2020 I. negyedévében 1,8%-kal csökkentek a beruházások
2020 I. negyedévében – részben a koronavírus-járvány hazai és nemzetközi gazdasági hatásai miatt – megtört a nemzetgazdasági beruházások hosszabb ideje tartó bővülése, a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 1,8%-kal elmaradt az előző év azonos időszakától. A beruházások visszaesésében az uniós források csökkenő felhasználása is szerepet játszott. A nemzetgazdaság egészére jellemző mérséklődés ellenére néhány területen – többek között az egészségügyben és az információ, kommunikáció esetében – jelentősen nőttek a tárgyieszköz-felhalmozások.
2020 I. negyedévében szezonálisan kiigazítva:
A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 1,1%-kal mérséklődött. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 0,2%-kal emelkedett, a gép- és berendezésberuházásoké 2,2%-kal csökkent.
2020 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
A beruházási tevékenység volumene 1,8%-kal mérséklődött, ezen belül a teljesítményérték 55%-át képviselő építési beruházásoké 2,8%-kal nőtt, a 43%-át kitevő gép- és berendezésberuházásoké 7,0%-kal csökkent. Ez mindhárom mutató esetében az elmúlt három év legkedvezőtlenebb változását jelenti.
A beruházási teljesítmény 58%-át megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene a korábbi időszakok átlagos üteménél lényegesen mérsékeltebben, 4,0%-kal nőtt, amiben szerepet játszottak külföldi érdekeltségű vállalkozások nagy volumenű, „zöldmezős” beruházásainak kifutásai. Ugyanakkor a beruházások 10%-át realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 17%-kal elmaradtak a bázisidőszakitól, részben az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb volumenű tárgyidőszaki megvalósítása miatt.
A beruházások általános mérséklődése ellenére a nemzetgazdasági beruházások több mint háromtizedét jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a tárgynegyedévben kismértékben nőttek (1,1%), annak ellenére, hogy a nagy súlyt képviselő járműgyártás területén jelentős visszaesés következett be. A hosszabb ideje folyamatban lévő, nagyszabású projektek révén jelentősen bővültek a beruházások a villamosberendezés-gyártásban, a szintén jelentős gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban és a vegyi termék, anyag gyártásában is.
A nemzetgazdasági beruházások közel ötödét képviselő ingatlanberuházások volumene 10%-kal nőtt, ezen belül a lakásépítések ennél számottevőbben, a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (pl. irodaházak) történő beruházások pedig mérsékeltebben növekedtek.
Több kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban szintén jelentősen nőttek a fejlesztések. A legmagasabb növekedés a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásait jellemezte (31%), köszönhetően többek között takarmánykeverő gépek és tenyészállatok beszerzéseinek. A második legnagyobb növekedést az információ, kommunikáció területén regisztráltuk (28%), amiben szerepet játszott távközlési tornyok és kábelhálózatok építése is. A járványhelyzettel is összefüggésben, a fekvőbeteg-ellátási terület kiugró fejlesztései révén a humán egészségügyi, szociális ellátásban 25%-kal nőttek a beruházások.
Az ötödik legnagyobb súlyú terület, a kereskedelem, gépjárműjavításban a tárgyidőszakban mérsékelten növekedtek a beruházások (1,5%) az egy évvel korábbi, magas bázishoz viszonyítva.
A nemzetgazdasági ágak többségében csökkent a beruházási aktivitás. A harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházásainak volumene – három év folyamatos növekedés után – a tárgyidőszakban mérséklődött (5,7%-kal). Ennek oka elsősorban az infrastrukturális beruházások visszaesése, de többek között a vasúti közlekedéssel foglalkozó vállalkozások is visszafogták beruházásaikat.
Az államháztartás egyes területei jelentős szerepet játszottak a beruházások nemzetgazdasági szintű teljesítménycsökkenésében. A hatodik legnagyobb súlyú területen, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban – elsősorban a központi közigazgatási szervek mérsékeltebb beszerzései révén – 30%-kal esett vissza a volumen. A hetedik legnagyobb súlyú művészet, szórakoztatás, szabadidő területén – a folyamatban lévő, sporttal és a kultúrával kapcsolatos projektek kisebb tárgyidőszaki ráfordításai nyomán – 23%-kal csökkentek a beruházások. Az oktatás (–8,5%), illetve a víz- és hulladékgazdálkodás (–2,4%) területén a beruházások visszaesése szintén meghaladta a nemzetgazdasági átlagot.
Több kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban még ennél is nagyobb mértékben zuhantak a fejlesztések. A legnagyobb ütemű visszaesés (–54%) a csekély súlyú bányászatban következett be, összefüggésben az energiahordozók nemzetközi árának zuhanásával. Jelentős mértékben csökkentek a beruházások az energiaipar (–37%) területén is, többek között napelemes projektek kisebb tárgyidőszaki ráfordításai miatt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység (–32%) fejlesztései a tárgyidőszakban szintén visszaestek, amiben szerepet játszott a számítástechnikai eszközök kisebb volumenű beszerzése is.
A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke
Nemzetgazdasági ág | 2020. I. negyedév | 2019. I–IV. negyedév | ||
---|---|---|---|---|
folyó áron, millió forint | volumenindex, előző év azonos időszaka=100,0% | folyó áron, millió forint | volumenindex, előző év azonos időszaka=100,0% | |
Összesen | 1 796 434 | 98,2 | 10 555 710 | 113,9 |
Ebből:* | ||||
feldolgozóipar | 557 699 | 101,1 | 2 831 310 | 116,1 |
ingatlanügyletek | 331 290 | 110,4 | 1 841 465 | 116,9 |
szállítás, raktározás | 226 656 | 94,3 | 1 720 074 | 115,1 |
mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat | 113 281 | 130,8 | 419 819 | 108,5 |
kereskedelem, gépjárműjavítás | 102 925 | 101,5 | 498 697 | 101,9 |
közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás | 65 992 | 70,3 | 670 314 | 104,6 |
* A 2020. I. negyedévi beruházási teljesítmény alapján a hat legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág adatai.