2021 I. félévében a lakáshitel-állomány értéke megközelítette a 4,3 ezer milliárd forintot, ezzel 6,4%-kal meghaladta a 2020. évit, és elérte a GDP 8,9%-át. Az engedélyezések és a folyósítások száma és összege is nőtt, közülük is kiemelkedő mértékben a lakáskorszerűsítéshez igénybe vetteké. A járvány hatásainak enyhítésére bevezetett törlesztési moratóriummal a lakáshitelek 29%-ánál éltek, 32%-kal kevesebb esetben, mint a megelőző időszakban.
Bővült a lakáshitelek állománya
2021. június 30-án a magyarországi lakáshitel-állomány 4259 milliárd forint volt, 6,4%-kal (254 milliárd forinttal) magasabb a 2020. véginél, de kevéssel még mindig a 2010. évi csúcs alatt maradt. A háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül közel 48%-ot tettek ki a lakáscélú hitelek, amelyek GDP-hez viszonyított aránya az előző év végi 8,4%-ról 8,9%-ra nőtt.
A lakáshitel-állomány bővülésében szerepe volt a törlesztési moratóriumA Covid19-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 2020 végéig felfüggesztette a lakossági hitelek törlesztését. Később a moratóriumot többször meghosszabbították, és a vizsgált időszakban végig érvényben volt.[1] miatt ki nem fizetett törlesztőrészleteknek, és annak, hogy a lejáró hitelek lezárása későbbre tolódott, tehát ezek összege sem csökkentette a lakáshitelek állományát.
Mind az államilag támogatott, mind a piaci hitelek állománya bővült 2021 I. félévében: az előző év azonos időszakához képest az államilag támogatott lakáshitelek állománya 12, a támogatás nélküli hiteleké 13%-kal nőtt, miközben a teljes hitelállományon belül arányuk változatlan maradt (16, illetve 84%).
A takarék- és hitelszövetkezetek 2019 I. félévében a teljes lakáshitel-állomány 3,0%-át folyósították, majd 2019 II. félévében beolvadtak a Takarékbank Zrt.-be, így hitelállományuk 2020-ban már a bankokéban jelent meg. Ennek megfelelően 2021 I. félévében a bankok részesedése a teljes lakáscélú hitelállományból elérte az 58%-ot. A jelzáloghitel-intézetek és a lakás-takarékpénztárak esetében nem történt számottevő elmozdulás, részesedésük 30, illetve 12% volt.
A lakáscélú hitelek állománya hitelfolyósító szerint, 2021. június 30.
| Hitelintézet | Lakáscélú hitelek száma, darab | Lakáscélú hitelek összege, milliárd forint |
|---|---|---|
| Bank | 332 012 | 2 480 |
| Jelzáloghitel-intézet | 215 653 | 1 267 |
| Lakás-takarékpénztár | 128 970 | 512 |
| Összesen | 676 635 | 4 259 |
A problémamentes hitelek aránya 2015 óta folyamatosan nőtt, a 2015. évi 86%-ról 2020-ra 97%-ra, 2021 I. félévében pedig megközelítette a 98%-ot. 2020 óta a kedvező folyamatban szerepet játszott a lakossági hitelek törlesztését felfüggesztő hitelezési moratórium is. Ennek hatására a nem teljesítő kitettség aránya is javult az egy évvel korábbi állapothoz képest (2,2%-ra, szemben a korábbi 2,7%-kal). A nem teljesítő hitelek száma 2021 közepére az előző év azonos időszaki 18 ezerről 15 ezerre csökkent. Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 9,4%-át tették ki, a nem teljesítő hitelek 53%-ában történt átstrukturálás. Ez jelentős emelkedés a 2020. I. félévi 0,8, illetve 31%-hoz képest, mértéke ugyancsak a moratóriummal hozható összefüggésbe.
A törlesztési moratóriumot 2021 közepéig a lakáshitelek 29%-ánál, mintegy 195 ezer esetben vettek igénybe. Az érintett hitelek összege 1290 milliárd forint volt, a lakáshitel-állomány 30%-át tette ki. A törlesztési moratóriummal érintett állomány 55%-át a bankoknál, 35%-át a jelzáloghitel-intézeteknél, 10%-át lakás-takarékpénztáraknál tartják nyilván. 2021 I. félévében a moratórium igénybevételi lehetőségeinek szűkítésével összefüggésben nőtt a törlesztőrészleteket ismételten fizetők száma, így a moratóriummal érintett hitelek száma 32, összege 29%-kal csökkent 2020 végéhez képest.
A törlesztési moratóriummal érintett lakáshitelek állományának alakulása
| Hitelintézet | Lakáshitelek száma, darab | Lakáshitelek összege, milliárd forint | Lakáshitelek száma, darab | Lakáshitelek összege, milliárd forint |
|---|---|---|---|---|
| 2020. XII. 31. | 2021. VI. 30. | |||
| Bank | 124 689 | 953,8 | 90 988 | 710,6 |
| Jelzáloghitel-intézet | 122 402 | 688,4 | 73 009 | 448,7 |
| Lakás-takarékpénztár | 38 508 | 161,0 | 30 529 | 130,5 |
| Összesen | 285 599 | 1 803,2 | 194 526 | 1 289,8 |
Az engedélyezett hitelek között nőtt az államilag támogatottak aránya
2021 I. félévében 52 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 601 milliárd forint értékben, ami a korábbi évek I. féléveit tekintve rekordmértékű. 2020 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 24, összegük 38%-kal nőtt. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2021. június végére elérte a 11,5 millió forintot. Ez 1,4 millió forinttal több, mint 2020 I. félévében.
Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatott hitelek száma 74, összegük 41%-kal emelkedett, miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 9,1 millió forintról 7,4 millió forintra mérséklődött.
A támogatott lakáshitelezés térnyeréséhez a már meglévő támogatások mellett közvetve vagy közvetlenül az év elején elindult új otthonteremtési program több eleme is hozzájárult:
- 2022. december 31-ig újra 5% lett az új lakások áfája,
- a CSOK-kal vásárlók további áfa-visszatérítési lehetőségekkel is élhetnek,
- csökkentek a közjegyzői költségek,
- egyszerűsödtek egyes építésügyi eljárások, és
- 2022. június 30-ig elhalasztották az épülő lakások energetikai előírásainak szigorítását.
Az engedélyezett állami támogatás nélküli hitelezés esetében szintén érezhető az otthonteremtési program említett intézkedéseinek hatása. Az ilyen hitelek száma 11, összegük 38%-kal nőtt, átlagos összegük ugyancsak emelkedett: 2020 I. félévéhez képest 10,6 millió forintról 13,1 millió forintra.
A támogatott és a támogatás nélküli engedélyezett hitelek számának különböző mértékű emelkedése miatt arányeltolódás következett be az állami támogatású hitelek javára: míg 2020 I. félévében a támogatott hitelek aránya 20% volt, addig 2021 I. félévére ez 28%-ra módosult. Összes értékét tekintve ugyanakkor mindkét időszakban 18%-on maradt a támogatott hitelek aránya.
2021 első felében a hitelintézetek nem engedélyeztek devizaalapú lakáshitelt.
Engedélyezett lakáscélú hitelek, 2021. I. félév
| Lakáshitel | Hitelek száma, darab | Hitelek összege, milliárd forint |
|---|---|---|
| Államilag támogatott | 14 841 | 110 |
| Állami támogatás nélkül | 37 584 | 492 |
| Összesen | 52 425 | 601 |
A legtöbb hitelt használtlakás-vásárlásra folyósították
2021 első hat hónapjában több mint 59 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 568 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 21, összege 35%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
- A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek számának 61, összegének 70%-a ezt a célt szolgálta. 2021 I. félévében a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma 34, összege 40%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 10,5 millió forintról 11,0 millió forintra emelkedett.
- Az építéshez nyújtott hitelek száma 27, összegük 24%-kal csökkent 2020 I. félévéhez mérten. Az átlagos hitelösszeg 300 ezer forinttal, 5,1 millió forintra emelkedett. Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma kismértékben (1,4%-kal) nőtt, összegük viszont közel 19%-kal lett nagyobb. Erre a célra átlagosan 15,5 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál 2,2 millió forinttal többet. 2021 I. félévében csökkent az új lakásokhoz kapcsolódó hitelezés súlya. Az új lakások építésére és vásárlására folyósított hitelek összesített értéke a használtlakás-vásárlásra fordított hitelek összegének 24%-a, 9 százalékponttal csökkent az előző évihez képest.
- A korszerűsítési, bővítési hitelek száma a 3 millió forintig elérhető lakásfelújítási támogatások és az ezekhez kapcsolódóan igénybe vehető támogatott előfinanszírozási hitelek hatására 2021 első felében 62%-kal emelkedett, összesített értéke közel háromszorosára ugrott az egy évvel korábbihoz viszonyítva, miközben az átlagos hitel összege 3 millió forintról 5,3 millió forintra emelkedett.
- A kisebb súlyú hitelkiváltások száma 23%-kal esett, összegük kismértékben (1,8%-kal) csökkent az előző év azonos időszakához mérten, miközben az átlagos hitelösszeg 11,6 millió forintra nőtt.
Folyósított lakáscélú hitelek célok és hitelintézetek szerint, 2021. I. félév
| Megnevezés | Bankok | Jelzálog-hitelintézetek | Lakástakarék-pénztárak | Összesen |
|---|---|---|---|---|
| Hitelek száma, darab | ||||
| Építés | 1 560 | 3 988 | 401 | 5 949 |
| Új lakás vásárlása | 1 979 | 1 699 | 379 | 4 057 |
| Használt lakás vásárlása | 17 408 | 13 207 | 5 329 | 35 944 |
| Korszerűsítés | 2 788 | 3 378 | 4 082 | 10 248 |
| Bővítés | 333 | 170 | 139 | 642 |
| Hitelkiváltás | 829 | – | 648 | 1 477 |
| Egyéb célok | 232 | 156 | 48 | 436 |
| Összesen | 25 129 | 22 598 | 11 026 | 58 753 |
| Hitelek összege, millió forint | ||||
| Építés | 11 724 | 15 829 | 2 751 | 30 304 |
| Új lakás vásárlása | 32 457 | 27 998 | 2 423 | 62 878 |
| Használt lakás vásárlása | 254 832 | 111 721 | 28 480 | 395 033 |
| Korszerűsítés | 23 172 | 15 000 | 16 531 | 54 703 |
| Bővítés | 1 845 | 687 | 512 | 3 044 |
| Hitelkiváltás | 13 745 | – | 3 331 | 17 076 |
| Egyéb célok | 3 473 | 1 843 | 118 | 5 434 |
| Összesen | 341 248 | 173 078 | 54 146 | 568 472 |
Mérséklődött a CSOK-támogatások folyósítása
A 2016. januártól 2021. júniusig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma közel 170 ezer, összege 412 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint jutott. Új lakás építésére és vásárlására együtt 58 ezer CSOK-támogatást folyósítottak, ez az esetek 34%-át tette ki. Ugyanakkor a kiutalt támogatások teljes összegének 53%-át fordították új lakások megszerzésére.
A családi otthonteremtési támogatások célok szerint, 2016–2021. I. félév
| Cél | A folyósítások | |
|---|---|---|
| száma, darab | összege, milliárd forint | |
| Új lakás építésre | 38 957 | 112,6 |
| Új lakás vásárlására | 18 629 | 104,4 |
| Használt lakás vásárlására | 100 016 | 179,0 |
| Lakásbővítésre | 12 126 | 16,2 |
| Összesen | 169 728 | 412,1 |
A 2016 és 2020 között realizált 798 ezer lakástranzakcióból átlagosan minden ötödiknél igénybe vették a CSOK-ot. A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlók körében 42, a használtlakás-vásárlók esetében 13%-ra becsülhető.
2021 I. félévében a folyósított támogatások száma 7,9, összege 22%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.
A családi otthonteremtési támogatások alakulása
| Év | A folyósítások | |
|---|---|---|
| száma, darab | összege, milliárd forint | |
| 2016 | 20 755 | 47,4 |
| 2017 | 29 104 | 70,1 |
| 2018 | 31 202 | 71,3 |
| 2019 | 33 064 | 83,4 |
| 2020 | 38 172 | 103,8 |
| 2021. I. félév | 17 431 | 36,1 |
| Összesen | 169 728 | 412,1 |
2021 I. félévében a támogatások 62%-át használt, 26%-át új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások értékét tekintve ugyanakkor magasabb az új lakások részesedése (37%).
A CSOK egy folyósításra jutó átlagos összege 2021 I. félévében:
- új lakás építése esetén 2,3 millió,
- új lakás vásárlásakor 3,8 millió,
- használt lakás vásárlásakor 1,9 millió forint volt.
A lakásbővítésre igénybe vett CSOK-támogatások aránya az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett, 2020. június végére elérte a 14%-ot, majd 2021 közepére 12%-ra csökkent. Az e célra folyósított átlagos összeg 1,0 millió forintot tett ki. 2021 I. félévében a felújításra, lakásbővítésre fordított támogatások száma 22, összege 28%-kal kisebb lett az előző év azonos időszakinál, de még így is számában és összegében is többszöröse a 2019. I. félévi értékeknek. Ez összefügg a bevezetett falusi CSOK-kal, amely esetében az igénylők a támogatások felét lakásbővítésre és -felújításra fordíthatják.
2021 első felében a CSOK összegének több mint 99%-át bankok folyósították, jelzáloghitel-intézeteken keresztül az összeg 0,2%-a jutott el az igénylőkhöz.
A lakáshitelezés alakulását is befolyásolta a 2019. július 1-jétől elérhető babaváró kölcsön, ami meghatározott feltételekkel igényelhető, szabad felhasználású hiteltermék. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ezt 2019 júliusa és 2021 júniusa között 1378 milliárd forint értékben vették igénybe. A hitelfelvevők számos különböző célra vehetik fel ezt a hitelt, ugyanakkor feltételezhető, hogy jelentős részük azt lakásberuházásra, a lakásvásárlás során a vételi összeg kiegészítésére, a piaci lakáshitel-felvétel helyettesítésére, vagy a korábban felvett lakáshitel előtörlesztésére fordítják.
[1]:↑ A Covid19-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 2020 végéig felfüggesztette a lakossági hitelek törlesztését. Később a moratóriumot többször meghosszabbították, és a vizsgált időszakban végig érvényben volt.
További adatok, információk
Táblák (STADAT):
18.2.1.10 Lakáscélú hitelek félévenként
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu