Összefoglalás

• 2019-ben folytatódott az ipari termelés növekedése: a kibocsátás 5,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, elsősorban a feldolgozóipar két legnagyobb súlyú gépipari alágának, a jármű és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – együttesen több mint 40%-ot adó – jelentős teljesítményének köszönhetően.
• A külpiaci eladások 2019-ben 6,3%-kal nőttek. Több mint húsz év távlatában − 2009 és 2012 kivételével − szinte minden évben az exportértékesítés volt az ipari termelés hajtóereje. Az ipar hazai értékesítése 5,3%-kal emelkedett.
• Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a termelés legnagyobb, mintegy 96%-át képviselő feldolgozóipar 2019. évi, 5,5%-os növekedése az export és a belföldi eladások közel azonos mértékű bővülésével ment végbe. A feldolgozóipari alágak döntő többségénél a külpiaci eladások játszottak meghatározó szerepet. A három legnagyobb súlyú terület közül a járműgyártás bővült a legjobban, 9,8%-kal, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 6,8, az élelmiszer, ital és dohánytermékeké pedig 5,2%-kal nőtt. Az ipari termelésből mindössze 0,5%-kal részesedő bányászat termelése jelentősen, 20,1%-kal bővült 2018-hoz viszonyítva, míg a 3,9%-os súlyú energiaipar kibocsátása csak kisebb mértékben, 1,1%-kal nőtt.
• Az ipari termelés minden régióban emelkedett, a legnagyobb mértékben Pest régióban (10,1%), a legkevésbé Észak-Magyarországon (0,1%).
• Az iparban 2019-ben 3271 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, összehasonlító áron 14,8%-kal többet az egy évvel korábbinál.
• Az ipari termelői árak 2019-ben az előző évinél átlagosan 2,1%-kal magasabbak voltak.
• 2019-ben az iparban alkalmazásban állók száma – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál – 742 ezer fő volt, 0,3%-kal több mint egy évvel azelőtt.

Némileg csökkent az Európai Unió ipari termelése

Magyarországon a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 24,1%-át az ipar adta 2019-ben. Ezzel a részesedéssel az Európai Unió országai körében az iparosodottabbak közé tartozunk (az uniós – EU28 – átlag 18,7% volt). Ez az arány Írországban volt a legnagyobb (34,9%), a visegrádi országok is az élmezőnyben találhatók. Csak a feldolgozóipart nézve Írország (33,2%), Csehország (24,9%), Szlovénia (23,2%), valamint Németország (21,6%) után az ötödik helyet foglaltuk el 21,5%-os részesedéssel.

Az Európai Unió ipari termelése – a munkanappal kiigazított indexek szerint – 2019-ben 0,9%-kal csökkent 2018-hoz viszonyítva. Két jelentős ipari országban még ennél is nagyobb mértékű volt a visszaesés: Németországban 4,7, Olaszországban 1,4%-kal csökkent a termelés volumene. A szintén nagy ipari potenciállal rendelkező Egyesült Királyságban 0,9%-kal mérséklődött, Franciaországban és Spanyolországban pedig – a 2018. évihez hasonlóan – kismértékben, 0,3, illetve 0,6%-kal emelkedett a kibocsátás. Az ipari termelés növekedése Magyarországon volt a legmagasabb (5,4%), hazánkat Belgium (4,9%) és Lengyelország (4,4%) követte.

Jelentős szerepet játszott az ipar a GDP bővülésében

A 2019. évi előzetes adatok szerint a magyar GDP értéke folyó áron 46 787 milliárd forint volt, volumene 4,9%-kal bővült az előző évhez képest. A GDP növekedéséhez az ipar 1,0 százalékponttal járult hozzá, a bővülés motorját ugyanis elsősorban a szolgáltatások adták. Az ipar (víz- és hulladékgazdálkodás nélkül) Magyarország bruttó hozzáadott értékéből 2019-ben 23,3%-kal részesedett (aránya 0,6 százalékponttal csökkent 2018-hoz viszonyítva): a feldolgozóipar 21,5, az energiaipar 1,5, és a bányászat 0,3%-kal. Az ipar nemzetgazdasági súlya tízéves távlatban – folyó áron számítva – 25% körül mozgott, 2015-ben érte el a legnagyobb arányt, 26,3%-ot. 2010 óta a 2019. évi volt a legkisebb részesedés.

Kismértékben nőtt a szervezetek száma

2019-ben az iparban regisztrált vállalkozások száma 1,1%-kal több volt, mint 2018-ban, a nemzetgazdaság egészére nézve kissé nagyobb mértékű növekedést (2,1%) mértünk. 2019. december 31-én 78,5 ezer ipari vállalkozást tartottak nyilván, ami az összes vállalkozás 4,4%-át tette ki. A bányászatban kevesebb, míg a feldolgozóiparban és az energiaiparban több vállalkozást regisztráltak, mint egy évvel korábban.

A társas vállalkozások száma 2019. december 31-én 1,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ipari vállalkozások 55%-át, több mint 43 ezer szervezetet társas vállalkozásként tartották nyilván, közülük a jogi személyiségűek száma 802-vel csökkent. Az összes ipari vállalkozás 45%-át adó önálló vállalkozók száma pedig 5,0%-kal emelkedett.

Az ipari termelés koncentrált, mivel 2019-ben az ipari kibocsátásból 70%-kal részesedő, 249 főnél nagyobb létszámmal működő nagyvállalatok termelése összesen 481 cégtől, az ipari vállalkozások 0,6%-ától származott. Ugyanakkor az ipari termelés 3,9%-át realizáló, 5 fő alatti kisvállalkozások az összes ipari szervezet 82%-át képviselték. A létszám-kategóriák szerint a vállalkozások arányában több évre visszamenőleg nem volt lényegi változás.

Jelentősen nőttek a keresetek az iparban

2019-ben az iparban 742 ezer fő, az alkalmazásban állók¹ 23,3%-a dolgozott. A létszám 0,3%-kal több volt, mint egy évvel korábban. Az összes munkavállaló 70%-át képviselő fizikai foglalkozásúak száma 0,9%-kal csökkent, ugyanakkor a szellemieké 3,5%-kal nőtt.

2019-ben az ipar legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágában, a feldolgozóiparban 0,3, a kis súlyú bányászatban 10,9%-kal emelkedett, az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 1,7%-kal mérséklődött a létszám az előző évihez viszonyítva.

A feldolgozóiparon belül 2019-ben is a járműgyártásban dolgoztak a legtöbben (mintegy 114 ezren), 70%-uk fizikai munkát végzett. 2018-hoz hasonlóan a második legnagyobb foglalkoztató az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása volt, több mint 97 ezer alkalmazottal. 2018-hoz képest a legnagyobb mértékben, 8,3%-kal a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben nőtt a létszám (44 ezer főre), míg a legnagyobb (5,9%-os) visszaesés a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában történt.

2019-ben az iparban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete közel 400 ezer forint volt, 12,6%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az ipari ágak, alágak tekintetében a legnagyobb bruttó átlagkeresettel (810 ezer forint) a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban foglalkoztatottak rendelkeztek, ugyanúgy, mint 2018-ban. A legnagyobb foglalkoztató járműgyártásban 13,6%-kal emelkedett a bruttó átlagkereset, amelynek a havi összege (468 ezer forint) magasabb volt, mint az ipari átlag. A számottevő béremelés ellenére most is a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában volt a legalacsonyabb a havi bruttó átlagkereset (245 ezer forint).

2019-ben is folytatódott a beruházások növekedése

2019-ben az előzetes adatok alapján 3271 milliárd forintot fordítottak az iparban beruházásokra, összehasonlító áron 14,8%-kal többet az egy évvel korábbinál (2018-ban a beruházási teljesítmény szinte ugyanolyan mértékben, 15%-kal nőtt). Ez a nemzetgazdaság összes beruházásának 31%-át jelentette. Az összes forrás több mint negyedét felhasználó, egyben a legnagyobb súlyú feldolgozóiparban 16,1%-kal emelkedett a fejlesztések volumene a 2018. évihez képest.

A csekély súlyú bányászatban (az előző évi kiugró növekedést követően) mérséklődött a bővülés üteme: a beruházások 11,6%-kal emelkedtek, elsősorban a kőolaj- és földgázkitermeléshez köthető koncessziós kutatásoknak köszönhetően.

A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén 6,6%-kal nőttek a beruházások. Az energiaiparon belül főként a villamosenergia-termelést érintő, naperőmű-telepítéshez és atomenergiához kapcsolódó tárgyieszköz-beszerzések és fejlesztések történtek.

Az összes ipari beruházás 87%-át megvalósító feldolgozóipar alágainak többségében emelkedett a beruházások volumene. A fejlesztések felfutásában zöldmezős beruházások és meglévő kapacitások bővítései egyaránt szerepet játszottak. Számottevő beruházási tevékenység jellemezte a külföldi érdekeltségű vállalkozásokat is: tovább növelték termelési kapacitásaikat és pótlólagos munkafunkciókat, valamint termelési eljárásokat is Magyarországra telepítettek, amelyek közvetetten a beszállítóhálózat beruházásainak felfutását is eredményezték. Az egy évvel korábbihoz hasonlóan 2019-ben is a villamosberendezés-gyártásban nőtt a legdinamikusabban a beruházások volumene. A 2019-ben megvalósított 420 milliárd forint teljesítményérték a feldolgozóipari invesztíciók 15%-át jelentette, és összehasonlító áron több mint háromszorosa volt a 2018. évinek. A jelentős bővülést a járműgyártáshoz kapcsolódó, nagy tárolókapacitású akkumulátorok gyártásával foglalkozó vállalkozások letelepedése okozta, amelyekkel uniós szinten is jelentős termelési kapacitások jöttek létre Magyarországon.

A 2018. évi stagnálást követően a vegyi anyag, termék gyártása beruházásaiban is kiemelkedő, 80%-os bővülést mértünk, nagyrészt a műanyag-alapanyagok – amelyek felhasználási köre a járműgyártástól az építőanyagok előállításáig terjed – termeléséhez szükséges fejlesztéseknek köszönhetően.

Nem csak a termelésben, de a beruházásokat tekintve is legnagyobb súlyú (20%-ot adó) járműgyártás invesztíciói 2019-ben 6,7%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól. A csökkenéssel összefüggésben áll a piaci környezethez való alkalmazkodás.

Erőteljes visszaesés következett be a termelésben szintén nagy súlyt képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában (55%-os volt a csökkenés 2018-hoz képest).

Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásában működő vállalkozásoknak 2,1%-kal kisebb volt a beruházási volumenük 2018-hoz viszonyítva.

Emelkedtek az ipari termelési árak

Az ipari termelői árak 2019-ben 2,1%-kal emelkedtek az előző évhez viszonyítva, ezen belül a belföldön értékesített ipari termékek átlagosan 3,9, a külföldön eladottak 1,3%-kal drágultak.

A feldolgozóipar termelői árai összességében 2,2%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb mértékben az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (4,9%), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (3,9%) és az egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (3,8%) árai emelkedtek a munkabérek növekedése, az alapanyagárak és a forintárfolyam változásának hatására.

A nagy súlyú alágakat tekintve 2019-ben a járműgyártásban 1,5, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 1,9%-kal nőttek a termelői árak.

Az árak a bányászatban 5,7, az energiaszektorban 1,2%-kal haladták meg az előző évit.

A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai átlagosan 3,7%-kal emelkedtek, legnagyobb mértékben, 7,4%-kal az egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása területén. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásában 5,7, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása esetében 5,4%-kal nőttek az árak.

A belföldi értékesítésben jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai 3,9%-kal emelkedtek, a kis súlyú bányászatban pedig átlagosan 5,2%-kal haladták meg az árak az előző évit.

A forintban mért exportértékesítési árak éves összehasonlításban 1,3%-kal növekedtek. Az éves átlagárfolyamokat tekintve a forint az euróhoz képest 2,0, az amerikai dollárhoz képest 7,5%-kal gyengült 2018-hoz képest.

A feldolgozóipar exportárai 1,7%-kal meghaladták az előző évit. A legjelentősebb áremelkedést a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (9,2%), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (4,0%) és az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása (3,6%) esetében regisztráltak. Az exportban a legnagyobb súlyúnak számító járműgyártás termékei 1,4, a számítógép, elektronikai, optikai termékek 1,8%-kal drágultak 2018-hoz viszonyítva.

A bányászat nemzetgazdasági ágban 10,3%-kal emelkedtek, míg a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás esetében 7,3%-kal csökkentek az exportértékesítési árak.

Nőtt a hazai eladások súlya, de továbbra is az export az ipar motorja

2019-ben 2018-hoz képest kissé gyorsult az ipari termelés növekedési üteme, a kibocsátás 5,4%-kal emelkedett. Az ipar teljes termelése folyó áron 35 928 milliárd forintot tett ki. Több mint 20 év távlatában – 2009 és 2012 kivételével – csaknem minden évben alapvetően az export volt az ipari termelés növekedésének hajtóereje. 2017-ig folyamatosan emelkedett az export részesedése az összes eladásokon belül (abban az évben 64,7% volt). 2018-ban viszont kissé változott a helyzet, a belföldi értékesítés aránya nőtt, és ez a folyamat 2019-ben is folytatódott (36,9%-ra bővült). 2019-ben a külpiaci eladások volumene 6,3, míg a hazaiaké 5,3%-kal nőtt 2018-hoz viszonyítva. 2019-ben csak júniusban és decemberben csökkent a termelés (mindkét időszakban 1,2%-kal). Az év többi hónapjában váltakozó dinamikával, 0,3 és 12,0% közötti mértékben emelkedett a volumen, a legnagyobb bővülést júliusban, a legkisebbet augusztusban mértük.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a legnagyobb súlyú, 96%-ot képviselő feldolgozóipar termelése – a 2018. évinél nagyobb mértékben – 5,5%-kal emelkedett. A feldolgozóipari termelés továbbra is elsősorban a kiviteltől függ: az alágak döntő többségénél a külpiaci eladások játszották a meghatározó szerepet. A három legnagyobb súlyú alág közül – az előző évben gyakorlatilag stagnáló – járműgyártás bővült a leginkább, 9,8%-kal, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása ennél kisebb mértékben (6,8, illetve 5,2%-kal).

A mindössze 0,5% súlyú bányászat termelése 20,1, az ipari termelésből 3,9%-kal részesedő energiaiparé 1,1%-kal nőtt 2018-hoz viszonyítva.

2019-ben a teljes ipari értékesítés 63, a feldolgozóipari eladások 72%-a származott exportból. Az ipari export az elmúlt 7 évben folyamatosan bővült, bár 2016-ban a növekedés elenyésző, 0,3%-os volt. 2019-ben a kivitel növekedési ütemében – a 2018. évivel összehasonlítva – gyorsulás következett be. Az ipar egészét tekintve a külpiaci eladások 6,3, a feldolgozóiparban 6,2%-kal emelkedtek.

A 2018-as adatok szerint a külföldi irányítású vállalatok² exportárbevételük több mint 80%-át a feldolgozóiparban realizálták.

2019-ben az ipari termékek 37%-a került belföldi felhasználókhoz, az előző évihez viszonyítva a hazai eladások aránya – hasonlóan, mint 2018-ban – növekedett az összes értékesítésen belül (korábban, 2009 től 2017-ig folyamatosan csökkent), a volumene pedig 5,3%-kal nőtt.

A nagyvállalatok adták az ipari kibocsátás 73%-át

2019-ben a létszám-kategóriák szerint képzett vállalatcsoportok mindegyikében termelésnövekedést mértünk. A termelésből közel 10%-kal részesedő kisvállalkozói (5–49 fős) körnél bővült a kibocsátás a legnagyobb mértékben (10,1%). A mintegy 18%-át adó, közepes méretű (50–249 fős) vállalkozások termelése kismértékben, 0,4%-kal emelkedett.

A nagyvállalatok (a 249 főnél nagyobb létszámmal működők) súlya az ipari termelésen belül évek óta 70% felett alakul, 2019-ben a kibocsátás 73%-át adták. Termelésük növekedési üteme gyorsult, a 2018. évi 2,4%-os bővülést követően a volumen 2019-ben 6,0%-kal emelkedett.

A termeléshez képest az ipari exportban a nagyvállalatok koncentrációja még erőteljesebb, a kivitel több mint négyötödét adták. 2019-ben – az előző évinél nagyobb ütemben – 7,6%-kal növelték külpiaci eladásaikat. A nagyvállalatok súlya 1,3 százalékponttal emelkedett, ugyanakkor a közepes méretű (50–249 fős) vállalkozásoké 1,8%-kal mérséklődött, ez utóbbi létszám-kategóriában a kivitel is 3,9%-kal csökkent. A kisvállalkozások részesedése 0,5 százalékponttal növekedett, illetve exportjuk is jelentősen bővült (23%-kal).

2019-ben a nagyvállalkozások az ipar belföldi értékesítésének csak 43%-át adták, ezáltal itt kevésbé meghatározó a szerepük, mint az ipari exportban. A közepes súlyú vállalatcsoport a hazai eladások mintegy 34%-át képviselte. A kisvállalkozások körében a belföldi eladások 3,3, a közepes méretű vállalkozásoknál 6,2, a 249 főnél nagyobb létszámmal működő cégeknél pedig 5,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbit.

Mindhárom ipari ág termelése emelkedett

Az ipari termelés mindössze 0,5%-át adó bányászat termelése 2019-ben jelentősen, 20,1%-kal meghaladta a 2018. évi, magas bázist. A legnagyobb ágazat, az összes kibocsátás 53%-át adó, főként építkezésekhez nyersanyagot biztosító egyéb bányászat kibocsátása 12,7%-kal emelkedett, mivel az építőipari konjunktúra hatására jelentősen nőttek a cégek megrendelései. A 43%-os részarányú bányászati szolgáltatás kimagaslóan, 33%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit, elsősorban a hazai kereslet felfutása miatt.

Az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) az előző évi csökkenést 2019-ben 1,1%-os növekedés váltotta fel. Ezen belül a teljesítmény 75%-át adó villamosenergia-termelés, -ellátás 1,1, a 14%-ot képviselő gázellátás termelése 4,6%-kal nőtt. A gőzellátás, légkondicionálás kibocsátása – folytatva a 2018. évi visszaesést – 4,3%-kal csökkent.

A 2018. évi 3,5%-os növekedést követően az ipari termelés 96%-át lefedő feldolgozóiparban 2019-ben kissé gyorsult az ütem: a kibocsátás 5,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A termelés folyó áron közel 33 ezer milliárd forint volt. A külpiaci eladások volumene 6,2, a hazaiaké 6,7%-kal nagyobb volt, mint 2018-ban.

A feldolgozóipari termelés továbbra is főként az exportpiacoktól függ: az értékesítés 72%-a származott külpiaci eladásokból. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása, valamint a kokszgyártás kőolaj-feldolgozás kivételével a termékek legalább fele exportra került, a gépipar döntő többségében, valamint a gyógyszergyártásban és a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásában pedig a 80%-ot is meghaladta a külföldi értékesítés aránya. A legnagyobb exportrészesedéssel, 96%-kal a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása rendelkezett.

A feldolgozóipar belföldi értékesítése 2014 óta folyamatosan növekszik; 2019-ben 6,7%-kal. Három alágban figyelhető meg a hazai kereslet kedvezőtlen alakulása: a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 3,6, a gyógyszergyártás 6,2, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 13,1%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.

A feldolgozóipari belföldi eladások aránya az összes értékesítésen belül évek óta folyamatosan csökkent 2017-ig, de azt követően megfordult a trend: 2018-ban 1,8 százalékponttal (27,1%-re), 2019-ben 0,5 százalékponttal (27,6%-ra) növelte részesedését az exporttal szemben.

Bővült a gépipar aránya a feldolgozóiparban

A feldolgozóipari termelés több mint felét előállító gépipar kibocsátása 2013 óta bővül, 2019-ben 8,5%-kal emelkedett a termelés volumene. A 2018. évihez viszonyítva a növekedési ütem számottevően gyorsult, akkor 1,2%-os volt. A gépipar 2012-től 2016-ig folyamatosan növelte a feldolgozóipari részesedését, öt év alatt összesen 5,2 százalékponttal. 2017?2018-ban ez a tendencia megtorpant, majd 2019-ben 1,2 százalékponttal ismét javult az arány, és 51,5%-ot tett ki. A gépipari vállalkozásokra az erős exportorientáltság a jellemző: 2019-ben eladásaik 90%-a külföldre irányult, és a feldolgozóipari kivitel mintegy 65%-a is hozzájuk köthető. A nagyvállalatok szerepe igen jelentős a gépiparban, 2019-ben a termelés 90%-át állították elő.

2011-től a járműgyártás vált az ipari termelés első számú motorjává (megelőzve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását), de az iparág vállalkozásai már két évtizede – főként a tartós exportkereslet miatt – a válságot leszámítva szinte minden évben számottevően növelték termelésüket. A járműgyártás feldolgozóipari termelésből való részesedése 2019-ben 1,0 százalékponttal felülmúlta a 2018. évit és elérte a 29%-ot. A kibocsátás 2019-ben számottevően, 9,8%-kal meghaladta az előző évit, amikor gyakorlatilag stagnált a termelés.

A járműgyártás 2019. évi teljesítménye az összes értékesítésből döntő hányadot, 91%-ot képviselő külpiaci eladások 11,7, és a jóval kisebb súlyú hazai eladások 14,8%-os bővülésével függ össze. 2019-ben a feldolgozóipar exportjából 29, a hazai eladásokból 9,9%-kal részesedett az alág.

A három éve tartó visszaesés után a járműgyártás kibocsátásának közel felét kitevő közúti gépjármű gyártásában 2019-ben jelentősen, 12,3%-kal nőtt a termelés volumene. Előzőleg, a 2016. évi 4,5%-os csökkenésig – a 2009-es válságév kivételével – minden évben termelésbővülést regisztráltunk. A 33%-os súlyú közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártásában 2019-ben 13,0%-kal többet, a 13%-os arányú járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártásában pedig 5,8%-kal kevesebbet termeltek, mint egy évvel korábban.

A közúti járműgyártást alapvetően a hazánkban letelepedett multinacionális cégek tevékenysége, illetve az ezzel összefüggő alkatrészgyártás határozza meg. 2019-ben a hagyományos (belsőégésű) autó és motorgyártáson túl már érezhetően bővült az elektromos, hibrid hajtásrendszerek előállítása.

A feldolgozóipari termelés 12%-át adó (az alágak sorában második) számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártás termelési volumene – folytatva a 2018. évi, 7,6%-os növekedést – 2019-ben 6,8%-kal emelkedett.

Az iparágat a járműgyártáshoz hasonlóan néhány, nagyrészt kivitelre termelő multinacionális vállalat határozza meg. 2019-ben a összes értékesítés 96%-át (a feldolgozóipari export 16%-át) képviselő számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártás külpiaci eladásai 8,4%-kal nőttek. Az igen csekély súlyú hazai eladások – a feldolgozóipari alágak közül a legnagyobb mértékben – 13,1%-kal visszaestek.

Az előző évi jelentős bővülés után a legnagyobb súlyú (több mint 35%-ot adó) híradástechnikai berendezés gyártása 2,5%-kal nőtt, az összes értékesítésből 96%-kal részesedő kivitel ennél nagyobb mértékben, 5,5%-kal emelkedett. Az iparág a különböző IT- és telekommunikációs eszközök, berendezések előállítása mellett magas színvonalú termékeket gyárt az autóipar számára is.

Az előző évi stagnálást követően a 35% súlyt képviselő elektronikus fogyasztási cikk gyártása 2019-ben 24%-kal bővült, az értékesítés 97%-át nyújtó kivitel hasonló mértékű, 23%-os növekedése mellett. Az alágazat termékei főleg autóipari akusztikai és elektronikai alkatrészek, termékek, szórakoztató elektronikai berendezések, valamint televíziók voltak.

Az alágon belül a harmadik legnagyobb súlyú, elsősorban a járműiparba beszállító elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártásában 2019-ben lassult a növekedés üteme, a kibocsátás 5,8%-kal emelkedett. Ezzel szemben – a sorrendben negyedik – számítógép, perifériás egység gyártása erőteljesen, 64%-kal csökkent, itt a visszaesés már ötödik éve tart.

A 2018. évi visszaesés után a gép, gépi berendezés gyártásában 1,4%-os növekedést mértünk 2019-ben. Az alág a feldolgozóipari termelésből 5,5%-kal részesedett. A külpiaci eladások a termeléssel megegyező mértékben, 1,4%-kal emelkedtek, míg az összes értékesítés 21%-át kitevő hazai eladások kiugróan, 20,2%-kal nőttek.

Az alág kibocsátásának közel 16%-át adó legnagyobb szakágazata a közúti jármű és légi motort nem tartalmazó motor, turbina gyártása nagymértékben, 16,2%-kal visszaesett, aminek hátterében szervezeti és értékesítési okok is álltak. A szakágazatok közül az egyéb speciális gépeket, szivattyúkat, kompresszorokat, valamint a csapágyakat, erőátviteli elemeket gyártók teljesítettek a legjobban. Az iparág ezen felül sokfajta tevékenységet ölel fel a csap, szelep gyártásától kezdve a különféle kézi szerszámok, szerszámgépek, óriás szivattyúk gyártásáig.

A legkisebb súlyú, a feldolgozóipari termelés 4,9%-át képviselő gépipari alágban, a villamosberendezés-gyártásban 2013 óta folyamatosan nő a termelés. 2019-ben a feldolgozóipari alágak közül a kibocsátás a legnagyobb mértékben, 14,3%-kal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások kedvező alakulásának köszönhetően.

A legnagyobb (26%-os részesedésű) alágazat, a vezeték, kábel, szerelvény gyártása 2019-ben 4,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, ugyanakkor a másik jelentősebb súlyú villamos motor, áramfejlesztő, áramelosztó, -szabályozó készülékek gyártása 10,8%-kal bővült.

A hazai kereslet növekedése erősítette a vegyipari ágazatokat

A vegyipari termelés növekedésében 2019-ben lassulás következett be: a volumen 1,2%-kal emelkedett az előző évhez képest (akkor 7,3%-os volt a bővülés). Ezzel párhuzamosan a feldolgozóipari termeléshez való hozzájárulása is 1,0 százalékponttal, 18,8%-ra csökkent. A vegyiparra is jellemző a nagyvállalatok koncentrációja, de a gépiparhoz képest alacsonyabb mértékben, ezek a kibocsátás 71%-át adták.

A feldolgozóipari termelés 5,0%-át kitevő vegyi anyag, termék gyártása 2019-ben – a 2018. évi növekedést követően – 4,7%-kal csökkent, elsősorban az export 10,9%-os visszaesése miatt. Legutóbb 2012-ben regisztráltunk csökkenést a kivitelben. Az összes értékesítésből 36%-ot képviselő hazai eladások azonban 6,7%-kal nőttek.

Az alág 57%-át adó műanyag-alapanyag gyártása jelentősen, 12,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesés hátterében jelentős piaci áresések, valamint leállások állnak. Az értékesítés mindkét irányban visszaesett.

A többi, heterogén tevékenységeket (például az ipari gáz, színezék, szerves és szervetlen vegyi anyag, műtrágya, mezőgazdasági vegyi termék, festék, tisztítószer és testápolási cikkek gyártását) felölelő szakágazat 0,02 és 10,4% közötti részesedéssel rendelkezik, amelyek termelése többségében növekedett.

A kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban 2019-ben 1,1%-kal emelkedett a kibocsátás. A termelésnövekedés az összes értékesítés 71%-át képviselő – a feldolgozóipar belföldi értékesítésének több mint 12%-át adó – belföldi eladások 9,4%-os bővülésével, illetve az export 15,3%-os visszaesésével függ össze. Az alág feldolgozóiparon belüli súlya 4,8% volt, ami 0,3%-kal mérséklődött 2018-hoz képest.

A feldolgozóipari termelésből 2,9%-ot képviselő gyógyszergyártás kibocsátása a 2018. évi csökkenéssel szemben 2019-ben 4,3%-kal nőtt, főleg a külpiaci eladások kedvező alakulása miatt. Az összes értékesítés 86%-át adó kivitel 8,6%-kal bővült, míg a belföldi értékesítés 6,2%-kal csökkent. A magyarországi gyógyszeripar teljesítménye gyakorlatilag négy nagy gyógyszergyár termelésében koncentrálódik.

A feldolgozóiparon belül a negyedik legnagyobb, 9,0%-os termelési súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása alágat csak részben soroljuk a vegyiparba, mivel a nemfém ásványi termék gyártása nagyrészt az építőanyag-ipart foglalja magába. A kibocsátás hat éve folyamatosan emelkedik: 2019-ben a termelés – a 2018. évi 15,6%-os bővüléshez viszonyítva – szerényebb mértékben, 3,5%-kal emelkedett. Mind a külpiaci, mind a hazai eladásokban lassult a növekedés üteme, az export 0,8, a belföldi értékesítés 6,7%-kal haladta meg az előző évit.

A vegyipari kibocsátásból 33%-kal részesedő két alágazatból a nagyobb súlyú műanyag termék gyártása számottevően, 11,7%-kal emelkedett. Ezen belül a legjobban a műanyag-építőanyagot gyártó vállalkozások teljesítettek. A kisebb súlyú gumitermék gyártása 5,1%-kal csökkent a kivitel visszaesése miatt. Meghatározó cégei elsősorban autókhoz és tehergépkocsikhoz állítanak elő gumiabroncsokat.

A feldolgozóipari arányát tekintve 2,7%-kal (az alágból pedig mintegy 31%-kal) részesedő nemfém ásványi termék gyártása 0,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbi magas termelési szintet. A kibocsátás szerényebb mértékű növekedésében az építőipari konjunktúrával összefüggő hazai kereslet további bővülése játszott szerepet, illetve az autóiparnak beszállító cégek, valamint az üveg, síküveg és műszaki üvegtermékek gyártói járultak hozzá, amelyek biztonsági üveget, napfénytetőt, szélvédő üvegeket, buszüvegeket, visszapillantó tükröket állítanak elő.

Gyengült a külpiaci kereslet a fémfeldolgozásban

A feldolgozóiparból közepes (8,2%-os) súlyt képviselő fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 2019-ben 1,2%-kal csökkent az előző évhez képest, főként a külpiaci kereslet gyengülése következtében, a belföldi értékesítés nőtt. A kisebb teljesítmény a fémalapanyag-gyártás (kohászat) ágazat stagnálásából, és a fémfeldolgozási termék gyártásának 1,9%-os csökkenéséből származott, ezek az iparágon belül 39, illetve 61% súlyt képviselnek. Termékeik legnagyobb felvevőpiaca az építőipar és a járműgyártás. A termelés 62%-át a kis- és középvállalkozások adták, eltérően a gépipar és a vegyipar erős nagyvállalati koncentrációjától. Az alág összes értékesítésének 58%-át adó külpiaci eladások 3,7%-kal mérséklődtek, ugyanakkor a hazaiak 5,2%-kal emelkedtek.

A legnagyobb szakágazat, a fémszerkezet gyártása 7,7%-kal emelkedett, mind a hazai, mind a külpiaci eladások élénkülésének köszönhetően. A másik két hasonló súlyú szakágazat esetében a fémmegmunkálásban 1,3%-kal csökkent, míg a vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártásában 3,9% kal nőtt a termelés volumene.

Hat éve tart a növekedés az élelmiszeriparban

2019-ben a feldolgozóipari termelés mintegy 11%-át képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 5,2%-kal emelkedett. Hasonlóan az elmúlt hat évhez a termelés bővülésével párhuzamban mindkét értékesítési irányban növekedés történt.

Az összes értékesítés 61%-át kitevő hazai eladások – amelyek a feldolgozóipar belföldi értékesítéséből a legnagyobb részt, közel egynegyedet képviseltek – 2,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, míg az összes értékesítés 39%-át (a feldolgozóipari kivitel 5,8%-át) adó exporteladások 7,7%-kal emelkedtek.

2019-ben a dohánytermékek gyártása kivételével minden alágazatban nőtt a kibocsátás. A legnagyobb, a termelés több mint egynegyedét kitevő húsfeldolgozás, tartósítás, húskészítmény gyártása 4,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Folytatódott a növekedés a 15%-kal részesedő, második legnagyobb italgyártásban, amelynek éves szinten 8,3%-kal bővült a termelése. Az előző évihez képest gyorsult a dinamika a harmadik legnagyobb súlyú takarmánygyártásban, a 6,4%-os bővülés főleg a hobbiállateledel-gyártás kiemelkedő teljesítményének köszönhető.

Az egyéb élelmiszer gyártásának 5,2%-os növekedéséhez elsősorban a cukor- és készételgyártás járult hozzá, az édességgyártás azonban számottevően csökkent.

A 2018. évi csökkenéssel szemben a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás 3,3%-kal nőtt. A rendkívül csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósítás emelkedett a legjobban, 47,3%-kal, amihez az igen alacsony bázis is hozzájárult.

Bővült a papírgyártás, tovább zsugorodott a bőr- és a textilgyártás

A könnyűipar két alága közül a nagyobbikban, a feldolgozóipari termelés 3,5%-át adó fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 2013 óta folyamatos a növekedés, a kibocsátás 2019-ben 5,9%-kal haladta meg a 2018. évit, mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvező alakulásának köszönhetően. A kibocsátásának több mint felét képviselő papír, papírtermék gyártásában 8,0%-kal emelkedett a termelés volumene. A bővüléshez leginkább a papír csomagolóeszközt, illetve az egyéb papír-, kartonterméket gyártók járultak hozzá. Az iparágban a kisvállalkozások mintegy 23%-os részarányt képviselnek, amely jóval felülmúlja a feldolgozóipari átlagot (9,2%).

A két kisebb ágazatból a 28%-os súlyú, bútorgyártást nem tartalmazó fafeldolgozás, fonott áru gyártása 5,5, a nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység pedig 1,8%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva.

A textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 9,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól (akkor is csökkenést – 3,5%-os –mértünk). Az összes értékesítés több mint négyötödét kitevő külpiaci eladások jelentősen, 8,5, a hazaiak kisebb mértékben, 3,4%-kal csökkentek.

Az alág három ágazata közül a két nagyobban jelentősen visszaesett a volumen: a 43%-ot képviselő bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása 14,1, a 34%-os súlyt adó textília gyártása 10,6%-kal csökkent. A ruházati termék gyártása azonban 4,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, leginkább az 50 főnél kevesebbet alkalmazó vállalkozások termelésnövekedése miatt.

Ismét növekedésben az orvosi eszközök gyártása

A 2018. évi csökkenéssel szemben 2019-ben a feldolgozóiparból 3,3%-kal részesedő – a máshová be nem sorolható tevékenységeket összegyűjtő – egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 13,0%-kal nőtt. Mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások, a külpiaciak 13,8, a hazaiak 11%-kal emelkedtek. A feldolgozóiparon belül ezen a területen a legmagasabb (28%) a kisvállalkozások aránya. A növekedéshez számottevően hozzájárult, hogy az alág legnagyobb szakágazatában, az orvosi eszköz gyártásában 12,0%-kal nagyobb volt a kibocsátás. Az előző évihez hasonlóan jól teljesítettek a bútorgyártásba besorolt vállalkozások, kibocsátásuk 3,9%-kal emelkedett.

Folytatódott az ipari termelés szerkezetének átalakulása

Az elmúlt közel 10 évre visszatekintve 2019-ben is összehasonlító áron számítva folyamatosan nőtt a feldolgozóipar, ezen belül a gépipar aránya. Jelentősen változott a gépipari termelés (és ennek megfelelően az export) szerkezete is. A gépipar súlya 2010 óta lényegesen, 5,1 százalékponttal emelkedett: 2019-ben az ipari termelés közel felét adta. Ezen belül a járműgyártás 10,1 százalékponttal növelte a részesedését 2010-hez mérten. A többi alág súlya mérséklődött, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 4,6 százalékponttal, míg a villamos berendezés és a gép, gépi berendezés gyártásáé csak kismértékben csökkent.

A vegyipari alágak 20,6%-os arányt képviseltek 2019-ben, 2,7 százalékponttal kevesebbet, mint 2010-ben (a legnagyobb részesedéscsökkenést a vegyi anyag, termék gyártása szenvedte el).

Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása iparon belüli súlya évek óta csökkenő-stagnáló tendenciát mutat. 2010-hez mérten 1,0, százalékponttal mérséklődött az aránya, de így is a feldolgozóipar harmadik legnagyobb alága. 2010 és 2019 között a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás súlya 2,6 százalékponttal visszaesett, ugyanakkor a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásáé 0,6 százalékponttal nőtt. A könnyűipar részesedése 2010-hez képest csak minimálisan változott (0,4 százalékponttal mérséklődött).

Az ipar másik két nemzetgazdasági ágából a bányászat aránya egy kicsit nőtt (0,1%-kal), ugyanakkor az energiaiparé 2,2 százalékponttal csökkent 2010-ről 2019-re.

Pest régióban emelkedett a legnagyobb mértékben az ipari termelés³

2019-ben Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés. Hasonlóan 2018-hoz, a legnagyobb mértékben, 10,1%-kal a mintegy egytized súlyt képviselő Pest régióban emelkedett az ipari termelés. Az ipari termelés legnagyobb hányadát (közel 20%-át) adó Közép-Dunántúlon a kibocsátás 4,0%-kal haladta meg az előző évit, elsősorban az elektronikus fogyasztási cikkek, valamint az autóipar gyártóinak köszönhetően.

A második legnagyobb súlyú Nyugat-Dunántúlon 7,7%-kal nőtt a kibocsátás 2018-hoz képest (akkor csupán 0,2%-os volt a növekedés), főleg a járműipari, illetve járműalkatrészeket előállító vállalatainak jóvoltából. A régió kétharmadát adó Győr-Moson-Sopron megye kibocsátása 10,6%-kal emelkedett (a megyék közül a legjobban).

Dél-Alföld termelése 2019-ben 2,0%-kal bővült, a régión belül a meghatározó súlyú Bács-Kiskun megye kibocsátása – jelentős autóiparának köszönhetően – 2,4%-kal nőtt. Jobban teljesített a kisebb súlyú Észak-Alföld, ahol gyorsult a dinamika 2018-hoz képest. A 8,9%-os bővüléshez mindhárom megyéje hozzájárult, a legnagyobb mértékben, 10,0%-kal Hajdú-Bihar megye. Budapest régióban is átlag felett nőtt az ipari termelés, 8,1%-kal.

A legkisebb súlyú (5,1%-ot képviselő) Dél-Dunántúlon 4,1%-kal haladta meg a termelés az előző év szintjét. A legnagyobb mértékben Tolna megye kibocsátása emelkedett (5,9%), de Baranya és Somogy megyében is bővült a volumen, 5,7, illetve 0,5%-kal.

A harmadik legnagyobb súlyú Észak-Magyarországon nőtt a legkevésbé az ipari termelés (0,1%-kal).

További adatok, információk

Módszertan

Jelmagyarázat
– = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.
0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.
… = Nem közölhető adat.

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu