Az ökológiai gazdálkodás szerepe egyre nagyobb az agráriumban

Az ökológiai gazdálkodás szerepe egyre nagyobb az agráriumban

Napjainkban a klímaváltozás, az iparszerű mezőgazdasági termelés kedvezőtlen hatásai és az egészségügyi kockázatok növekedése miatt a gazdálkodás és a fogyasztás terén egyre fontosabbá válik a fenntarthatóság és a környezettudatosság. Az ökológiai gazdálkodásA biogazdálkodás részben mellőzi az iparszerűséget, és a természetes folyamatok visszaállítására, a megújuló energiaforrások felhasználásával a szerves anyagok körforgására törekszik. Az ökológiai gazdálkodók a termesztett fajokat/fajtákat (tájfajták, őshonosak) a termőhelyi adottságoknak megfelelően választják ki, mivel kiemelt cél a biodiverzitás fenntartása, illetve növelése. A növényvédelemben biológiai eredetű szereket használnak, az állattenyésztésben semmiféle hormonális, gyógyszeres kezelést nem alkalmaznak, elutasítják a génmódosítást.[1] a környezet és az ember közötti biológiai rendszer hosszú távú egyensúlyának megőrzését tartja szem előtt. Hazánkban 2019-ben 5136 mezőgazdasági termelő foglalkozott biogazdálkodással, 2,6-szor több, mint 2015-ben. A Vidékfejlesztési Program támogatásai révén az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága az elmúlt évtized végére elérte a 300 ezer hektárt.

Nemzetközi kitekintés

A világ ökológiai területeinek fele Ausztráliában és a szigetvilágban található

A világon 2005 és 2018 között az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagyságaA biogazdálkodással foglalkozó fricki (Svájc) székhelyű Forschungsinstitut für biologischen Landbau, rövidítve: FiBL kutatóintézet adatbázisa szerint.[2] 2,4-szeresére, 71,5 millió hektárra bővült, a növekedés üteme azonban földrészenként különböző mértékű volt.

  • A négyszeres növekedés ellenére Afrika a legkisebb arányban részesedik a világ bioterületéből.
  • Ausztráliában és Óceániában 2018-ban háromszor nagyobb területen folyt organikus szemléletű gazdálkodás a 13 évvel korábbinál, így a világ ökológiai területeinek fele már itt található. Ezek túlnyomó többsége külterjes legelő Ausztráliában.
  • A bioterületek közel egytizedét adó Ázsiában a globális átlaggal azonos mértékű területnövekedés következett be.
  • A biogazdálkodás bölcsőjének számító Európában ebben az időszakban 2,2-szeresére, 15,6 millió hektárra nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága, így kontinensünk részesedése számított a második legnagyobbnak (22%).
  • A legkisebb bővülés Amerikában történt, ahol a világ bioterületeinek 16%-a helyezkedik el.
1. ábra
Az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága földrészenként

A mezőgazdasági területek mellett a tengeri és édesvízi növények, állatok ellenőrzött körülmények közötti tenyésztésére (akvakultúra) szolgáló élőhelyek, továbbá erdők, egyéb gyepterületek, méhlegelők és a vadon termő növények begyűjtési területei 2018-ban világviszonylatban további 35,7 millió hektárt borítottak be. A legnagyobb volument képviselő vadon termő gyümölcsök begyűjtési területe Európában (17,3 millió hektár) 10%-kal meghaladta a biogazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület nagyságát.

Az ökológiai gazdálkodást folytatók túlnyomó többsége a fejlődő világban él

Világviszonylatban 2018-ban mintegy 2,8 millióan foglalkoztak biogazdálkodással, illetve biotermékek begyűjtésével, 4,0-szer annyian, mint 2005-ben. Földrészenként a legnagyobb növekedés Ázsiában történt, itt élt 2018-ban már majdnem minden második termelő. A világ ökológiai területének felét adó alacsony népsűrűségű Ausztráliában és Óceániában a gazdálkodók kevesebb mint 1%-a lakott. A termelők száma jellemzően azokban az országokban magas, például Indiában, Ugandában, Etiópiában, Tanzániában és Peruban, ahol sokan foglalkoznak vadon termő növények begyűjtésével.

2. ábra
A biotermelést folytatók és az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület földrészenkénti megoszlása, 2018

Európában a biogazdálkodást folytatók 15%-a, 419 ezer termelő található, számuk 2005 és 2018 között a globális átlagtól elmaradó mértékben, de így is 2,2-szeresére gyarapodott. Kontinensünkön a legtöbben Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban foglalkoznak ökológiai gazdálkodással.

A biogazdálkodással érintett mezőgazdasági területek részesedése Ausztriában volt a legnagyobb az unióban

Az uniós tagállamok közül Spanyolország, Franciaország és Olaszország adta 2018-ban az unió 13 millió hektár biogazdálkodással művelt mezőgazdasági területének 46%-át. Hazánk 209 ezer hektárral Észtországhoz és Portugáliához hasonlóan 1,6%-kal részesedett a közösség ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területéből.

3. ábra
Az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület aránya az uniós tagállamokban, 2018*

A biogazdálkodással érintett mezőgazdasági területek részesedése Ausztriában volt a legnagyobb (24%), az uniós átlag háromszorosa. Az arány további 7 tagállamban haladta meg a 10%-ot, a visegrádi országok közül egyedül Csehország (15%) tartozott ebbe a csoportba. Hazánk 3,9%-kal a 21. helyen volt az uniós rangsorban. A visegrádi országok közül Szlovákiában a magyarországinál nagyobb (9,9%), Lengyelországban kisebb (3,3%) volt a biogazdálkodásba bevont agrárterületek előfordulása.

Az uniós tagállamokban az ökológiai mezőgazdasági területek zöme gyep vagy szántó

2018-ban majdnem minden második uniós tagállamban az ökológiai területek legalább fele rét vagy legelő volt, ami kedvez az organikus állattartásnak is. A változatos felszínű Írországban, Csehországban, Szlovéniában, az Egyesült Királyságban, Szlovákiában, Belgiumban és Ausztriában a gyepterületek részesedése meghaladta a 60%-ot. 2019-ben Magyarországon is 60% fölé emelkedett a rétek, legelők aránya. A szántóföldek adták az ökológiai területek több mint 50%-át Lengyelországban, Romániában, Franciaországban, a skandináv országokban, a balti államok közül pedig Litvániában és Észtországban. A szántóföldön termelt biokultúrák túlnyomó többsége gabona vagy zöldtakarmány, de Bulgáriában, Romániában és Horvátországban az ipari, Bulgáriában és Litvániában a fehérjenövények, Hollandiában pedig az egyre nagyobb keresletű zöldségfélék területi részesedése is jelentős volt.

4. ábra
Az ökológiai gazdálkodásba bevont terület megoszlása növénycsoportonként a biogazdálkodásban élen járó uniós és a visegrádi országokban, 2018

Az unió mediterrán térségébe tartozó vagy ahhoz közeli Cipruson, Máltán, Spanyolországban, Olaszországban, Bulgáriában, Portugáliában az ültevények adták az ökológiai területek 22–49%-át. Bulgáriában elsősorban csonthéjas gyümölcsöket, a többi dél-európai országban főleg olajfaligeteket vontak be organikus művelésbe.

Az ökológiai állattartás volumene alacsony az unióban

A biogazdálkodás keretében tartott főbb haszonállatok aránya alacsony az unióban, 2018-ban a szarvasmarhák 5,5, a sertések 0,9%-át érintette. Az ökológiai szemléletben gondozott szarvasmarhák előfordulása Görögországban (25%), a sertéseké Dániában (3,9%), a juhoké Lettországban (37%), a kecskéké Ausztriában (56%) volt a legmagasabb. Az organikus módon gondozott szarvasmarhák részesedése a visegrádi országok közül Csehországban (19%), a juhoké Szlovákiában (24%) emelkedett ki, a sertéseké viszont mindenütt elenyésző (legfeljebb 0,2%) maradt.

Az ökológiai állattartás területi koncentrációja jelentős az unióban, a sertések 73, a juhok 57, a szarvasmarhák 42%-a három tagállamba összpontosul. A visegrádi országok részesedése a főbb haszonállatok létszámából a csehországi szarvasmarha-állomány kivételével alacsony.

1. táblázat

Az ökológiai keretek között tartott állatállomány megoszlása az unióban, 2018

Állatfaj A legtöbb haszonállattal rendelkező országok
részesedése a teljes állatállományból, %
A visegrádi országok részesedése
a teljes állatállományból, %
Szarvas-
marha
Német-
ország
16,7
Francia-
ország
16,3
Ausztria
9,1
Csehország
5,7
Szlovákia
1,4
Lengyel-
ország
0,6
Magyar-
ország
0,4
Sertés Dánia
35,9
Francia-
ország
23,4
Német-
ország
13,6
Magyar-
ország
0,3
Lengyel-
ország
0,2
Csehország
0,2
Szlovákia
0,0
Juh Görög-
ország
22,7
Francia-
ország
19,8
Egyesült
Királyság
14,5
Csehország
1,6
Szlovákia
1,5
Lengyel-
ország
0,3
Magyar-
ország
0,1

Forrás: Eurostat.

2021-től új uniós rendelet szabályozza az ökológiai gazdálkodást

Az Európai Unió organikus gazdálkodásról szóló első általános rendelete 1991-ben született meg, és több mint 18 évig volt hatályban. A közelmúltban a 2009 óta érvényben lévő rendeletet újragondolták, és egy három évig tartó jogalkotási folyamat után 2017 végén a tagállamok elfogadták az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó új megállapodást (az Európai Parlament és a Tanács 2018/848 számú rendelete), amely 2021-től lép életbe. A rendeletben a korábbiakhoz képest hangsúlyosabbá válik a talaj hosszú távú termőképességének fenntartása, a rövid értékesítési láncok és a helyi termelés ösztönzése, a ritka, őshonos és kihalás által veszélyeztetett fajták megőrzésének támogatása. A jogszabály megerősíti a génmódosított vagy azok révén előállított termékek felhasználásának tilalmát. Az új rendelet több területen hoz változást:

  • Területileg egységes szabályrendszert vezet be, ezáltal a harmadik országbeli gazdasági szereplőkre és termékekre egyenlő versenyfeltételek vonatkoznak majd.
  • A szabályok hatálya alá tartozó klasszikus termékek körét kibővítik a következőkkel: só, parafa, illóolaj, természetes mézgák és gyanták, méhviasz, kártolatlan és fésületlen pamut/gyapjú. A szabályokat az akvakultúrára is kiterjesztik.
  • Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a mezőgazdasági kistermelők a csoportos tanúsítást is választhatják.

A biogazdálkodás helyzete Magyarországon

A magyar biogazdálkodás története 1983-ig nyúlik vissza

Hazánkban az 1983-ban alapított Biokultúra Klub keretei között indult el az ökológiai szemléletű gazdálkodás, az ezzel kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok átadása. Ebből jött létre 1987-ben a Biokultúra Egyesület, majd 2005-től jogutódja, a Magyar Biokultúra Szövetség. A szervezet hazai és nemzetközi szinten képviseli a magyar biogazdálkodók érdekeit, tagja az IFOAM-nak (Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége). Az első hazai ellenőrző, tanúsító szervezet a Biokultúra Egyesület által 1996-ban alapított Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. volt, amelynek minősítési feltételrendszere megegyezett az uniós előírásokkal. 2000-ben megalakult a másik hazai ellenőrző, tanúsító szervezet, a Hungária Öko Garancia Kft. Azóta a termesztési előírások betartását, a biogazdálkodásra vonatkozó adatok hazai nyilvántartását ez a két szervezet felügyeliForrás: A biogazdálkodás története és tendenciái, Országgyűlés Hivatala Képviselői Információs Szolgálat, 2018[3].

Hazánkban 2016-tól vett új lendületet a biogazdálkodásra történő átállás

Magyarországon 2005 és 2014 között az ökológiai gazdálkodás termelési volumene lényegesen nem változott. A biogazdálkodást folytató termelők száma 1429 és 1672, az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága 116 és 141 ezer hektár között mozgott. A 2014 januárjában megjelent Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért 6 cselekvési programban rögzítette a hazai biogazdálkodás 2020-ig történő fejlesztésének legfontosabb teendőt és támogatásait. A 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakra elfogadott Vidékfejlesztési Programon belül az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (időközben lezárult) pályázatai hozzájárultak az akcióterv célkitűzéseinek megvalósításához, a biogazdálkodás termelési volumenének gyors ütemű növekedéséhez.

Hazánkban 2015 és 2019 között több mint kétszer annyian kapcsolódtak be az organikus szemléletű mezőgazdasági termelésbe, mint a korábbi években együttvéve. 2019-ben a 2015. évinél 2,6-szor több, összesen 5136 termelő foglalkozott biogazdálkodással. Annak ellenére, hogy az organikus szemléletű gazdálkodás népszerűsége nő, a termelők egy szűk csoportját érinti. A 2016. évi gazdaságszerkezeti összeírás alapján mezőgazdasági termelést folytató 431 ezer gazdaság mindössze 0,8%-a tért át biogazdálkodásra.

5. ábra
Az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület nagysága és aránya Magyarországon

A 2014-től megnövelt támogatási keret hatására 2015 és 2019 között 2,3-szeresére (173 ezer hektárral) nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület nagysága. Ezáltal az évtized végén az összes mezőgazdasági terület 5,7%-án, 303 ezer hektáron folyt biogazdálkodás. 2019-ben a teljes terület 61%-a ellenőrzött átállt, 39%-a átállási terület volt, utóbbinál már be kell tartani a biogazdálkodásra vonatkozó előírásokat, de az itteni termények még nem számítanak ökológiai gazdálkodásból származónak. A támogatások folyósítása szempontjából az átállási időszak hossza a szántó- és gyepterületek esetében legfeljebb 2, ültetvényeknél 3 év.

Az ökológiai területek 61%-át kitevő rétek, legelők nagysága 2005 óta az átlagosnál nagyobb mértékben (2,8-szeresére) bővült, részesedésük a korábbi 54-ről 61%-ra nőtt. A szántóföldi növények területi aránya a mérsékeltebb növekedés (1,9-szeres) miatt 10 százalékponttal 32%-ra mérséklődött. Utóbbiak között a gabonafélék (42%) és az ipari növények (14%) előfordulása 2005 óta csökkent elsősorban a zöldtakarmányok javára, amelyek 2019-ben a szántó 34%-át foglalták el. A jelentős bővülés (5,6-szeres) ellenére a gyümölcsös ültetvények az ökológiai területek mindössze 4,8%-át borították.

A biogazdálkodás keretében tartott főbb állatfajok száma 2008 és 2018 között ingadozott. 2019-ben azonban minden állatfaj esetében jelentős mértékű létszámgyarapodás történt, megközelítette az eddigi legmagasabb értékeket. Ennek ellenére a teljes állományon belüli részesedésük alacsony maradt, a szarvasmarhák 3,0, a juhok 1,1, a baromfik 0,3, a sertések csupán 0,2%-át gondozták organikus szemléletben.

[1]: A biogazdálkodás részben mellőzi az iparszerűséget, és a természetes folyamatok visszaállítására, a megújuló energiaforrások felhasználásával a szerves anyagok körforgására törekszik. Az ökológiai gazdálkodók a termesztett fajokat/fajtákat (tájfajták, őshonosak) a termőhelyi adottságoknak megfelelően választják ki, mivel kiemelt cél a biodiverzitás fenntartása, illetve növelése. A növényvédelemben biológiai eredetű szereket használnak, az állattenyésztésben semmiféle hormonális, gyógyszeres kezelést nem alkalmaznak, elutasítják a génmódosítást.

[2]: A biogazdálkodással foglalkozó fricki (Svájc) székhelyű Forschungsinstitut für biologischen Landbau, rövidítve: FiBL kutatóintézet adatbázisa szerint.

[3]: Forrás: A biogazdálkodás története és tendenciái, Országgyűlés Hivatala Képviselői Információs Szolgálat, 2018

További adatok, információk

Táblák (STADAT) – Éves adatok – Mezőgazdaság 4.1.6. Biogazdálkodás

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu