Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás

7. NEMZETKÖZI STATISZTIKA

Országkör:

A nemzetközi táblák országköre az éves adatok esetén az Európai Unió összes tagországa, emellett az adott mutató szempontjából lényeges országok. Az évközi adatokat tartalmazó táblák az Európai Unió tagállamaira, az EU-28 átlagára, az eurózónára, valamint az Egyesült Államokra és Japánra vonatkozó adatokat tartalmaznak, ez alól kivételt jelent a 7.1. A 15–64 éves népesség munkanélküliségi rátája című tábla, amely összehasonlíthatósági korlátok miatt nem közöl adatot az Egyesült Államokra és Japánra.
A Magyarországra vonatkozó adatok a nemzetközileg harmonizált módszertannak megfelelően szerepelnek.

Időszak:

Az éves táblák között van egy 1990-től kezdődő, hosszú idősorokat tartalmazó táblázat, a 7.1.2. Évközepi népesség száma. A többi tábla jellemzően 2000-től kezdődően közöl adatokat.

Az évközi táblák többségükben havi adatokat tartalmaznak, kivéve az alábbi, negyedéves adatokat tartalmazó táblákat:

7.1. A 15–64 éves népesség munkanélküliségi rátája

7.2. A bruttó hazai termék volumenindexe

7.3. A háztartások végső fogyasztási kiadásainak volumenindexe

7.4. A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumenindexe

7.10. A folyó fizetési mérleg egyenlege

Forrás:

Az adatok elsődleges forrása az Európai Unió tagállamaira vonatkozó adatok esetén az Eurostat, a nem uniós tagállamok esetén az OECD. Az ettől való eltérést táblánként jelezzük.

7.1. Népesség, népmozgalom

Általános jelzőszámok

7.1.1. Öregedési index
A száz gyermekkorúra (0–14 éves) jutó öregkorú (65 éves és idősebb) népesség.

7.1.3. Élveszületési arányszám
Az élveszületéseknek az évközepi népességhez viszonyított aránya.

7.1.4. Halálozási arányszám
Az elhunytaknak az évközepi népességhez viszonyított aránya.

7.1.5. Természetes szaporodás (fogyás)
Az élveszületések és a halálozások különbözete.

7.1.7. Csecsemőhalandóság
Ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma.

7.1.6. Migrációs egyenleg
Az adott ország területére az adott évben bevándorlók és az onnan kivándorlók számának különbsége.

7.1.8.; 7.1.9.; 7.1.10. Születéskor várható átlagos élettartam
Azt fejezi ki, hogy az újszülöttek az adott év halandósági viszonyai mellett még hány évi élettartamra számíthatnak.

7.2. Társadalom

Gazdaságilag aktív népesség

7.2.1.

(rendelkezésre álló munkaerő)
A reprezentatív munkaerő-felmérés (LFS) szerint a 15–64 éves foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes száma.
Az Egyesült Államok esetében a 16–64 éves népességre vonatkoznak az adatok.

Gazdasági aktivitási ráta
A reprezentatív munkaerő-felmérés (LFS) szerint a gazdaságilag aktív népesség aránya a 15–64 éves népességhez viszonyítva.
Az Egyesült Államok esetében a 16–64 éves korcsoportra vonatkoznak az adatok.

Foglalkoztatottság

7.2.2.

Foglalkoztatottak száma
A reprezentatív munkaerő-felmérésből (LFS) származó adatok szerint azok a 15–64 éves személyek, akik a megfigyelt héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végeztek alkalmazottként, szövetkezet vagy társas vállalkozás tagjaként, egyéni vállalkozóként, segítő családtagként, illetve rendelkeztek olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg távol voltak, illetve sorkatonai szolgálatukat teljesítették. A foglalkoztatottak száma nem tartalmazza a gyesen, gyeden lévőket.
Az Egyesült Államok esetében a 16–64 éves foglalkoztatottakra vonatkoznak az adatok.

Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya.

Munkanélküliség

7.2.3.

Munkanélküliek száma
Az adatok a reprezentatív munkaerő-felmérésből (LFS) származnak, és a 15–64 éves korcsoportra vonatkoznak. Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 3 hónapon belül dolgozni kezd.
Az Egyesült Államok esetében a 16–64 éves korcsoportra vonatkoznak az adatok.

7.2.3., 7.1.

Munkanélküliségi ráta
A 15–64 éves munkanélkülieknek a megfelelő korú gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya.

7.2.4.

Részmunkaidős foglalkoztatási arány:
Az uniós országok, valamint Norvégia és Svájc a 15–64 éves részmunkaidőben foglalkoztatottak száma a 15-64 éves foglalkoztatottak számának arányában.
Az unión kívüli országok esetében a 15–64 éves részmunkaidős foglalkoztatási arányszám az összes foglakoztatott számához viszonyított.

Egészségügyi kiadások

7.2.5.

Az adatok az állami és magán egészségügyi kiadásokat együttesen tartalmazzák.

Orvosok száma

7.2.6.

Az orvosok száma: a dolgozó, a pácienseknek közvetlenül szolgáltatást nyújtó orvosokat jelenti, nem fedi le a külföldön dolgozókat, a nyugdíjba vonult vagy munkanélküli, illetve a nem egészségügyi területen dolgozó orvosokat, de tartalmazza az engedéllyel rendelkező és dolgozó külföldi orvosokat.
A szakmailag aktív orvosok száma: a dolgozó orvosokat és azokat jelenti, akiknek a munka végzéséhez előfeltétel az orvosi végzettség.
Az engedéllyel rendelkező orvosok száma: a dolgozó orvosok és azok a nem dolgozó orvosok, akiket nyilvántartásba vettek, és feljogosítottak egészségügyi munkavégzésre.

Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Olaszország, Szlovákia, Törökország és Kanada adata a szakmailag aktív orvosok, Portugália adata az engedéllyel rendelkező orvosok számát jelenti. Belgium és Spanyolország adata tartalmazza a szájsebészek számát is.

Kórházi ágyak száma

7.2.7.

Az adatok a működő kórházi ágyakra, azaz a ténylegesen használatban levő, betegfogadásra alkalmas ágyakra vonatkoznak. Nem tartalmazzák a hat hónapnál hosszabb ideig használaton kívül levő ágyakat.

Standardizált halálozási ráta:

7.2.8.

A mutató egy adott népesség standardizált koreloszlásra kiszámított halálozási rátáját adja meg. Mivel koronként és nemenként a legtöbb halálok jelentősen eltérő gyakoriságú, a standardizált halálozási ráták használata javítja az időbeli és az országok közötti összehasonlíthatóságot, miután a népesség koreloszlásától függetlenül mérik a halálozást. A jelen esetben alkalmazott standardizált halálozási ráták az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott standard európai népesség alapján számítottak, és 100 000 főre vetítettek.

Oktatás

7.2.9.

A felsőfokú hallgatókra vonatkozó adatok közlése az ISCED-2011 (International Standard Classification of Education) osztályozása alapján történik, a felsőfokú hallgatók az ISCED 5–8. kategóriákba sorolhatók.

Kutatás, fejlesztés

7.2.10.

A kutatás, fejlesztés (K+F) tevékenységre szervezett adatgyűjtés - a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően - kiterjed mindazon szervezetekre (kutatóintézetek, vállalkozások, egyetemek, főiskolák, illetve az ezekben működő tanszékek, klinikák, laboratóriumok, továbbá költségvetési intézmények), ahol kutatást, fejlesztést végeznek.

7.3. Általános gazdasági mutatók

Bruttó hazai termék (GDP)

7.3.1.–7.3.6.; 7.2.–7.4.

A nemzeti számlák irányadó módszertana az európai uniós országokra az European System of Accounts 2010 (ESA2010). A többi országban a System of National Accounts 2008 (SNA2008) módszertant alkalmazzák, kivéve Oroszország, India, Japán, Kína, és Egyiptom, amelyekre az SNA'93 módszertan vonatkozik illetve Törökország, amelyre az ESA95 módszertan érvényes.

2005. január 1-től a pénzügyi közvetítők közvetetten mért szolgáltatási díja (FISIM) az uniós tagállamok esetében a szektorok között fel van osztva.

7.3.2.

Vásárlóerő-paritás vagy "PPP": területi deflátorok és pénznemek átszámítására alkalmazott arányszám, mely kiküszöböli az egyes tagállamok árszínvonalában mutatkozó különbségek hatásait, s így lehetővé teszi a GDP különböző összetevőinek mennyiségi összehasonlítását, valamint az árszínvonalak összevetését.

Vásárlóerő-egység (Purchasing Power Standard) vagy PPS": mesterségesen képzett, közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem, melyet az Európai Unióban területi összehasonlítások elvégzése céljából használnak a nemzetgazdasági aggregátumok mennyiségének olyan jellegű kifejezésére, mely kiküszöböli az egyes tagállamok közötti árszínvonal-különbségeket.

A negyedéves volumenindexek a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatokat tartalmazzák.

7.3.5.; 7.3.

Háztartások végső fogyasztási kiadásai: a háztartásokat segítő non-profit intézmények fogyasztását is tartalmazza.
A negyedéves volumenindexek szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatokat tartalmazzák.

7.3.6.; 7.4.

Bruttó állóeszköz-felhalmozás: A negyedéves volumenindexek a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatokat tartalmazzák.

7.3.3.

A 7.3.3. táblában az uniós országok, Norvégia, Svájc és Szerbia adatait, a NACE Rev.2. (Statistical Classification of Economic Activities in the European Community), az unión kívüli országok adatait az ISIC Rev.3. (International Standard Industrial Classification of All Economic Activities) nómenklatúra szerint közöljük. Az ágazatcsoportok megnevezései rövidített formában szerepelnek, amelyek alatt a következők értendők:

Mezőgazdaság: Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat.
Ipar: Bányászat, kőfejtés; Feldolgozóipar; Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás; Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, kármentesítés.
Építőipar.
Kereskedelem, turizmus, szállítás, információ: Kereskedelem, gépjárműjavítás; Szállítás, raktározás. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; Információ, kommunikáció.
Ingatlanügyletek, pénzügyi és egyéb gazdasági szolgáltatások: Ingatlanügyletek; Pénzügyi biztosítási tevékenység; Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység.
Egyéb szolgáltatások: szolgáltatásokKözigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás; Oktatás; Humán egészségügyi, szociális ellátás; Művészet, szórakoztatás, szabadidő; Egyéb szolgáltatás.

Külkereskedelmi termékforgalom

7.3.7.–7.3.13.; 7.5.; 7.6.

A külkereskedelmi statisztikában – az ENSZ-ajánlások értelmében – a következő számbavételi rendszereket alkalmazzák: special trade (S), general trade (G).

A "special" számbavételi rendszer szerint a külkereskedelmi forgalom az ország vámhatárát átlépő termékeket tartalmazza.

A "general" számbavételi rendszer szerint a külkereskedelmi forgalomba az ország földrajzi határán átlépő termékek tartoznak.

7.3.7.; 7.3.8.

Az értékadatokat folyó áron, az adott évben érvényes árfolyamon számítottuk át euróra.

Energia

7.3.15.

Nettó elsődleges energiaimport: az energiaimport és -export különbözete.

7.3.16.

Az elsődleges energiafelhasználás csak a kereskedelmi forgalomban lévő alapenergiákra vonatkozik. Nem tartalmazza a szél-, a geotermikus és a napenergiát.
Az uniós országokban, Macedóniában, Montenegróban és Szerbiában az elsődleges energiafelhasználás kiszámítása a következőképpen történik: elsődleges termelés + import + visszanyert termékek + készletváltozás – (export + tengeri bunkerhajók ellátmánya /amelyek a tengerjáró hajók üzemanyag-ellátását biztosítják, azok honosságától függetlenül/). A fogalom tehát a belföldi, az ország területén megvalósuló fogyasztáshoz szükséges energia mennyiségét jelenti.
A többi országokban az elsődleges energia fogalma magában foglalja az üzleti céllal kereskedett energiahordozókat, beleértve a villamos energia termelésére használt megújuló energiát is.

Államháztartás egyenlege

7.3.17.

Az államháztartás alrendszerei (központi költségvetés, társadalombiztosítási alapok, elkülönített állami pénzalapok, helyi önkormányzatok) adott évi bevételeinek és kiadásainak konszolidált mérlege. Az adatok az uniós országokban ESA2010 módszertana szerint szerepelnek, a többi országok pedig az IMF (Government Finance Statistics, GFS) módszertana szerint.

Államháztartás bruttó adóssága

7.3.18.

Az államadósság az államháztartás év végén fennálló bruttó adósságának összege. Az adósság értékelése névértéken történik. Az adatok az uniós országokban ESA2010 módszertana szerint szerepelnek, a többi országok pedig az IMF (Government Finance Statistics, GFS) módszertana szerint.

Folyó fizetési mérleg egyenlege

7.3.19.1.; 7.3.19.2.

A folyó fizetési mérleg a reálgazdasági tranzakciókat (az áruforgalomhoz és a szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyleteket), a tőkebefektetések tulajdonlásához kapcsolódó (kamat- és osztalék-) jövedelmeket, a munkavégzésből származó jövedelmeket és a viszonzatlan folyó átutalásokat veszi számba. Az adatok az IMF Balance of Payments Manual (6th edition, 2009) módszertana szerint szerepelnek.

Hosszú távú kamatszint (Maastrichti kamatkritérium)

7.3.20.

A kamatráta a kölcsön költsége vagy ára, illetve a kölcsönadásból származó nyereség, amelyet általában egy évre számított százalékban fejeznek ki. A maastrichti kritérium szerinti kötvényhozamokat arra használják, hogy a hosszú távú kamatrátára vonatkozó maastrichti konvergenciakritériumnak (államkötvények hozama a másodlagos piacon, adó levonása nélkül, körülbelül tízéves hátralevő futamidőre) való megfelelést mérjék.

A közvetlen külföldi működőtőke-befektetések (FDI)

7.3.22.

adatai az adott országban nem rezidens befektetők adott évi nettó befektetéseit tartalmazzák, melyek lehetnek természetbeni és készpénzben befizetett hozzájárulások, ideértve a nem rezidens cégek által (leányvállalatainak) nyújtott kölcsönt.

Devizaárfolyamok

7.3.24.

Átlagos középárfolyamok. Egy USD értéke nemzeti valutában.

Fogyasztói árak

7.3.25.; 7.7.

Az adatok az Európai Unió tagállamaira, valamint Norvégiára, Svájcra és Törökországra a harmonizált fogyasztóiár-indexet (HICP), a többi közölt országra a nemzeti definíciók alapján számított fogyasztóiár-változást mutatják.
A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP: Harmonized Index of Consumer Prices) számításának célja az Európai Unió tagországaiban a nemzetközi összehasonlítás biztosítása. A nemzeti fogyasztóiár-index és az EU ajánlásait tükröző harmonizált fogyasztóiár-index hasonló, de nem teljesen azonos eredményt ad, aminek két módszertani oka van. Egyrészt a két mutató lefedettsége nem azonos (például a harmonizált index nem tartalmazza a szerencsejátékokat), másrészt a súlyozásnál különbséget jelent, hogy az idelátogató külföldiek fogyasztását figyelembe veszik-e (a harmonizált index esetén), vagy elhagyják.

7.4. Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

7.4.1.–7.4.11.

A gabona termésmennyisége, Az alma termésmennyisége, A burgonya termésmennyisége, Szarvasmarha-állomány, Sertésállomány, Hústermelés összesen, Tehéntejtermelés.
Az adatok az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organization of United Nations, FAO) módszertanának megfelelően szerepelnek.

7.4.2.

Gabonafélék: búza, rozs, árpa, zab, kukorica, rizs, egyéb kalászosok.

7.4.10.

Hústermelés: a belföldi vágás (az importált élő állat vágásával együtt) vágott testtömegben és a sertészsiradék. A hústermelés az élőállat-kivitelt nem tartalmazza. Az adatok a marha-, a sertés-, a baromfi, és egyéb hústermelésre együttesen vonatkoznak.

7.4.11.

Tehéntejtermelés: adatai általában a kifejt tejre vonatkoznak, kivétel Ausztria, Csehország, Olaszország és Szlovákia, ahol a termelési adatok tartalmazzák a borjak által kiszopott tej mennyiségét is.

Az iparstatisztika

7.4.12.–7.4.15.; 7.9.

a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar (B, C, D) nemzetgazdasági ágakat tekinti együttesen összes iparnak, melyek hivatalos megnevezése: Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül.

Az ipari termelés volumenindexe

7.4.12.–7.4.15.

Az Európai Unió országaira az ipari termelési adatok NACE Rev. 2 (Statistical Classification of Economic Activities in the European Community) szabványának megfelelő B (bányászat, kőfejtés), C (feldolgozóipar), D (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) nemzetgazdasági ágakra vonatkoznak. A nem uniós országok esetében az adatok az ENSZ ISIC Rev. 3. szabványa (International Standard Industrial Classification of All Economic Activities) szerint szerepelnek.
Az európai uniós tagállamok, valamint Macedónia, Norvégia, Szerbia és Törökország esetében az éves adatok munkanaptényezővel korrigált értékek.

7.4.12., 7.4.14.: Oroszország, Svájc, India, Izrael, Japán. Koreai Köztársaság, Dél-afrikai Köztársaság, Brazília, Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Ausztrália és Új-Zéland adatai szezonálisan kiigazítottak.

7.4.13., 7.4.15.: Oroszország, Svájc, India, Izrael, Japán. Koreai Köztársaság, Dél-afrikai Köztársaság, Brazília, Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Ausztrália és Új-Zéland adatai 2007-ig 2005. évi áron, 2007-től 2010. évi áron kerültek összehasonlításra.

7.9.: Az európai uniós tagállamok havi adatai munkanaptényezővel, Egyesült Államok és Japán, szezonálisan kiigazítottak.

Ipari termelőiár-indexek

7.4.22.

Az ipari termelői árak a B (bányászat), C (feldolgozóipar), D (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás), E (ezen belül vízellátás (E36), szennyvíz gyűjtése, kezelése (E37), hulladékgazdálkodás (E38), kármentesítés (E39)) nemzetgazdasági ágakat fedik le, B-E36-ig szerepelnek.
Portugália, Oroszország: belföldi értékesítés árindexe.
Törökország, Izrael, Japán, Koreai Köztársaság, Dél-afrikai Köztársaság, Mexikó: belföldi értékesítési árak változása a feldolgozóiparban.
India: a nagykereskedelmi ipari értékesítés árindexe.
Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália: az összes értékesítési árak változása a feldolgozóiparban.

7.4.8.

Az évközi ipari termelőiár-index:
Portugália: belföldi értékesítés termelőiár-index változása.
Egyesült Államok: az összes értékesítési árak változása a feldolgozóiparban.
Japán: belföldi értékesítési árak változása a feldolgozóiparban.


Előző oldal Következő oldal Tartalomjegyzék Nyomtatás Bezárás