Mérséklődött az áruszállítási teljesítmény
2019 IV. negyedévében az áruszállítás teljesítménye (13,6 milliárd árutonna-kilométer) 1,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szállítás iránya szerint
- a nemzetközi szállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 0,5,
- a belföldi szállításé 4,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A szállított áruk tömege (73 millió tonna) 4,0%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a vasúton szállított áruk tömege 8,8, a közúton szállítottaké 6,5%-kal esett vissza, a többi szállítási módozatban nőtt a tömeg. A nemzetközi áruszállítás volumene (a belvízi és a csővezetékes szállítás javuló teljesítménye miatt) 3,7%-kal nagyobb, a belföldié 7,8%-kal kisebb lett.
Az árutömeg 64%-át közúton, 18%-át vasúton, 16%-át csővezetéken, 2,5%-át folyón szállították.
2019-ben az áruszállításban az áruforgalom volumene (312 millió tonna) 2,1, teljesítménye (59 milliárd tonnakilométer) 1,5%-kal nőtt a 2018. évihez képest. A belföldi forgalomban a tonnakilométer-teljesítmény 2,8, nemzetközi viszonylatban 0,9%-kal bővült. Az áruszállítás összteljesítményéből a közúti 63, a vasúti 18, a csővezetékes 15, a belvízi szállítás 3,6%-kal részesedett.
A belföldi és a nemzetközi forgalomban is kevesebb árut szállítottak közúton
A hazai fuvarozók, szállítmányozók adatai alapján a közúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye meghaladta a 8,2 milliárdot 2019 IV. negyedévében. Volumenét tekintve 47 millió tonna árut szállítottak a vállalkozások. Az átlagos szállítási távolság 176 kilométerre nőtt, az üresen megtett utak aránya 21%-ra emelkedett a gyengébb kapacitáskihasználtság következtében.
A szállítás iránya szerint:
- a belföldi forgalomban 7,5%-kal kevesebb árut szállítottak, 2,8%-kal alacsonyabb árutonna-kilométerben mért teljesítmény mellett,
- a nemzetközi forgalomban a volumen 1,3, a teljesítmény 6,2%-kal tovább csökkent, ami az Európai Unió szigorodó közúti áruszállítási szabályozásával is összefüggésbe hozható.
A fuvarozó ágazati besorolása szerint:
- a szállítási ágazatokba sorolt vállalkozásoknál a volumen 0,6%-kal emelkedett, a teljesítmény 2,3%-kal mérséklődött,
- a más ágazatokba sorolt vállalkozások által elszállított áruk tömege 17, teljesítményük 14%-kal esett vissza.
A szállítást főtevékenységként végző vállalkozások továbbra is jobban tudták kihasználni járműveiket, mint a más ágazatokba sorolt vállalkozások: az üresen megtett utak aránya 19, illetve 28% volt.
A megrendelő szerinti csoportosítás alapján:
- a fuvardíj ellenében elszállított áruk tömege kismértékben, 0,1%-kal nőtt, a teljesítmény 3,5%-kal csökkent,
- az elsősorban belföldre irányuló, saját számlára elszállított áruk tömege 22, a teljesítmény pedig 15%-kal lett alacsonyabb.
2019-ben – az előzetes adatok szerint − a közúti árufuvarozási teljesítmény megközelítette a 37 milliárd árutonna-kilométert, a szállított mennyiség pedig meghaladta a 202 millió tonnát.
A vasúti áruszállítás teljesítménye csökkent
A vasúti áruszállítás tonnakilométerben mért teljesítménye 2,4%-kal, 2,8 milliárdra, a szállított áruk mennyisége 8,8%-kal, 13,2 millió tonnára csökkent. Az átmenő nemzetközi forgalom volumene 1,3%-kal emelkedett, a kivitel volumene 9,7%-kal csökkent, a behozott áruk tömege 2,9%-kal mérséklődött. A teljes forgalomban az átlagos szállítási távolság 14 kilométerrel, 211 kilométerre nőtt.
2019-ben a vasúti áruszállításban az áruforgalom volumene (53 millió tonna) a 2018. évihez képest 0,4%-kal emelkedett, a teljesítmény (11 milliárd tonnakilométer) 0,9%-kal nőtt. A belföldi forgalomban a tonnakilométer-teljesítmény 14%-kal csökkent, míg nemzetközi viszonylatban 4,5%-os bővülést mértünk az előző évihez képest.
Nőtt a belvízi áruszállítás volumene és teljesítménye
2019. IV. negyedévben – az év többi negyedévéhez hasonlóan − nőtt a belvízi áruszállítás volumene és teljesítménye az előző év azonos időszakához képest. A növekedés oka továbbra is az, hogy a 2018-as extrém alacsony vízálláshoz képest 2019-ben magasabb volt a Duna vízszintje, így több árut tudtak messzebbre szállítani. A belvízi áruszállítás volumene összességében 53, árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 62%-kal nőtt 2018 azonos időszakához viszonyítva.
A belföldi áruszállítás volumene 23, teljesítménye 68%-kal, az összesített nemzetközi forgalom (ki- és berakodás, valamint tranzit) volumene 54, teljesítménye 62%-kal bővült.
A Duna magyarországi szakaszán átmenő áruforgalom volumene és teljesítménye is 65%-os emelkedést mutatott.
A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése mind az összes szállított áru tömegéből, mind az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből hasonló nagyságrendű, 8–9% volt.
2019-ben az előző évhez képest a belvízi áruszállítás volumene 24, árutonna-kilométerben mért teljesítménye 32%-kal emelkedett.
A magyarországi belvízi kikötőkre vonatkozó adatok szerint a belföldi forgalom össztömege 34, a szállítási teljesítmény 16%-kal csökkent. A nemzetközi áruforgalomban viszont mindkét mutató növekedést mutatott 2018 éves adataihoz képest (26 és 32%).
A helyközi személyszállításban kevesebb utast, messzebbre szállítottak
A helyközi személyszállításban 2019. október–decemberben az utaskilométerben mért teljesítmény (7,7 milliárd) 4,9%-kal nőtt. Az utasforgalom (157 millió utas) 2,7%-kal csökkent 2018 IV. negyedévéhez viszonyítva.
- A belföldi távolsági személyszállításban az utasszám 2,9, az utaskilométerben mért teljesítmény 0,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
- A nemzetközi utasforgalomban 4,6%-kal több utast szállítottak, a teljesítmény 17%-kal növekedett.
A helyközi személyszállítási teljesítmény 44%-a autóbuszon, 30%-a repülőgépen1, 26%-a vasúton realizálódott, a belvízi forgalom ebben a negyedévben is elenyésző volt. Az utasok 75%-át autóbusszal, 24%-át vasúton, 1,0%-át repülőn szállították.
2019-ben a 2018. évihez képest a helyközi (belföldi és nemzetközi) személyszállításban az utasforgalom (621 millió fő) 2,2%-kal csökkent, a teljesítmény (31 milliárd utaskilométer) 2,8%-kal nőtt. Nemzetközi forgalomban az utaskilométer-teljesítmény 6,6, belföldön 0,8%-kal bővült. A személyszállítás összteljesítményéből az autóbuszé 45, a repülőgépé 30, a vasúté 25%-kal részesedett.
Bővült a légi utasforgalom, több járattal repülhettünk külföldre
2019 IV. negyedévében a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 54 országba irányuló utasforgalma 4,1 millió fő volt, 14%-kal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az utasforgalom 31 ezer, az előző év azonos negyedévinél 9,1%-kal több járattal valósult meg. A legnagyobb forgalmú légitársaságok sorrendben a Wizz Air, a Ryanair és a Lufthansa voltak. A fapados légitársaságok az utasok 58%-át szállították.
A Debreceni Repülőtér utasforgalma 79%-kal, 150 ezerre, járatszáma 61%-kal, 1135-re bővült az előző év azonos időszakához képest.
2019-ben a Liszt Ferenc repülőtér utasforgalma fennállása óta először haladta meg a 16 milliót (16,2 millió fő). Az utasforgalom 8,8, a járatszám 6,8%-kal nőtt.
A Debrecen Airport utasforgalma 2019-ben 57%-kal 601 ezerre, járatszáma 55%-kal 5,0 ezerre emelkedett.
A helyi közösségi személyszállítás teljesítménye csökkent
2019 IV. negyedévében a helyi személyszállítást igénybe vevő utasok száma (531 millió utas) 1,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, míg az utaskilométerben mért teljesítmény 2,5%-kal elmaradt az előző év azonos időszakának adatától. Az utasok közel háromnegyede a fővárosban vette igénybe a szolgáltatást.
2019-ben 0,6%-kal kevesebb, 2,1 milliárd utast szállítottak, 1,0%-kal kisebb teljesítmény mellett.
A közúti gépjárművek állománya meghaladta a négy és fél milliót
2019. december 31-én a hazánkban forgalomban lévő közúti gépjárművek állománya több mint 4,6 millió darab volt, ebből a személygépkocsik száma 3,8 millió, a tehergépkocsiké 529 ezer, a motorkerékpároké 186 ezer, a vontatók állománya 79 ezer, az autóbuszoké 19 ezer. A gépjárművek átlagos kora fél év alatt 0,1 évvel, 14,4 évre növekedett.
Az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik több mint fele új volt
2019 IV. negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 82 ezer, az egy évvel korábbinál 16%-kal több volt. A hazánkban először forgalomba helyezett személygépkocsik 35%-át együttesen a Ford, a Volkswagen, a Suzuki és az Opel márkák adták.
Az első alkalommal regisztrált autók 54%-a új volt, arányuk az utóbbi évek azonos időszakaihoz képest számottevően emelkedett, a 2010 IV. negyedévi 73%-tól viszont továbbra is jelentősen elmaradt.
2019-ben összesen 314 ezer, az előző évinél 6,4%-kal több személygépkocsit helyeztek Magyarországon első alkalommal forgalomba, ezek 52%-a új volt.
Az előző év azonos időszakához képest 35%-kal több elektromos személygépkocsit helyeztek Magyarországon első alkalommal forgalomba.
2019 folyamán minden negyedévben több mint 30%-kal, egész évben összesen 52%-kal bővült a Magyarországon első alkalommal regisztrált elektromos személygépkocsik száma az előző év azonos időszakához viszonyítva.
2019 IV. negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett autóbuszok száma 22, motorkerékpárok 16, a tehergépkocsiké 3,7%-kal meghaladta a 2018 IV. negyedévit. Ugyanakkor az első alkalommal forgalomba helyezett vontatók száma 17%-kal kevesebb lett. A motorkerékpárok 69%-át használt, míg az autóbuszok 68, a vontatók 74 és a tehergépkocsik 62%-át új járműként regisztrálták.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu