SZÁM-LAP – A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SZÍNES ON-LINE MAGAZINJA

A sport jegyében

A londoni olimpia számokban – a láng fellobbanása előtt

AXXX. nyári olimpiát július 27-e és augusztus 12-e között rendezik meg, Londonban. A brit főváros 1908-ban és ´48-ban már helyszíne volt az ötkarikás játékoknak, s így az első város lesz a világon, amely már háromszor adott otthont a világ legnagyobb sporteseményének. A játékok 16 napja alatt 26 sportág 302 versenyszámában adódik lehetőség a megmérettetésre. A versenyhelyszínek száma 34, közülük több Londonon kívül, néhány pedig Anglián kívül található. (Ez utóbbi kategóriába tartozik a labdarúgótornának más stadionok mellett otthont adó wales-i, illetve skóciai nemzeti stadion, a Millenium stadion Cardiffben, illetve a Hampden Park stadion Glasgowban). A sportolók száma 10 490 fő, az elektronikus és írott sajtó képviselői mintegy 21 000-en lesznek. A város keleti részében egy 2,5 négyzetkilométer alapterületű olimpiai parkot építettek meg, amelyben a 2818 apartmant magában foglaló olimpiai és paralimpiai falu, az olimpiai stadion és 9 versenyhelyszín található. Az olimpiai park egyik érdekessége az Orbit névre keresztelt, spirálisan felfelé haladó kilátó, amelyet egyesek már „London Eiffel tornyaként“ említik annak ellenére, hogy 115 méteres magassága mintegy 200 méterrel kevesebb a valódi Eiffel toronyétól. A versenyekre 8,8 millió jegyet bocsátottak ki, s a jegytulajdonosok az esemény napján térítésmenetesen vehetik igénybe a londoni tömegközlekedési eszközöket. Az olimpiai park vasútállomása (Stratford International) és a belvárosban található, Harry Potter regényekben is szereplő King´s Cross pályaudvar közötti 12 kilométeres távolságot 7 perc alatt teszik meg az Olympic Javelin Train, azaz az „Olimpiai Gerelyvonat“ gyorsvasút szerelvényei. A prioritások között a környezeti fenntarthatóság, valamint a biztonság egyaránt jelen van, s ez utóbbi abban is megtestesül, hogy az olimpiai park területére csak olyan szigorú biztonsági ellenőrzések után léphetnek be a látogatók, mintha repülőgépre szállnának.

Ami a gazdasági hatásokat illeti: az olimpiával összefüggésben 2000 brit vállalkozás kapott megrendelést, amelyek összértéke 7,5 milliárd fontot (2011. évi átlagárfolyamon számítva mintegy 2400 milliárd forintot) tett ki. A megrendezéshez 2,0 milliárd font (644 milliárd forint) magánforrásokból áll rendelkezésre. Ez a bevétel a szponzorációs tevékenységből, a jegyeladásokból, a közvetítési jogok értékesítéséből és a merchandise-tevékenységből – olimpiai szimbólumokkal ellátott termékek értékesítéséből – tevődik össze. A források nagyobb része azonban állami (9,3 milliárd font – mintegy 3000 milliárd forint), amelyből mintegy 2 milliárd font a brit lottófogadásokból (National Lottery) áll rendelkezésre. További bevételi forrást jelent a turizmus, amelyből 2007 és 2017 között a számítások szerint 2,0 milliárd font (644 milliárd forint) többletbevétel keletkezik. Az olimpia ideje alatt 200 000 fő dolgozik a játékok zökkenőmentes lebonyolítása érdekében. Közülük az önkéntesek száma 70 000, akiket 240 000 jelentkező közül választottak ki. Az önkéntesek betanítása 1 millió órát vett igénybe, s az önkéntes munkájuk időtartama 8 millió órát tesz ki.

A megnyitó- és a záróünnepségen egyaránt 15 000 szereplő vesz részt, s becslések szerint a közvetítéseket mindkét alkalommal mintegy 4 milliárd ember követi nyomon a világon.

Az olimpiára nevezhető magyar versenyzők száma 158 fő, ami 14-gyel kevesebb a négy évvel korábbinál, s egyben a legalacsonyabb csapatlétszámot jelenti az 1956-os melbourne-i olimpia óta. A magyar versenyzők sportágak szerinti megoszlását az alábbi tábla tartalmazza.

A londoni székhelyű, globális tevékenységet folytató könyvvizsgáló cég, a PricewaterhouseCoopers (PwC) a londoni olimpiára is elkészítette arra vonatkozó becslését, hogy az egyes országok hány érmet nyernek. A regressziós modellszámításon alapuló előrejelzés szerint az első helyen az Egyesült Államok végez (113 érem), amely országot Kína (87 érem), Oroszország (68 érem) és Nagy-Britannia (54 érem) követ. Becslésük szerint hazánk 11 érmet fog nyerni Londonban, eggyel többet, mint Pekingben, amellyel a 20. helyen végzünk az országok ezen nem hivatalos vetélkedésében.

Az Egyesült Államok egyik legnagyobb példányszámú napilapjának, a USA Today-nek a szerkesztői továbbléptek a PwC becsléséhez képest, mivel ők mind a 302 olimpiai versenyszám végeredményét, pontosabban az első nyolc helyezést elérőket megnevezik. A legfrissebb eredményeken alapuló előrejelzés szerint hazánk három aranyérmet fog nyerni Londonban. Az elsőt augusztus 1-jén Gyurta Dániel 200 méteres mellúszásban nyeri, az augusztus 5-ei vasárnap azonban még szebben telhet el, miután Berki Krisztián lólengésben, Pars Krisztián pedig kalapácsvetésben ünnepelhet majd olimpiai elsőséget.

A londoni olimpia érmei 37,5–40 dekagramm súlyúak, átmérőjük 8,5 centiméter, a vastagságuk pedig 7 milliméter. Az aranyérmek tömegének 92,5%-a ezüst, de mintegy másfél százaléknyi aranyat is tartalmaz, miután előírás, hogy a legfényesebb olimpiai érmekben legalább 6 gramm aranynak kell lenni. Az érmek peremére annak a sportágnak és versenyszámnak a nevét gravírozták be, amelyikben a tulajdonosa a dobogós helyezést szerezte.

Az atlétikai versenyek túlnyomó részét a 80 000 fő befogadására képes olimpiai stadionban rendezik meg, augusztus 3-a és 12-e között, azaz a hagyományoknak megfelelően az olimpia második felében. Az 53 méter magas olimpiai stadiont 2008. május és 2011. március között építették meg. Az építés során 800 000 tonna földet ástak ki, amelynek többségét az olimpiai parkban hasznosították. A fenntarthatóságot figyelembe véve az építkezéshez mindössze 10 000 tonna acélt használtak fel, lényegesen kevesebbet, mint a korábban épített olimpiai stadionok esetében. A nézőtér két részből áll, az alsó, 25 000 férőhelyes lelátórész fix, míg a felső, 55 000 hellyel rendelkező karéj ideiglenes, a játékokat követően el lehet bontani. Az atlétika, a sportok királynője rendelkezik a legnépesebb versenyzői táborral az olimpiai sportok közül, amelynek 47 versenyszámában mintegy 2000 sportoló méri össze tudását.

A birkózóversenyeket a 18 000 férőhelyes ExCeL (Exhibition Centre London) kiállítási csarnokban rendezik meg augusztus 5-e és 12-e között. A birkózók mezőnye 344 versenyzőt számlál, a megszerezhető aranyérmek száma 18, amelyen belül a nők 4 versenyszámban küzdhetnek meg, kizárólag szabadfogásban. A London dokknegyedében 2001-ben megépített ExCeL nemzetközi konferencia és kiállítási központ az olimpia legnagyobb versenyhelyszíne. A létesítményt 2010-ben kibővítették, s jelenleg 5 küzdőteret foglal magában. A birkózáson kívül itt rendezik meg az asztalitenisz, a cselgáncs, az – olimpiák történetében első alkalommal női számokat is tartalmazó – ökölvívás, a súlyemelés, a taekwondo és a vívás versenyeit is.

Az úszóversenyeket a 17 500 fő befogadóképességű, hullámformájú tetővel ellátott Aquatics Centre-ben, azaz a vizes sportok centrumában rendezik meg. (Kivételt ez alól a 10 kilométeres nyíltvízi hosszútávúszás jelenti, amelynek versenyeit – a triatlon úszószámához hasonlóan – a Hyde Park tavában, a Serpentine-ben bonyolítják le.) A megmérettetésre a szokások szerint a játékok első hetében kerül sor, ami ezúttal július 28-a és augusztus 4-e közé esik. A versenyzők száma 950, közülük a hosszútávúszásban résztvevőké 50. Összesen 34 versenyszám van – ebből kettő a hosszútávúszókat illeti. Az úszáson – és az öttusa úszószámán – kívül ez a létesítmény a helyszíne a többi vizes sportnak is, úgymint a mű- és toronyugrásnak, a műúszásnak, valamint a vízilabda-döntőknek. A sportág négy szakágában összesen 46 aranyérem sorsa dől el; a versenyszámok és a résztvevők száma az atlétikát követően a második legmagasabb a sportágak közül.

A síkvízi kajak- és kenuversenyekre augusztus 6-a és 11-e között kerül sor, azok helyszíne a Londontól 40 kilométerre nyugatra fekvő Eton Dorney. A létesítmény befogadóképessége 30 000 fő, de a pálya mentén további ezrek szoríthatnak a kedvenceikért. A versenyekben 158 férfi és 88 női sportoló vesz részt, előbbiek számára 8, utóbbiaknak 4 versenyszámot rendeznek. Érdekesség, hogy a londoni olimpián debütálnak a 200 méteres versenyek. A kajakversenyeket megelőzően a pálya az evezés sportágnak is otthonául szolgál.

Az öttusaversenyeket a játékok utolsó két napján, augusztus 11-én és 12-én bonyolítják le. Mindkét nemet 36 versenyző képviseli, akik számára 1-1 egyéni versenyszámot rendeznek. Az olimpiai játékokon éppen 100 esztendővel ezelőtt debütáló sportág küzdelmeit három helyszínen rendezik meg. Az első tusára, a vívásra a kézilabda-mérkőzéseknek is helyszínül szolgáló Copper Box (Rézdoboz) nevű létesítményben kerül sor, amely a nevét a külsejét borító 3000 négyzetméternyi rézfelületről kapta. Az építmény érdekességei közé tartozik, hogy a tetejéről összegyűjtik az esővizet (többek között a WC-k öblítésére), valamint, hogy a láthatóságot számottevő részben természetes fény biztosítja, a tetőre épített 88 ablak révén. A fenntarthatóság jegyében fogant épület e megoldásai által éves átlagban mind az áram-, mind a vízfogyasztásban akár 40%-os megtakarítást lehet elérni. A második tusára, a 200 méteres gyorsúszásra az Aquatics Centre-ben kerül sor. A lovaglást, a futást és a lövészetet pedig London legrégebbi királyi parkjában, a Greenwich Parkban bonyolítják le. (A lovaglás, mint külön sportág versenyeit – military, díjlovaglás és díjugratás – szintén ez utóbbi helyszínen rendezik meg.)

A szerenkénti torna versenyeire július 28-a és augusztus 7-e között kerül sor az eredetileg a milleniumi ünnepségsorozatra épített North Greenwich Arena-ban. A létesítmény a Temze kanyarulata által képzett Greenwich félszigeten helyezkedik el és 20 000 fő befogadására alkalmas. A szerenkénti torna versenyeiben 14 versenyszámot rendeznek meg, az indulók száma 196, amelyen testvériesen osztozik meg a két nem.

A vízilabda-mérkőzések túlnyomó részét az olimpiai parkban található, 5000 fő befogadóképességű vízilabda-arénában rendezik meg. Az olimpiák történetében ez az első alkalom, hogy kizárólag a vízilabdázásnak létesítményt építettek, de nem árt tudni, hogy a könnyűszerkezetes arénát a játékokat követően lebontják. A víz mélysége mindössze 2,0 méter, így – ismerve a játékosok testmagasságát – még olyan, a támadási lehetőség elvesztésével járó szabálytalanság is akadhat majd, ami a medence alján történő járás révén valósul meg. A vízilabdatorna július 29-én kezdődik és augusztus 12-én ér véget. A férfiak mezőnyében 12, a nők esetében 8 csapat indul. A cserejátékosokkal együtt egy csapat 13 főből áll.

Herzog Tamás

Források: a londoni olimpia hivatalos honlapja / a Nemzetközi Olimpiai Bizottság honlapja / a Magyar Olimpiai Bizottság honlapja / a PricewaterhouseCoopers modellszámítása az olimpiai eredményekre vonatkozóan / a USA Today előrejelzése az olimpiai érmesekre vonatkozóan / Gallov Rezső: Londoni olimpiák 1908, 1948, 2012, Kossuth Kiadó, 2011.

2012. július