Általános iskolai nevelés, oktatás, 2020/2021

A 2020/2021-es tanév a köznevelési és szakképző intézmények esetében a hagyományos jelenléti oktatás keretében indult. A felsőoktatási intézmények továbbra is tantermen kívüli digitális munkarend szerint indították a tanévet. A Covid19-járvány miatt 2020 novemberétől bevezetett védelmi intézkedéseket követően a középfokú iskolák, majd 2021. márciustól az általános iskolák újra digitális munkarendre tértek át. 2021 tavaszától a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldását követően a felsőoktatás kivételével az oktatási intézmények hagyományos formában zárhatták a tanévet.

A 2020/2021-es tanévben Magyarországon 1,8 millió gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. Az előző tanévhez képest az óvodás gyermekek (323 ezer fő) és a középfokú intézmények tanulóinak (469 ezer fő) száma csökkent, az általános iskolásoké (729 ezer fő) és a felsőoktatási hallgatóké (287 ezer fő) nőtt. Az előző tanévhez hasonlóan 2,5 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti tankötelezettségét.

A 2020/2021-es tanévben az általános iskolai tanulók száma a nappali rendszerű oktatásban közel 726 ezer fő, 5,4 ezerrel nagyobb, mint egy évvel korábban. A tanulók 1771 település 3611 általános iskolájában folytatják tanulmányaikat. A pedagógusok száma nem változott a 2019/2020-as tanévhez képest. A sajátos nevelési igényű (SNI-) tanulók száma tovább emelkedett. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közel fele 3000 fő alatti településen tanul.

Közel 12 ezerrel több elsős kezdte meg az általános iskolai tanulmányait

A 2020/2021-es tanévben az általános iskolai tanulók száma a nappali rendszerű oktatásban közel 726 ezer fő, 5,4 ezer fővel nagyobb, mint egy évvel korábban. A beiratkozott tanulók 1771 település 3611 feladatellátási helyén folytatják tanulmányaikat. A létszámnövekedés az első évfolyamra való nagyobb arányú beiskolázásnak köszönhető: az első évfolyamon a tanulók száma 13%-kal, közel 12 ezerrel több, mint a tavalyi tanévben, létszámuk összesen 103,5 ezer fő. Az elsősök közül a hatévesek aránya idén 36%, ez az általános iskolába való beiratkozás jogszabályváltozásának első tanévében, 2013/2014-ben még csak 27% volt.

1. ábra
Az első évfolyamos hatévesek száma és aránya

Az általános iskolai tanulók közül 366 ezer diák alsó, 359 ezer fő felső tagozaton tanul. Az alsósok létszáma közel 9 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit, a felső tagozaton tanulóké egy év alatt 3,4 ezer fővel csökkent.

2. ábra
A nappali rendszerű általános iskolai oktatásban tanulók számának változása évfolyamonként, 2020/2021

Az elmúlt tíz évben közel 1,6 ezerrel nőtt az általános iskolai pedagógusok száma

Az általános iskolákban dolgozó pedagógusok száma a most záruló tanévben 75,2 ezer fő, az előző tanévi létszámnak felel meg. A pedagógusállomány tíz év alatt közel 1,6 ezerrel bővült, míg a tanulólétszám ez idő alatt közel 31 ezerrel csökkent, így az egy pedagógusra jutó tanulók száma 10,3 főről 9,7 főre csökkent. A 2020/2021-es tanévben az osztályok száma kisebb mértékben ugyan, de követte a gyermeklétszám növekedését, így az osztályok átlagos létszáma közel azonos az előző tanévivel (19,9 fő), és a tíz évvel ezelőtti, 20,2 fős átlaglétszámtól sem tér el jelentősen.

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közel fele 3000 fő alatti településen tanul

A 2020/2021-es tanévben a települések 56%-án működik általános iskolai feladatellátási hely. A 3000 fő alatti települések közel felében, a 3000 fős vagy a feletti lakónépességű települések mindegyikében van iskola. Az általános iskolák 40%-a (1460 feladatellátási hely) a 3000 fő alatti településeken működik, a nappali rendszerű oktatásban részt vevők 21%-a tanul itt. Ugyanakkor a hátrányos helyzetű (HH-) tanulók 46 és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH-) tanulók 48%-a is ezeken a településeken tesz eleget tanulmányi kötelezettségének. Az általános iskolák további 41%-a – Budapest adataitól eltekintve – az 5000 fős vagy annál népesebb településeken található, itt a nagyobb lakónépességből adódóan az általános iskolások 55%-a tanul, a HH-tanulók 38, a HHH-tanulók 40%-ának oktatása is ezeken a településeken történik. Budapest általános iskoláiban a legalacsonyabb a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya.

3. ábra
Az általános iskolai nevelés-oktatás főbb adatai településnagyság szerint, 2020/2021

A sajátos nevelési igényű tanulók száma és aránya tovább emelkedett

Az általános iskolás sajátos nevelési igényű (SNI-) tanulók száma az előző tanévhez hasonlóan 1,1 ezer fővel (2,0%-kal) tovább emelkedett, a most záruló tanévben létszámuk összesen 57,7 ezer fő. Az SNI-tanulók aránya a 2013/2014-es tanév óta folyamatosan emelkedik, az idei tanévben 7,9%. Az általános iskolai osztályokban integráltan nevelt SNI-tanulók száma 2,9%-kal nőtt az előző tanév óta, és elérte a 41,8 ezer főt. Az integráltan nevelt SNI-tanulók aránya az összes SNI-tanulókon belül az elmúlt tíz év alatt 10 százalékponttal, 73%-ra növekedett.

4. ábra
Az általános iskolai SNI-tanulók száma

Az integráltan oktatott SNI-tanulók 70%-a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral küzd, 11%-uk enyhén értelmi, 8,5%-uk beszédfogyatékos. A külön iskolában vagy osztályban oktatott sajátos nevelési igényű tanulók 71%-a enyhe vagy középsúlyos értelmi fogyatékos, 10%-uk autizmus spektrum zavarral él.

A gimnáziumok 5–8. évfolyamain közel ugyanannyian tanulnak

A 6, illetve 8 évfolyamos gimnáziumok 5–8. évfolyamain 26 ezren tanulnak, közel annyian, mint az előző tanévben. Az 5–8. évfolyamokon gimnáziumokban tanulók aránya az elmúlt tíz évben lényegében változatlan, az érintett évfolyamokon a tanulók 6,5–6,8%-a gimnáziumban tanul.

A felnőttoktatásban 10%-kal többen tanulnak

Az általános iskolákban a nappali rendszerű oktatás mellett több mint 3,5 ezer fő felnőttoktatás keretei között folytatja tanulmányait, 10%-kal többen, mint az előző tanévben. A felnőttoktatás keretében általános iskolai tanulmányokat folytatók száma az elmúlt két évben nőtt jelentősen, a 2018/2019-es tanévig létszámuk ugyanis 2,0–2,6 ezer fő között alakult.

Emelkedett a 8. évfolyamot sikeresen elvégzők száma

2020-ban a nappali rendszerű oktatásban közel 2,8%-kal 92,4 ezer főre nőtt a 8. évfolyamot sikeresen befejezők száma. A 2019/2020-as tanév végén a nyolc évvel korábbi első évfolyamosok 92,2%-a végezte el sikeresen a 8. évfolyamot. 2020-ban további közel 700 fő felnőttoktatásban teljesítette az általános iskola 8. évfolyamának megfelelő követelményeket, az előző évihez képest 200 fővel több.

5. ábra
A 8. évfolyamot sikeresen elvégzők száma iskolatípusonként

2,5 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos fiatal fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti tankötelezettségét

A 2020/2021-es tanévben a súlyos és a halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő nevelés-oktatása az előző tanévhez képest 4-gyel több, összesen 136 feladatellátási helyen biztosított. A több mint 2,5 ezer tanuló fejlesztését 433 pedagógus látja el, a tanulók száma 1,5, a pedagógusoké 5,4%-kal nőtt az előző tanévhez képest. A 2019/2020-as tanévhez hasonlóan a tanulók közel 70%-a tanköteles korú, 30%-uk 17–23 éves.

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu