Utolsó frissítés: 2021. március 4.

Az Európai Unió tagországainak havi kiskereskedelmi forgalmának volumenváltozására – mint fontos konjunktúramutatóra – a Rövid távú statisztikákra vonatkozó EU-rendelet (Council Regulation No 1165/98 of 19 May concerning short-term statistics) és az ehhez kapcsolódó módszertani kézikönyv (Methodology of short-term statistics, Eurostat) egységes adatszolgáltatást ír elő.

Az adatok forrása:

a kormány által elrendelt Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) 1045. számú Jelentés a kiskereskedelem és vendéglátás eladási forgalmáról című kötelező adatszolgáltatása,

online pénztárgépek (OPG) adata,

az áfaadatok a csomagküldő és internetes, valamint a piaci és egyéb nem bolti kiskereskedelmi forgalom becsléséhez,

valamint 2014. július 1-től a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. havi adatai a dohányszaküzletek forgalmának megállapításához.

Az adatszolgáltatók köre: az üzleteket üzemeltető vállalkozások (főtevékenységüktől és gazdálkodási formájuktól függetlenül).

Az adatgyűjtés az önkormányzatok által kiadott működési engedélyek és a hivatalosan bejelentett tevékenységek KSH-ban összesített nyilvántartásán (Kereskedelmi Regiszter) alapul. Az adatgyűjtés adatszolgáltatói köre két részből tevődik össze. Az ún. teljes körű részbe kerülnek: a legalább 50 főt foglalkoztató és legalább 6 üzletet működtető vállalkozások; létszám-kategóriától függetlenül a legalább 8 egységet működtető vállalkozások; az adott tevékenységi körben jelentős alapterületű üzlettel rendelkező vállalkozások.

A teljes körűen megfigyeltek közül meghatározzuk, hogy melyik vállalkozás kap egyszerűsített vagy teljes kérdőívet:

Egyszerűsített kérdőívet kapnak azok a vállalkozások, amelyek összes üzletére vonatkozik a rendelet és egyéb tevékenységet (pl.: nagykereskedelem, szolgáltatás, stb.) nem folytatnak az üzletükben. A vállalkozásnak csak az üzlet darabszámot, a kiskereskedelem, a vendéglátás és a csomagküldő, internetes forgalmukat kell összesítve jelenteni.

Teljes kérdőívet kapnak azok a vállalkozások, melyek a fenti feltételeknek nem felelnek meg, így ezek a vállalkozások továbbra is az összes üzletükre jelentik a forgalmukat.

Az összes többi üzlet adatszolgáltatásra való kijelölése reprezentatív mintaválasztás alapján történik. A reprezentatív mintába kiválasztott üzletek körében évente 25–30%-os cserét hajtunk végre. Félévente kisebb mintakiigazítással, a megszűnő üzletek helyett újak kijelölésével biztosítjuk a minta megfelelő szinten tartását.

Megfigyelési egység: az üzlet, amely döntően a lakosság részére kiskereskedelmi termékek értékesítésére szolgáló egység.

Adatok pótlása: a be nem érkezett adatokat – elsősorban az előző időszaki saját adat továbbvezetésével, ennek hiányában a környezeti átlaggal, illetve a kiemelt adatszolgáltatóknál más adatforrásból levezetve – pótoljuk.

Adatjavítás, revíziók: az adatok – a hibás adatszolgáltatások visszamenőleges javítása, valamint a késedelmesen szolgáltatott adatok utólagos figyelembevétele miatt – a korábban publikáltaktól eltérhetnek.

Kiskereskedelmi forgalom: a kiskereskedelmi hálózatban történő árueladás értéke fogyasztói áron.

Kiskereskedelmi volumenindex: a kiskereskedelmi eladási forgalom alakulását az árváltozások hatásának kiszűrésével mutatja. A kiskereskedelmi árindexet a fogyasztóiár-megfigyelés reprezentánsai és a kiskereskedelmi forgalmi súlyok alapján számítjuk.

Szezonális kiigazítás: DEMETRA-szoftverrel, TRAMO–SEATS módszerrel történik; e módszer jellegéből fakadóan, az idősor bővülésével a kiigazított (naptárhatástól megtisztított, a szezonálisan kiigazított, valamint a trend) volumenindexek visszamenőlegesen módosulhatnak. Bővebben»

Adataink közzététele:

első becslés (tárgyhót követő 35. nap): a kiskereskedelmi forgalom adatai;

végleges, felülvizsgált adatok (a tárgyhót követő 1 év).

A 48/2013. NGM rendelet (továbbiakban Rendelet) alapján kiskereskedelemben bevezetett hálózatba kötött pénztárgépek adatainak felhasználásával lehetőség nyílt arra, hogy a korábban kérdőív formájában begyűjtött adatok egy részét kiváltsuk adminisztratív adatok átvételével. Az adatokat a KSH-NAV megállapodás alapján veszi át a hivatal.

A 2016-os év forgalma került meghatározásra először az új módszertan szerint, amelyben az OPG-k adata is felhasználásra került. 2015-ös év forgalmának meghatározása a korábbi módszertan által előállított volumenindexek visszavezetéséből lett számítva. Ennek eredményeként a 2016-ra vonatkozó volumenindexek változnak először (a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzleteknél egy évvel később történt a váltás az adatminőség miatt).

Az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről, valamint annak végrehajtásáról szóló 2019/2152/EU és 2020/1197/EU rendeletek alapján 2021-től a kiskereskedelmi forgalomnak tartalmaznia kell a nem élelmiszer csoporton belül az piaci kiskereskedelmet1 (TEÁOR’08 47.8) és az egyéb, nem bolti, piaci kiskereskedelmet (47.99) is. Az összehasonlíthatóság érdekében a piaci és egyéb, nem bolti kiskereskedelem folyóáras forgalmak 2019-től elérhetők, míg a volumenindex-adatok 2020-tól. A rendelet okozta változás a folyóáras forgalmat 0,6-0,8%-kal növeli, míg a volumenindexre nincs érdemi hatással2.