Sajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2016.11.22.
Átrendeződő gazdaságszerkezet, képzettebb gazdák – az „Agrárium 2016” gazdaságszerkezeti összeírás eredményei
Csökkent az egyéni gazdaságok, nőtt a gazdasági szervezetek száma; egyre nagyobb az egyéni gazdaságok és egyre kisebb a gazdasági szervezetek által használt mezőgazdasági terület átlagos nagysága. Míg a gazdasági szervezeteknek a többsége, az egyéni gazdaságoknak a fele foglalkozik növénytermesztéssel, és növekszik a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdák száma – derül ki az Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírás legfrissebb eredményeiből.
„Agrárium 2016” címmel gazdaságszerkezeti összeírást hajtott végre 2016 nyarán a Központi Statisztikai Hivatal. A felmérés eredményeiből kirajzolódik, milyen változások következtek be a mezőgazdaság szerkezetében a 2013-as összeírás óta.
Hogyan változott a gazdaságok száma 2013 és 2016 között?
Az összeírás előzetes adatai alapján 2016-ban 9 ezer gazdasági szervezet, valamint 416 ezer egyéni gazdaság folytatott mezőgazdasági tevékenységet. A friss adatok alapján az látszik, hogy amíg a szervezetek száma 11%-kal nőtt, addig az egyéni gazdaságok száma 12%-kal csökkent 2013-hoz képest. Utóbbiak esetében a csökkenés 2000 óta folyamatos.
A 2500 hektár feletti területen gazdálkodó szervezetek száma és az általuk használt terület 2010 és 2013 között mindössze a nyolcadával csökkent, a számuk viszont közel a felével, a használt területük pedig 40%-kal esett vissza az elmúlt három évben.
Melyek a leggyakoribb termelési típusok?
Az eredmények alapján a gazdasági szervezetek 68%-a tekinthető szakosodott növénytermesztőnek, 17%-uk pedig szakosodott állattartónak. Az egyéni gazdaságok fele növénytermesztő, 37%-uknak az állattartás a meghatározó jövedelemforrása. Az egyéni gazdaságok 46%-a saját fogyasztásra, 54%-a értékesítésre is termel. Ez az arány 2013-ban is hasonló volt.
Hogyan alakult a mezőgazdasági földhasználat?
A területalapú támogatások és részben az új földtörvény hatásával összefüggésben a gazdasági szervezetek átlagos mezőgazdasági területe három év alatt 310-ről 253 hektárra csökkent. Ezzel szemben az egyéni gazdálkodók által használt terület átlagos nagysága három év alatt több mint harmadával emelkedett, megközelítetve a 7,6 hektárt.
A szántóföldi vetésszerkezetben a gabonafélék és gyökérnövények aránya az elmúlt három évben csökkent, helyüket a zöldségfélék és takarmánynövények vették át. Jelenleg a vetésterület 60%-át gabonanövények foglalják el. A mezőgazdasági terület 15%-a gyepterület, amelynek többségét egyéni gazdaságok használják. A gyepterület átlagos nagysága 2013 óta a gazdasági szervezetek esetében 117-ről 83 hektárra csökkent, ugyanakkor az egyéni gazdaságoké 6,3-ről 8 hektárra nőtt. A konyhakert használata a gazdaságok számának csökkenésével párhuzamosan visszaszorult.
Szőlészettel többségében egyéni gazdálkodók foglalkoznak, ők művelik a terület több mint háromnegyedét. Ezen földterületek többsége nagyobbrészt 0,8 hektár körüli kis gazdaságok. Gyümölcsösültetvényt az egyéni gazdaságok 18, a gazdasági szervezetek közel 14%-a művel. Arányuk 2013-hoz képest az egyéni gazdaságok esetében jelentősen, 5,0 százalékponttal nőtt.
A magyarországi állatállomány változásai 2013 és 2016 között
A felmérés adatai szerint 2700 mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezet és 256 ezer egyéni gazdaság foglalkozik állattartással. A főbb állatfajok közül a szarvasmarha- (821 ezer), a sertés- (2,9 millió) és a baromfiállomány (46 millió) nagysága nagyobb volt, mint három évvel korábban. Az állattartó gazdasági szervezetek száma negyedével több lett, míg az egyéni gazdaságoké hatodával csökkent a három évvel ezelőtti összeíráshoz képest.
A mezőgazdasági tevékenységet végző összes gazdasági szervezet 13, az egyéni gazdaságok 4,0%-a tartott szarvasmarhát, és ez az arány nem változott jelentősen a 2013-as adatokhoz képest. A szarvasmarha-állomány 62%-át gazdasági szervezetek tartják. Sertést a gazdasági szervezetek 8,0%-a a tartott 2016-ban, számuk a három évvel ezelőtti másfélszerese. A 110 ezer sertéstartó az egyéni gazdaságok 27%-át jelenti. Az 1,2 milliós juhállomány 87%-át egyéni gazdaságokban tartották. A juhot tartó gazdasági szervezetek száma 548, míg az egyéni gazdaságoké 24 ezer volt. A baromfifélék közül a tyúkok 31, a ludak 45, a kacsák 48, míg a pulykák 17%-át tartották az egyéni gazdaságok 2016-ban.
Hányan dolgoznak a mezőgazdaságban?
A gazdasági szervezetek 94 ezer állandó, valamint 55 ezer időszaki alkalmazottról számoltak be 2016-ban. Előbbiek száma 9 ezerrel, utóbbiaké 13 ezerrel több a 2013-ban mért értéknél, ami elsősorban a hosszabb lejáratú idénymunkát végzők körében jelentkezett. Az egyéni gazdaságok 19 ezer állandó és 71 ezer fő időszaki alkalmazottat foglalkoztattak. Ez összességében 8 ezerrel kevesebb, mint 2013-ban, azonban míg az időszaki alkalmazottak száma 15 ezer fővel csökkent, addig az állandóaké 7 ezerrel nőtt. Az előzetes adatok szerint mintegy 701 ezer családtag végzett nem fizetett mezőgazdasági tevékenységet, számuk 29%-kal csökkent 2013-hoz viszonyítva, ami a gazdaságok 12%-os csökkenésének is a következménye.
Milyen a hazai termelők korösszetétele és mezőgazdasági végzettsége?
2016-ban a gazdálkodóknak továbbra is 31%-a 65 év feletti volt, míg a 35 év alattiak aránya 6,0%. A gazdaságok számának csökkenésével párhuzamosan, összesen 20%-kal csökkent az 55–64 éves korosztályba tartozók száma.
Az elmúlt három évben a gazdálkodók mezőgazdasági végzettsége kedvezőbb lett. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2,7-ről 3,4%-ra emelkedett 2013-hoz képest. A középfokú végzettségűek aránya 7,4-ről 10%-ra nőtt, ugyanakkor a gazdálkodók háromnegyede továbbra is kizárólag a gyakorlati tapasztalatára támaszkodik.
Központi Statisztikai Hivatal
H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel./Phone: 345-6000
Postacím/Postal address: P.O.Box 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu