Összefoglalás

A globális külkereskedelem intenzitása – az elmúlt évtizedek emelkedő trendjét követően – 2018-ban érte el csúcsát, azóta a globális ipari termelés stagnál, míg a világkereskedelemben csökkenő trend alakult ki. A gazdasági teljesítmény alakulását az elmúlt időszakban elsősorban a Covid19-járvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések határozták meg. A világkereskedelem gyors fellendülésének kilátásai a tavalyi év végén javulni kezdtek, mivel az árukereskedelem a vártnál gyorsabban bővült a II. félévben. A világkereskedelem volumene 2020 II. negyedévében éves összehasonlításban 15%-kal esett vissza, miközben a világ országai lezárásokat és utazási korlátozásokat szabtak a járvány terjedésének fékezése érdekében. Ezek a fertőzés arányának csökkenése nyomán az év második felében enyhültek, lehetővé téve, hogy az áruszállítás a IV. negyedévre a 2019-es szint közelébe emelkedjen.

A 2019 végén elindult Covid19-járványnak az árukereskedelemre gyakorolt hatása régiónként eltérő volt. A legtöbb régió esetében mindkét irányban nagymértékben visszaesett a termék-külkereskedelmi forgalom. Ez alól az egyetlen kivétel Ázsia volt, ahol az export volumene 0,3%-kal nőtt, az importé 1,3%-kal csökkent. Az import legnagyobb mértékű visszaesése leginkább a kevésbé fejlett régiókban volt megfigyelhető: Afrikában 8,8, Dél-Amerikában 9,3%. Az észak-amerikai import mérséklődése az előbbi régiókhoz képest viszonylag kisebb, 6,1%-os volt. A dinamikát tekintve 2017-ben csak Afrika maradt alul a többi régióhoz képest.

A termékek világkereskedelmében az elmúlt években egyértelműen az ázsiai országok térnyerése volt jellemző, aminek következtében Ázsia jelentős mértékben növelte termékpiaci részesedését. Mindez Európa és Észak-Amerika piacvesztésével járt együtt.

A globális szolgáltatás-külkereskedelem 22%-kal mérséklődött a tavalyi év során, a külkereskedelmi forgalom szintjében a legnagyobb mértékű visszaesést Dél-Amerika és Afrika szenvedte el. 2017 óta valamennyi régió közül egyedül Észak-Amerika és Európa tartozik azon régiók közé, amelyek pozitív többlettel zártak, szemben Dél-Amerikával, valamint Afrikával és Ázsiával, ahol viszont jelentős passzívum keletkezett. Mindez a szolgáltatások piacának struktúráját is jól mutatja, vagyis a szolgáltatások világkereskedelmében a kínálati oldalt továbbra is a legfejlettebb régiók adják.

A szolgáltatások világpiacát az elmúlt évtizedekben Európa, és Észak-Amerika uralta és ez 2020 során sem változott. A tavalyi évben a globális szolgáltatásexport több mint 50%-a az európai kontinensről érkezett. A második legnagyobb szolgáltatáspiaci szereplő Ázsia volt, közel 30%-os részaránnyal.

2020-ban a legfontosabb szereplők közül kiemelendők az Európai Unió tagállamai, amelyek a világ többi országával folytatott termék-külkereskedelmükben az exportoldalon 1932 milliárd, az importoldalon 1715 milliárd euró értékű forgalmat bonyolítottak le, és 218 milliárd euró többlettel zártak. Az Európai Unió szolgáltatás-külkereskedelmi exportja és importja is 18%-kal csökkent 2019-hez viszonyítva. A megelőző négy évet vizsgálva az EU szolgáltatásexportja 6–9%-os növekedést mutatott a Covid19-járvány kitöréséig, szolgáltatás-külkereskedelmi többlete 2020-ban 60 milliárd euró volt.

2020-ban a 10 legjelentősebb partnerünk döntő többsége EU-tagállam volt. Ez alól kivételt képez az Egyesült Királyság az exportoldalon, valamint Kína és a Koreai Köztársaság az importoldalon. A 2020-ban világméretűvé vált Covid19-járvány miatt a teljes export euróban kifejezett értéke 3,8%-kal mérséklődött az előző évhez képest. Az exportpartnereink közül kiemelkedik Németország, amely nemcsak 2020-ban, hanem az azt megelőző évben is – mind a termékek, mind a szolgáltatások külkereskedelmét tekintve – a legfontosabb partnerünknek számított. A szolgáltatás-külkereskedelem tekintetében is uniós tagállamok voltak a legjelentősebb partnereink, de kiemelt partnernek számít az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is.

A globális külkereskedelem alakulása

2020-ban a globális folyamatokat a világjárvány határozta meg. A világgazdaság teljesítménye 3,3%-kal elmaradt az előző évitől, ezzel tíz éven át tartó konjunktúra ért véget. A növekedés üteme már a pandémia előtt lelassult, a 2019. évi 2,8%-os bővülés a legkisebb volt a 2009-es recesszió óta. Ebben természetesen nemzetközi tényezők – elsősorban az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek – is szerepet játszottak. Az Egyesült Államokban a növekedéstámogató kormányzati intézkedések hatása 2019-re már mérséklődött, Kínában 2010 óta lassul a bővülés, miután a korábbi extenzív növekedési pálya hajtóerői mára jórészt kimerültek, az Európai Unióban pedig a járműgyártás – elsősorban a német autóipar – nehézségei és a Brexit körüli bizonytalanságok is visszafogták a gazdasági teljesítményt. A 2020. évi visszaesés nagyobb volt, mint 2009-ben a pénzügyi és gazdasági válság idején, amikor a recesszió alapvetően Amerika és Európa országait sújtotta. Ezúttal viszont a világgazdaság mindegyik nagy szereplőjét közvetlen és jelentős gazdasági károk érték.

A globális külkereskedelem intenzitása az elmúlt évtizedek emelkedő trendjét követően 2018-ban érte el csúcsát, azóta a globális ipari termelés stagnál, miközben a világkereskedelemben csökkenő trend alakult ki. A gazdasági teljesítmény alakulását az elmúlt időszakban elsősorban a járvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések határozták meg. A pandémia újabb hullámai az ipari termelést jellemzően kevésbé vetették vissza, a szolgáltató szektor viszont továbbra is jelentősen ki van téve a járványügyi korlátozásoknak. A világkereskedelem és a világ ipari termelése már meghaladta a 2020. januári szintet, a március–áprilisi mélypontot követően 2020 végéig folyamatosan emelkedett mindkét indikátor.

A világkereskedelem gyors fellendülésének kilátásai a tavalyi év végén javulni kezdtek, mivel az árukereskedelem a vártnál gyorsabban bővült a tavalyi év második felében. A Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization, WTO) elemzése szerint a világkereskedelem volumene 2020-ban 5,3%-kal esett vissza, ez a csökkenés kisebb a korábbi, 2020 októberében bejelentett 9,2%-os előrejelzésnél. Az év vége felé a vártnál jobb teljesítményt tapasztalhattunk a világgazdaságban, ami döntően a Covid19-vakcinák novemberi bejelentésével függött össze. A javuláshoz nagymértékben hozzájárult az üzleti és a fogyasztói bizalom élénkülése is.

A világkereskedelem volumene 2020 II. negyedévében éves összevetésben 15%-kal esett vissza, miközben a világ országai lezárásokat és utazási korlátozásokat szabtak a járvány terjedésének fékezése érdekében. A fertőzések számának csökkenése miatt az év második felében enyhítettek a szabályozásokon, ami lehetővé tette, hogy az áruszállítás a IV. negyedévre a 2019-es szint közelébe emelkedjen.

A kereskedelem fellendülését és a kibocsátás növekedését 2020 második felében jelentős mértékben támogatták a különböző kormányzati beavatkozások, közülük kiemelendő az Egyesült Államokban bevezetett fiskális ösztönző intézkedések. Ezek egyrészt növelték a háztartások jövedelmét, másrészt támogatták az összes termékre fordított kiadásokat. Ezenkívül sok vállalkozás és háztartás alkalmazkodott a változó körülményekhez: a korlátozások ellenére a gazdasági tevékenységük fenntartása érdekében különböző innovatív módszereket dolgoztak ki. A világjárvány hatékony kezelése korlátozta a gazdasági visszaesés mértékét, lehetővé téve a külkereskedelem folytatását. Ezek a fellépések elősegítették a globális kereslet növekedését, és megakadályozták a kereskedelem még nagyobb csökkenését.

A Covid19-járvány következtében az áruk és szolgáltatások kereskedelmében 2020-ban jelentős visszaesést tapasztaltunk. A világkereskedelemben a termékek nagyobb mértékben részesedtek a teljes forgalomból, mint a szolgáltatások. Amíg 2009-ben 18%-os csökkenés volt a termékek forgalmában az előző évhez képest, addig 2020-ban a járvány berobbanása következtében a szolgáltatások forgalma több mint 21%-kal visszaesett a 2019. évihez viszonyítva, szemben a termékekével, ahol a mérséklődés csupán 9,2%-os volt.

A globális kereskedelem főbb termékei közül a ruházati termékek, valamint a telekommunikációs eszközök forgalmában növekedés tapasztalható. A járvány berobbanása nyomán 2020-ban a járművek euróban számított forgalmában 17%-os visszaesés történt, ami a többi termékhez képest a legnagyobb mértékű volt.

2020-ban a nominális – USA-dollárban kifejezett – kereskedelem még erőteljesebben esett vissza, mint a volumenben számított kereskedelem. Az árak alakulását befolyásolták a járvány következtében megváltozott gazdasági folyamatok, amelyek hatása a pénz- és árupiacokon (többek között a devizapiacon, illetve a nyers- és alapanyagok világpiaci árában) is érezhető volt. Az év első felében jelentős mértékben (38%-kal) olcsóbb lett az üzemanyag, a globális keresletcsökkenés és elsősorban a nemzetközi utazások drasztikus visszaesése miatt. Mindemellett más árucikkek árai is mérséklődtek, például az élelmiszeripari termékeké (–4,5%) vagy a mezőgazdasági nyersanyagoké (–7,6%). 2020 áprilisa után azonban folyamatosan emelkedtek az üzemanyagárak, mivel a gazdasági növekedés felgyorsult, és az utazási korlátozások is enyhültek. A járvány egymást követő hullámai újabb áresést már nem okoztak, a nyersanyagárak emelkedésnek indultak. Az év második felében az üzemanyagok 44, az élelmiszerek 10, a mezőgazdasági nyersanyagok 17%-kal drágultak 2020 júniusához mérten.

2020-ban az üzemanyagárak összességében 10%-kal mérséklődtek. Az élelmiszerek 4,6, a mezőgazdasági nyersanyagok 9,0%-kal drágultak 2019-hez képest.

A világ áruexport értéke 8, a kereskedelmi szolgáltatások exportbevételei 20%-kal csökkentek az előző évihez képest. A szolgáltatáskereskedelmet különösen a nemzetközi utazási korlátozások nehezítették, mivel megakadályozták a fizikai jelenlétet vagy személyes kapcsolatot igénylő szolgáltatások nyújtását. Jelentős bizonytalanság övezi ugyanakkor a nemzetközi turizmus teljesítményét, ami 2020. augusztus közepe óta lényegében stagnál. A kereskedelmi célú repülőjáratok napi száma a 2020 elejét jellemző 110 ezerről az első hullám legkritikusabb időszaka alatt 30 ezerre csökkent. A mélypontot követően 2020 augusztusára a járatok száma fokozatosan 65–70 ezer köré emelkedett, és megközelítőleg ezen a szinten stagnált az év hátralévő részében.

A főbb régiók külkereskedelme

Termékpiaci forgalom

A 2020-ban világméretűvé vált Covid19-járvány árukereskedelemre gyakorolt hatása régiónként eltérő volt. A legtöbb régió esetében mindkét irányban nagymértékben visszaesett a termék-külkereskedelmi forgalom. Ez alól az egyetlen kivétel Ázsia volt, ahol az export volumene 0,3%-kal nőtt, az importé 1,3%-kal csökkent.

A legnagyobb mértékű importcsökkenés leginkább a kevésbé fejlett régiókban volt megfigyelhető: Afrikában 8,8, Dél-Amerikában 9,3%. Az észak-amerikai import mérséklődése az előbbi régiókhoz képest kisebb, 6,1%-os volt.

A 2018-as év volt az egyetlen olyan év, amikor az öt régió közül egyiknél sem volt tapasztalható visszaesés a behozatal volumenében. A 2019. év már hektikusnak mondható, majd 2020-ban a legszembetűnőbb mérséklődés Dél-Amerikánál (–9,3%), valamint Afrikánál (–8,8%) figyelhető meg.

A világkereskedelem exportvolumene – az importéhoz hasonlóan – szintén eltér a főbb régiók között (lásd 6. ábra). 2017 és 2018 talán a két legkiegyensúlyozottabb évnek mondható, mivel mind a világkereskedelem egészét tekintve, mind a kiemelt régiók esetében a kivitel volumene kedvezően alakult. 2019 már változatos képet mutat: Afrikánál, Dél-Amerikánál, valamint a Független Államok Közösségénél volt tapasztalható kismértékű csökkenés, számos régió növekedési üteme pedig jelentősen lefékeződött. 2020 főképp az év elején berobbanó járvány miatt kiemelendő, ez jelentősen befolyásolta a világkereskedelem teljesítményét. A kiemelt régiók vonatkozásában szinte valamennyinél jelentős visszaesés volt az exportban, nemcsak 2019-hez, hanem az elmúlt 4 évhez viszonyítva is. Nagyobb mérséklődés főképp Észak-Amerikánál (8,5%), Afrikánál (8,1%), valamint Európánál (8,0%) figyelhető meg. Ázsia a régiók közül az egyetlen, ahol mindegyik évben pozitív változás következett be a kivitel volumenében: 2017-ben 6,7%-kal bővült, magasan a világkereskedelmi átlag felett.

2020 II. negyedévében az export volumene Észak-Amerikában 26, Európában 20%-kal csökkent az előző év azonos negyedévéhez képest. A IV. negyedévre ezek a régiók mérsékelték veszteségeik nagy részét, így csupán 3,0 és 2,4%-os visszaeséssel zárták az év utolsó negyedévét. A közel-keleti export a II. negyedévben rohamosan csökkent, részben az olajfogyasztás világszintű mérséklődése, részben a nemzetközi és a belföldi utazások korlátozásai miatt.

A gyorsabban és lassabban növekvő régiók között továbbra is nagy eltérések tapasztalhatók a termék-külkereskedelem szempontjából. Az importoldalon Afrika, Dél-Amerika továbbra is stagnált, míg más régiók előretörtek. Az ázsiai export 2020-ban 7,7%-kal nőtt az előző évhez képest. A gyors fellendülés azzal magyarázható, hogy a Covid19 egyes ázsiai gazdaságokra viszonylag csekély hatást gyakorolt. A régió a világjárvány során fogyasztási cikkekkel és orvosi eszközökkel látta el a világot, ezzel is emelve a regionális export összértékét.

2017 óta jól látszik, hogy valamennyi régió közül mindössze Ázsia és Európa zárt többlettel, szemben Észak-Amerikával, valamint Afrikával, ahol viszont jelentős passzívum keletkezett.

A termékpiaci részesedések alakulása

A termékek világkereskedelmében az elmúlt években egyértelműen az ázsiai országok térnyerése volt az alapvető trend, aminek következtében Ázsia jelentős mértékben növelte termékpiaci részesedését. Mindez Európa és Észak-Amerika piacvesztésével járt együtt. Ázsia súlya a termékek világkereskedelmében 2010-ben érte utol Európáét, a tendencia ezt követően folytatódott. Afrika és Dél-Amerika továbbra is visszafogott mértékben részesül a termékpiacok külkereskedelmi forgalmából.

2020-ban a globális termékexport közel 44%-a Ázsiából származott, 38%-a pedig Európából. Észak-Amerika 10%-os részaránnyal rendelkezett.

Az árufőcsoportokban az egyes régiók piaci részesedését nézve látható, hogy általános az ázsiai és az európai dominancia. Az ázsiai térség a gépek és szállítóeszközök piacán, míg Európa az energiahordozók és az élelmiszerek piacán rendelkezik 50% körüli részesedéssel.

Szolgáltatáspiaci forgalom

A szolgáltatás-külkereskedelem a tavalyi év során jelentős mértékben visszaesett. Ezt megelőzően határozott csökkenés a 2008-as gazdasági válságot követően következett be, a szállítási szektor akkor 17%-kal gyengült az előző évhez képest. A 2020-ban világméretűvé vált Covid19-járvány mindegyik régió forgalmát erősen visszavetette a korábbi időszakokhoz képest. A szektorszintű adatokból jól látható, hogy a járvány hatása a legnagyobb mértékben a turizmust és a szállítási szolgáltatásokat sújtotta. Globális szinten az üzleti szolgáltatások estek vissza a legkisebb mértékben, a szállítási szolgáltatások 22, a turizmus 63%-os zuhanást szenvedett el.

A globális szolgáltatáskereskedelem 22%-kal mérséklődött a tavalyi év során, a külkereskedelmi forgalom szintjében a legnagyobb mértékű visszaesést Dél-Amerika és Afrika szenvedte el.

A megelőző éveket vizsgálva a fő régiók szolgáltatásexportja jellemzően növekedést mutatott (évi 5–10% között), egészen 2020-ig. 2020-ban Európa exportja 18, Észak-Amerikáé 21%-kal csökkent 2019-hez képest, de ennél is nagyobb visszaesés sújtotta Ázsiát (24%), Afrikát (36%), illetve Dél-Amerikát (44%).

Az importoldalon hasonlóan nagy mérséklődést láthattunk, Európa 20, Észak-Amerika és Ázsia 24, Afrika 30, Dél-Amerika 33%-os csökkenést szenvedett el.

2017 óta a régiók közül Észak-Amerika és Európa tartozik azon régiók közé, amelyek rendre többlettel zártak, szemben Dél-Amerikával, valamint Afrikával és Ázsiával, ahol viszont jelentős passzívum keletkezett. Mindez a szolgáltatások piacának struktúráját is jól mutatja, azt, hogy a szolgáltatások világkereskedelmének kínálati oldalát továbbra is a legfejlettebb régiók adják.

A szolgáltatáspiaci részesedések alakulása

A szolgáltatások világpiacát az elmúlt évtizedekben Európa, Ázsia és Észak-Amerika uralta, és ez 2020 során sem változott. A tavalyi évben a globális szolgáltatásexport több mint 50%-a az európai kontinensről érkezett. A második legnagyobb szolgáltatáspiaci szereplő Ázsia volt, közel 30%-os részaránnyal, a harmadik helyet pedig Észak-Amerika foglalta el, közel 16%-os részesedéssel. Dél-Amerika és Afrika visszafogott részesedése az elmúlt években pedig tovább csökkent.

A fontosabb kereskedelmi szereplők teljesítménye 2017 és 2020 között

Termékpiaci forgalom

2020-ban a legfontosabb szereplők közül kiemelendők az Európai Unió tagállamai, amelyek a világ többi országával folytatott termék-külkereskedelmükben az exportoldalon 1932 milliárd, az importoldalon 1715 milliárd euró értékű forgalmat bonyolítottak le, és 218 milliárd eurós többlettel zártak.

A partnerek közül az unió tagállamai után Kína és Oroszország értek el hasonló dinamikájú forgalmat a tavalyi évben, ám egyenleg tekintetében előbbi a legmagasabb, 469 milliárd eurós, utóbbi 92 milliárd eurós aktívumot realizált 2020-ban. A termék-külkereskedelmi mérleg szempontjából az Amerikai Egyesült Államoknál, valamint az Egyesült Királyságnál figyelhető meg passzívum, nemcsak 2020, hanem az elmúlt 4 év távlatában is. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Királyság 2019-ig az EU tagja volt, majd a Brexitet követően, 2020-ban már EU-n kívüli országként szerepel a többi partner között.Az ábrán az európai országok közül kiemeltük az Egyesült Királyságot és a visegrádi országokat is, így azok egyenlege az ábrán szereplő adatokban az Európai Unió részeként is megjelenik.^[1]

Az eddigieken kívül a visegrádi országok (V4) külkereskedelmi teljesítménye is említést igényel, habár volumenét tekintve jóval kisebb arányban. 2020-ban a V4-ek külkereskedelmi mérlege 25,2 milliárd eurót tett ki. Ezen belül Lengyelország –0,4, Szlovákia közel 1, Magyarország 5,9 és Csehország 18,9 milliárd eurós egyenleget ért el.

A termékpiaci részesedések alakulása

A termékek globális piacán az elmúlt években egyértelműen az ázsiai országok és azon belül is Kína térnyerése volt az alapvető trend. Kína az elmúlt két évtized során megháromszorozta piaci részesedését: a 2000-ben mért 3,9%-os globális részesedés 2020-ra 14%-ra emelkedett, miközben az EU részesedése 32%-ról 27%-ra, az Amerikai Egyesült Államoké pedig 12%-ról 8,0%-ra csökkent. A visegrádi négyek országainak exportteljesítményét az elmúlt években egyértelműen a járműipar, valamint az elektronikai ipar felfutása határozta meg. A piaci részesedés pozitív trendje részben ennek köszönhető. A világpiacon a térség 2020-ban 3,8%-os részaránnyal rendelkezett.

Szolgáltatáspiaci forgalom

A legnagyobb világkereskedelmi szereplőket vizsgálva a 2017–2019 közötti időszakra a főbb régióknál is említett növekedés volt jellemző, amit szintén a 2020-as járványhelyzet tört meg. Az Egyesült Államok szolgáltatásexportja 21, importja 24%-kal esett vissza 2019-hez képest. Kína esetében az importoldal hasonló, 25%-os csökkenést mutat, exportoldala azonban mindössze 2,8%-osat. A további szereplők forgalmának változása az export-import oldalon az alábbiak szerint alakult: Oroszország –26%/–36%, Európai Unió –18%/–18%, Egyesült Királyság –17%/–28%, V4-ek –14%/–15%.

A megelőző négy évet vizsgálva az EU szolgáltatásexportja évente 6 és 9% közötti növekedést mutatott a Covid19-járvány kitöréséig, szolgáltatás-külkereskedelmi többlete 2020-ban 60 milliárd euró volt.

A V4-ek csoportját is stabil forgalomnövekedés jellemezte a 2020-as járványhelyzetig, azt követően visszaesés volt tapasztalható mind a négy országban. A legkisebb, 6,0%-os exportcsökkenés Lengyelország esetében látható, 16 és 19% Csehországnál és Szlovákiánál, hazánkban 27%.

Szolgáltatáspiaci részesedések alakulása

A szolgáltatások globális piacát az elmúlt évtizedekben Európa és az Egyesült Államok uralta, és ez 2020 során sem változott. A tavalyi évben a globális szolgáltatásexport több mint 50%-a az Európai Unió tagállamaihoz kötődött, a régió részesedése 2019-hez képest 2 százalékpontot emelkedett. A második legnagyobb szereplő a szolgáltatások nemzetközi piacán az Egyesült Államok, 14%-os részaránnyal. Bár a visegrádi régió országaiban egyre erősebb a szolgáltatások külpiaci jelenléte, a szolgáltatások globális piacán a visegrádi országok exportja csupán 2,5%-os részarányt tesz ki.

Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnereinek teljesítménye 2019 és 2020 között

Termékforgalom

2020-ban a 10 legjelentősebb partnerünk döntő többsége EU-tagállam volt. Ez alól kivételt képez az Egyesült Királyság az exportoldalon, valamint Kína és a Koreai Köztársaság az importoldalon.

A 2019 végén elindult Covid19-járvány miatt a teljes export euróban kifejezett értéke 2020-ban 4,2%-kal mérséklődött az előző évhez képest. Az exportpartnereink közül kiemelendő Németország, amely nemcsak 2020-ban, hanem az azt megelőző évben is a legfontosabb partnerünknek számított. Az odairányuló exportunk 29 milliárd eurót tett ki, közel 1 milliárd euróval kevesebbet 2019-hez viszonyítva. A németországi rendeltetésű kivitelünk 3,4, míg a sorban utolsó helyet elfoglaló Egyesült Királyság irányában 10%-kal esett vissza 2019-hez képest.

2020-ban Magyarország termékbehozatalában is Németország áll az első helyen. A tőlük érkező import 2,1 milliárd euróval mérséklődött 2019-hez képest, és 24 milliárd eurót tett ki. Kína és a Koreai Köztársaság az egyedüli olyan partnerországok, ahonnan 2020-ban nőtt a termékbehozatalunk (1,3, illetve 0,7 milliárd euróval), míg a többi ország esetében csökkenő forgalmat bonyolítottunk le 2019-hez képest.

A forgalmi irányonként top 5 partnerországunk termék-külkereskedelmének alakulása

A hazai külkereskedelemben export- és importoldalon részben azonos országok jelentik a top 5 külkereskedelmi partnert. A továbbiakban ezek külkereskedelmének alakulását tekintjük át.

A világkereskedelemben a – főképp a járvány okozta – kedvezőtlen gazdasági helyzet nemcsak a főbb régiók, hanem azon belül a külkereskedelmi szempontból jelentős partnerországok forgalmát is nagymértékben befolyásolta. Annak ellenére, hogy 2020-ban mindkét forgalmi irányban mind az 5 ország teljesítményét alapul véve visszaesés tapasztalható, közel 40 milliárd euróval magasabb aktívumot értek el a 2019-es évhez képest.

2020-ban az egyik legjelentősebb többlettel, közel 469 milliárd euróval Kína büszkélkedhet, ami 85 milliárd euróval magasabb az előző évinél. A második helyen Németország áll, 181 milliárd eurós aktívummal, ez 43 milliárddal kevesebb, mint 2019-ben volt.

2020-ban export partnerországaink világkereskedelemben elért összteljesítményében mind export-, mind importoldalon nagyobb értékű csökkenés jelentkezett, mint az importpartnerországoknál. Ezek termék-külkereskedelmi forgalma kivitelben 189 milliárd, behozatalban 157 milliárd euróval visszaesett. A 2020-as évet 225 milliárd eurós aktívummal zárták, ami 32 milliárddal elmaradt az előző évihez képest.

A legfőbb partnerek egyenlegét tekintve Kína és Németország magasan kiemelkedik valamennyi ország közül. Olaszország nemcsak a termék-külkereskedelmi mérlegében ért el növekedést 2019-hez, hanem a többi partnerhez viszonyítva Kína mellett az egyik legmagasabb mértékben, több mint 8 milliárd euróval növelte többletét.

Németország többlete 2020-ban 181 milliárd euró volt, termékexportja 9,1, -importja 7,0%-os csökkenést mutatott a 2019-es évhez képest. A két legnagyobb részarányt képviselő árufőcsoport mindkét oldalon a gépek és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek voltak. Exportban ez a két csoport együtt lefedi a forgalom közel 90%-át, importban a 82%-áért felelős. 2020-ban a gépek és szállítóeszközök kivitele 13, a feldolgozott termékek exportja 4,9%-kal csökkent 2019-hez képest.

Kína aktívuma 2020-ban 469 milliárd euró volt, termékexportja a pandémia ellenére is 1,7%-kal növekedni tudott, termékimportja pedig csupán 2,5%-kal csökkent a 2019-es évhez képest. A két legnagyobb részarányt képviselő árufőcsoport mindkét oldalon a gépek és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek voltak. A többi vizsgált országtól eltérően a kínai külkereskedelmi forgalomban az élelmiszerek viszonylag alacsony részarányt képviselnek az importban (5,1%) és az exportban (2,5%) egyaránt. 2020-ban a gépek és szállítóeszközök kivitele 3,2, a feldolgozott termékek exportja 2,2%-kal bővült 2019-hez képest.

Ausztria termékforgalmi hiánya 2020-ban 2 milliárd euró volt, termékexportja 7,3, -importja 8,6%-os csökkenést mutatott a 2019-es évhez képest. A két legnagyobb részarányt képviselő árufőcsoport mindkét oldalon a gépek és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek voltak. Exportban ez a két csoport együtt lefedi a forgalom közel 87%-át, importban a 83%-áért felelős. 2020-ban a gépek és szállítóeszközök kivitele 12, míg a feldolgozott termékek exportja 5,0%-kal csökkent 2019-hez képest.

Lengyelország termékforgalmi hiánya 2020-ban 431 millió euró volt, ami jelentős romlást jelent a 2019-es 4,7 milliárd eurós többlethez képest. Termékexportja 1,0%-os csökkenést, -importja 1,3%-os növekedést mutatott a 2019-es évhez képest. A két legnagyobb részarányt képviselő árufőcsoport mindkét oldalon a gépek és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek voltak. Exportban ez a két csoport együtt lefedi a forgalom közel 82%-át, importban a 83%-áért felelős. 2020-ban a gépek és szállítóeszközök kivitele 0,3%-kal nőtt, míg a feldolgozott termékek exportja 3,6%-kal csökkent 2019-hez képest.

Csehország termékforgalmi aktívuma 2020-ban 19 milliárd euró volt, enyhe emelkedést mutat a 2019-es 18 milliárd eurós többlethez képest. Termékexportja 5,4, -importja 6,6%-os csökkenést mutatott a 2019-es évhez képest. A két legnagyobb részarányt képviselő termékcsoport mindkét oldalon a gépek és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek voltak. Exportban az a két csoport együtt lefedi a forgalom közel 92%-át, importban a 89%-áért felelős. 2020-ban a gépek és szállítóeszközök kivitele 5,8, míg a feldolgozott termékek exportja 4,6%-kal csökkent 2019-hez képest.

Szlovákia aktívuma 2020-ban 775 millió euró volt, javulást mutat a 2019-es 892 millió eurós hiányhoz képest. Termékexportja 9,8, -importja 7,8%-os csökkenést mutatott a 2019-eshez képest. A két legnagyobb részarányt képviselő árufőcsoport mindkét oldalon a gépek és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek voltak. Exportban ez a két csoport együtt lefedi a forgalom közel 92%-át, importban a 85%-áért felelős. 2020-ban a gépek és szállítóeszközök kivitele 3,5, a feldolgozott termékek exportja 11%-kal csökkent 2019-hez képest.

Olaszország aktívuma 2020-ban 64 milliárd euró volt, érdemi javulást mutat a 2019-es 56 milliárd eurós többlethez képest. Termékexportja 9,5, -importja 13%-kal csökkent a 2019-eshez képest. A két legnagyobb részarányt képviselő árufőcsoport mindkét oldalon a gépek és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek voltak. Exportban ez a két csoport együtt lefedi a forgalom közel 87%-át, importban a 77%-áért felelős. 2020-ban a gépek és szállítóeszközök kivitele 11, míg a feldolgozott termékek exportja 9,0%-kal csökkent 2019-hez képest.

Románia áruforgalmi hiánya 2020-ban 18 milliárd euró volt, ami romlást jelent a 2019-es 17 milliárd eurós deficithez képest. Termékexportja 9,8, -importja 6,6%-os csökkenést mutatott 2019-hez képest. A két legnagyobb részarányt képviselő árufőcsoport mindkét oldalon a gépek és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek voltak. Exportban ez a két csoport együtt lefedi a forgalom közel 84%-át, importban a 82%-áért felelős. 2020-ban a gépek és szállítóeszközök kivitele 7,2, míg a feldolgozott termékek exportja 12%-kal csökkent 2019-hez képest.

Magyarország termék-külkereskedelmének 2020. évi alakulásáról bővebb információk a Helyzetkép a külkereskedelemről, 2020 című kiadványunkban találhatóak.

Szolgáltatásforgalom

A szolgáltatások piacán az összesített export- és importforgalom alapján 2020-ban a 10 legjelentősebb partner döntő többsége EU-tagállam volt. Ez alól kivételt képez az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság.

A top 5 partnerország szolgáltatás-külkereskedelmének alakulása világviszonylatban

A magyar szolgáltatás-külkereskedelem export- és importoldalán is közel azonos országok jelentik a top 5 külkereskedelmi partnert, így az összforgalom szerinti megközelítés alapján értékeljük az 5 legfontosabb partnerországunk külkereskedelmi teljesítményét. A továbbiakban ezen országok szolgáltatás-külkereskedelmének alakulását tekintjük át.

Németország többlete 2020-ban 1631 millió euró volt. Szolgáltatásexportja 12, -importja 18%-os csökkenést mutatott a 2019-eshez képest. A két legnagyobb részarányt képviselő szolgáltatáscsoport mindkét oldalon az egyéb üzleti és a szállítási szolgáltatások.

Exportban ez a két csoport együtt lefedi a forgalom csaknem felét, importban az 51%-áért felelős. A szellemi tulajdon használatáért kapott díjak állnak a bevételi oldal harmadik helyén, míg a turizmus a hatodik helyre csúszott, a korábbi 12%-ról 7,1%-ra esett vissza a részaránya. A pénzügyi szolgáltatások és a távközlés, számítógépes és információs szolgáltatások exportja nőtt, amivel párhuzamosan a forgalmi részesedése is emelkedett.

Az Egyesült Államok szolgáltatásexportja folyó áron 618 milliárd euró értékű volt 2020-ban, 21%-kal kevesebb, mint az előző évben. A teljes szolgáltatás-külkereskedelmi forgalomból az egyéb üzleti szolgáltatások részesedése volt a legnagyobb, 26%, 5 százalékponttal magasabb, mint 2019-ben, de az ebből származó bevételek némileg csökkentek 2019-hez képest. A pénzügyi szolgáltatások 20, a szellemi tulajdon használatáért kapott díjak 16%-kal részesedtek az összes szolgáltatás exportjából. A 2019-ben 23%-os részaránnyal bíró turizmus a világjárvány hatására 64%-kal esett vissza, így már csak a bevételek 10%-át adta 2020-ban.

Az ország szolgáltatásimportja 403 milliárd eurót tett ki 2020-ban, 24%-kal múlta alul az előző évit. Az exporthoz hasonlóan az importból is az egyéb üzleti szolgáltatások részesedtek a legnagyobb mértékben (26%), ami 7 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. A második legjelentősebb szolgáltatáscsoport a szállítási szolgáltatások, 16%-os részesedéssel, ez 3,4 százalékponttal alacsonyabb, mint 2019-ben. A harmadik helyen a forgalom 12%-ával a biztosítási szolgáltatások állnak. A turizmus 15 százalékpontnyi részesedést vesztett 2019-hez képest, így 2020-ban mindössze a kiadások 7,8%-ért felelt.

Az ország aktívuma 2020-ban 215 milliárd euró volt.

Ausztria szolgáltatásexportja folyó áron 57 milliárd euró értékű volt 2020-ban, ami 17%-os visszaesést jelent az előző évhez képest. A szolgáltatásexportból az egyéb üzleti szolgáltatások részesedése volt a legnagyobb, 26%-os. A szállítási szolgáltatások 24%-os részesedéssel a második legfontosabb szolgáltatáscsoport. A 2019-ben első helyen szereplő turizmus részesedése az akkori 30%-ról 22%-ra zuhant a pandémia következményeként, importban az előző évi felére esett vissza. Az ország szolgáltatás-külkereskedelmi többlete 2020-ban 7,9 milliárd euró volt.

Az Egyesült Királyság szolgáltatásexportja 27%-kal esett vissza az előző évhez képest, így folyó áron 300 milliárd eurót tett ki. A legnagyobb részesedést az egyéb üzleti szolgáltatások képviselik a szolgáltatásokból származó bevételekből, 38%-kal. Szintén jelentős hányaddal (23%) bírnak a pénzügyi szolgáltatások. A többi szolgáltatáscsoport 10% alatti részarányokkal rendelkezik. A korábban a bevételek 13%-át adó turizmus aránya 5,5%-ra csökkent, míg az importban elért részesedése 15 százalékponttal zuhant. A szállítási szolgáltatások exportja 3 százalékpontot veszített részesedéséből 2019-hez képest, bevétele 15 milliárd euróval esett vissza.

Hollandia szolgáltatásexportja folyó áron 164 milliárd euró értékű volt 2020-ban, ami 34%-os csökkenés a 2019-es évhez képest. Egyenlege 2020-ra 15 milliárd eurós többletet mutat. A szolgáltatáscsoportok sok esetben megtartották részarányaikat a forgalomból, azok értéke esett vissza jelentősen. Az egyéb üzleti szolgáltatások rendelkezik a legnagyobb, 29%-os részesedéssel az export forgalomból, de értéke 27 milliárd euróval kevesebb, mint az előző évben. A 25%-os részesedéssel bíró szellemi tulajdon használatáért kapott díjak csoportja 20, a szállítási szolgáltatások 10 milliárd euróval kevesebb bevételt realizált.

Magyarország szolgáltatás-külkereskedelmének 2020. évi alakulásáról bővebb információk a Helyzetkép a külkereskedelemről, 2020 című kiadványunkban találhatóak.

[1]:↑ Az ábrán az európai országok közül kiemeltük az Egyesült Királyságot és a visegrádi országokat is, így azok egyenlege az ábrán szereplő adatokban az Európai Unió részeként is megjelenik.

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu