (1,7, illetve 1,3 millió forint), miközben az ország – ilyen szempontból – legelmaradottabb megyéjében, Baranyában (0,5 millió forint) nem érte el az előbbi harmadát.
A közszféra meghatározó szerepet játszott a beruházások alakulásában 2010–2019 között
Az állami beruházások növelik a vállalkozások megrendeléseit/árbevételét, ezen felül az infrastruktúrát vagy a közigazgatási szolgáltatásokat érintő fejlesztések közvetlenül előmozdítják a hatékonyabb gazdasági tevékenységet.
Itt a bruttóberuházás-mutatót használjuk: az Eurostat által az EBS adatátadás keretében kért bruttóberuházás-adatok tartalma a számvitelileg mérhető beruházáshoz áll közel, hiszen a beruházás főkönyvi számlán a növelő tételeket mutatja, mint például az új és a használt tárgyi eszköz beszerzése és a pénzügyi lízing keretében beszerzett tárgyi eszközök.
A beruházások bemutatásánál a KSH-nak teljesített éves beruházásstatisztikai kérdőíveken jelentett adatokat illetve, ahol ez nem volt elérhető, a társasági adóbevallásból származó tárgyévi beruházási értékeket használtuk.
A finanszírozási tranzakciók bemutatásánál a költségvetési beszámolókat vettük alapul. Ezenkívül az uniós finanszírozású projekteket tartalmazó EUPR-adatbázisban található pénzforgalmi kifizetéseket is használtuk az elemzésben.
Nemzetközi összehasonlításban az állami beruházások döntő szerepet játszottak abban, hogy Magyarországot az uniós átlagot meghaladó fejlesztési aktivitás jellemezte a 2010-es években. Magyarországon a kormányzat – teljes GDP-hez mért – beruházási rátája 6,0% volt 2019-ben, duplája az uniós átlagnak, valamint nagy mértékben megelőzi a szintén jelentős uniós fejlesztési forrásokat felhasználó visegrádi országok hasonló mutatóját (pl. Csehországé 4,3%).
Magyarországon az évtized folyamán a teljes nemzetgazdasági beruházások átlagosan mintegy háromtizedét a közszféra valósította meg. A meghatározó részarányból következően is jelentős korreláció áll fenn az állami beruházások alakulása és a nemzetgazdasági beruházások volumenváltozása között.
Az „előfinanszírozási rendszer” következményeként Magyarországon a beruházások finanszírozása és a tényleges megvalósulása időben lényegesen elváltak egymástól, azaz a beruházások időben később történtek a pénzeszközök átadásához képest:
- Finanszírozás: az évtized során a közszféra 2017-ben kapta a legtöbb támogatást, az évtized elejétől mért finanszírozás emelkedő tendenciája (2016-ban csak minimális visszaesés volt tapasztalható) ezt követően megtört, 2018-ban és 2019-ben a beruházásokra adott támogatások lényegesen csökkentek.
- Beruházások: a közszféra ténylegesen megvalósult beruházásai 2019-ig növekvő tendenciát mutattak, kivéve a 2016-ban tapasztalt nagymértékű visszaesést, amikor közel felére zsugorodtak.
Az uniós források szerepe 2015-ben érte el a maximumát, ekkor a finanszírozás 85%-a származott az Európai Unió programjaiból.Az uniós programok egy kisebb részét a hazai költségvetés finanszírozza.[13] Ezzel szemben a folyamatosan szűkülő, marginálissá váló önkormányzati források mellett a hazai központi költségvetési programok meghatározóvá váltak: 2019-ben a finanszírozás 62%-át jelentették. Ily módon Magyarországon az uniós forrásból nem finanszírozható felhalmozási kiadások (pl. a Modern Városok, a Magyar Falu Program, a Hauszmann-terv, a sportlétesítményekbe történő beruházások stb.) is hozzájárultak a magas „állami” beruházási rátához.
Az évtized során a teljes kormányzati kifizetés közszférán belül maradó része 55 és 78% között mozgott, tehát a kormányzat jelentős hányadban finanszírozott közszférán kívüli beruházásokat is (pl. külföldi beruházások). A költségvetési szervek támogatása csökkenő, az állami vállalatoké növekvő trendet mutatott az évtized második felében.
A 2014–2020-as uniós ciklusban (2020-ig) 7,7 ezer milliárd forint értékű állami támogatással valósultak meg2020. június 30-ai állapot szerint.[14] tárgyieszköz-beszerzésekkel kapcsolatos projektek uniós pénzügyi alapokból (folyó áron közel ezer milliárd forinttal nagyobb az előző ciklusnál). A közszféra által elnyert projektek szerepe szinte minden operatív programban meghatározó volt, és összességében a ciklus keretében kifizetett támogatások 86%-a (+7 százalékpont az előző ciklushoz viszonyítva) az állami hátterű szervezetek tárgyi eszköz állományát gyarapította.
Általános jelenség az előfinanszírozás magas szintje, azaz kezdetben hazai költségvetési forrásokból valósulnak meg uniós hátterű fejlesztések, az unióval való elszámolás pedig későbbi időszakban, az Európai Bizottságnak benyújtott számlák alapján valósul meg. A 2014–2020-as programozási időszakra a teljes támogatási keret az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból összesen 21,5 milliárd euró. Ennek az összegnek a 46%-a folyt be a költségvetésbe 2019-ig.
[*]:↑ A kiadványban szereplő statisztikai adatok forrása a KSH és az Eurostat adatbázisai. Az adatok lekérdezése az adatbázisból 2021. március 22-én történt.
[3]:↑ Forrás: a cseh, a lengyel és a szlovák statisztikai hivatalok.
[5]:↑ Forrás: az Eurostat adatbázisai 2019-re; egy főre jutó GDP vásárlóerő-értéken, valamint a bruttó állóeszköz-felhalmozás részesedése a GDP-ből, folyó áron.
[6]:↑ A magyar munkaerőköltség uniós összehasonlításban a harmadik legolcsóbb.
[7]:↑ Magyarországon a legalacsonyabb a vállalati nyereséget terhelő adókulcs az EU-ban.
[8]:↑ Magyarország az autópályák hosszát tekintve a 2019-es adatok szerint megelőzte pl. Ausztriát, Csehországot és Lengyelországot is. Forrás.
[9]:↑ Forrás: az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezelt FAIR-adatbázis.
[10]:↑ A gazdasági szervezetek a 2014–2020-as ciklushoz tartozó, jelentős összértékű projektek többségében jellemzően a projekt teljes költségéhez képest meghatározó részarányt képviselő előlegekből megkezdett tárgyieszköz-beruházásokat a kifizetést követő későbbi években folytatják le. A kifizetett uniós források névleges csökkenése mellett előfordulhat, hogy a nyertes pályázóknál korábban összegyűlt források a reálgazdasági hatásukban mégis növelték a fizikailag is megvalósuló beruházásokat Magyarországon.
[11]:↑ Az uniós projekt kifizetése és a tárgyieszköz-projekt megvalósítása eltérő évekre is eshet, ami a naptári évekre vonatkozó összevetést torzíthatja.
[12]:↑ Az adott területen ténylegesen megvalósult beruházások alapján, 2010–2019-re. Adóadatokkal teljeskörűsített kérdőíves adatok.
[13]:↑ Az uniós programok egy kisebb részét a hazai költségvetés finanszírozza.
További adatok, információk
Táblák (STADAT) - Idősoros éves adatok - Beruházás
Módszertan
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu