Bővült a lakáshitelek állománya

2020. június 30-án a magyarországi lakáshitel-állomány 3787 milliárd forint volt, 4,3%-kal (155 milliárd forinttal) nagyobb a 2019. véginél. A háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül közel 50%-ot tett ki, GDP-hez viszonyított aránya az előző év végi 7,8%-ról 8,1%-ra nőtt.

Az év első felében a hitelállomány bővülése egyaránt érintette az államilag támogatott és a piaci hiteleket: az előző év azonos időszakához képest az államilag támogatott lakáshitelek állománya 8,9, a támogatás nélküli hiteleké 8,5%-kal nőtt, miközben a teljes hitelállományon belül arányuk nem változott (17, illetve 84%).

A takarék- és hitelszövetkezetek 2019 I. félévében a teljes lakáshitel-állomány 3,0%-át folyósították, 2019 II. félévében viszont beolvadtak a Takarékbank Zrt.-be, így hitelállományuk 2020 I. félévében már a bankokéban jelent meg. Ennek megfelelően a 2019. I. félévi 56%-ról 58%-ra nőtt a bankok részesedése a teljes lakáscélú hitelállományból. A jelzáloghitel-intézetek és a lakás-takarékpénztárak esetében nem történt számottevő elmozdulás az előző év azonos időszakához képest, részesedésük 29, illetve 13% volt 2020. I. félév végén.

A problémamentes hitelek aránya 2015 óta folyamatosan nőtt, a 2015. évi 86%-ról 2019-ben 97%-ra, 2020 I. félévében pedig meghaladta a 97%-ot. A nem teljesítő kitettség aránya (2020. I. félévben 2,7%) szintén kedvezően alakult az egy évvel korábbi állapothoz képest (3,2%). A nem teljesítő hitelek száma 2020 közepére az előző év azonos időszaki 21 ezerről 18 ezerre csökkent. Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 0,8%-át tették ki, a nem teljesítő hitelek 31%-ában történt átstrukturálás.

2020 márciusában a koronavírus okozta járvány negatív hatásainak enyhítése érdekében bevezették a törlesztési moratóriumot,A koronavírus okozta világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 2020 végéig felfüggesztette a lakossági hitelek törlesztését. (Később a moratóriumot fél évvel meghosszabbították.)^[1] amelyet 2020. márciustól június végéig a lakáshitelek 43%-ánál, mintegy 290 ezer esetben vettek igénybe. Az érintett hitelek összege 1703 milliárd forint volt, a lakáshitel-állomány 45%-át tette ki. A törlesztési moratóriummal érintett állomány 47%-át a bankoknál, 43%-át a jelzáloghitel-intézeteknél, 10%-át lakás-takarékpénztáraknál igényelték.

Nőtt az államilag támogatott hitelek aránya

2020 I. félévében 42 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 435 milliárd forint értékben. 2019 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 16, összegük 5,4%-kal csökkent. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2020. június végére elérte a 10,3 millió forintot, ami 1,2 millió forinttal több, mint 2019 I. félévében.

Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatott hitelek száma több mint duplájára, összegük közel 90%-kal emelkedett, miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 10,2 millióról 9,1 millió forintra mérséklődött. A támogatott lakáshitelezés térnyeréséhez több intézkedés is hozzájárult:

• 2018 végétől emelkedett az új lakáshoz igénybe vehető családi otthonteremtési támogatás (CSOK) összege, és bővült a jogosultak köre is.
• 2019 júliusától a használt lakások vásárlásához is elérhető lett a CSOK-hoz kapcsolódó támogatott hitel, és megszűnt a 35 milliós értékhatár, ezzel a támogatott hitel a nagyvárosi igénylők szélesebb köre számára vált elérhetővé.
• Ugyanekkor elindult a falusi CSOK is, amely együttesen kínál támogatott hitelt lakásvásárlásra és -felújításra.

Az állami támogatás nélküli hitelek száma 27, összegük 15%-kal csökkent, ugyanakkor átlagos összegük 2019 I. félévéhez képest 9 millióról 10,6 millió forintra emelkedett.

A támogatott és a támogatás nélküli hitelek engedélyezésének ellentétes irányú alakulása miatt jelentős arányeltolódás következett be az állami támogatású hitelek javára: míg 2019 I. félévében a támogatott hitelek számának aránya 8,0% volt, addig 2020 I. félévére ez 20%-ra módosult. Összes értékét tekintve 9,0%-ról 18%-ra nőtt a támogatott hitelek súlya. 2020 első felében a hitelintézetek nem engedélyeztek devizaalapú lakáshitelt.

2020 I. félévében a bankok részesedése a lakáshitelezésben nem változott az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor a jelzáloghitel-intézeteké nőtt, a lakás-takarékpénztáraké csökkent. Az év első felében az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének 56%-át bankok nyújtották. A jelzáloghitel-intézetek részesedése a 2019. I. félévi 28%-ról 33%-ra emelkedett, a lakás-takarékpénztáraké 14%-ról 11%-ra csökkent.

A legtöbb hitelt használtlakás-vásárlásra folyósították

2020 első hat hónapjában több mint 49 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 422 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 16%-kal, összege kismértékben (0,9%-kal) csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.

• A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek több mint fele ezt a célt szolgálta. 2020 I. félévében a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma 18, összege 4,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 9 millióról 10,5 millió forintra emelkedett.
• Az építéshez nyújtott hitelek száma 11%-kal csökkent, összegük 5,3%-kal nőtt 2019 I. félévéhez mérten. Az átlagos hitelösszeg 700 ezer forinttal, 4,8 millió forintra emelkedett. Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 18%-kal kisebb, összegük viszont több mint 15%-kal nagyobb lett. Erre a célra átlagosan 13,3 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál közel 4 millió forinttal többet. 2020 I. félévében nőtt az új lakásokhoz kapcsolódó hitelezés súlya. Az új lakások építésére és vásárlására folyósított hitelek összesített értéke elérte a használtlakás-vásárlásra fordított hitelek összegének egyharmadát, szemben a megelőző év 28%-ot kitevő arányával.
• A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 2020 első felében 4,6%-kal emelkedett, összesített értéke pedig egyharmaddal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, miközben az átlagos hitel összege 4,7 millió forintról 3 millió forintra mérséklődött.
• A kisebb súlyú hitelkiváltások száma felére esett, összegük pedig 60%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten, miközben az átlagos hitelösszeg 9 millió forintra nőtt.

Több mint másfélszeresére nőtt a folyósított CSOK-támogatások összege az előző év azonos időszakához képest

A 2016. januártól 2020. júniusig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma több mint 134 ezer, összege 321 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint hitelösszeg jutott.

Új lakás építésére és vásárlására együtt 48,9 ezer hitelt folyósítottak, ez az esetek több mint 36%-át tette ki. Az igényelt támogatási összegeket tekintve jelentősen módosult az arány: a teljes összeg 57%-a új lakások megszerzéséhez kötődött. A 2016 és 2019 között realizált 649 ezer lakástranzakcióból átlagosan közel minden hatodiknál igénybe vették a CSOK-ot. A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlók körében 44, a használtlakás-vásárlók esetében 12%-ra becsülhető. 2020 első felében a már említett, a CSOK támogatásait és elérhetőségét bővítő intézkedések hatására a folyósított támogatások száma és összege is magasabb lett, előbbi 44, utóbbi 56%-kal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest.

2020 I. félévében a támogatások több mint felét (56%-át) használt, közel háromtizedét új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások összesített értékének közel kétötödét fordították új lakásra.

Az egy folyósításra jutó átlagos összeg 2020 I. félévében

• új lakás építése esetén 2,3 millió,
• új lakás vásárlásakor 5,2 millió,
• használt lakás vásárlásakor 2,4 millió forint volt.

A lakásbővítésre igénybe vett támogatások aránya az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett, 2020. június végére elérte a 14%-ot. Az e célra folyósított átlagos összeg 1 millió forintot tett ki. 2020 I. félévében a felújításra, lakásbővítésre fordított folyósítások száma közel tizennégyszeresére, összegük több mint huszonötszörösére ugrott az előző év azonos időszakához képest, összefüggésben a 2019 folyamán bevezetett falusi CSOK-kal, amelyben az igénylők a támogatások felét lakásbővítésre és -felújításra fordíthatják.

2020 első felében a CSOK összegének több mint 99%-át bankok folyósították, jelzáloghitel-intézeteken keresztül az összeg 0,3%-a jutott el az igénylőkhöz.

Módszertani megjegyzések

Az adatszolgáltatás teljesítése az 1868-as nyilvántartási számú Jelentés a lakossági lakáshitelezési tevékenységről szóló adatgyűjtés keretében történik. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az Országos Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII.15) Korm. rend. írja elő.

A szabad felhasználású hitelek nem részei az adatgyűjtésnek.

A hitelintézeteknél lévő hitelek minősítését a 39/2016.(X.11.) MNB számú, a nem teljesítő kitettségekre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelet szabályozza, ezért a jelentésben a lakáshitelek minősítése megváltozott, létrejöttek a teljesítő kitettség és a nem teljesítő kitettség, ezeken belül az átstrukturált teljesítő és nem teljesítő kitettség elnevezésű kategóriák.

A hitelek és támogatások céljai az alábbiak lehetnek:

• építés: új lakás felépítése, családi vagy ikerház emeletráépítésnek minősülő tetőtér-beépítése, három vagy annál több gyermeket eltartó építtető esetében a tetőtér-beépítés is;
• új lakás vásárlása: értékesítés céljára újonnan épített és építtetett lakás megvásárlása;
• használt lakás vásárlása: nem újonnan épített, a másodlagos lakáspiacon kínált lakás megvásárlása;
• korszerűsítés, bővítés: a korszerűsítés eredményeként a lakás komfortfokozata növekszik, a bővítéssel pedig legalább egy lakószobával növekszik a lakás alapterülete;
• hitelkiváltás: korábbi lakáscélú hitel visszafizetése;
• egyéb: a fent felsoroltak egyikébe sem tartozó lakáscélok.

Az adatszolgáltatók (hitelintézetek) csoportosítása:

1. Bankok

2. Szakosított pénzintézetek

3. Szakosított hitelintézetek

   a) Lakás-takarékpénztárak

   b) Jelzáloghitel-intézetek

A lakossági lakáshitelezést érintő változások:

2011 második felétől 2012 februárjáig a devizahitelesek megsegítésére lehetővé vált a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés. A törvény szerint azok élhettek ezzel a lehetőséggel, akiknek devizahitele fedezetéül ingatlanalapú jelzálog szolgált. A továbbiakban a kormány és a Magyar Bankszövetség az alábbi ötpontos otthonvédelmi tervben állapodott meg:

Az árfolyamgát célja, hogy az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozását tompítsa. A svájci frank hitelek törlesztő árfolyamát 180, az euróét 250, a jenét 2,5 forinton rögzítik átmeneti időre. A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbség egy forintalapú gyűjtőszámlára kerül, ami egy átmeneti idő után könnyített feltételekkel törlesztendő. A limitált árverés a hitelintézetek árverezéseit szabályozza. Meghatározott ideig csak szűk feltételekkel engedi a lakások, családi házak árverését, egyrészt a bajba jutott lakáshitelesek biztonsága érdekében, másrészt hogy ne kerüljön egyazon időben nagyszámú lakás a piacra.

Otthonvédelmi kamattámogatás adható annak az adósnak, aki devizahitelét forintra váltja, és a hitelfedezetet nyújtó ingatlanban életvitelszerűen lakik. 2011 második felétől további intézkedés volt a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása és a devizaalapú lakáshitelezés – szigorított feltételek melletti – újbóli engedélyezése.

A vizsgált lakáshitelek átlagos futamidejének számításában a folyósított hitelek számát vettük figyelembe.

2020 I. félévében a lakossági lakáshitelezési tevékenységet folytató pénzintézetek köréből 18 bank, 3 jelzáloghitel-intézet, valamint 3 lakás-takarékpénztár szolgáltatott adatokat. A takarékszövetkezeti szektorban bekövetkezett összevonások, felszámolások miatt az elmúlt években az adatszolgáltatók száma folyamatosan csökkent, a tendencia az elmúlt négy évben felgyorsult, 2017-hez képest 2019 közepére számuk közel felére esett vissza, majd 2019 második felére a takarékszövetkezeti szektor a Takarékbank Zrt.-be olvadt.

[1]:↑ A koronavírus okozta világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 2020 végéig felfüggesztette a lakossági hitelek törlesztését. (Később a moratóriumot fél évvel meghosszabbították.)

Jelmagyarázat

– = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.

.. = Az adat nem ismeretes.

0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.

További adatok, információk

3.7.6. Lakáscélú hitelek

3.7.4. Lakáscélú hitelek (2001–)

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu