Összefoglalás

• A Covid19-járvány és az azzal összefüggő korlátozó intézkedések 2020 jelentős részében markáns visszaesést okoztak az áru-, illetve személyszállítás szinte valamennyi szegmensében.
• 2020-ban a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban tevékenykedő szervezetek az előzetes adatok szerint 2071 milliárd forinttal járultak hozzá a bruttó hozzáadott értékhez, ami a teljes összeg 5,1%-át tette ki.
• 2020-ban a nemzetgazdasági ág beruházási volumene 9,5%-kal csökkent az előző évihez képest, értéke 1463 milliárd forint volt.
• A szállítás, raktározás ág gazdasági szervezeteinél 281 ezer főt foglalkoztattak, a nemzetgazdaság foglalkoztatottainak 6,1%-át.
• Az áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 10%-kal csökkent az előző évhez mérten. Összességében 7,9%-kal kevesebb árut mozgattak, mint 2019-ben.
• A személyszállítást ennél jelentősebb visszaesés jellemezte. A helyi és a helyközi (távolsági) személyszállítás összesített, utaskilométerben mért teljesítménye 31%-kal lett kisebb az előző évhez viszonyítva. A légi személyszállítás teljesítménye 78%-kal esett vissza.
• 2020-ban a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma 17%-kal, ezen belül a halálos közúti baleseteké 20%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Közúti balesetekben 24%-kal kevesebben haltak meg, mint 2019-ben.
• Az év végére a közúti gépjárművek állománya (4,8 millió gépjármű) 2,8%-kal nőtt 2019 végéhez képest. Az állomány átlagos kora 14,7 év volt.

Az európai országok légi személyszállítása drasztikusan visszaesett 2020-ban

Magyarországon a szállítás, raktározás ág az ország hozzáadott értékéből az uniós átlagot meghaladóan, 6,0%-kal részesedett 2019-ben. Az uniós tagállamok közül a legnagyobb súllyal Litvániában (12,8%), a legalacsonyabbal pedig Írországban (2,0%) bírt a nemzetgazdasági ág.

A 2019-es európai autópálya-sűrűségi adatokat tekintve Hollandia és Luxemburg kiemelkedik az EU országai közül, hazánk az ezer négyzetkilométerenkénti 13,2 kilométeres mutatójával a középső harmadba tartozik.

A Covid19-járvány az európai belvízi áruszállítást nem sújtotta olyan jelentős mértékben, mint a nemzetgazdaság egyes ágazatait, a 2019-es növekedés után 2020-ban a teljesítmény visszaesése 6% volt. Az uniós tagállamok rendelkezésre álló adatai alapján a 132 milliárd árutonna-kilométerben mért összteljesítményből a legnagyobb arányban (35%) Németország részesedett, míg Magyarország 1,5%-os részesedéssel a hetedik helyen állt.

Az európai országok légi személyszállítása a pandémia egyik legnagyobb vesztese, a vizsgált országok mindegyikében drasztikusan csökkent az utasszám.

2020-ban az Európai Unió (EU27_2020) közútjain hozzávetőleg 18 800 személy vesztette életét közlekedési baleset során, ami a 2019. évi adathoz képest 17%-os csökkenést, egymillió lakosra vetítve átlagosan 42 főt jelent. Magyarországon 2020-ban az előzetes adatok alapján az egymillió lakosra vetített átlag 46 fő volt, ez 26%-os mérséklődés a 2019-es értékhez képest. A vizsgált évben a halálozási mutató Svédországban volt a legalacsonyabb (18 fő/egymillió lakos, 1. hely), és Romániában a legmagasabb (85 fő/egymillió lakos, 27. hely). Magyarország az 1 millió lakosra jutó 46 halottal az Európai Unió 27 tagállamából a 17. helyen áll.

A közúti közlekedési balesetek során meghalt személyek száma egymillió lakosra vetítve az Európai Unióban, 2020

Megjegyzés: 2021. április 20-ai, előzetes adatok.

A szállítás, raktározás gazdasági teljesítménye 16%-kal csökkent, beruházásai közel 10%-kal visszaestek hazánkban

Előzetes becslések szerint 2020-ban a szállítás, raktározás ág a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből 5,1%-kal, összesen 2071 milliárd forinttal részesedett hazánkban.

A szállítás, raktározás ág 2020-ban a GDP volumencsökkenéséhez 0,8 százalékponttal járult hozzá, miután bruttó hozzáadott értékének volumene 16%-kal visszaesett az előző évhez viszonyítva.

A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágban valamivel több mint 17 ezer társas vállalkozást, illetve 26 ezernél is több önálló vállalkozót tartottak nyilván 2020. december 31-én. A társas vállalkozások száma lényegében nem változott az egy évvel korábbihoz képest, miközben az önálló vállalkozóké 16%-kal emelkedett.

2020-ban a beruházások volumene a szállítás, raktározás ágban 9,5%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva, teljesítményértéke folyó áron 1463 milliárd forint volt. A teljes nemzetgazdaság visszaesése ennél mérsékeltebb (–3,8%), az összes beruházásból a szállítás, raktározás ág részesedése csaknem 14% volt.

2020-ban a szállítás, raktározás területén a vállalkozások 281 ezer főt foglalkoztattak,Foglalkoztatott: aki az adott héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) távol volt.^[1] az előző évhez képest 8,4%-kal kevesebbet, jelentősen meghaladva a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak számának 0,9%-os csökkenését. A fentiekhez képest mérsékeltebb visszaesés mutatkozik, ha az alkalmazottakAlkalmazott: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munkamegállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett, függetlenül attól, hogy foglalkoztatása a munkáltatónál főállásban vagy ún. további munkaviszonyban történik.^[2] szűkebb létszámú körét vizsgáljuk: számuk a szállítás, raktározás területén 212 ezer főt tett ki, és 3,6%-kal csökkent 2019-hez képest. A munkaerőpiaci részesedést tekintve a szállítás, raktározás ág adta a foglalkoztatottak 6,1 és az alkalmazásban állók 6,9%-át.

Változatlanul alacsony a szállítás, raktározás területén alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete: 2020-ban a nemzetgazdasági átlagtól 24 ezer forinttal maradt el, 380 ezer forint volt, annak ellenére, hogy a gazdasági ágban 10%-kal nőttek a keresetek.

A szállítási szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának 2014 óta tartó folyamatos növekedése 2020-ban megszakadt. A behozatal értéke folyó áron 17%-kal, 1135 milliárd forintra, a kivitel összege 28%-kal, 1624 milliárd forintra csökkent az előző évihez képest. A szállítási szolgáltatások külkereskedelme a teljes szolgáltatásexportból 23, az -importból 21%-kal részesedett.

Bővülő gyorsforgalmi úthálózat, kevesebb forgalomba helyezett gépjármű

Magyarország közúthálózata a településeket összekötő állami tulajdonú országos közutakból és az önkormányzati tulajdonban lévő helyi közutakból áll. A 2020. december 31-i állapot szerint az országos közutak hossza 32,4 ezer kilométer volt, 2019-hez viszonyítva 192 kilométerrel, ebből a közelmúlt jelentős beruházásainak eredményeként a gyorsforgalmi utak hossza 177 kilométerrel (8,5%-kal) nőtt. Az önkormányzati utak hossza 2019-ben közel 182 ezer kilométer volt.

2020. december 31-én az országos építésű, normál nyomtávú vasútvonali vágány hossza 7441 kilométer volt. Az összes vonali vágányhossz (normál, széles és keskeny nyomtávú) együttesen 7960 kilométer, aminek 39%-a villamosított vonal.

A magyarországi folyókon lévő vízi utak hossza 1484 kilométert tett ki. Ebből 378 kilométer nemzetközi minősítésű vízi útnak számít, ami teljes mértékben a Dunán található.

Magyarországon a légi szállítási forgalom főként a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre koncentrálódik, tekintettel központi elhelyezkedésére és infrastruktúrájára. Az országban további négy nemzetközi repülőtér üzemel: a debreceni, a győr–péri, a pécs–pogányi és a sármelléki.

A csővezeték-hálózat hossza 2020-ban 8,1 ezer kilométer (2019-hez képest változatlan), ezen belül a földgázvezetékeké 5,9 ezer, a kőolajé 848, az egyéb szénhidrogén-vezetékeké 1,4 ezer kilométer volt.

Csaknem 3%-kal több közúti gépjármű volt forgalomban

A közútigépjármű-állomány 2020-ban (az év végén 4,8 millió gépjármű) 2,8%-kal nőtt 2019 végéhez viszonyítva. Az állomány átlagos kora 14,7 év volt, a 2019. évinél 0,3 évvel magasabb.

A személygépkocsik száma a 2009–2011-es mérséklődést követően 2012 óta nő. Számuk 2020-ban 3,9 millió darab volt, 2,9%-kal emelkedett az elmúlt esztendőhöz viszonyítva. Az év során nem változott a legnépszerűbb márkák rangsora: az Opel, a Suzuki, a Volkswagen, a Ford és a Renault együttes aránya 47%-ot tett ki. A személygépjármű-állomány folyamatosan öregszik, átlagos kora 2020-ban már 14,7 év volt.

A személygépkocsi-állományban 2020 végére 0,2 százalékponttal, 32%-ra (1,2 millió darabra) bővült a dízelmeghajtású személygépkocsik részesedése. Összesen 2,6 millió benzinmeghajtású személygépkocsi volt forgalomban, a személygépkocsi-állomány 65%-a. Az elektromos meghajtású személygépkocsik száma 11 012 darab volt (az összes autó 0,3%-a). Átlagos koruk 2020-ban 3,2 év volt.

A motorkerékpár-állomány 4,7%-kal, 195 ezerre nőtt. Az állományon belül a japán márkák továbbra is többségben voltak.

A hazai autóbusz-állomány 13%-kal, 17,0 ezer darabra csökkent, átlagos kora 13,2 év volt. Az autóbuszpark döntően dízelüzemű (97%).

A tehergépjármű-állomány összességében 2,7%-kal bővült, ezen belül legnagyobb mértékben (5,4%-kal) a 3,5–7,5 tonna közötti össztömeg-kategóriába tartozók.

2020 végén a vontatók több mint 81 ezres állománya 2,4%-kal meghaladta az előző évit.

18%-kal kevesebb közúti gépjárművet helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon

A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 2015–2019-ig mérséklődő ütemben nőtt, 2020-ban pedig – az előzetes adatok szerint – 18%-kal, 258 ezerre csökkent. A legnépszerűbbek a Volkswagen (9,6%), a Ford (8,9%) és a Toyota (8,1%) márkák. 2006 és 2015 között növekedett, ezt követően évről évre csökkent a hazánkban első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik között a használtak aránya, ami 2019-ről 2020-ra újra nőtt (0,8 százalékponttal, 49%-ra).

Magyarországon az első alkalommal forgalomba helyezett dízelüzemű személygépkocsik aránya 2013-ban még emelkedett, azóta csökken. A korábbi évekhez hasonlóan 2020-ban is a benzines személygépkocsiké volt a vezető szerep, arányuk 2020-ban 11 százalékpontos csökkenéssel 51%-ot tett ki. A csökkentett károsanyag-kibocsátással üzemelő autók aránya 2019-hez képest 11,5 százalékponttal, 17,9%-ra emelkedett, ezen belül a hazánkban először regisztrált elektromos személygépkocsik száma 65%-kal, 4780 darabra nőtt.

Az év során a Magyarországon első alkalommal regisztrált autóbuszok száma 34, a vontatóké és a tehergépkocsiké 19–19, a motorkerékpároké 8,3%-kal csökkent az előző évhez képest.

Tizedével alacsonyabb az áruszállítási teljesítmény

A 2020. évi 52,6 milliárd árutonnakilométer-teljesítmény 10%-kal kisebb volt az előző évinél. 287 millió tonna árut mozgattak meg, 7,9%-kal kevesebbet, mint 2019-ben.

Továbbra is a közúti áruszállítás részesedése a legnagyobb, 2020-ban az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 61%-a itt realizálódott, az árutömeg 66%-át közúton szállították. A vasúti szállítás részaránya teljesítményben 22, volumenben 18% volt. A csővezetékes szállítás tonnakilométer-teljesítmény részaránya 2,2 százalékponttal, 13%-ra, a tömeg 2,4 százalékponttal, szintén 13%-ra csökkent. A belvízi szállítás részesedése az összteljesítményből 0,2 százalékponttal, 3,8%-ra nőtt, míg a légi szállításé elhanyagolható nagyságú.

2020-ban az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 31–69%-ban oszlott meg a belföldi és a nemzetközi szállítás között, azonban az összes árutömeg csaknem kétharmadát belföldön szállították.

Belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás a meghatározó, 2020-ban az árutonna-kilométer 79, a volumen 85%-át adta. Nemzetközi viszonylatban a közút részesedése jóval kisebb, a szállított áruk mennyiségét tekintve 2020-ban 31%-ot tett ki, ezt 9,1 százalékponttal meghaladja a vasút részesedése, míg a csővezetékes szállításé 21 és a belvízi szállításé 8,5% volt.

Csökkent a közúti áruszállítási teljesítmény

2020-ban a közúti áruszállításA 3,5 tonna és afeletti teherbírású tehergépjárművek összesített és teljeskörűsített adatai alapján.^[3] árutonna-kilométerben mért teljesítménye meghaladta a 32 milliárdot, ez 13%-kal alacsonyabb a 2019. évinél. A szállított árutömeg 7,2%-kal lett kevesebb, megközelítve a 190 millió tonnát. Az átlagos szállítási távolság 171 kilométerre csökkent, belföldön 83, a nemzetközi szállításban 611 kilométer volt.

A jelentős csökkenésben kiemelkedő szerepet játszott a Covid19-járvány miatti gazdasági visszaesés, valamint az Európai Uniónak a közúti áruszállítás egyes feltételeire (például a pihenőidőre, a járművezetők hazatérésére és a napidíjra) vonatkozó szabálymódosítása, amelynek hatása elsősorban a nemzetközi relációban mutatkozott meg.

A belföldi szállítás teljesítménye (13 milliárd árutonna-kilométer) 4,2%-kal, a nemzetközi forgalomé (19,2 milliárd árutonna-kilométer) 18%-kal csökkent. Utóbbi esetében a visszaesés 2017 óta folyamatosan tart.

Belföldön (156,6 millió tonna) 5,9%-kal, nemzetközi viszonylatban (31,5 millió tonna) 13%-kal kevesebb árut szállítottak közutakon.

A nemzetközi szállítási teljesítmény aránya 2020-ban a távolságot is figyelembe vevő teljesítményben 60%-ra mérséklődött, miközben a szállított árutömeg 83%-át belföldi viszonylatban mozgatták.

2020-ban a közúti áruszállítás teljesítményének 88%-a fuvardíjas szállításként realizálódott, ennek túlnyomó részét (84%) a szállítási szakágazatba tartozó vállalkozások valósították meg. Az elsősorban belföldre irányuló, saját számlás fuvarozók teljesítménye stagnált (–0,9%), az általuk elszállított áruk volumene 2,7%-kal emelkedett.

A járművek kihasználtságában 2,1 százalékpontos csökkenés volt az előző évihez képest.

A volument tekintve Magyarország fő partnerei a szomszédos, valamint a közeli országok: a kiviteli forgalomban csökkenő sorrendben Ausztria, Németország, Olaszország, Szlovákia és Románia voltak. A behozatali forgalomban Szlovákiából érkezett a legtöbb áru, amit sorrendben Ausztria, Németország, Olaszország és Szlovénia követett.

Belföldön csökkent, nemzetközi viszonylatban nőtt a vasúti áruszállítás teljesítménye

A vasúti áruszállítás teljesítménye 2020-ban árutonna-kilométerben számítva 9,1%-kal volt nagyobb az előző évihez képest. A szállított áruk mennyisége kismértékben csökkent. Az átlagos szállítási távolság 2020-ban 223 kilométer volt, az egy évvel korábbihoz képest 20 kilométerrel növekedett.

A belföldi forgalom árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 22, a szállított áruk tömege 24%-kal elmaradt az előző évhez képest. Belföldön az átlagos szállítási távolság 2020-ban 123 kilométer volt, a 2019. évinél mintegy 2 kilométerrel hosszabb.

A nemzetközi vasúti áruszállítási teljesítmény 15%-kal nőtt 2019-hez viszonyítva, míg a szállított áruk mennyisége 8,3%-kal emelkedett. A teljes vasúti szállítási teljesítményből – árutonna-kilométerben mérve – az import 23, az export 29%-kal részesedett. A tranzitszállítások aránya számottevő, az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 36%-át jelentette.

Az áruszállítási működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságok 2020. évi külkereskedelmi forgalmának 83%-a az Európai Unión belül valósult meg. A vasúti szállításban fő kereskedelmi partnereink a volument tekintve Olaszország, Ausztria, Németország, az EU-n kívüli országok esetében pedig Ukrajna, Oroszország és Szerbia voltak.

A vasúti nemzetközi áruszállítás volumene tonnában, országok szerint

Kiviteli (hová) forgalomban szállított áruk tömege, ezer tonna

Országkódok: AT – Ausztria, DE – Németország, HU – Magyarország, HR – Horvátország, IT – Olaszország, RO – Románia, SK – Szlovákia.

Letöltés képként

Behozatali (honnan) forgalomban szállított áruk tömege, ezer tonna

Országkódok: AT – Ausztria, DE – Németország, HU – Magyarország, IT – Olaszország, RO – Románia, RU – Oroszország, SK – Szlovákia, UA – Ukrajna.

Letöltés képként

Nagymértékben nőtt a belvízi áruszállítás kiviteli teljesítménye és volumene

2020-ban a teljes belvízi forgalom árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 5,8%-kal, 1998 millióra csökkent, volumene 2,5%-kal, 8,8 millió tonnára emelkedett. A behozatali forgalom teljesítménye 16, a belföldi 19, a tranzit 20%-kal mérséklődött, a kiviteli 28%-kal nőtt.

2020-ban a Duna magyarországi szakaszán az áruk mindössze 8,5%-át szállították magyar felségjelű hajókA szállító tulajdonában lévő jármű nemzetisége nem feltétlenül egyezik meg a szállító vállalkozás nemzetiségével. Az Európai Unió előírásának megfelelően a hajók teljesítményét aszerint kell nyilvántartani, hogy a járművet melyik országban vették lajstromba.^[4]. A legjelentősebb külföldi szállítók a német, a román és az osztrák hajók voltak, 26, 14, illetve 12%-os részesedéssel.

Az összes belvízen szállított áru közül legnagyobb mennyiségben (38%) mezőgazdasági terméket szállítottak, de jelentős arányt (16, illetve 15%) képviselt a koksz és finomított kőolajtermék, valamint a színes fémércek és egyéb bányászati termékek árucsoportja is.

A belvízi kikötői statisztikaA belvízi kikötői statisztika adatai az Innovációs és Technológiai Minisztérium OSAP 1857-es számú Kikötői áru- és hajóforgalom című adatgyűjtéséből származnak, és nem teljes mértékben egyeznek meg a kiadvány belvízi áruszállítási adataival, mivel utóbbiak a magyar belvizeken szállított áruk mennyiségét tartalmazzák, beleértve a tranzitforgalmat is, míg az előbbiek a magyarországi kikötőkben ki-, illetve berakodott áruk adatait mutatják. (A kikötői statisztikában például a belföldi forgalomban számba vett áru mennyisége kétszeresen jelenik meg, miután egy berakodási és egy kirakodási kikötő forgalmában is szerepel.)^[5] szerint 2020-ban az áruforgalom 80%-a az EU tagországaival bonyolódott le. Az EU-n kívül a legfontosabb partnernek Szerbia számított 11%-os részesedéssel.

A teljes, belvízen szállított árumennyiség egyharmadát a három nagy országos közforgalmi kikötőben (Baja, Csepel és Győr–Gönyű) rakodták. A forgalom további kétharmadán mintegy 40–45 közforgalmú és saját használatú kikötő, valamint rakodási hely osztozott.

A magas bázishoz képest csaknem negyedével visszaesett a csővezetékes áruszállítás teljesítménye

2020-ban a csővezetékes szállítás összteljesítménye 6,7 milliárd árutonna-kilométer, az előző évinél 24%-kal kisebb volt, az áruk össztömege 38 millió tonna volt, 21%-kal kevesebb a 2019. évinél. A nemzetközi forgalomban a teljesítmény 29, az árutömeg 26, ezen belül a kiviteli forgalom teljesítménye 47, tömege 37%-kal visszaesett. Az országon átmenő áruk teljesítménye és tömege is 15%-kal volt kevesebb. A behozatali teljesítmény 27, a tömeg 24%-kal csökkent az előző évihez képest. Belföldi forgalomban az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 12, a szállított áruk tömege 14%-kal kisebb volt.

Mind a helyi, mind a helyközi személyszállítás teljesítménye jelentős mértékben csökkent

2020-ban a helyi közösségi személyszállítást hazánkban 1,4 milliárd alkalommal vették igénybe, harmadával kevesebbszer, mint 2019-ben. Az utaskilométerben kifejezett teljesítmény (5,4 milliárd utaskilométer) szintén 33%-kal maradt el az előző évitől.

Helyi autóbuszjáratok Magyarország 82 településén szállítják az utasokat, villamosok és trolibuszok a fővároson kívül Debrecenben és Szegeden, villamosok pedig Miskolcon támogatják a helyi közlekedést.A 49 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások adatai alapján.^[6]

A helyi személyszállítási forgalom 54%-át az autóbusz-közlekedés adta, az összes megtett utaskilométerből való részesedése 58% volt. A közösségi közlekedési szolgáltatást igénybe vevők 22%-a villamoson és fogaskerekűn, 16%-a metrón vagy földalattin, 4,8%-a trolibuszon, 3,4%-a HÉV-en utazott.

A helyi vízi személyszállítás a fővárosra koncentrálódik. Az utazók a BKK hajóit jellemzően nem napi közlekedésre, hanem turisztikai célra használják. Budapesten az utasok száma 2020-ban 6 ezer volt, ami 98%-os csökkenést jelentett 2019-hez képest. A drasztikus visszaesés a Covid19-járvány miatt következett be, az I. negyedév után a BKK 2020. április 1-jével leállította személyszállító hajóit.

A légi személyszállítás teljesítménye csökkent a legnagyobb mértékben

A Covid19-járvány miatt a közösségi helyközi személyszállítás teljesítménye (utaskilométerben) 2020-ban 48%-kal, 16 milliárdra esett vissza, ezen belül a légi személyszállítás 78%-kal, 2,0 milliárdra, a vasúti 37%-kal, 4,9 milliárdra, az autóbuszos 34%-kal, 9,3 milliárdra. A belvízi személyszállítás teljesítménye 27%-kal kevesebb, 5,9 millió utaskilométer volt.

Autóbuszon kevesebben utaztak, rövidebb távokra

A közúti helyközi közösségi (autóbuszos) közlekedést igénybe vevő utasok száma (350 millió fő) 2020-ban negyedével, míg az utaskilométerben mért teljesítmény (9,3 milliárd) harmadával maradt el az előző évitől.

Belföldön helyközi viszonylatban az utasok száma a 2019. évi forgalom háromnegyede, 350 millió fő volt. Az autóbuszos közlekedésben az utaskilométerben kifejezett teljesítmény egy év alatt 27%-kal, 9,1 milliárdra esett vissza. A belföldi helyközi személyszállításban az autóbusz-közlekedés részesedése továbbra is meghatározó, a szállított utasok száma alapján 78, az utaskilométerben mért teljesítmény szerint 66%.

A nemzetközi személyszállítást végző szolgáltatók autóbusszal külföldre 586 ezer utast szállítottak, ami az előző évi 13%-ára zsugorodott. A nemzetközi irányú autóbuszos forgalomban a megtett utaskilométer-teljesítmény 11%-ra zuhant, az átlagos utazási távolság 307 kilométerre rövidült. A nemzetközi helyközi személyszállításon belül az autóbusz-közlekedés részaránya csökkent.

A belföldi vasúti utazások túlnyomó része legfeljebb 50 kilométeres körzetben történik

A vasúti szolgáltatók 2020-ban 101 millió utast szállítottak, 31%-kal kevesebbet az előző évinél. A vasúti személyszállítás 2020. évi teljesítménye 4,9 milliárd utaskilométer volt, 37%-kal csökkent az előző évihez képest. A vasúti utasszállítás döntő része belföldi, csak az utasok 0,8%-a (0,8 millió fő) lépte át az országhatárt az elmúlt évben.

Belföldi viszonylatban az átlagosan megtett út hossza 48 kilométer volt 2020-ban, az utazóközönség túlnyomó része, háromnegyede legfeljebb 50 kilométeres körzetben utazott.

Az összes utazás közel 80%-át kitevő fizető személyszállítás utasszáma 32, a díjmentes személyszállításé 28%-kal csökkent az előző évhez képest. Az InterCity-járatokat 7,2 millió utas vette igénybe, harmadával kevesebb 2019-hez képest.

Kevesebb mint negyedannyi utasforgalom a Liszt Ferenc Repülőtéren

A legalább részben magyar tulajdonosi körbe tartozó belföldi rezidens légitársaságok 2020. évi utasforgalma 1,5 millió fő volt, negyedannyi, mint az előző évben. Az utaskilométerben mért teljesítmény 78%-kal, 2,0 milliárdra esett vissza.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2020-ban 59 ország 224 repülőterével és 134 légitársasággal állt kapcsolatban. Az utasok száma 76%-kal, 3,9 millióra, a járatoké 61%-kal, 48,2 ezerre csökkent.

A budapesti repülőtérről a kereskedelmi járatokon szállított utasok 91%-a Európába indult, illetve onnan érkezett Budapestre. Az európai országok közül az Egyesült Királyság és Németország relációjában volt a legnagyobb az utasforgalom, együttesen a repülőtér forgalmának 31%-át adták, utasaik együttes száma azonban a 2019. évinek csak negyedét tette ki. A járatonkénti átlagos utasszám egy év alatt 132 főről 80 főre esett vissza.

A Liszt Ferenc repülőtér havonkénti utasforgalma jellegzetes szezonalitást mutat: a nyári szabadságolások ideje alatt az utazók száma nő, nyár végétől kora tavaszig csökken. A nem menetrend szerinti utasforgalom döntően turisztikai célú (charter), így az utasok száma a nyári szezonban kiugróan magas, amire 2020-ban a Covid19-járvánnyal összefüggő intézkedések hatásai is ráerősítettek. Az előző évihez viszonyítva a menetrend szerinti utasforgalom 76, a charterforgalom 85%-kal csökkent.

Jelentősen visszaesett a belvízi helyközi utasforgalom

A helyközi személyszállításon belül a vízi személyszállítás alacsony súllyal bír. 2020-ban a vízi közlekedést igénybe vevők számában a járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedések hatására jelentős (19%-os) csökkenés következett be. A csökkenés még jelentősebb volt a megtett utaskilométerben és a menetdíjbevételben (27–27%-os).

A személysérüléses közúti balesetek száma 17%-kal lett kevesebb 2020-ban

2020-ban az összes vasúti baleset (98) közül 65 járt személysérüléssel, ezek során 38-an szenvedtek súlyos sérüléseket, és 34-en haltak meg. A balesetben elhunytak közül 3 utas volt, a többi olyan személy, akit a vasúti pályán való áthaladás közben (12 fő) vagy a közúti-vasúti kereszteződésben (16 fő) ütött el a vonat.

Belvizeinken 2 személysérüléssel járó baleset történt, de egyik sem volt halálos kimenetelű. A balesetek során ketten szenvedtek különböző kimenetelű sérüléseket.

A 20 légi közlekedési balesetből 4 végződött csak anyagi kárral, 16 halállal vagy személysérüléssel. A légi balesetek következtében 18 személy sérült meg és 2 vesztette életét. A balesetek során megsérült és meghalt személyek többségében a forgalmi személyzethez tartoztak.

Lényegesen kevesebb baleset és kevesebb halott

2020-ban a hazai közutakon összesen 13 778 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 17%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A balesetekben meghalt és megsérült személyek száma is közel hasonló mértékben csökkent (18%), 22 198-ról 18 176 főre.

A 2020-ban bekövetkezett személysérüléses közúti közlekedési balesetek 3,1%-a halálos, 30%-a súlyos és 67%-a könnyű sérüléssel járó volt.

A halálos kimenetelű balesetek száma 530-ról 423-ra, a meghaltak száma 602 főről 460 főre mérséklődött. A súlyos, valamint a könnyű sérüléssel járó baleseteké egyaránt csökkent (15, illetve 18%-kal). Hasonló volt a változás a súlyos sérülést szenvedett személyek (–15%) és a könnyen megsérült személyek számában (–19%) is.

A személysérüléses közúti közlekedési balesetekben bekövetkezett jelentős csökkenés összefügg a 2019-ben megjelent és 2020-ban elterjedt, új típusú koronavírus okozta világjárvánnyal. A pandémia megfékezésére elrendelt sorozatos korlátozások során a gépjárműforgalom mellett csökkent a balesetek, valamint a balesetekben meghalt és megsérült személyek száma is.

A Magyarországon bejegyzett tízezer gépjárműre jutó balesetek száma 19%-kal visszaesett 2019-hez képest, a közúti gépjárművek számának 2,8%-os bővülése mellett.

A gyorsforgalmi úthálózat (autópálya és autóút együtt) a legbiztonságosabb közúti közlekedési útvonal, 13 778 balesetből mindössze 495 történt ezeken. Összességében az autópályákon 28%-kal kevesebb balesetet regisztráltak, mint egy évvel korábban. A száz kilométerre jutó balesetek száma az összes autópálya átlagában 30 volt, a legtöbb az M1-esen (51) történt. Az átmenő közúti forgalom döntő része az M0-ás autóúton zajlik, ahol a száz kilométerre eső balesetek száma 2020-ban 31%-kal kevesebb (87) volt.

A közúti közlekedési balesetek közel héttizede lakott területen belül következett be.

A kerékpárosok okozta balesetek száma stagnált, a többi csökkent

A 13 778 baleset 64%-át személygépkocsival, 12%-át kerékpárral és 8,9%-át teherszállító járművel okozták. A kerékpárosok hibájából bekövetkezett balesetek aránya az összes balesetből 2019-hez képest 1,9 százalékponttal emelkedett, míg száma szinte megegyezett a 2019-es adattal (1607 helyett 1600 baleset). A gyalogosok hibájából 601 baleset történt, ez 29%-kal kevesebb a 2019-es adatnál. A motorkerékpárosok az előző évhez képest 22%-kal kevesebb, összesen 599 balesetet okoztak.

A sebesség nem megfelelő megválasztása a legfőbb baleseti ok

A balesetek 94%-a a járművezetők hibájából történt. A leggyakoribb okok között szerepel a sebesség nem megfelelő megválasztása (37%), a szabálytalan irányváltoztatás, a haladás és bekanyarodás (26%) szabályainak be nem tartása, valamint az elsőbbség meg nem adása (25%). A szabálytalan előzésből származó személysérüléses balesetek részaránya a járművezetők hibájából bekövetkező balesetek 4,1%-át érintette, ami összesen 535 balesetet jelent.

2020-ban 22%-kal csökkent azon balesetben elhunyt járművezetők száma, akik nem használták a biztonsági övet. Utóbbiak aránya továbbra is kiugróan magas (69%) a súlyosan sérült és meghalt járművezetők között.

A balesetek 9,9%-át ittas állapotban okozták

2020-ban összesen 1361 közúti balesetet okoztak ittas állapotban. Bár a számuk 2,5%-kal csökkent az előző évi adathoz képest, az összes balesetbeli részarányuk 8,4-ről 9,9%-ra emelkedett. Az ittasan okozott balesetek közül a legtöbb esetben a személygépkocsi-vezetők (58%), a kerékpárosok (21%) és a segédmotorkerékpár-vezetők (8,7%) voltak a felelősek. A személygépkocsi-vezetők szinte ugyanannyi balesetet okoztak ittasan (784), mint egy évvel korábban (786).

A 2000-es évek elején az ittasan okozott balesetek száma még meghaladta a 2600-at. A rendőrség és az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottsága a 2000-es évek elejétől kezdve komplex kampányba kezdett, aminek hatására csökkenni kezdtek az ittasan okozott balesetek. A leglátványosabb visszaesés 2017 elején történt, köszönhetően az akkor alkalmazott fokozott rendőri ellenőrzéseknek, elrettentő reklámoknak.

Területi összehasonlítás

A magyarországi közúthálózatban 2020-ban történt területi változások nagyobbrészt a gyorsforgalmi úthálózaton végrehajtott útépítéseknek köszönhetőek:

• Heves megyében átadták az M25-ös autóút Füzesabony és Eger közötti szakaszát, ezzel újabb megyeszékhely kapcsolódott be a gyorsforgalmi úthálózatba.

• Felgyorsult az M4-es gyorsforgalmi út építése: az M0-s autóúttól Cegléden keresztül Abonyig vezető, illetve a Berettyóújfalu–Nagykereki országhatár közötti szakaszt az év folyamán, több lépésben adták át.

• Békés megyében a Békéscsaba gyorsforgalmi bekötését biztosító M44-es autóút újabb szakaszát adták át Kondoros és a megyeszékhely között.

• Győr-Moson-Sopron megyében az M85-ös autóút Csorna és Sopron közötti szakaszát vehették használatba az autósok, ezzel újabb megyei jogú város csatlakozott a magyar gyorsforgalmi úthálózathoz.

A legsűrűbb országos úthálózattal rendelkező megyék Nyugat-Dunántúlon, a legritkábbak az alföldi régiókban találhatók.

Településeink átlagában a legközelebbi gyorsforgalmi csomópont közúti elérhetőségi ideje mintegy fél óra, viszont 258 helység esetében, amelyek 580 ezer embernek adnak otthont, ehhez legalább egy óra szükséges. Ezen települések legnagyobb része Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, ahol a megyék közül a legtöbb község található, de kedvezőtlen helyzetben van több Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyei település is. 2019-ben a települések 28%-ában üzemelt vasútállomás, ezekben a helységekben 7,4 millió ember élt. A vasúti összeköttetéssel nem rendelkező településekről átlagosan 11 perc alatt érhető el egy másik helység vasútállomása.

33. ábra

A legközelebbi vasútállomás közúti elérhetőségi ideje a leggyorsabb úton, 2019

Adatok forrása: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR).

Letöltés képként

34. ábra

A legközelebbi gyorsforgalmi csomópont közúti elérhetőségi ideje a leggyorsabb úton, 2019

Adatok forrása: Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR).

Letöltés képként

Jász-Nagykun-Szolnok megyében nőtt a legnagyobb mértékben a személygépkocsik száma

A személygépkocsik állománya mindegyik megyében nőtt 2020-ban, a legnagyobb mértékben Jász-Nagykun-Szolnok (4,3%), Hajdú-Bihar (4,0%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (3,7%) megyében, a legkisebb mértékben Budapesten (0,9%), illetve Veszprém (2,0), Komárom-Esztergom (2,4) és Tolna (2,7%) megyében. Az ezer lakosra jutó autók száma Vas, Pest és Zala megyében volt a legmagasabb, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legalacsonyabb. Az állomány egyharmadát Közép-Magyarországon regisztrálták. A személygépkocsi-állomány Magyarországon jelentősen elöregedett, 72%-a elmúlt 11 éves. 2020 végén az autók átlagos kora Budapesten volt a legkisebb (12,4 év) és Bács-Kiskun megyében a legnagyobb (16,3 év).

Észak-Magyarországon működött a legtöbb postai szolgáltatóhely

A postai szolgáltatóhelyek száma az előző évhez képest 0,9%-kal csökkent, így 2020 végén 2650 darab működött Magyarországon. Számuk Budapest és Pest régióban nem változott, a többi régióban kismértékben csökkent.

Magyarországon átlagosan 3672 lakos jutott egy postai szolgáltatóhelyre. Az ellátottsági adatok továbbra is Észak-Magyarországon voltak a legkedvezőbbek, ahol egy szolgáltatóhely átlagosan 2361 főt látott el. Budapesten volt ugyanakkor a legmagasabb az egy szolgáltatóhelyre jutó lakosok száma, ami a főváros magasabb népsűrűségével magyarázható (2020-ban 10 774 fő jutott egy szolgáltatóhelyre).

2020-ban a hazánkban felvett 1305 ezer postacsomag közül a legnagyobb arányban (24%) Budapest, a legkisebb arányban (8,9%) Dél-Dunántúl részesedett. A lakosság számát is figyelembe véve, a legtöbb csomagot Budapesten (18,4 db postacsomag jutott száz lakosra), a legkevesebbet az Észak-Alföldi régióban adták fel (9,2 db postacsomag jutott száz lakosra).

Budapest súlya csökkent a helyi személyszállításban

2020-ban az országosan mért 1,4 milliárd utazásból 1,0 milliárd (72%) fővárosi volt, aránya 2 százalékponttal csökkent. Erős koncentráció jellemezte az autóbusz-forgalmat is: Budapest adta az összes utasforgalom közel hattizedét, 423 millió utast, amelyet Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye követett 6,4, illetve 6,0%-os részaránnyal. 2020-ban a legkevesebb utazást ismét Nógrád és Tolna megyében (4,2, illetve 2,5 millió) regisztrálták.

2020-ban harmadával (34%-kal) kevesebben szálltak villamosra, mint egy évvel korábban. Ezen belül a fővárosban 35, Debrecenben 32, Szegeden 23, Miskolcon pedig 21%-kal kevesebb utazást regisztráltak. A villamossal utazók 87%-a (271 millió utas) Budapesten vette igénybe ezt a közlekedési eszközt. A vidéki nagyvárosok közül a miskolci villamosközlekedés volt a legjelentősebb.

Budapesten a közösségi közlekedési eszközökön utazók napi átlagos száma 2,8 millió, az általuk megtett napi össztávolság 10 millió kilométer volt, ami az előző évi forgalom kétharmadának felel meg.

Ötödére esett vissza a debreceni repülőtér légiutas-forgalma

Magyarország két legnagyobb forgalmú regionális repülőtere a sármelléki Hévíz–Balaton Airport (korábban Fly Balaton Airport) és az Airport Debrecen, ahol nemzetközi utasforgalmat is bonyolítanak. 2020-ban a debreceni repülőtér utasforgalma ötödére, 123 ezer főre, járatainak száma 60%-kal, 2 ezerre csökkent. A sármelléki légikikötő utasainak száma 2020-ban 81%-kal, 1,8 ezer főre, a járatok száma (1,3 ezer) 45%-kal csökkent 2019-hez képest.

A balesetek és a sérültek száma mindegyik megyében csökkent

2020-ban mindegyik megyében kevesebb lett a balesetek száma. A legnagyobb mértékű, 30%-os csökkenés Komárom-Esztergom megyében volt. A legkevesebb baleset a megyék közül Nógrádban (272), a legtöbb Pest megyében (1512) következett be. Továbbra is a sűrű forgalmat bonyolító Budapesten történt a legtöbb baleset (2955), az összes baleset 21%-a.

A balesetekben meghaltak száma országosan 24%-kal csökkent. A legnagyobb csökkenés Győr-Moson-Sopron megyében (–62%), a legnagyobb növekedés (57%) Nógrád megyében volt megfigyelhető, ahol 7-ről 11 főre emelkedett a meghaltak száma. A legtöbben (73) Pest megyében vesztették életüket.

[1]:↑ Foglalkoztatott: aki az adott héten legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) távol volt.

[2]:↑ Alkalmazott: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munkamegállapodása alapján havi átlagban, munkadíj ellenében legalább 60 munkaóra teljesítésére kötelezett, függetlenül attól, hogy foglalkoztatása a munkáltatónál főállásban vagy ún. további munkaviszonyban történik.

[3]:↑ A 3,5 tonna és afeletti teherbírású tehergépjárművek összesített és teljeskörűsített adatai alapján.

[4]:↑ A szállító tulajdonában lévő jármű nemzetisége nem feltétlenül egyezik meg a szállító vállalkozás nemzetiségével. Az Európai Unió előírásának megfelelően a hajók teljesítményét aszerint kell nyilvántartani, hogy a járművet melyik országban vették lajstromba.

[5]:↑ A belvízi kikötői statisztika adatai az Innovációs és Technológiai Minisztérium OSAP 1857-es számú Kikötői áru- és hajóforgalom című adatgyűjtéséből származnak, és nem teljes mértékben egyeznek meg a kiadvány belvízi áruszállítási adataival, mivel utóbbiak a magyar belvizeken szállított áruk mennyiségét tartalmazzák, beleértve a tranzitforgalmat is, míg az előbbiek a magyarországi kikötőkben ki-, illetve berakodott áruk adatait mutatják. (A kikötői statisztikában például a belföldi forgalomban számba vett áru mennyisége kétszeresen jelenik meg, miután egy berakodási és egy kirakodási kikötő forgalmában is szerepel.)

[6]:↑ A 49 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások adatai alapján.

További adatok, információk

Összefoglaló táblák (STADAT)

Módszertan

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu