2022 I. negyedévében 8,7%-kal nőttek a beruházások
2022 I. negyedévében folytatódott a beruházások 2021 II. negyedévében kezdődött bővülése. A fejlesztések volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,7, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 3,2%-kal emelkedett. A beruházások élénkülését a vállalkozások fejlesztései és a háztartások növekvő aktivitása eredményezte, miközben a költségvetés beruházásai csökkentek. A beruházások szezonálisan kiigazított tárgyidőszaki volumene kismértékben meghaladta az eddigi legmagasabb, 2021 III. negyedévében mért szintet.
2022 I. negyedévében szezonálisan kiigazítva:
A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez képest 3,2%-kal emelkedett. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 2,7, a gép- és berendezésberuházásoké 6,0%-kal nőtt.
2022 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
A beruházási tevékenység volumene 8,7%-kal emelkedett. Ezen belül a teljesítményérték 58%-át képviselő építési beruházásoké 10, a 41%-ot kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig 7,0%-kal nőtt. A gép- és berendezésberuházások mintegy héttizede importból származott.
A beruházási teljesítmény 54%-át megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene csaknem 11%-kal bővült az alacsony bázishoz képest, amiben lényeges szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései. Ugyanakkor a beruházások 11%-át realizáló költségvetési szerveknél 13%-kal visszaestek a fejlesztések. A helyi önkormányzatok növelték, a központi közigazgatási szervek erősen csökkentették tárgyieszköz-beszerzéseiket a bázisidőszakihoz képest.
Az egyes nemzetgazdasági ágakban a beruházások alakulását tekintve eltérő folyamatok játszódtak le. A nemzetgazdasági beruházások 29%-át adó, legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései nagymértékben, közel 20%-kal nőttek. Az alágak eltérően teljesítettek. A három legnagyobb súlyú közül a villamosberendezés-gyártás kiugró teljesítménynövekedése ellensúlyozta a járműgyártás volumenében tapasztalt jelentős visszaesést, miközben az élelmiszeripar fejlesztései 9,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbit.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések 22%-át megvalósító ingatlanügyletek teljesítménye jelentősen, 11%-kal bővült, elsősorban a meghatározó súlyú lakásépítések kiemelt növekedésének köszönhetően.
A szállítás, raktározás ág beruházásaiban az előző évben kezdődött volumennövekedés lassult (2,1%), ebben szerepet játszott az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése is.
A kereskedelem volumenének 2,8%-os csökkenését elsősorban a kiskereskedelmi üzletek 2021-ben regisztrált, kiugróan magas fejlesztéseinek befejeződése magyarázza.
A mezőgazdaságban regisztrált 20%-os volumennövekedéshez leginkább a mezőgazdasági épületfejlesztések nagymértékű bővülése járult hozzá.
A közigazgatás nemzetgazdasági ág fejlesztéseinek volumene 5,2%-kal csökkent, a központi közigazgatási szervek visszafogott fejlesztéseinek következtében.
A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke és volumenváltozása
| Nemzetgazdasági ág | 2022. I. negyedév | 2021. I–IV. negyedév | ||
|---|---|---|---|---|
| folyó áron, milliárd forint | volumenváltozás, előző év azonos időszakához, % |
folyó áron, milliárd forint | volumenváltozás, előző év azonos időszakához, % |
|
| Összesen | 2 446 | 8,7 | 12 511 | 4,2 |
| Ebből:* | ||||
| feldolgozóipar | 697 | 19,7 | 3 221 | 9,5 |
| ingatlanügyletek | 536 | 10,7 | 2 474 | –6,1 |
| szállítás, raktározás | 237 | 2,1 | 1 778 | 13,7 |
| kereskedelem | 142 | –2,8 | 721 | 18,0 |
| mezőgazdaság | 122 | 19,7 | 542 | 1,7 |
| közigazgatás | 101 | –5,2 | 579 | –21,0 |
* Az adott negyedévi beruházási teljesítmény alapján a hat legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág adatai.
A nemzetgazdasági beruházások 2022. I. negyedévi, 8,7%-os volumennövekedéséhez leginkább a feldolgozóipar járult hozzá (5,1 százalékponttal). Szintén növelte a beruházási aktivitást az ingatlanügyletek, a mezőgazdaság, valamint a szállítás, raktározás beruházási teljesítménye (2,3, 0,9, illetve 0,2 százalékponttal). Ugyanakkor a közigazgatás, illetve a kereskedelem teljesítménycsökkenése visszafogta a volumenbővülést (mindkettő 0,2 százalékponttal).