Összefoglalás

• 2019-ben a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban tevékenykedő szervezetek az előzetes adatok szerint 2380 milliárd forinttal járultak hozzá a bruttó hazai termék termeléséhez hazánkban, ami a teljes összeg 5,1%-át tette ki.
• 2019-ben a nemzetgazdasági ág beruházási volumene 9,8%-kal emelkedett az előző évihez képest, értéke 1642 milliárd forintra nőtt.
• A szállítás, raktározás ág gazdasági szervezeteinél 303 ezer főt foglalkoztattak, a nemzetgazdaság foglalkoztatottainak 6,7%-át.
• Az év végére a közúti gépjárművek állománya (4,6 millió gépjármű) 4,7%-kal nőtt 2018 végéhez képest. Az állomány átlagos kora 14,4 év volt.
• 2019-ben 312 millió tonna árut mozgattak meg, 2,1%-kal többet, mint 2018-ban. A 2019. évi 58,7 milliárd árutonna-kilométerben mért teljesítmény 1,6%-kal emelkedett az előző évhez mérten.
• A különböző szállítási módozatok közül továbbra is a teljesítménycsökkenést mutató közúti áruszállítás részesedése a legnagyobb, az összes szállítási teljesítménynek csaknem kétharmada. A vasúti áruszállítás árutonnában és árutonna-kilométerben mért teljesítménye 2019-ben nem változott jelentősen. A belvízi forgalom volumene 24, árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 32%-kal emelkedett.
• A csővezetéken szállított áruk össztömege 48 millió tonna volt, 23%-kal több a 2018. évinél.
• 2019-ben a helyi és a helyközi (távolsági) személyszállítás összesített, utaskilométerben mért teljesítménye 2,4%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva.
• 2019-ben a helyi közösségi személyszállítást hazánkban 2,1 milliárd alkalommal vették igénybe. Az utaskilométerben kifejezett teljesítmény (8,1 milliárd utaskilométer) 1,1%-kal csökkent.
• A helyközi közösségi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye 2019-ben 3,3%-kal bővült, ezen belül a légi személyszállítás 9,2, az autóbuszos személyszállítás 1,8%-kal, a vasúti személyszállítás nem változott számottevően. A belvízi személyszállítás teljesítménye 8,2 millió utaskilométer volt. A közúton történő helyközi közösségi közlekedést igénybe vevő utasok száma 2018-hoz képest 1,9%-kal, 471 millióra mérséklődött.
• 2019-ben a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma 1,9%-kal, ezen belül a halálos közúti baleseteké 6,5%-kal csökkent az előző év adataihoz képest. Közúti balesetekben 4,9%-kal kevesebben haltak meg, mint 2018-ban.

Nemzetközi kitekintés

Az egyes országokban regisztrált nehézteher-gépjárművekNehézteher-gépjáművek alatt a 3,5 tonna és afeletti teherbírással rendelkező tehergépjárművek és vontatók értendők.^[1] előzetes szállítási teljesítménye alapján 2019-ben az EU közúti áruforgalma megközelítette a 2 ezer milliárd árutonna-kilométert. A két legnagyobb közúti árufuvarozó ország Lengyelország és Németország (18 és 16%-os részesedéssel) volt. Magyarország az EU közúti áruforgalmából 1,9%-kal, 37 milliárd tonnakilométerrel részesedett.

Az európai belvízi áruszállítás a 2018-as visszaesést követően 2019-ben növekedésnek indult. Az EU 28 tagállamának rendelkezésre álló adatai alapján az összesen 133 milliárd árutonna-kilométerben mért teljesítményből a legnagyobb arányban (38%) Németország részesedett (51 milliárd árutonna-km), Magyarország 1,6%-kal a hatodik helyen áll.

Forrás: EUROSTAT

Lekérdezés ideje: 2020. szeptember 10.

Az európai országok légi személyszállítási „nagyhatalmai” 2019-ben az Egyesült Királyság, Spanyolország, Németország, Franciaország és Olaszország voltak. Magyarország a vizsgált európai országok repülőtéri utaslétszáma alapján összeállított rangsorban a 20. helyet foglalta el (17 millió fő).

Forrás: EUROSTAT

Lekérdezés ideje: 2020. szeptember 1.

Az Európai Bizottság 2020-ra célul tűzte ki, hogy felére mérséklődjön a közúti közlekedésben meghaltak száma, azonban ezt nagy valószínűséggel nem sikerül elérni. A csökkenés majdnem folyamatos, de nem az elvárt mértéknek megfelelő, 2010-ről 2019-re a relatív visszaesés mértéke 24%.

Az ETSC (European Transport Safety Council) által közétett előzetes adatok alapján 2019-ben az Európai Unió (EU27) közútjain összesen 22 659 személy vesztette életét közlekedési baleset során, ami a 2018. évi adathoz képest mintegy 3%-os csökkenést, egymillió lakosra vetítve átlagosan 51 főt jelent. Magyarországon 2019-ben a végleges adatok alapján az egymillió lakosra vetített átlag 62 fő volt, ez 3,1%-os mérséklődés a 2018-as értékhez (64) képest. A vizsgált évben a halálozási mutató Svédországban volt a legalacsonyabb (22 fő/egymillió lakos), és Romániában a legmagasabb (96 fő/egymillió lakos). Magyarország az Európai Unió 27 tagállamából a 19. helyen áll.

A közúti közlekedési balesetek során meghalt személyek száma az Európai Unióban

Forrás: ETSC

A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág szerepe a magyar gazdaságban

A gazdasági teljesítmény és foglalkoztatottak száma 5% körül, a beruházások közel 10%-kal bővültek

Előzetes becslések szerint 2019-ben a szállítás, raktározás ág a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből 6,0%-kal, összesen 2380 milliárd forinttal részesedett.

A szállítás, raktározás ág 2019-ben a GDP volumenbővüléséhez 0,3 százalékponttal járult hozzá, bruttó hozzáadott értékének volumene 5,3%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva.

A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban valamivel több mint 17 ezer társas vállalkozást, illetve közel 23 ezer önálló vállalkozót tartottak nyilván 2019. december 31-én. A társas vállalkozások száma 0,9%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, miközben az önálló vállalkozóké 10%-kal emelkedett.

2019-ben a beruházások volumene a szállítás, raktározás ágban 9,8%-kal növekedett az előző évhez viszonyítva, teljesítményértéke folyó áron 1642 milliárd forint volt. A teljes nemzetgazdaság bővülése ennél számottevőbb (13%), az összes beruházásból a szállítás, raktározás ág részesedése 16% volt. A növekedés elsősorban a folytatódó infrastrukturális beruházásoknak (út-, autópálya-, kerékpárút- és vasútépítések) köszönhető, de többek között a közúti fuvarozással foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.

2019-ben a szállítás, raktározás területén a vállalkozások 303 ezer főt foglalkoztattak,Foglalkoztatott: az, aki az adott héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) távol volt.^[2] az előző évhez képest 4,9%-kal többet, jelentősen felülmúlva a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak számának 1,0%-os emelkedését. A fentiekhez képest mérsékeltebb növekedés mutatkozik, ha a szűkebb létszámú alkalmazottakAlkalmazott: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munka-megállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett, függetlenül attól, hogy foglalkoztatása a munkáltatónál főállásban vagy ún. további munkaviszonyban történik.^[3] körét vizsgáljuk: számuk a szállítás, raktározás területén 220 ezer főt tett ki, és 1,9%-kal nőtt 2018-hoz képest. A munkaerőpiaci részesedést tekintve a szállítás, raktározás ág adta a foglalkoztatottak 6,7 és az alkalmazásban állók 6,9%-át.

Változatlanul alacsony a szállítás, raktározás területén alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete: 2019-ben a nemzetgazdasági átlagtól 23 ezer forinttal maradt el, 345 ezer forint volt, annak ellenére, hogy a gazdasági ágban 11%-kal nőttek a keresetek.

8,4%-kal nőtt a szállítási szolgáltatások exportértéke

2014 óta folyamatosan növekszik a szállítási szolgáltatások külkereskedelmi forgalma. 2019-ben a behozatal értéke folyó áron 8,9%-kal, 1279 milliárd forintra, a kivitel összege 8,4%-kal, 2225 milliárd forintra nőtt az előző évihez képest. A szállítási szolgáltatások külkereskedelme a teljes szolgáltatásexportból 25, az importból 22%-kal részesedett.

2019-ben az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) szerint a közlekedés és szállítás csoportban a fogyasztói árak átlagosan 0,9%-kal nőttek. A tárgyévben az üzemanyagok és kenőanyagok esetében 0,4, a légi személyszállításnál 2,6%-os emelkedést mértünk. 2019-ben a járművek fogyasztói ára lényegében nem változott. A postai szolgáltatások igénybevételéért 4,2%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban.

Közlekedési infrastruktúra, járműállomány

Jelentősen növekedett a gyorsforgalmi utak hossza

Magyarország közúthálózata a településeket összekötő állami tulajdonú országos közutakból és az önkormányzati tulajdonban lévő helyi közutakból áll. A 2019. december 31-i állapot szerint az országos közutak hossza több mint 32 ezer, a helyi közutaké közel 189 ezer kilométer volt. 2018-hoz viszonyítva az országos közutak hossza 134 kilométerrel, ebből a közelmúlt jelentős beruházásainak eredményeként a gyorsforgalmi utak hossza 95 kilométerrel (4,8%-kal) növekedett. Az önkormányzati utak közel harmada belterületre esett, 0,5%-kal, majdnem ezer kilométerrel lettek hosszabbak. A kiépített helyi utak közül az aszfaltbeton és öntött aszfalt útburkolatúak aránya a legnagyobb, 78%.

Az önkormányzati kerékpárutak hossza 3413 kilométert tett ki.

2019. december 31-én az országos építésű, normál nyomtávú vasútvonali vágány hossza 7443 kilométer volt. Az összes vonali vágányhossz (normál, széles és keskeny nyomtávú) együttesen 7752 kilométer, 40%-a villamosított vonal (3111 kilométer).

A magyarországi folyókon lévő vízi utak hossza 1484 kilométert tett ki, ebből 340 kilométer természetes vízi út volt.

Magyarországon a légi szállítási forgalom főként a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre koncentrálódik, tekintettel központi elhelyezkedésére és infrastruktúrájára. Az országban további négy nemzetközi repülőtér üzemel: a debreceni, a győr–péri, a pécs–pogányi és a sármelléki. Közülük a Debrecen Airport és a sármelléki Hévíz Balaton Airport utasforgalma jelentős.

A csővezeték-hálózat hossza 2019-ben 8,1 ezer kilométer (2018-hoz képest változatlan), ezen belül a földgázvezetékeké 5,9 ezer, a kőolajé 848, az egyéb szénhidrogén-vezetékeké 1,4 ezer kilométer volt.

Csaknem 5%-kal több közúti gépjármű volt forgalomban

A közútigépjármű-állomány 2019-ben (az év végén 4,6 millió gépjármű) 4,7%-kal nőtt 2018 végéhez viszonyítva. Az állomány átlagos kora 14,4 év volt, a 2018. évinél 0,2 évvel magasabb.

A személygépkocsik száma a 2009–2011-es mérséklődést követően 2012-ben azóta is tartó növekedésnek indult. Számuk 2019-ben 3,8 millió darab volt, ami 4,7%-os emelkedés az elmúlt esztendőhöz viszonyítva. Az év során nem változott a legnépszerűbb márkák rangsora: az Opel, a Suzuki, a Volkswagen, a Ford és a Renault együttes aránya 48% volt. A személygépjármű-állomány folyamatosan öregszik, átlagos kora 2019-ben már 14,4 év volt.

A személygépkocsi-állományban 2019 végére 0,4 százalékponttal, 31%-ra (1,20 millió darabra) bővült a dízelmeghajtású személygépkocsik részesedése. Összesen 2,53 millió benzinmeghajtású személygépkocsi volt forgalomban, a személygépkocsi-állomány 66%-a. Az elektromos meghajtású személygépkocsik száma 6595 darab volt (az összes autó 0,2%-a), a 2015. évinek tizenkilencszerese. Átlagos koruk 2019-ben 3,1 év volt.

A motorkerékpár-állomány 5,6%-kal, 186 ezerre nőtt. Az állományon belül a japán márkák továbbra is többségben voltak.

A hazai autóbusz-állomány 1,7%-kal, 19,5 ezer darabra bővült, átlagos kora 13,2 év volt. A Mercedes, a Kravtex és a MAN térnyerése mellett az Ikarus folyamatosan veszít hazai dominanciájából, bár részesedése a Mercedes után még mindig a második legnagyobb (11%). Az autóbuszpark döntően dízelüzemű (97%).

A tehergépjármű-állomány összességében 4,9%-kal bővült, ezen belül legnagyobb mértékben (7,9%-kal) a 12 tonna fölötti össztömeg-kategóriába tartozók.

2019 végén a vontatók több mint 79 ezres állománya 3,3%-kal meghaladta az előző évit.

6,5%-kal több közúti gépjárművet helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon

A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 2015 óta csökkenő ütemben nőtt, 2019-ben több mint 314 ezer volt, az előző évinél 6,5%-kal több. A Ford (9,6%), a Volkswagen (9,4%) és a Suzuki (8,8%) márkák a legnépszerűbbek. 2006 és 2015 között növekedett, ezt követően évről évre csökkent a hazánkban első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik között a használtak aránya (2018-ról 2019-re 3,8 százalékponttal, 48%-ra), számuk 2019-ben 152 ezer volt.

Magyarországon az első alkalommal forgalomba helyezett dízelüzemű személygépkocsik aránya 2013-ban még emelkedett, azóta csökken. A korábbi évekhez hasonlóan 2019-ben is a benzines személygépkocsiké volt a vezető szerep, arányuk ekkor már 61%-ot tett ki. A csökkentett károsanyag-kibocsátással üzemelő autók aránya 2018-hoz képest 1,4 százalékponttal, 6,4%-ra emelkedett, ezen belül a hazánkban először regisztrált elektromos személygépkocsik száma 52%-kal, 2901 darabra nőtt.

2019-ben a természetes személyek által hazánkban első alkalommal üzembe helyeztetett személygépkocsik száma (217,7 ezer) 4,6, a jogi személyek általi (96,8 ezer) 11%-kal volt magasabb, mint az előző évben. Az év során a Magyarországon első alkalommal regisztrált motorkerékpárok száma 15, a tehergépkocsiké 9,7%-kal nőtt, a vontatóké 11, az autóbuszoké 6,8%-kal csökkent az előző évhez képest.

Áruszállítási teljesítmények

Az árutömeg csaknem kétharmadát közúton szállították

2019-ben csaknem 312 millió tonna árut mozgattak meg, 2,1%-kal többet, mint 2018-ban. A 2019. évi 58,7 milliárd árutonnakilométer-teljesítmény 1,6%-kal több volt az előző évinél.

Továbbra is a közúti áruszállítás részesedése a legnagyobb, 2019-ben az árutömeg 65%-át közúton szállították, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 63%-a itt realizálódott. A vasúti szállítás részaránya volumenben 17, teljesítményben 18% volt. A csővezetéken szállított tömeg részaránya 2,6 százalékponttal 15, a tonnakilométer-teljesítményé 2,0 százalékponttal, szintén 15%-ra növekedett. A belvízi szállítás részesedése az összteljesítményből 0,8 százalékponttal, 3,6%-ra nőtt, míg a légi szállításé elhanyagolható nagyságú.

2019-ben az összes árutömeg csaknem kétharmadát szállították belföldön, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 30–70%-ban oszlott meg a belföldi és a nemzetközi szállítás között.

Belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás a meghatározó, 2019-ben a volumen 83, az árutonna-kilométer 76%-át adta. Nemzetközi viszonylatban a közút részesedése jóval kisebb, a szállított áruk mennyiségét tekintve 2019-ben 32%-ot tett ki, ezt 2 százalékponttal meghaladja a vasút részesedése, míg a csővezetékes szállításé 26 és a belvízi szállításé 7,6% volt.

Közúton kevesebb árut, rövidebb távolságra szállítottak

2019-ben a közúti áruszállításA 3,5 tonna és afeletti teherbírású tehergépjárművek összesített és teljeskörűsített adatai alapján.^[4] árutonna-kilométerben mért teljesítménye megközelítette a 37 milliárdot, ez 2,6%-kal alacsonyabb a 2018. évinél. A szállított árutömeg 2,0%-kal csökkent, meghaladva a 202 millió tonnát.

Az átlagos szállítási távolság 182 kilométerre csökkent, belföldön 81, a nemzetközi szállításban 647 kilométer volt.

A belföldi szállítás teljesítménye 2,8%-kal emelkedett, a nemzetközié 5,5%-kal csökkent, utóbbi részben az Európai Unió szigorodó közúti áruszállítási szabályozásával hozható összefüggésbe. Belföldön 1,8%-kal, nemzetközi viszonylatban 2,5%-kal kisebb tömegű árut szállítottak közutakon.

A nemzetközi szállítási teljesítmény aránya 2019-ben a távolságot is figyelembe vevő teljesítményben 63%-ra mérséklődött, miközben a szállított árutömeg több mint négyötödét belföldi viszonylatban mozgatták.

2019-ben a közúti áruszállítás teljesítményének 90%-a fuvardíjas szállításként realizálódott, túlnyomó részét (87%) a szállítási szakágazatba tartozó vállalkozások valósították meg. A szállított tömeg tekintetében a nagyobb teherbírású, elsősorban a nemzetközi áruszállításban teljesítő vontatók részaránya kétharmadot tett ki. Árutonna-kilométerben mért teljesítményük aránya 85, futásteljesítményüké 72% volt.

A járművek kihasználtsága az 5 és 10 tonna közötti kategóriában 1,4 százalékponttal emelkedett, a többi teherbírási szegmensben csökkenés volt tapasztalható az előző évihez képest.

Volumenét tekintve Magyarország fő partnerei a szomszédos, valamint a közeli országok: a kiviteli forgalomban csökkenő sorrendben Ausztria, Németország, Olaszország, Szlovákia és Románia voltak. A behozatali forgalomban szintén Ausztriából érkezett a legtöbb áru, amit sorrendben Szlovákia, Németország, Olaszország és Románia követett.

Belföldön nőtt, nemzetközi viszonylatban csökkent a vasúti áruszállítás teljesítménye

A vasúti áruszállítás teljesítménye 2019-ben árutonnában mérve 0,4%-kal kisebb, míg árutonna-kilométerben számítva ugyanennyivel nagyobb lett az előző évihez képest. Az átlagos szállítási távolság 2019-ben 203 kilométer volt, az egy évvel korábbihoz képest minimálisan növekedett. Az áruszállítási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságok 2019. évi külkereskedelmi forgalmának 83%-a az Európai Unión belül valósult meg.

Belföldön az átlagos szállítási távolság 2019-ben 121 kilométer volt, a 2018. évinél mintegy 7 kilométerrel rövidebb. A belföldi forgalomban szállított áruk tömege 7,4, árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 13%-kal maradt el az előző évi teljesítménytől.

Az áruszállítás volumenét tekintve a forgalom 72, árutonna-kilométerben 83%-át a nemzetközi szállítás tette ki, ami tonnában mérve 2,6, teljesítményét tekintve 3,5%-kal nőtt 2018-hoz viszonyítva. A teljes vasúti szállítási teljesítményből – árutonna-kilométerben mérve – az import 24, az export 27%-kal részesedett. A tranzitszállítások aránya számottevő, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény harmadát jelentette.

A vasúti szállításban fő kereskedelmi partnereink Ausztria, Szlovákia, Olaszország, Szlovénia, Németország, Románia, az unión kívüli országok közül pedig Ukrajna, Oroszország, Szerbia és Bosznia–Hercegovina voltak. Az országon átmenő vasúti tranzitszállítások fő célpontjai Románia, Szlovákia, Németország, Ausztria, Szerbia és Szlovénia. A tranzitárukat feladó országok sorát Románia, Szlovénia és Csehország vezette.

Vasúti nemzetközi áruszállítás tonnában a top 7 ország adatai alapján

Kiviteli (hová) forgalomban szállított áruk tömege, ezer tonna

Országkódok: AT – Ausztria, DE – Németország, HU – Magyarország, IT – Olaszország, RO – Románia, SI – Szlovénia, SK – Szlovákia, UA – Ukrajna.

Letöltés PNG képként

Behozatali (honnan) forgalomban szállított áruk tömege, ezer tonna

Országkódok: AT – Ausztria, DE – Németország, HU – Magyarország, IT – Olaszország, RO – Románia, SI – Szlovénia, SK – Szlovákia, UA – Ukrajna.

Letöltés PNG képként

Nagymértékben nőtt a belvízi áruszállítás volumene és teljesítménye

2019-ben a teljes belvízi forgalom volumene 24%-kal, 8,6 millió tonnára, az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 32%-kal, 2120 millióra nőtt. A kimagasló növekedésben szerepet játszott a 2018-as bázisév különösen száraz időjárása, amelynek hatására a dunai vízállás nagyon alacsony volt. A szállított tömeget tekintve egyedül a belföldi forgalom esett vissza (34%-kal), a többi nőtt: a kiviteli 17, a behozatali 23, az átmenő 37%-kal. Az árutonna-kilométerben kifejezett teljesítményt nézve is hasonló tendencia figyelhető meg. A belföldi forgalom teljesítménye 16%-kal kisebb, a behozatali 18, a kiviteli 31, a tranzit 37%-kal nagyobb lett.

2019-ben a Duna magyarországi szakaszán az áruk mindössze 9,2%-át szállították magyar felségjelű hajók.A szállító tulajdonában lévő jármű nemzetisége nem feltétlenül egyezik meg a szállító vállalkozás nemzetiségével. Az Európai Unió előírásának megfelelően a hajók teljesítményét aszerint kell nyilvántartani, hogy a járművet melyik országban vették lajstromba.^[5] A legjelentősebb külföldi szállítók továbbra is a német, a román és az osztrák hajók voltak, 22, 18, illetve 12%-os részesedéssel.

Az összes belvízen szállított áru közül legnagyobb mennyiségben (28%) mezőgazdasági terméket szállítottak, de jelentős arányt (21, illetve 19%) képviselt a fémtartalmú ércek, egyéb bányászati és kőfejtési termékek, valamint a koksz és finomított kőolajtermék árucsoportja is.

A belvízi kikötői statisztikaA belvízi kikötői statisztika adatai az Innovációs és Technológiai Minisztérium OSAP 1857-es számú Kikötői áru- és hajóforgalom című adatgyűjtéséből származnak, és nem teljes mértékben egyeznek meg a kiadvány belvízi áruszállítási adataival, mivel utóbbiak a magyar belvizeken szállított áruk mennyiségét tartalmazzák, beleértve a tranzitforgalmat is, míg az előbbiek a magyarországi kikötőkben ki-, illetve berakodott áruk adatait mutatják. (A kikötői statisztikában például a belföldi forgalomban számba vett áru mennyisége kétszeresen jelenik meg, miután egy berakodási és egy kirakodási kikötő forgalmában is szerepel.)^[6] szerint 2019-ben az áruforgalom 71%-a az EU tagországaival bonyolódott le. Az EU-n kívül a legfontosabb partnernek Szerbia számított 14%-os részesedéssel.

A teljes, belvízen szállított árumennyiség egyharmadát a három nagy országos közforgalmi kikötőben (Baja, Csepel és Győr–Gönyű) rakodták. A forgalom további kétharmadán mintegy 40–45 közforgalmú és saját használatú kikötő, valamint rakodási hely osztozott.

Jelentősen nőtt a csővezetékes áruszállítás teljesítménye

2019-ben a csővezetéken szállított áruk össztömege 48 millió tonna volt, 23%-kal több a 2018. évinél. A 2019. évi összteljesítmény 8,9 milliárd árutonna-kilométer, az előző évinél 17%-kal nagyobb volt. A nemzetközi forgalomban az árutömeg 23, a teljesítmény 16%-kal emelkedett, ezen belül a kiviteli forgalom tömege 35, teljesítménye 19%-kal nőtt. Az országon átmenő áruk tömege és teljesítménye is 7,3%-kal esett vissza. A behozott áruk tömege 2,4, teljesítménye 2,3%-kal csökkent az előző évihez képest. Belföldi forgalomban a szállított áruk tömege 22, árutonna-kilométerben mért teljesítménye 20%-kal bővült.

Személyszállítási teljesítmények

Kismértékben csökkent a helyi személyszállítás teljesítménye

2019-ben a helyi közösségi személyszállítást hazánkban 2,1 milliárd alkalommal vették igénybe, 0,7%-kal kevesebbszer, mint 2018-ban. Az utaskilométerben kifejezett teljesítmény (8,1 milliárd utaskilométer) 1,1%-kal maradt el az előző évitől.

Helyi autóbuszjáratok Magyarország 80 településén szállítják az utasokat, villamosok és trolibuszok a fővároson kívül Debrecenben és Szegeden, villamosok pedig Miskolcon támogatják a helyi közlekedést.A 49 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások adatai alapján.^[7]

A helyi személyszállítási forgalom 53%-át az autóbusz-közlekedés adta, az összes megtett utaskilométerből való részesedése 57% volt. A közösségi közlekedési szolgáltatást igénybe vevők 22%-a villamoson és fogaskerekűn, 17%-a metrón vagy földalattin, 4,8%-a trolibuszon, 3,5%-a HÉV-en utazott.

A helyi vízi személyszállítás a fővárosra koncentrálódik. Az utazók a BKK hajóit jellemzően nem napi közlekedésre, hanem turisztikai célra használják. Budapesten az utasok száma 2019-ben 266 ezer volt, ami 31%-os csökkenést jelentett 2018-hoz képest. Hasonló visszaesés történt mind a megtett utaskilométerben, mind pedig a menetdíjbevételben, amit elsősorban a májusi, tragikus dunai hajóbaleset következményeként elrendelt hajózási zárlat okozott.

A légi személyszállítás teljesítménye nőtt a legnagyobb mértékben

A közösségi helyközi személyszállítás teljesítménye (utaskilométerben) 2019-ben 3,3%-kal, 31 milliárdra nőtt, ezen belül a légi személyszállítás 9,2%-kal, 9,2 milliárdra, az autóbuszos 1,8%-kal, 14,1 milliárdra. A vasúti személyszállítás teljesítménye 7,8 milliárd maradt. A belvízi személyszállítás teljesítménye 8,2 millió utaskilométer volt.

Autóbuszon kevesebben utaztak, hosszabb távokra

A közúti helyközi közösségi (autóbuszos) közlekedést igénybe vevő utasok száma 2019-ben 1,9%-kal, 471 millió főre csökkent az előző évhez képest, míg az utaskilométerben mért teljesítmény az 1,8%-os növekedés eredményeként több mint 14,1 milliárd volt.

Belföldön helyközi viszonylatban az utasok száma a 2018. évi forgalom 98%-át érte el, 467 millióra csökkent. Az autóbuszos közlekedésben az utaskilométerben kifejezett teljesítmény egy év alatt 2,8%-kal, 12,5 milliárdra emelkedett. A belföldi helyközi személyszállításban évek óta, így 2019-ben is az autóbusz-közlekedés a meghatározó, részesedése a szállított utasok száma alapján 76, az utaskilométerben mért teljesítmény szerint 63%. 2019-ben a belföldi közúti helyközi személyszállítás utasforgalmának 87%-át, utaskilométer-teljesítményének 62%-át a regionális közlekedési társaságok és a Volánbusz Közlekedési Zrt. adták, döntő hányada menetrendszerű forgalom volt.

2019-ben a nemzetközi helyközi személyszállításon belül az autóbusz-közlekedés részaránya az utasok számát tekintve egyharmadnyi, a megtett utaskilométer esetében 14% volt. A nemzetközi személyszállítást végző szolgáltatók autóbusszal külföldre 4,5 millió utast szállítottak, 2,2%-kal többet, mint az előző évben. A nemzetközi irányú autóbuszos forgalomban a megtett utaskilométer-teljesítmény 5,3%-kal csökkent, az átlagos utazási távolság 354 kilométerre rövidült.

A belföldi vasúti utazások túlnyomó része legfeljebb 50 kilométeres körzetben történik

A vasúti szolgáltatók 2019-ben 147 millió utast szállítottak, 0,7%-kal kevesebbet az előző évinél. A vasúti személyszállítás 2019. évi teljesítménye 7,8 milliárd utaskilométer volt, ez az előző évivel lényegében megegyezik. A vasúti utasszállítás döntő része belföldi, csak az utasok 2,3%-a (3,4 millió fő) lépte át az országhatárt az elmúlt évben.

Belföldi viszonylatban az átlagosan megtett út hossza 51 kilométer volt 2019-ben, az utazóközönség túlnyomó része, 71%-a legfeljebb 50 kilométeres körzetben utazott.

Az összes utazás közel négyötödét kitevő fizető személyszállítás utasszáma 1,9%-kal csökkent az előző évhez képest, míg a díjmentes személyszállításé 3,8%-kal nőtt. Másodosztályon az elmúlt évben 134 millióan utaztak, 0,8%-kal többen, mint 2018-ban, arányuk 91%-ot tett ki. Az InterCity-járatok népszerűsége évről évre nő, 2014-ben az utazóközönség 5,9, 2019-ben 7,3%-a, közel 10,8 millió utas vette igénybe azokat.

2019-ben a vasúti személyszállítási forgalomból a nemzetközi forgalom aránya az utasok számát tekintve mindössze 2,3%-os volt. A nemzetközi vasúti személyszállítás tranzitforgalma mindösszesen 109,6 ezer utas volt, 16%-kal több, mint az előző évben.

Tizenhat milliós rekord utasforgalom a Liszt Ferenc Repülőtéren

A legalább részben magyar tulajdonosi körbe tartozó belföldi rezidens légitársaságok 2019. évi utasforgalma 6,0 millió fő volt, 9,2%-kal több, mint az előző évben. Az utaskilométerben mért teljesítmény 9,2%-kal, 9,2 milliárdra nőtt.

A magyar légitársaságok egy utaskilométerre jutó bevétele 5,6%-kal, 11,1 forintra csökkent. A menetdíjbevételek teljes összege 3,1%-kal emelkedett a 2018. évihez képest.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2019-ben 61 ország 245 repülőterével és 145 légitársasággal állt kapcsolatban. Az utasok száma 8,8%-kal, 16,2 millióra, a járatoké 6,8%-kal, 122,8 ezerre nőtt.

A budapesti repülőtérről a kereskedelmi járatokon szállított utasok 90%-a Európába indult, illetve onnan érkezett Budapestre. Az európai országok közül az Egyesült Királyság és Németország relációjában volt a legnagyobb az utasforgalom, együttesen a repülőtér forgalmának 29%-át adták. A járatonkénti átlagos utasszám egy év alatt 129-ről 132 főre emelkedett.

A Liszt Ferenc repülőtér havonkénti utasforgalma jellegzetes szezonalitást mutat: a nyári szabadságolások ideje alatt az utazók száma nő, nyár végétől kora tavaszig csökken. A nem menetrend szerinti utasforgalom döntően turisztikai célú (charter), így az utasok száma a nyári szezonban kiugróan magas. 2019-ben az előző évihez viszonyítva a menetrend szerinti utasforgalom 9,5%-kal bővült, a charterforgalom 11%-kal csökkent.

Stagnált a belvízi helyközi utasforgalom

A helyközi személyszállításon belül a vízi személyszállítás aránya elenyészően kicsi. 2019-ben a vízi közlekedést igénybe vevők száma lényegében nem változott (684 ezer), ezzel szemben a megtett utaskilométerben 7,3%-os csökkenés (8,2 millió utaskilométer), a menetdíjbevételben 12%-os növekedés mutatkozott (787 millió forintról 881 millió forintra).

Személysérüléses közlekedési balesetek

Tragikus vízi baleset a Dunán

2019-ben az összes vasúti baleset (181) közül 123 járt személysérüléssel, ezek során 46-an szenvedtek súlyos sérüléseket és 87-en haltak meg. A balesetben elhunytak egyike utas volt, a többi olyan személy, akit a vasúti pályán való áthaladás közben (57 fő) vagy a közúti-vasúti kereszteződésben (29 fő) ütött el a vonat.

Belvizeinken 2 személysérüléssel járó baleset történt, az egyik a Balatonon, a másik a Dunán. Sajnálatos módon a dunai balesetben 28 ember vesztette életét. A balesetek során emellett 8-an szenvedtek különböző kimenetelű sérüléseket.

A 20 légi közlekedési balesetből 6 volt anyagi káros és 14 végződött halállal vagy személysérüléssel. A légi balesetek következtében 16 személy sérült meg és 2 vesztette életét. A balesetek során megsérült és meghalt személyek többségében a forgalmi személyzethez tartoztak.

Kevesebb halálos baleset, kevesebb halott

2019-ben a hazai közutakon összesen 16 627 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 1,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A balesetekben meghalt és megsérült személyek száma is hasonló mértékben csökkent, 22 632-ről 22 198 főre.

A 2019-ben bekövetkezett személysérüléses közúti közlekedési balesetek 3,2%-a halálos, 29%-a súlyos és 68%-a könnyű sérüléssel járó volt.

A halálos kimenetelű balesetek száma 567-ről 530-ra, a meghaltak száma 633-ról 602 főre mérséklődött. A súlyos, valamint a könnyű sérüléssel járó balesetek száma egyaránt kismértékben csökkent (1,3, illetve 2,0%-kal). Hasonló volt a csökkenés a súlyos sérülést szenvedett személyek (–1,4%) és a könnyen megsérült személyek számában (–2,0%) is.

2010 és 2019 között az összes közúton történt baleset közül a legkevesebb 2012-ben (15 174), a legtöbb 2018-ban (16 951) volt. Halálos kimenetelű balesetek tekintetében a legkevesebb baleset 2019-ben történt (530).

A Magyarországon bejegyzett tízezer gépjárműre jutó balesetek száma 6,3%-kal csökkent 2018-hoz képest, a közúti gépjárművek számának 4,7%-os bővülése mellett. 2019-ben száz kilométer közútra átlagosan 7,5, tízezer lakosra pedig 17 baleset jutott.

A gyorsforgalmi úthálózat (autópálya és autóút együtt) a legbiztonságosabb közúti közlekedési útvonal, 16 627 balesetből mindössze 710 történt ezeken, a többi főúton, mellékúton és egyéb közúton. A nagy forgalmi terheltség ellenére 2019-ben a balesetek mindössze 4,1%-a történt lakott területen kívül eső gyorsforgalmi úton, a 680 baleset közül 514 autópályán, 166 autóúton fordult elő.

Száz kilométer közútra jutó személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma, 2019

Az autópályákon 9,1%-kal több baleset volt, mint egy évvel korábban. A száz kilométerre jutó balesetek száma az összes autópálya átlagában 42 volt, a legtöbb az M1-esen (91) történt. A hazánkon átmenő tranzitforgalom döntő része az M0-ás autóúton realizálódik, ahol a száz kilométerre eső balesetek száma 2019-ben 126 volt.

A közúti közlekedési balesetek közel héttizede lakott területen belül következett be.

Csökkent a gyalogosok okozta balesetek száma

A 16 627 baleset 65%-át személygépkocsival, 9,7%-át kerékpárral és 8,8%-át teherszállító járművel okozták. A gyalogosok hibájából 848 baleset történt, ez 14%-kal kevesebb a 2018-as adatnál. A motorkerékpárosok az előző évhez képest 15%-kal több balesetet okoztak, az okozók közül egyedül ebben a kategóriában volt emelkedés.

A sebesség nem megfelelő megválasztása a legfőbb baleseti ok

A balesetek 93%-a a járművezetők hibájából történt. A leggyakoribb okok között szerepel a sebesség nem megfelelő megválasztása (33%), a szabálytalan irányváltoztatás, a haladás és bekanyarodás (28%) szabályainak be nem tartása, valamint az elsőbbség meg nem adása (27%). A szabálytalan előzésből származó személysérüléses balesetek részaránya a járművezetők hibájából bekövetkező balesetek 4,7%-át érintette, ami összesen 726 balesetet jelent.

2019-ben 13%-kal nőtt azon balesetben elhunyt járművezetők száma, akik nem használták a biztonsági övet. A biztonsági övet nem használók aránya továbbra is kiugróan magas (70%) a súlyosan sérült és meghalt járművezetők között.

A balesetek 8,4%-át ittas állapotban okozták

2019-ben az összes közúti baleset 8,4%-át okozták ittas állapotban, számuk 3,2%-kal csökkent az előző évi adathoz képest. Az ittasan okozott balesetek közül a legtöbb esetben a személygépkocsi-vezetők (56%), a kerékpárosok (22%) és a segédmotorkerékpár-vezetők (10%) voltak a felelősek. A személygépkocsi-vezetők 1,3%-kal kevesebb balesetet okoztak ittasan, mint egy évvel korábban.

Területi összehasonlítás

A magyarországi közúthálózatban 2019-ben történt területi változások nagyobbrészt a gyorsforgalmi és főúthálózaton végrehajtott útépítéseknek köszönhetőek:

• Győr-Moson-Sopron megyében autópályává bővítették az M15-ös utat (az M1-es autópálya és Rajka–országhatár közötti út), ezzel Budapest és Pozsony között teljessé vált az autópályás összeköttetés.
• Zala megyében átadták az M70 Letenye–Tornyiszentmiklós közötti szakaszát, így Szlovénia felé autópályán lehet eljutni az M7-estől.
• A Kaposvárt az M7-es autópályával összekötő 67-es út több mint 33 kilométeren négysávossá bővült, jelentősen javítva a megyeszékhely megközelíthetőségét.
• Az M4-es gyorsforgalmi út 42 km-en épült meg, a Békéscsaba gyorsforgalmi bekötését biztosító M44 leghosszabb szakaszát (59 km) adták át Tiszakürt és Kondoros között.
• Budapest és Vác között az M2-es gyorsforgalmi út 2x2 sávossá bővítésével jelentősen rövidült a menetidő, míg a 21-es főút négysávosításával magas szintű közúti kapcsolat jött létre az M3-as autópálya és Salgótarján között.

A legsűrűbb országos úthálózattal rendelkező megyék a Nyugat-Dunántúlon, a legritkábbak az alföldi régiókban találhatók.

Komárom-Esztergom megyében nőtt a legnagyobb mértékben a személygépkocsik száma

A személygépkocsik állománya az előző évhez mérten mindegyik megyében nőtt 2019-ben, a legnagyobb mértékben Komárom-Esztergom (5,7%), Pest (5,6%) és Fejér (5,5%) megyében, a legkisebb mértékben Zala (3,8%), Baranya és Tolna (4,0-4,0%) megyében, illetve Budapesten (3,7%). Az ezer lakosra jutó autók száma Pest, Vas és Veszprém megyében volt a legmagasabb, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében a legalacsonyabb. Az állomány egyharmadát Közép-Magyarországon regisztrálták. A személygépkocsi-állomány Magyarországon jelentősen elöregedett, 73%-a elmúlt 11 éves. 2019 végén az autók átlagos kora Budapesten volt a legkisebb (12,2 év), Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun megyében a legnagyobb (15,9–15,9 év).

Észak-Magyarországon működött a legtöbb postai szolgáltatóhely

A postai szolgáltatóhelyek száma az előző évhez mérten 0,3%-kal csökkent, így 2019 végén 2674 működött Magyarországon. Számuk Pest régióban, Közép-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, Dél-Alföldön nem változott, Észak-Alföldön (–0,2%), Budapesten (–0,6%), Dél-Dunántúlon (–0,6%) és Nyugat-Dunántúlon (–1,1%) csökkent.

Magyarországon átlagosan 3654 lakos jutott egy postai szolgáltatóhelyre. Az ellátottsági adatok továbbra is Észak-Magyarországon voltak a legkedvezőbbek, ahol egy szolgáltatóhely átlagosan 2345 főt látott el. Budapesten volt ugyanakkor a legmagasabb az egy szolgáltatóhelyre jutó lakosok száma, amit a főváros magasabb népsűrűsége indokol (2019-ben 10 939 fő jutott egy szolgáltatóhelyre).

2019-ben a hazánkban felvett 994 ezer postacsomag közül a legnagyobb arányban (26,1%) Budapest, a legkisebb arányban (9,0%) Dél-Dunántúl részesedett. A lakosság számát is figyelembe véve a legtöbb csomagot Budapesten (14,8 darab postacsomag jutott száz lakosra), a legkevesebbet az Észak-Alföld régióban adták fel (6,9 darab postacsomag jutott száz lakosra).

Budapest súlya tovább nőtt a helyi személyszállításban

2019-ben az országosan mért 2,1 milliárd utazásból 1,6 milliárd (74%) fővárosi volt, aránya 0,6 százalékponttal növekedett. Erős koncentráció jellemezte az autóbusz-forgalmat is: Budapest adta az összes utasforgalom hattizedét, 653 millió utast, amit Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye követett 6,4, illetve 5,1%-os részaránnyal. 2019-ben a legkevesebb utazást ismét Nógrád és Tolna megyében (6,1, illetve 3,6 millió) regisztrálták.

2019-ben 2,5%-kal kevesebben szálltak villamosra, mint egy évvel korábban. Ezen belül a fővárosban 2,4, Debrecenben 4,8, Miskolcon 2,8, Szegeden 1,9,%-kal kevesebb utazást regisztráltak. A villamossal utazók 88%-a (417 millió utas) Budapesten vette igénybe ezt a közlekedési eszközt. A vidéki nagyvárosok közül a miskolci villamosközlekedés volt a legjelentősebb.

Budapesten a közösségi közlekedési eszközökön utazók napi átlagos száma 4,3 millió, az általuk megtett napi össztávolság 16 millió kilométer volt, ami megegyezik az előző évivel.

Tovább bővült a légi utasforgalom a debreceni repülőtéren

Magyarország két legnagyobb forgalmú regionális repülőtere a sármelléki Hévíz–Balaton Airport (korábban Fly Balaton Airport) és az Airport Debrecen, ahol nemzetközi utasforgalmat is bonyolítanak. 2019-ben a debreceni repülőtér utasforgalma 57%-kal, 601 ezer főre, járatainak száma 56%-kal, 5 ezerre nőtt, főleg a menetrend szerinti londoni járatok miatt. A sármelléki légikikötő utasainak száma 2019-ben 20%-kal, 9 ezer főre, a járatok száma (2,3 ezer) 18%-kal csökkent 2018-hoz képest.

A balesetek száma mindössze 6 megyében, az elhunytak száma 9-ben emelkedett

Országos viszonylatban 1,9%-kal csökkent a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma 2019-ben.

Míg 2018-ban mindössze 6 megyében mérséklődött a balesetek száma, addig 2019-ben 14-ben. A legnagyobb mértékű, 9,9%-os csökkenés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt. A legkevesebb baleset a megyék közül Tolnában (294), a legtöbb Pest megyében (1789) következett be.

Továbbra is a sűrű forgalmat bonyolító Budapest adta a legtöbb baleset helyszínét, szám szerint 3811-et, ami az összes baleset 23%-a.

A balesetekben meghaltak száma országosan 4,9%-kal csökkent. A legnagyobb csökkenés Tolna megyében (–45%), a legnagyobb növekedés Győr-Moson-Sopron megyében volt, ahol 24-ről 55 főre emelkedett a meghaltak száma. A legtöbben (80) Pest megyében vesztették életüket.

A kézirat lezárásának ideje: 2020. szeptember 23.

[1]:↑ Nehézteher-gépjáművek alatt a 3,5 tonna és afeletti teherbírással rendelkező tehergépjárművek és vontatók értendők.

[2]:↑ Foglalkoztatott: az, aki az adott héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) távol volt.

[3]:↑ Alkalmazott: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munka-megállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett, függetlenül attól, hogy foglalkoztatása a munkáltatónál főállásban vagy ún. további munkaviszonyban történik.

[4]:↑ A 3,5 tonna és afeletti teherbírású tehergépjárművek összesített és teljeskörűsített adatai alapján.

[5]:↑ A szállító tulajdonában lévő jármű nemzetisége nem feltétlenül egyezik meg a szállító vállalkozás nemzetiségével. Az Európai Unió előírásának megfelelően a hajók teljesítményét aszerint kell nyilvántartani, hogy a járművet melyik országban vették lajstromba.

[6]:↑ A belvízi kikötői statisztika adatai az Innovációs és Technológiai Minisztérium OSAP 1857-es számú Kikötői áru- és hajóforgalom című adatgyűjtéséből származnak, és nem teljes mértékben egyeznek meg a kiadvány belvízi áruszállítási adataival, mivel utóbbiak a magyar belvizeken szállított áruk mennyiségét tartalmazzák, beleértve a tranzitforgalmat is, míg az előbbiek a magyarországi kikötőkben ki-, illetve berakodott áruk adatait mutatják. (A kikötői statisztikában például a belföldi forgalomban számba vett áru mennyisége kétszeresen jelenik meg, miután egy berakodási és egy kirakodási kikötő forgalmában is szerepel.)

[7]:↑ A 49 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások adatai alapján.

Hibajavítás

További adatok, információk

Összefoglaló táblák (STADAT)

Módszertan

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu