Módszerek és irányelvek
A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikák fejlesztése, előállítása és közzététele során számos módszertani megoldást alkalmaz és fejleszt folyamatosan a statisztikai termékek és folyamatok minőségének biztosítása és javítása céljából. A statisztikai adatelőállítási folyamatban a KSH egységes módszertanokat alakít ki, illetve belső folyamatai révén biztosítja azok egységes érvényesítését.
A KSH a statisztika adatelőállítási folyamatban az alábbi módszereket és irányelveket juttatja érvényre:
Egységes Statisztikai Folyamatmodell (ESTFM)
Az Egységes Statisztikai Folyamatmodell (ESTFM) egy olyan általános keretmodell, amely leírja, hogy a KSH által előállított statisztikák folyamata milyen elemekből, lépések sorozatából épül fel. Az ESTFM egyúttal közös nyelvezetet is ad a statisztikai folyamatok leírásához, áttekintéséhez.
A modell az ENSZ statisztikai szervezetének (UNECE) Generic Statistical Business Process Model-jének (GSBPM) magyar adaptációja.
Minőségi irányelvek
A Minőségi irányelvek fő célja, hogy az ESTFM által meghatározott statisztikai folyamatszakaszokkal és részfolyamatokkal szemben általános elvárásokat és ajánlásokat fogalmazzon meg a KSH vezetői, munkavállalói (tapasztalt munkavállalók és új belépők), és az adott folyamatszakasz felelősei számára ahhoz, hogy a folyamat, végső soron pedig az output minél jobb minőségű legyen és egyúttal tájékoztassa a KSH adatainak felhasználóit az adatelőállítás során alkalmazott jó gyakorlatokról.
Revíziós politika
A felhasználók statisztikai adatokkal szemben támasztott jellemzően legfontosabb követelményei az időszerűség (az adatok a lehető leghamarabb legyenek elérhetőek), illetve a pontosság (az adatok a jellemezni kívánt jelenséget minél jobban, a valóságot minél inkább közelítő módon írják le). Mivel ezek a követelmények gyakran egymásnak ellentmondóak: a felhasználók a lehető leghamarabb szeretnének adatokhoz jutni, már azelőtt, hogy a kívánt pontosság elérését lehetővé tevő mennyiségű és minőségű információ rendelkezésre állna, ezért a hivatalos statisztikát előállító szervezeteknek egyensúlyt kell teremteniük közöttük.
A revízió a statisztikai adatelőállítás része: az idő előrehaladtával mind a mennyiség, mind a minőség terén jobbnak bizonyuló információk állnak rendelkezésre, így az előzetes adatok lecserélésével jóval pontosabb adatokat kapunk a revízió során. A KSH revíziós politikája a revízió módszertani hátterét, formáit és azok hátterét mutatja be az érdeklődők számára.
Módszertani irányelvek a kiemelt osztályozásokra
A statisztikai osztályozások célja, hogy segítségükkel a statisztikai sokaság, jelenségek, események stb. jellemzőit minél pontosabban, konzisztens fogalmi rendszer mentén, az összehasonlíthatóság biztosítása mellett mutassuk be.
Az osztályozások változása kihat a statisztikai adatelőállítási folyamatra, ezért az osztályozásokkal kapcsolatos feladatokat módszertanilag megalapozni és szabályozni szükséges. Ezeket a fontos módszertani ismereteket és általános szabályokat tartalmazza és mutatja be az érdeklődők számára a KSH vonatkozó módszertani irányelve.
A KSH gazdaságstatisztikai célú adatgyűjtései adatszolgáltatóinak kiválasztási gyakorlatáról
A gazdaság, társadalom, környezet állapotáról és változásáról szóló hivatalos statisztikai adatok előállításához elengedhetetlen forrását jelentik a KSH által végzett adatgyűjtések. A döntéshozatal támogatása és a tájékozottság biztosítása érdekében a KSH számos gazdaságstatisztikai tárgyú adatgyűjtést hajt végre minden évben. Az adatok minőségbiztosítása és az adatszolgáltatói terhek elosztása, valamint az adott évi adatgyűjtések tervezhetősége céljából a KSH különféle módszertani és szervezési egységes gyakorlatokat követ az ezen adatgyűjtések adatszolgáltatói körének kijelölésekor.
Az ajánlás az adatszolgáltatói kör kijelölése során alkalmazott módszertani szempontok és gyakorlatot mutatja be az érdeklődők számára.
Másodlagos adatforrások használata a statisztikában
A hivatalos statisztikai szervezetek számos adatforrást, egyre hangsúlyosabban adminisztratív adatforrásokat használnak fel a statisztikai előállítása céljából az adatgyűjtések és egyéb más források (pl. Big Data vagy magánkézben lévő adatok) mellett. A lehetséges adatforrások folyamatosan bővülő köre nem csak egyszerűen kiválthatja, kiegészítheti a már hagyományosabb adatfelvételi módnak számító statisztikai adatgyűjtéseket, hanem az eredetileg nem statisztikai célra gyűjtött adatok felhasználása így érdemben befolyásolja az előállított hivatalos statisztikák minőségét, valamint a statisztikai adatelőállítási folyamatokat is.
A módszertani ajánlás bemutatja az adminisztratív adatforrások szerepét és helyét a KSH statisztikai adatelőállításában, illetve helyzetképet ad a KSH által felhasznált adminisztratív adatforrásokról.
Szezonális kiigazítás
A hivatalos statisztikában a szezonális kiigazítás olyan folyamat, mely során a szezonális és naptári hatásokat kiszűrjük egy idősorból, annak érdekében, hogy tisztább képet kapjunk a vizsgálandó jellemzőkről, és annak időbeni alakulásáról. A szezonális-, illetve naptárhatás alatt olyan tényezőket értünk, melyek különböző évek azonos időszakaiban (hónap, negyedév) azonos irányban és közel azonos mértékben hatnak az idősor alakulására, mint például az időjárás, az adott időszakban ledolgozott munkanapok száma, társadalmi, vallási hagyományok (különböző ünnepnapok), stb.
A KSH a statisztikai adatelőállítás gyakorlatában egységes módszertanokat alkalmaz a szezonális kiigazítás során, ennek hátterét és részleteit ismerheti meg az érdeklődő a csatolt módszertani irányelvből.
Kutatási eredmények adatvédelmi módszertani ellenőrzése (output checking)
A KSH tudományos kutatási célból hozzáférést biztosít kutatók számára a KSH által kezelt mikroadatállományokhoz, akik ezeket az adatokat a KSH kutatószobájában közvetlen azonosításra alkalmatlanná tett módon kutathatják. Az adatvédelmi szabályok biztosítása a folyamat jogi, szervezési szabályain túl fontos módszertani alapokra épül, amelynek keretében a kutatók által előállított eredmények teljeskörűen ellenőrzésre kerülnek azok kutatók számára való kiadását megelőzően.
Ez a módszertani tevékenység (amit a nemzetközi szakirodalom bevett nevén output checking-ként emleget) egységes alapokra és elvekre épül. Ennek részleteit a kutatók számára biztosított tájékoztató részeként ismerheti meg az érdeklődő.