2020 IV. negyedévében a mobil- és a vezetékes hálózatból indított hívások átlagos időtartama lényegesen meghaladta a korábbi évekre jellemzőt. A mobil-adatforgalom másfélszerese volt az egy évvel korábbinak. A mutatók alakulásában szerepet játszottak a koronavírus okozta járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokások. Az internet-előfizetésekből származó árbevétel 6,6%-kal nőtt.
Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban működő vállalkozások főbb adatai
Csökkenő ütemben, de tovább nőtt a mobiladat-forgalom
2020. IV. negyedév végén az aktív SIM-kártyák száma közel 12,7 millió volt, 1,3%-kal több a 2019. IV. negyedévinél. (Az előfizetések száma tartalmazza a több mint 1,3 millió darab M2M-kártyát is, ami az emberi beavatkozás nélküli kommunikációt jelenti.) Száz lakosra 131 előfizetés (a meglévő lakossági és üzleti előfizetések, illetve mobilinternet) jutott. A havidíjas előfizetések aránya évről évre nő, mivel ezek a szolgáltatások adatforgalmat is biztosítanak, és még a percdíjai is kedvezőbbek a feltöltőkártyások percdíjainál. Utóbbiak száma folyamatosan csökken, a negyedév végén már csak a SIM-kártyák 28%-át tették ki. A folyamatban szerepet játszott a feltöltőkártyás előfizetések ellenőrzéséről szóló, 2017 elején életbe lépett hatósági rendelet[1], amely előírja a kötelező adategyeztetést.
A mobilhálózat adatforgalma továbbra is folyamatosan nő, 2020 IV. negyedévében másfélszerese volt az egy évvel korábbinak. A 4G-hálózat tartja a vezető szerepét, az adatforgalom 93%-a 4G–LTE-rendszeren keresztül zajlott.
2020. IV. negyedévben a mobilhálózatból indított hívások száma 1,9%-kal csökkent egy év alatt. A mobilhívások ideje tovább emelkedett, a IV. negyedévben ötödével meghaladta az előző évit. A beszélgetések átlagos ideje újra elérte a II. negyedév kimagasló értékét (3,6 perc). Egy mobil-előfizetésre átlagosan napi 6,0 perc beszélgetés jutott, ami az elmúlt évek legmagasabb értéke, ebben többek között a koronavírus-járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokások is szerepet játszottak.
2020. IV. negyedévben a hívások legnagyobb hányadát kitevő, saját hálózatba irányuló hívások száma ugyan csökkent, de időtartama ötödével emelkedett egy év alatt. A legkisebb súlyú nemzetközi hívások száma és időtartama is jelentősen visszaesett.
A vezetékes hívások időtartama újra emelkedett
A vezetékes fővonalak száma – száz lakosra 32 darab jutott – 2020. IV. negyedév végén kismértékben csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A vonalak háromnegyede VoIP-hangcsatorna volt, az IP-alapú hívások számának és időtartamának aránya is növekvő tendenciát mutat.
2020. IV. negyedévben a vezetékes hálózatból indított hívások száma tovább csökkent, viszont a hívások időtartama – a II. negyedévhez hasonlóan – jelentős mértékben emelkedett. A vezetékes telefonálással töltött idő ugyan csökkenő tendenciát mutatott az utóbbi években, de 2020-at a növekedés jellemezte, amihez a kialakult járványügyi helyzet is nagyban hozzájárult. Emiatt érte el a vezetékes hívások átlagos ideje a kimagasló, 6,3 perces értéket 2020. április–júniusban.
A vezetékes fővonalak 84%-a egyéni előfizetőhöz tartozott. Az egyéni és üzleti fővonalakról indított hívások száma is csökkent az elmúlt években. 2020. IV. negyedévben azonban az egyéni előfizetők több hívást kezdeményeztek, mint egy évvel korábban. Beszélgetéseik időtartama 2019. IV. negyedévig folyamatosan mérséklődött, 2020-tól negyedévről negyedévre meghaladta az előző évit. A növekedés üteme az utolsó negyedévben megközelítette a II. negyedévben mért emelkedést. Ezzel szemben az üzleti fővonalról indított hívások száma és ideje tovább csökkent. A hívások töredékét indították nyilvános és egyéb fővonalakról.[2]
Hangsúlyosabb a mobiltelefonálás, mint a vezetékes
Az előfizetők kevesebbszer, de alkalmanként hosszabb ideig beszélgettek vezetékes telefonról, mint mobiltelefonról. Az egy előfizetésre jutó hívások száma a vezetékes és a mobilszolgáltatás esetén is csökkent, ugyanakkor a hívások ideje mindkét esetben emelkedett egy év alatt. Az összes telefonbeszélgetésre fordított idő 88%-át mobiltelefonról indított hívások tették ki.
A mobilinternet-előfizetésekből származó árbevétel 10%-kal nőtt
Az elmúlt hónapokban a digitalizáció még inkább felértékelődött a koronavírus-helyzet miatt, az internethasználat a mindennapok szerves részévé vált. Az internet-előfizetések száma 2020. IV. negyedév végén 10,4 millió volt, 1,6%-kal több az egy évvel korábbinál. Az előfizetések több mint 97%-át 10 szolgáltató biztosította. A piac koncentrációja tovább fokozódott, miután a szektor egy nagyobb piaci átrendeződésen esett át: szolgáltatók szűntek meg vagy olvadtak be más szolgáltatókhoz. Ez az előfizetések technológiai és előfizetésicsomag-típus átcsoportosulását hozta: az előfizetők keresik az új helyzetben a nekik legmegfelelőbb technológiai, előfizetői csomagokat, és ezt sok esetben szolgáltatóváltással érik el.
A 2020. IV. negyedévi bevételváltozás számottevően felülmúlta az előfizetésszám bővülését. A 84 milliárd forintos árbevétel folyó áron 6,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, ennek több mint a fele a mobilinternet-hozzáférési szolgáltatásból származott.
A vezetékes internet letöltési forgalma[3] évről évre dinamikusan növekszik, a letöltési forgalom 12, a feltöltési 15%-kal volt nagyobb 2020 IV. negyedévében, mint az előző év azonos időszakában.
A vezetékesinternet-szegmens minőségi fejlődését mutatja, hogy az előfizetések a fejlett hozzáférést biztosító kategóriákban (kábeles és optikai technológiák) eltolódtak a kiemelkedően gyors sebességet biztosítók irányába.
A televíziószolgáltatás 82%-a már digitális technológián folyik
2020. IV. negyedév végén a televíziószolgáltatás[4] előfizetéseinek száma 0,5%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz mérten, és meghaladta a 3,7 milliót. A televíziószolgáltatás 82%-a már digitális technológián történik. Az előfizetői csomagok 74%-a vezetékes jelátviteli hálózaton keresztül jutott el az előfizetőkhöz. A triple-play – azaz tévé-, vezetékeshang- és internetszolgáltatást egyaránt tartalmazó – előfizetések a legnépszerűbbek, de megjelentek a 4play-előfizetések is (tévé-, vezetékeshang-, mobilhang- és internetszolgáltatás együtt).
Az előfizetők egyre szélesebb rétege igényli, hogy helyhez nem kötött platformokon is követhessék a televízióműsorokat, ehhez az igényhez alkalmazkodtak a szolgáltatók: népszerűvé vált a helyhez nem kötött, online tv-szolgáltatás, ami a televízió-előfizetések több mint 10%-át teszi ki.
Módszertani megjegyzések
Az évközi adatok nem tekinthetők véglegesnek, azok az év folyamán – a negyedévenkénti korrekciók miatt – módosulhatnak. A tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében (TEÁOR) az internetszolgáltatás önálló tevékenységként nem szerepel, de bejelentésköteles, ezért az adatszolgáltatói kör alapját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján közzétett hírközlési szolgáltatók jegyzéke képezi. A tárgyév adatszolgáltatóinak kijelölését a jegyzék előző év szeptemberi állapota szerint végezzük el. A dinamikus viszonyszámok számításánál a nem kerekített értékeket vettük alapul. A részadatok összegei – a kerekítések miatt – eltérhetnek az összesen adatoktól. A vezetékes távközlésre vonatkozó adatok kismértében (1,0% alatt) eltérnek egymástól, mivel különböző adatforrásokból származnak (OSAP KSH-fejezet 1639 Távközlési és műsorszórási teljesítmények, OSAP ITM-fejezet 1707 A távközlési tevékenység évközi adatai). A távközlési tevékenység évközi adatai (OSAP ITM-fejezet 1707) és a Távközlési és műsorszórási teljesítmények című (OSAP KSH-fejezet 1639) adatgyűjtésekből származó 2014. és 2015. évi adatok összehasonlíthatósága korlátozott az adatszolgáltatói kör bővítése miatt. 2018-tól a mobilhálózat és a vezetékes internet adatforgalmát petabyte-ban publikáljuk. A vezetékes internetre vonatkozó adatok kismértében (1,0% alatt) eltérnek egymástól, mert különböző adatforrásokból származnak (OSAP KSH-fejezet 1760 Az internetszolgáltatások negyedéves forgalmi adatai, OSAP ITM-fejezet 1994 Az internet- és televíziószolgáltatás évközi adatai). Az OSAP ITM-fejezet 1994 Az internet- és televíziószolgáltatás évközi adatai című adatgyűjtésbe bevont adatszolgáltatók megközelítőleg 99%-os lefedettséget képviselnek a televíziószolgáltatás piacán. A televíziószolgáltatás adataiból származó 2015. évi adatok összehasonlíthatósága korlátozott az adatszolgáltatói kör bővítése miatt.
Használt rövidítések
4G/LTE-rendszer (Long Term Evolution – hosszú távú fejlődés): negyedik generációs mobiltelefon-technológia.
3G/UMTS-rendszer (Universal Mobile Telephone Service – egyetemes, vezeték nélküli telefonszolgáltatás): harmadik generációs mobilkommunikáció, nagy kiterjedésű, kétirányú rádió-összeköttetésen keresztüli adatátvitelt szolgáló eljárás.
Online tv-szolgáltatás (Online TV Service): a televíziószolgáltatók helyhez nem kötött, szélessávú platformokon keresztül elérhető műsorterjesztési szolgáltatása, ami szolgáltatás keretében a szolgáltatók hozzáférést biztosítanak lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások igénybevételére.
[1]:↑ 1/2017. (I. 11.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 2/2015. (III. 30.) NMHH rendelet módosításáról.
[2]:↑ Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 1707-es számú A távközlési tevékenység évközi adatai című adatgyűjtése alapján.
[3]:↑ Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 1994-es számú Az internet- és televíziószolgáltatás évközi adatai című adatgyűjtése alapján.
[4]:↑ Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 1994-es számú Az internet- és televíziószolgáltatás évközi adatai című adatgyűjtése alapján.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
Telefon: (+36-1) 345-6789