Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

3.5. KÜLKERESKEDELEM

Külkereskedelmi termékforgalom

A külkereskedelmi termékforgalom statisztikai rendszere a nemzetközi termékforgalmi statisztika megfigyelésére vonatkozó ENSZ-ajánlásokban közzétett alapelvek, fogalmak és meghatározások figyelembevételével készül. A statisztika az Európai Unióhoz való csatlakozás óta két alrendszerből épül fel, amelyek működését EU-rendeletek szabályozzák: az Unió tagállamaival lebonyolított (a továbbiakban uniós) forgalomra vonatkozóan az Európai Parlament és Tanács 638/2004/EK rendelete és a Bizottság 1982/2004//EK rendelete irányadó. Az Unión kívüli országokkal folytatott (a továbbiakban Unión kívüli) kereskedelem statisztikája az európai parlamenti és tanácsi 471/2009/EK rendelet előírásai szerint készül.

Magyarország külkereskedelmi forgalma az uniós és az unión kívüli forgalom összege.

Az adatok forrása: az uniós forgalomra vonatkozóan a forgalmazó vállalatoktól kérdőíven begyűjtött adatok, míg az Unión kívüli forgalom tekintetében a Vám- és Pénzügyőrség vámeljárás keretében begyűjtött adatai állnak rendelkezésre. Az adatok statisztikai feldolgozása a Központi Statisztikai Hivatal szakmai irányításával folyik.

Az uniós forgalom adatait az Intrastat nem teljes körűen gyűjti be. Az adatszolgáltatási küszöböt el nem érő forgalmazók (az uniós termékforgalmat bonyolító vállalatok kb. háromnegyede) mentesülnek az adatszolgáltatási kötelezettség alól. Az alkalmazott küszöbérték a teljes forgalom mintegy 95–97%-ának megfigyelését biztosítja. Az adatszolgáltatás alól (teljesen vagy részlegesen) felmentett, valamint a kötelezettségüknek eleget nem tevő vállalatok adatait a KSH adminisztratív adatforrások és idősorok felhasználásával becsli és egészíti ki.

A megfigyelés köre: A külkereskedelmi termékforgalom jellemzően rezidens és nem rezidens gazdasági alanyok között bonyolódik le. A megfigyelt ügyletek döntő többsége adásvétel, de a külkereskedelmi termékforgalomba tulajdonosváltással nem járó és/vagy ellenszolgáltatás nélküli esetek is tartoznak. Így az adatok tartalmazzák például a bérfeldolgozásra szállított anyagokat és a munka elvégzése után visszaszállított késztermékeket (mindkét esetben azok teljes értékén), a pénzügyi lízing ügyleteket (a lízingelt termék kamat és kezelési költségek nélküli piaci értékén) és a térti árukat, valamint néhány speciális termék behozatalát és kivitelét is (pl. vezetéken szállított gáz és elektromos áram).

Nem tartoznak a megfigyelésbe a szolgáltatási ügyletek (pl. javítás, operatív lízing, közvetlen reexport) keretében szállított termékek, az ország területén külföldi közlekedési eszközök részére eladott, illetve hazai közlekedési eszközök részére külföldön vásárolt üzemanyag stb. (Részletes felsorolás "A magyar külkereskedelmi termékforgalmi statisztika módszertana" (KSH, Budapest, 2005) c. kiadványban található.)

2004-től a külkereskedelmi forgalom megfigyelése az ország gazdasági területének határát átlépő termékek számbavételén alapul, azzal a megkötéssel, hogy – az aktív feldolgozás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás miatt szállított termékek kivételével – vámraktárakba külföldről belépő, illetve onnan külföldre szállított termékek nem szerepelnek a statisztikában, a vámbelföld és a vámraktárak közötti forgalom azonban igen. (A vámszabad területek az EU csatlakozással megszűntek.)

1997 és 2004 között a külkereskedelmi forgalom megfigyelése az ún. "special trade" tágabb értelmezése szerinti módszerrel történt, amely az ország vámterületének – azaz a vámbelföld és az ipari vámszabadterületek – határán átlépő termékek számbavételét jelenti. A belföld és az ipari vámszabad területek közötti forgalom nem tartozott a számbavétel körébe, míg az ipari vámszabad területek és a külföld közötti forgalom annak részét képezte. A vámraktárakba és a kereskedelmi vámszabad területekre külföldről belépő, illetve onnan külföldre szállított termékek nem szerepeltek a statisztikában, a gazdasági terület és ezen területek forgalma azonban igen.

Az 1997 előtt alkalmazott "special trade" szűkebb értelmezése szerinti számbavétel az ipari vámszabadterületek forgalmának mérésében tér el a későbbi változattól, mivel ezen területek esetében a belfölddel lebonyolított forgalmat méri, és a külfölddel lebonyolított forgalmat nem. Az összehasonlíthatóság érdekében az 1996. évi adatok az 1997. évi módszertani előírásoknak megfelelően átdolgozásra kerültek, ezért mindkét változatban rendelkezésre állnak.

A külkereskedelmi termékforgalom értéke: behozatal esetében c.i.f.-, kivitel esetében f.o.b.-paritáson kifejezett érték. C.i.f.: a behozott termékek piaci értéke a magyar határon, beleértve a szállítással kapcsolatos összes költséget és a szállítás alatti biztosítást. F.o.b.: a kivitt termékek piaci értéke a magyar határon, beleértve a termékeknek a határig történő szállításával kapcsolatban felmerülő szállítási és biztosítási költségeket.

Az értékadatok forintra való átszámítása uniós forgalom esetén az adatszolgáltató számviteli politikájában meghatározott banknak a szerződés teljesítésének napján érvényes napi deviza-középárfolyama alapján történik. Unión kívüli forgalom esetén az átszámítás a termék vámkezelését megelőző hónap utolsó előtti szerdáján jegyzett MNB devizaárfolyam alapján történik. Az euro és dollár értékadatok előállítása a forintadatokból, Unión kívüli forgalom esetén a megadott módszerrel, uniós forgalom esetén pedig havi átlagos MNB árfolyam alapján történik.

A külkereskedelmi statisztika exportadatai eltérnek az Ipar c. fejezetben közölt exportértékesítési adatoktól, tekintve, hogy tartalmazzák más gazdasági ágak (pl. mezőgazdaság) közvetlen exportját, valamint az ipari szervezetek kereskedelmi tevékenységéből származó (nem saját termelésű ipari termék vagy mezőgazdasági termék) exportját. További eltérést okoz, hogy a külkereskedelmi statisztika a bérmunkaügyleteket bruttó módon (megmunkált termék+bérmunkadíj) számolja el, míg az iparstatisztika csak a bérmunkadíjat veszi figyelembe. Az iparstatisztikában, a külkereskedelmi statisztikától eltérően, exportértékesítésnek számít a külföldön végzett ipari szolgáltatások értéke, s eltérést okozhat még a számbavétel eltérő időpontja is.

A külkereskedelmi forgalom egyenlege a kiviteli és a behozatali forgalom értékének különbsége.

Az áruszerkezeti csoportosítás az ENSZ egységes nemzetközi kereskedelmi termékjegyzéke (SITC Rev. 4.) szerint készült.

Az alapadatok begyűjtése az EU- tagállamok számára kötelezően előírt vám- és külkereskedelem-statisztikai termékjegyzék, a Kombinált Nómenklatúra (KN) szerint valósul meg.

Az egyes országcsoportok tartalma:
EU–15: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország;
Új tagállamok: Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia; Horvátország (2013. I–IV. negyedévi adatai az EU-országok között vannak feltüntetve)
EU–28: a két előző csoport együttesen.
Az EU–27 országcsoport 2007-től tartalmazza Bulgária és Románia adatait, EU-28 pedig 2013-tól Horvátország adatait. A további országok besorolása a geográfiai elhelyezkedésük alapján történik.

Az 2003-as és az azt megelőző évek adatainak tekintetében az országok csoportosítása a következő:

Fejlett országok: Andorra, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Egyesült Államok, Finnország, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Liechtenstein, Luxemburg, Málta, Monaco, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, Új-Zéland, Vatikán.
Közép- és kelet-európai országok: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Észtország, Fehéroroszország, Horvátország, Jugoszlávia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Moldova, Oroszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.
Fejlődő országok: az előző két csoportba nem sorolt országok.

A kivitel országcsoportonként részletezett adatai a rendeltetési országok szerinti számbavételen alapulnak. A behozatal esetében 2003-ig a származási ország szerinti, 2004-től pedig a feladó ország szerinti megfigyelést alkalmazzuk. Az összehasonlíthatóság érdekében a 2003. évi import adatok (mint bázisadatok) mindkét változatban rendelkezésre állnak.

A volumenindex a forint értékindexből a bázisidőszak és a tárgyidőszak között bekövetkezett forintárszint-változás hatásának kiszűrésével készül, vagyis a volumenindex az értékindex és a megfelelő árindex hányadosa.

Módszertani források: A magyar külkereskedelmi termékforgalmi statisztika módszertana (KSH, Budapest, 2005).

Szolgáltatások külkereskedelmi forgalma

A felmérés a 184/2005/EK, az 555/2012/EU és a 707/2009/EK rendeletek (a fizetési mérlegről, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelméről és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról) alapján történik.

Adatok forrása:
Turizmus: az OSAP 1943 A külföldiek magyarországi turisztikai kiadásai és az OSAP 2007 A lakosság utazásai külföldön adatgyűjtések.
Szállítási és üzleti szolgáltatások: a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalmat lebonyolító gazdasági szervezetek jelentései az OSAP 1470 negyedéves adatgyűjtés keretében.
Kormányzati szolgáltatások: államigazgatási szervezetekre vonatkozó negyedéves adatátvétel, OSAP 2057.

A negyedéves felmérés hiányzó adatainak pótlása és teljeskörűsítése adminisztratív adatforrások felhasználásával történik.

Szolgáltatások külkereskedelmének minősül minden olyan magánjogi szerződésen alapuló ügylet, amelynek során egy ország rezidense nem rezidens részére szolgáltatást nyújt (export), illetve nem rezidenstől szolgáltatást vesz igénybe (import).

Külkereskedelmi szolgáltatásforgalom értéke: a szolgáltatásoknak a számlán feltüntetett, forgalmi adó nélküli értéke. Amennyiben az ügylet devizában valósul meg, a forintra való átszámítás a teljesítés időpontjában érvényes hivatalos MNB-devizaárfolyam alapján történik.

A szolgáltatások teljesítése a rezidens és nem rezidens közötti szolgáltatás tranzakció lebonyolításának tényleges időpontja, azaz amikor a szolgáltatást nyújtották, illetve igénybe vették. Ez eltérhet a pénzügyi teljesítéstől.

A szolgáltatások az alábbi tevékenység és partnerország szerinti csoportosításban kerülnek megfigyelésre és publikálásra:

Szállítási szolgáltatások módozatonként:

Üzleti szolgáltatások az alábbi csoportok szerint:

Kormányzati szolgáltatások: Nagykövetségek és konzulátusok; Katonai egységek és ügynökségek; Egyéb, máshová nem sorolt kormányzati szolgáltatások

Partnerország: A turizmusban az utazót küldő ország, a külföldre utazó magyar állampolgárok esetében a célország. Szállítási szolgáltatásoknál exportban a számlát fizető, importban a számlát kiállító honossága szerinti ország. Üzleti szolgáltatások esetén az az ország, amelyben a szolgáltatás-külkereskedelmi ügyletben részt vevő külföldi gazdasági szervezetet bejegyezték.

Az egyes országcsoportok tartalma:

A szolgáltatás külkereskedelem vállalati jellemzők szerinti bontása

A Magyarországon rezidens, szolgáltatásokat külföldről igénybe vevő, ill. külföldre nyújtó gazdálkodó szervezetek export-import forgalmát mutatja be azok főbb jellemzői (vállalat mérete, főtevékenysége, tulajdonosi háttere, a szolgáltatás típusa) alapján. Az adatok összeállítása alapvetően a szolgáltatás-külkereskedelmi adatok és a Gazdasági Szervezetek Regisztere adatainak összekapcsolásával történik. A teljes szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom elszámolásra kerül, amely tartalmazza a szolgáltatás-külkereskedelmi statisztika által lefedett adatszolgáltatók jelentései mellett az ilyen tevékenységet folytató, de nem megfigyelt szervezetek adatait is. A közvetlenül nem megfigyelt szervezetek esetében a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom becslése alapvetően az ÁFA adataik alapján készül. Egyes szolgáltatási csoportok (Turizmus, FISIM, CIF-FOB konverzió) olyan összesített adatokat tartalmaznak, amelyek nem rendelhetőek egyértelműen vállalati jellemzőkhöz. Továbbá, a szállítási szolgáltatások esetében is vannak olyan tételek (pl. légi személyszállítási szolgáltatás magánszemélyek általi igénybe vétele), amelyek nem rendelhetők hozzá gazdálkodó szervezetekhez, és ezáltal nem kerültek felosztásra vállalati jellemzők szerint. A bérmunka szolgáltatásokat a külkereskedelmi áruforgalmi statisztikák alapján becsüljük. Ezeknél a tranzakcióknál sokszor nem rezidens cégek jelentik az adatokat (anyagimport, késztermék export). Mivel ezeknek a jogalanyoknak definíció szerint csak ÁFA bevallást kell készíteniük Magyarországon és a belföldi kapcsolataikról sokszor nincsen információnk, ezért a vállalati jellemzők alapján a "nem ismert" kategóriába kerültek.


Tájékoztató a 2014. évi módszertani átállásról

Bővebb információk a Módszertani információk (metaadatok) menüpontból érhetők el:


Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás