A 2019 végén, Kínában kitört Covid-19-járvány 2020 március elejére világméretűvé vált, ami a kedvező hazai gazdasági-társadalmi folyamatokat is megtörte. A járvány a termék-külkereskedelem mellett a korábbi válságokkal szemben ellenálló szolgáltatás-külkereskedelemben is számottevő visszaesést okozott. 2020 áprilisában és májusában nagymértékben visszaesett a külkereskedelmi teljesítmény, mely az árucsoportok és szolgáltatások széles körét érintették.
A járvány világméretűvé válásával a légi közlekedés szinte teljesen leállt, a turisztikai forgalom és a szolgáltató ágazatok teljesítménye példátlan mértékben esett vissza, ami a – korábbi válságokkal szemben ellenálló – szolgáltatás-külkereskedelemben is számottevő mértékű visszaesést okozott.
A világkereskedelem jelentős mértékben visszaesett
2020 I. negyedévében a globális gazdasági folyamatok középpontjában a koronavírus okozta járvánnyal kapcsolatos intézkedések álltak. A járvány kiindulópontjának számító Kínában megtört a több évtizede tartó konjunktúra, és 2020 I. negyedévében 6,8%-kal csökkent a gazdaság teljesítménye. A világgazdaság legjelentősebb szereplőjének számító Egyesült Államokban 0,3%-ra lassult a növekedés üteme. A szűkebb környezetünket jelentő Európai Unióban (EU27) 2,6 %-kal csökkent a gazdaság teljesítménye.
Forrás: CPB Netherlands Bureau for Economic Policy Analysis, World Trade Monitor.
A magyar külkereskedelem számára releváns külső keresletet elsősorban az európai országok importkereslete adja, felvevőpiacaink növekedése pedig alapjaiban határozza meg a magyar export teljesítményét. A világkereskedelem a Covid–19-járványt megelőzően a globális kereskedelmi feszültségek (USA–Kína kereskedelmi feszültségek, geopolitikai kockázatok, iparági problémák) nyomán egy negatív trendet követett. Ebben a kedvezőtlen helyzetben a járvány elterjedése és az erre adott szükségszerű üzleti és gazdaságpolitikai válaszok jelentős mértékben visszavetették a globális külkereskedelem intenzitását.
A rendelkezésre álló adatok alapján a világkereskedelem az elmúlt hónapokban trendszerű, elmélyülő visszaesést mutatott, 2019 decemberéhez képest 2020 áprilisára 16,2%-kal csökkent a globális importkereslet volumene. A fontosabb globális szereplők közül Kínában január–február során jelentős mértékben mérséklődött a termékimport. A járvány miatti korlátozások feloldása következtében a márciusi korrekció tompította a visszaesés mértékét, de a kínai termékforgalom így is összességben 8,2 %-kal csökkent 2019 végéhez képest. Az Egyesült Államok importkereslete 2019 decemberéhez viszonyítva 2020 áprilisára 14,7%-kal visszaesett, míg a magyar külkereskedelem számára legfontosabb európai piacokon 23,8%-os visszaesést figyelhettünk meg az importkeresletben.
Az európai országok exportteljesítményét tekintve az elmúlt hónapok során a termék-külkereskedelem általános visszaesését láthattuk. A járvány terjedésének hatására különböző korlátozó intézkedések léptek hatályba, és közben a keresleti feltételek is jelentős mértékben romlottak, így a járvány negatív gazdasági hatásai – a jelenleg rendelkezésre álló nemzetközi adatok alapján – a márciusi és az áprilisi külkereskedelmi adatokban érhetők tetten. Az európai országok közül a legjelentősebb mértékben a dél-európaiak termékexportja esett vissza. A márciusi, éves alapon mért 13,6%-os mérséklődést áprilisban 40,7%-os visszaesés követte.1 A visegrádi országok termékexportja is érdemi csökkenést mutatott, áprilisban 35%-kal esett vissza.
A Covid–19-járvány negatív gazdasági hatásainak eredőjeként a magyar külkereskedelmi termékforgalom szintje és egyenlege is jelentős mértékben csökkent
A magyar külkereskedelmi teljesítményt vizsgálva azt láthatjuk, hogy a járvány világméretű terjedése a hazai külkereskedelmet is rendkívüli mértékben visszavetette. A járvány világméretű terjedésének kezdetén (2020. február) még kiugró exportszintet és jelentős többletet eredményezett, azonban ezt követően a külkereskedelmi forgalom jelentős mértékben kezdett csökkeni. 2020. január–áprilisban a teljes magyar külkereskedelmi forgalom 6 milliárd euróval mérséklődött az előző év azonos időszakához mérten. A termékexport 3,4 milliárd euróval, a termékimport 2,6 milliárd euróval csökkent, a külkereskedelmi egyenleg pedig 738 millió euróval romlott az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az eddig rendelkezésre álló adatok szerint egyértelműen az április volt a külkereskedelmi teljesítmény leggyengébb hónapja 2020-ban. A májusra vonatkozó előzetes adatok alapján a külkereskedelmi forgalomban korrekciót figyelhettünk meg. Ennek ellenére a külkereskedelmi forgalom és az egyenleg éves alapon számítva tovább romlott. 2020. január–májusban a külkereskedelmi egyenleg 1,2 milliárd euróval maradt el az egy évvel korábbitól.
A külkereskedelmi forgalom szintje mellett annak növekedési üteme is fontos a járvány gazdasági hatásainak értékeléséhez. A termék-külkereskedelem euróban számolt növekedési üteme az év elején látott 2–5%-os dinamikához képest márciusra 6 % körüli mérséklődésbe váltott, majd áprilisban jelentős visszaesés következett be. A termékexport 37,2%-kal, a termékimport 29,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az export áprilisi, jelentős mértékű csökkenéséhez a hazai kivitelben fontos szerepet játszó járműipari cégek termelésének leállása is hozzájárult. 2020. január–áprilisban a termékexport és -import összesített értéke 8,4%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A májusra vonatkozó előzetes adatok alapján a külkereskedelem szintje csak áprilishoz képest mutat korrekciót, éves alapon számítva a visszaesés folytatódott. Májusban a termékexport 28,9%-kal, a termékimport 25,5%-kal mérséklődött. Összességében – a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján – 2020. január–májusban a termékexport és -import összesített értéke 12,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
A járvány negatív gazdasági hatásai a termékcsoportok széles körét érintették
- április–májusban a külkereskedelmi termékforgalom elhúzódó visszaesést mutat, amely az árucsoportok széles körét érintette. Az alábbi táblázatokban a teljes külkereskedelmi termékforgalom közel 80%-át kitevő 20 árucsoport exportjának és importjának éves változása látható.
Az éves dinamikák alapján elsősorban a gépipari termékek – azon belül is a járműipari termékek és az energiafejlesztő gépek – importja esett vissza a legnagyobb mértékben. Ezenkívül a nyersanyagok, energiahordozók és a ruházati cikkek behozatala is jelentősen csökkent. A Covid–19-járvány miatt rendkívüli mértékben megemelkedett az orvosi készülékek, maszkok, gyorstesztek iránti importkereslet. Több esetben is a rövidtávú tendenciák változását figyelhettük meg a márciusi és az áprilisi adatokban, ami abból eredhet, hogy egyes termékcsoportokban és azok világpiacán eltérő időzítéssel jelentkezett a „covidhatás”. A villamos gépek, a híradástechnikai készülékek, a színesfémek és a különféle feldolgozott termékek forgalmának esetében márciusban még erős növekedést lehetett tapasztalni, és csak áprilisban esett vissza az éves alapon mért dinamika.
A termékimport euróértékének éves változása árucsoportok szerint
(2020. január–április)
| Árucsoport megnevezése (SITC 2) | Részarány | Január | Február | Március | Április |
|---|---|---|---|---|---|
| Villamos gép, készülék | 14,3 | 5,8 | 7,5 | 6,4 | –28,6 |
| Közúti jármű | 10,2 | 6,9 | –2,5 | –11,5 | –68,6 |
| Ipari gép és berendezés | 6,0 | 4,5 | –2,0 | –7,5 | –41,7 |
| Híradás-technikai készülék | 5,5 | 13,0 | 5,5 | –1,5 | –22,1 |
| Energiafejlesztő gép | 4,5 | 8,2 | 11,1 | –12,2 | –63,5 |
| Kőolaj és kőolajtermék | 4,1 | –16,0 | –13,1 | –31,4 | –71,0 |
| Gyógyszerészeti termék | 4,0 | 26,0 | 18,6 | 51,9 | 16,3 |
| Egyéb fémtermék | 3,6 | 3,4 | 2,0 | –7,2 | –32,4 |
| Különféle feldolgozott termék | 3,2 | 0,5 | 1,5 | 0,1 | –30,6 |
| Irodagép és adatfeldolgozó berendezés | 3,1 | 5,0 | –9,4 | 5,4 | 24,4 |
| Vas és acél | 2,8 | –12,3 | –9,6 | –14,3 | –24,8 |
| Speciális szakipari gép | 2,7 | –28,7 | –12,0 | –16,9 | –5,5 |
| Színesfém | 2,1 | –11,8 | –6,8 | 6,7 | –35,8 |
| Természetes és mesterséges gáz | 2,0 | 19,2 | –43,4 | –51,3 | –54,9 |
| Szakmai-, tudományos készülék | 1,9 | 11,7 | 9,3 | 3,2 | –10,7 |
| Műanyag-alapanyag | 1,7 | –4,9 | –11,9 | 1,6 | –9,9 |
| Vegyi anyag és vegyi termék | 1,7 | 14,1 | 26,1 | 16,8 | 26,7 |
| Villamos energia | 1,5 | –20,0 | –5,6 | –21,2 | –40,8 |
| Ruházati cikk | 1,5 | –5,8 | –1,4 | –24,8 | –51,5 |
| Szerves vegyi termék | 1,4 | –5,2 | 4,2 | 10,2 | –10,1 |
| Teljes termékimport | 100,0 | 2,4 | 1,0 | –4,2 | –29,1 |
A hazai termelő ágazatok teljesítményének visszaesése, illetve a nagy súlyú járműipar termelőegységeinek időszakos leállása a termékexport teljesítményét rendkívül negatívan érintette. A májusi előzetes adatokból látható, hogy ebben a termékkörben áprilishoz képest érdemi emelkedés következett be, amely a szezonális hatásokon túl a járműipari gyártó cégek unión belüli kivitelének emelkedéséhez köthető. A gépipari és az elektronikai termékek kivitele az idei év első hónapjaiban még rendkívül erős növekedést mutatott, azonban a márciusi gyárbezárások (autógyárak termelésének járvány miatti felfüggesztése) áprilisra a termékkör exportjának számottevő visszaesését eredményezték. Ezenkívül az energiafejlesztő berendezések, illetve az energiahordozók közvetlen és közvetett kivitele is jelentős csökkenést mutatott. A Covid–19-járvány elleni védekezés és az egészségügyi rendszerek megnövekedett importigénye jelentős mértékben emelte világszerte a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek iránti keresletet, ami az árucsoport közvetett exportjának jelentős növekedését okozta. Mindemellett az irodagép és adatfeldolgozó berendezések, valamint az élelmiszeripari termékek kivitele is jelentős mértékben növekedett.
A termékexport euróértékének éves változása
(2020. január–április)
| Árucsoport megnevezése (SITC 2) | Részarány | Január | Február | Március | Április |
|---|---|---|---|---|---|
| Villamos gép, készülék | 14,3 | 5,8 | 7,5 | 6,4 | –28,6 |
| Közúti jármű | 18,1 | –0,1 | 7,9 | –22,0 | –77,9 |
| Villamos gép, készülék | 12,5 | 10,5 | 14,9 | 2,9 | –33,2 |
| Híradás-technikai készülék | 8,1 | 16,6 | 8,2 | –14,1 | –26,6 |
| Energiafejlesztő gép | 8,0 | 10,2 | –1,6 | –21,8 | –73,5 |
| Gyógyszerészeti termék | 4,9 | 12,1 | 12,6 | 19,6 | 20,8 |
| Ipari gép és berendezés | 4,5 | 0,5 | –0,2 | –9,7 | –37,9 |
| Irodagép és adatfeldolgozó berendezés | 3,3 | 2,5 | 10,2 | 16,8 | 8,7 |
| Különféle feldolgozott termék | 2,7 | –5,7 | –0,5 | –17,4 | –27,3 |
| Szakmai, tudományos készülék | 2,7 | 4,1 | 0,7 | –12,6 | –41,5 |
| Egyéb fémtermék | 2,3 | –5,2 | –2,9 | –6,4 | –30,4 |
| Gumigyártmány | 2,0 | –1,8 | –5,2 | –11,3 | –54,2 |
| Gabona és gabonakészítmény | 1,9 | 4,5 | 8,3 | 16,4 | 29,8 |
| Műanyag-alapanyag | 1,6 | –10,5 | –3,4 | –12,8 | –21,0 |
| Szerves vegyi termék | 1,6 | 1,0 | 6,9 | –9,6 | –34,3 |
| Speciális szakipari gép | 1,5 | 3,6 | –8,7 | –7,2 | –24,0 |
| Nemfémes ásványból készült termék | 1,3 | 4,9 | 10,4 | 0,5 | –39,2 |
| Kőolaj és kőolajtermék | 1,3 | 3,7 | –11,0 | –14,4 | –47,6 |
| Vas és acél | 1,3 | –15,6 | –15,9 | –14,1 | –19,4 |
| Vegyi anyag és vegyi termék | 1,3 | 18,1 | 13,1 | 13,3 | 6,3 |
| Teljes termékexport | 100,0 | 2,8 | 4,8 | –7,5 | –37,2 |
A szolgáltatások külkereskedelme is több területen visszaesett
A szolgáltatás-külkereskedelmi adatok negyedéves gyakorisággal állnak rendelkezésre, így a Covid–19-járvány hatásai még csupán az idei első negyedéves adatok alapján vizsgálhatóak. A járvány okozta gazdasági problémák merőben más jellegűek, mint amit a korábbi válságok során tapasztalhattunk. A termékekhez képest a szolgáltatások hagyományosan jobb ellenállást mutatnak a válságokkal szemben, azonban a koronavírus okozta járvány korlátozó intézkedései ezt a szektort is jelentős mértékben visszavetették. 2020 I. negyedévében a szolgáltatásexport euróértéke 6,9%-kal, az import 3,9%-kal csökkent (a jelentős árfolyamgyengülés miatt az exportérték forintban számolva 0,7%-kal csökkent, de az importérték 2,4%-kal emelkedett). A többlet 253 millió euróval lett kisebb az előző év azonos időszakinál.
Az egyes szolgáltatástípusok közül kiemelhető az építési-szerelési szolgáltatások jelentős mértékű csökkenése: az import 62%-kal, az export 59%-kal esett vissza a tavalyi bázishoz képest, miután a legtöbb projekt leállt, tekintettel a járványhelyzetre. A járvány miatti korlátozó intézkedések a filmgyártás területét is negatívan érintették, így – az audiovizuális szolgáltatásokban bekövetkezett csökkenéshez kötődően – a személyes kulturális szolgáltatások importja 27%-kal, exportja 55%-kal csökkent. Az utasforgalmat érintő márciusi korlátozások nyomán a turisztikai forgalom drámai mértékben esett vissza, ami az I. negyedév egészét tekintve a turisztikai célú külkereskedelem 12,8%-os visszaesését eredményezte. Mindemellett a kormányzati szolgáltatások importja jelentős mértékben, 17,5%-kal bővült, amelyet a külképviseletek költségeinek növekedése okozott, ugyanis több állomáshely esetében is a koronavírus elleni védekezésre, védőeszközök beszerzésére fordítottak nagyobb összegeket. Az üzleti szolgáltatások – ahol meghatározóbb lehet a digitális csatornák szerepe – exportja csak mérsékeltebb ütemben, 2,6%-kal mérséklődött.
Az aktívum mérséklődése a turizmus 13, a szállítási szolgáltatások 27, valamint a bérmunka-szolgáltatások 19%-os mérlegromlásával magyarázható. Egyenlegünk az európai uniós forgalomban 8,9%-kal csökkent. Az EU-n kívüli országok esetében 17%-kal romlott, elsősorban az Egyesült Államokkal folytatott exportunk csökkenése miatt. Utóbbi országgal lebonyolított szolgáltatás-külkereskedelmünk aktívuma 56%-kal esett vissza.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu