Összefoglalás

• A koronavírus okozta járvány a mezőgazdaság naturális kibocsátására nem volt számottevő, közvetlen hatással. Arra elsősorban az év eleji aszály, valamint fagykár, illetve a különböző állatbetegségek (madárinfluenza, sertéspestis) hatottak. Értékesítési nehézségek azonban jelentkeztek, elsősorban az állati termékek iránti kereslet visszaesése miatt.
• Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből 4,1, a beruházásokból 4,3, a foglalkoztatásból 4,6%-kal részesedett 2020-ban. A beruházási volumen elmaradt az előző évitől.
• Az élelmiszeripar termelési volumene összességében meghaladta az előző évit, a 2020 tavaszán bevezetett korlátozások csak ideiglenesen vetették vissza a termelést. Az élelmiszeriparban a foglalkoztatottak 3,2%-a dolgozott 2020-ban, az arány nem változott az előző évihez képest. Nőttek az élelmiszeripari beruházások az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
• A 2020. évi Agrárcenzus előzetes adatai szerint a gazdaságok száma 2010 óta harmadával csökkent, ezzel párhuzamosan nőtt a művelt terület átlagos nagysága. Az irányítók átlagos életkora emelkedett, de köztük a mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya is.
• A mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttes termék-külkereskedelmi forgalma 2020-ban mindkét irányban közel hasonló mértékben bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A növekvő forgalommal párhuzamosan az egyenleg javult, a többlet 991 milliárd forintot tett ki.
• Az Európai Unióban a mezőgazdasági kibocsátás volumene 2020-ban elmaradt az előző évitől. Hazánk a kibocsátásból 2,1%-kal részesedett, az egyes mezőgazdasági termékeket tekintve a kukorica aránya volt a legmagasabb.
• A mezőgazdasági számlák előzetes adatai szerint az állattenyésztés volumene 1,3, a növénytermesztésé 3,3%-kal mérséklődött. A teljes volumen így összességében 2,2%-kal alacsonyabb volt a 2019. évinél.
• A munkaerő-ráfordítás nagysága 5,9%-kal elmaradt az előző évitől, és 338 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) tevékenységének felelt meg. Ezzel a korábbi évek csökkenő tendenciája folytatódott.
• A termelői árak 7,4%-kal emelkedtek az előző évhez képest. A növényi termékek 11, az állatok és állati termékek 1,2%-kal drágultak. Számottevően nőtt a napraforgó, a gabonafélék és a gyümölcsfélék ára.
• Kukoricából többet, búzából, napraforgóból és repcéből kevesebbet takarítottak be. A zöldségfélék mennyisége összességében nem változott, gyümölcsből viszont számottevően kevesebb termett.
• A tyúk, a sertés, valamint a szarvasmarha december 1-jei állománya nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
• 2019-ben a termőföldárak növekedése tovább folytatódott, az üteme (5,4%) azonban lassult. Egy hektár szántóterületért átlagosan 1,6 millió forintot kellett fizetni.

Az Európai Unióban a növénytermesztés kisebb volumene mérsékelte a kibocsátást

Az előzetes becslés szerint 2020-ban az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátási értéke

412 milliárd euró volt, 1,4%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A kibocsátás volumene az előző évihez képest 0,8%-kal csökkent.

Az uniós kibocsátás volumencsökkenése elsősorban a növénytermesztés alacsonyabb kibocsátásával (–2,2%) magyarázható, leginkább a gabonafélék, a zöldség- és a gyümölcsfélék termése volt gyengébb. Az állattenyésztés volumene kismértékben emelkedett.

A legnagyobb kibocsátók közül Franciaországban és Olaszországban csökkent, Spanyolországban és Németországban emelkedett a volumen. Lengyelország kibocsátása számottevően nőtt, míg Romániáé lényegesen csökkent. Keleti szomszédunknál a gabonafélék és az ipari növények termesztése is a harmadával esett vissza.

Magyarország az előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának a 2,1%-át állította elő 2020-ban. Gabonaféléből az unió kibocsátásának a 4,9, ezen belül kukoricából a 11%-a származott Magyarországról. Ipari növényekből 5,8%-kal járultunk hozzá az unió teljesítményéhez, ami elsősorban az olajos magvú növények termelésével függött össze. Baromfitermelésünk az unió teljes kibocsátásának a 4,4%-át adta.

A jelentős kibocsátással bíró országok közül jellemzően a kelet-közép-európai és a dél-európai országokban, ezen belül is Görögországban, Romániában és Magyarországon a legnagyobb, 4% feletti a mezőgazdaság súlya a bruttó hozzáadott érték termelésében. Ezzel szemben Németország és Belgium részesedése 1% alatti. Az eltérő gazdaságszerkezetre utal az is, hogy Németország és Franciaország ugyan az unió kibocsátásának az egyharmadát együtt adják, ennek ellenére az agrárium csak kismértékben járul hozzá a gazdasági teljesítményükhöz.

A több mint 234 ezer gazdaság többsége növénytermesztő volt – Agrárcenzus 2020

A Központi Statisztikai Hivatal európai uniós és hazai jogszabályi felhatalmazás alapján 2020-ban teljes körű mezőgazdasági összeírást hajtott végre. Az ország valamennyi települését érintő adatgyűjtésre tízévente kerül sor, az elmúlt évi volt a hazai agrárstatisztika történetében a nyolcadik. Az összeírás első, előzetes adatai szerint:

• 2010 óta a gazdaságok száma a kétharmadára, 234 ezerre csökkent.
• A legfőbb tevékenységük alapján a gazdaságok kétharmada elsősorban növénytermesztéssel foglalkozott, ami jelentős változás 2010-hez képest, akkor az állattartás és a növénytermesztés aránya még 46–41% volt. Ezzel párhuzamosan a vegyes profilú gazdaságok aránya is csökkent, és nőtt a specializáció.
• Erősödött a birtokkoncentráció, a gazdaságszám csökkenésével az egy gazdaságra jutó földterület nagysága minden művelési ágban növekedett, a szőlő esetében például több mint a kétszeresére.
• A gazdaság irányítóinak emelkedett az életkora, a 65 év alatti gazdálkodók aránya 73-ról 65%-ra csökkent.
• Pozitív változás, hogy 2010 óta nőtt a mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya. A fiatalabb gazdaságirányítók nagyobb arányban rendelkeznek valamilyen szakirányú képzettséggel, mint az idősebb gazdálkodók.
• A gazdálkodók legnagyobb része nem tudja vagy még nem gondolkodott rajta, hogy mi történik a gazdaságával a következő években. Különösen érdekes ez a 65 év feletti gazdálkodók esetében, akik 27%-a már csak 1–5 évig szeretné a gazdaságot vezetni, míg 51%-uk nem tudja vagy nem gondolkodott rajta, hogy meddig vezeti még a gazdaságot. Viszont a fiatal gazdálkodók 9,2%-a is azt nyilatkozta, hogy 5 éven belül át szeretné adni a gazdaság irányítását másnak.
• A digitális eszközök használata a fiatalabb irányítók körében a legelterjedtebb. A precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó leggyakrabban használt eszköz a növényállapot-felmérés, a gazdaságok 5,3%-a végzi ezt saját eszközzel, vagy vesz igénybe ilyen szolgáltatást, illetve a legtöbben ezt tervezik használni.
• A gazdaságok 15%-a alkalmaz szaktanácsadót, a fiatalabb irányítók az átlagosnál gyakrabban (22%).
• A magasabb mezőgazdasági végzettséggel nő a cégektől és szaktanácsadótól tájékozódó gazdák aránya.

Az agrárium a bruttó hozzáadott érték 4,1%-át adta 2020-ban

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a bruttó hozzáadott értékből 4,1, a beruházásokból 4,3, a foglalkoztatásból 4,6%-kal részesedett. A GDP 2020. évi 5,0%-os volumencsökkenését elsősorban a szolgáltatások alacsonyabb teljesítménye okozta, de a nemzetgazdaság többi területe, így a mezőgazdaság is (0,2 százalékponttal) hozzájárult ehhez.

A beruházások volumene az agráriumban 6,9%-kal csökkent 2019-hez viszonyítva, 464 milliárd forint volt a teljesítményértéke. A teljes nemzetgazdaságban a csökkenés ennél kisebb volt (3,8%), így kissé mérséklődött a mezőgazdaság részesedése.

2020-ban a munkaerő-felmérés adatai szerint a foglalkoztatottak 4,6%-a, 214 ezer fő dolgozott a mezőgazdaságban, ami közel azonos az előző évivel.

2019-ben az élelmiszeripar adta a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 2,0%-át, ami kissé csökkent a korábbi évekhez képest. Ebben a nemzetgazdasági ágban realizálódott 2020-ban a beruházások 2,7%-a (289 milliárd forint), és ott dolgozott a foglalkoztatottak 3,2%-a (147 ezer fő). Az elmúlt években a mezőgazdaság az élelmiszeriparral együtt a nemzetgazdaság hozzáadott értékének 6–7, a beruházásainak 7–9, és a foglalkoztatottak mintegy 8%-át adták.

Mindkét irányban emelkedett a külkereskedelmi forgalom

2020-ban az élelmiszer-, ital- és dohányáru-főcsoport a mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal együtt 8,8%-kal részesedett Magyarország termékexportjából és 6,4%-kal a behozatalából. Az arányok az elmúlt évtizedben lényegében nem változtak. A kivitel 3210 milliárd, a behozatal összesen 2219 milliárd forint volt, így a termékcsoport egyenlege 991 milliárd forint aktívumot tett ki. Folyó áron az export 10, az import 8,9%-kal nőtt.

A kivitel és a behozatal szerkezete időben viszonylag stabil. A legnagyobb értékben gabonaféléket, húst és húskészítményeket, takarmányt, zöldség- és gyümölcsféléket, valamint olajos magvakat exportálunk. 2020-ban a gabonafélék kiviteli értéke és mennyisége is jelentősen emelkedett, a húsféléké viszont csökkent. Olajos magvakból, zöldségből és gyümölcsből a magasabb árak következtében az alacsonyabb értékesített mennyiség ellenére is nagyobb bevétel származott.

A behozatalban a zöldségféléknek, gyümölcsnek, a húsféléknek, a gabonának, az ital- és dohánytermékeknek és a takarmányoknak van fontos szerepük. A zöldség- és gyümölcsimport nőtt 2020-ban, a húsféléké azonban számottevően csökkent a kereslet szűkülése miatt. Az ital- és dohánytermékek, valamint a takarmányok behozatala természetes súlyban elmaradt az előző évitől, azonban emelkedett az értéke.

Főként a gyümölcsfélék, a gabona és az élő állat kibocsátása csökkent

A mezőgazdasági számlák előzetes adatai szerint 2020-ban az állattenyésztés volumene 1,3, a növénytermesztésé 3,3%-kal mérséklődött. A teljes volumen így összességében 2,2%-kal alacsonyabb volt a 2019. évinél.

A növénytermesztési ágazat teljesítményét negatívan befolyásolta többek között tavasszal a fagy, majd az aszály, nyáron pedig a kalászosok betakarítását nehezítő csapadékos időjárás.

• A gabonafélék volumene 2,1%-kal lett kevesebb a 2019. évi, magas bázishoz képest. A legfontosabb gabonanövényeink közül a búza kibocsátása 7,0%-kal csökkent, a kukoricáé 1,3, az árpáé 3,6%-kal bővült.
• Az ipari növények volumene 3,8, a növénycsoport nagy részét kitevő repce terméseredménye 5,8, a napraforgóé 2,3%-kal visszaesett.
• A kisebb részarányú fehérjenövényekből és szójából is kevesebbet takarítottak be az egy évvel korábbinál.
• A cukorrépa termesztésének csökkenése folytatódott (7,7%).
• A kertészeti termékek termésmennyisége 0,6%-kal mérséklődött.
• A takarmánynövények volumene közel azonos volt az előző évivel.
• A gyümölcsfélék volumene a tavaszi fagyok okozta jelentős virág- és rügykár miatt 18%-kal csökkent, a fontosabb gyümölcsfajok mindegyikét érintette a veszteség, az ágazat jelentős részét kitevő alma termesztése 25%-kal visszaesett.
• A szőlő mennyisége 8,0%-kal csökkent.

Az állattenyésztés kibocsátását a koronavírus okozta járvány és az állategészségügyi vészhelyzetek – például afrikai sertéspestis, madárinfluenza – miatti kedvezőtlen gazdasági körülmények is befolyásolták.

• Az élő állatok volumene 2,4%-kal kisebb lett, ezen belül a szarvasmarháé 1,0%-kal nőtt, a sertésé 1,0, a baromfié 5,0%-kal csökkent, a többi állatfajé nem változott.
• Az állati termékek mennyisége összességében 1,3%-kal emelkedett. A tejtermelés a tejkvóta 2015. évi kivezetése óta lassú növekedési pályára állt. A 2020-ban felvásárolt tejmennyiség 1575 millió liter volt, 2,7%-kal több az előző évinél.

A gyümölcsfélék, az állatok, a gabonafélék és az ipari növények volumencsökkenését csupán részben tudta ellensúlyozni a mezőgazdasági szolgáltatások, az állati termékek termelése, illetve a burgonyatermesztés növekvő teljesítménye.

A mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együttes) folyó alapáron számolt kibocsátási értéke 2973 milliárd forint volt, ebből 1733 milliárd forinttal a növénytermesztés, 1026 milliárd forinttal az állattenyésztés részesedett.

2020-ban a teljes mezőgazdasági kibocsátás árindexe 7,2%-kal magasabb, a volumene 2,2%-kal alacsonyabb volt az előző évinél, így összességében 4,8%-kal nőtt az értéke 2019-hez képest. A növénytermesztési termékek árszínvonala 10,3, az állatok és állati termékeké 3,2%-kal emelkedett.

A folyó termelőfelhasználás volumene és árindexe is növekedett, összességében 1,3%-kal haladta meg az értéke a 2019. évit. A bruttó hozzáadott érték (1281 milliárd forint) előző évi áron 6,6%-kal csökkent, folyó áron 9,9%-kal nőtt.

2010 óta a mezőgazdaság kibocsátásának volumene (összehasonlító áron) összességében közel egyharmadával emelkedett. A növénytermesztés kibocsátása ennél is jobban, az állattenyésztéssel kapcsolatos tevékenységeké mérsékeltebben nőtt. A főbb növények többségének volumene számottevően magasabb volt az évtized végén, leginkább az ipari növények, takarmánynövények, a bor és gabonafélék kibocsátása emelkedett. A burgonyatermelés ezzel szemben visszaszorult, a negyedével csökkent a volumene.

A főbb állatok és állati termékek közül a legnagyobb növekedés a baromfi- és szarvasmarha-kibocsátásban figyelhető meg, a sertéskibocsátás összességében nem változott az évtized folyamán. A tojáskibocsátás elmaradt a 2010. évitől, az éves teljesítmény egy alacsonyabb szinten stabilizálódott.

Alacsony a munkaerő-termelékenység az agráriumban

2020-ban az előzetes adatok szerint a munkaerő-ráfordítás nagysága 5,9%-kal elmaradt az előző évitől, és 338 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) tevékenységének felelt meg. A fizetett alkalmazottak száma az évtized első felében még nőtt, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a mérséklődő családi munkaerőt a fizetett alkalmazottak munkája váltotta fel. 2017 óta azonban lassú csökkenés figyelhető meg ebben a körben is. 2010 óta a munkaerő-ráfordítás közel negyedével visszaesett hazánkban, míg az Európai Unióban 16%-kal csökkent.

Az éves munkaerőegység jól használható a mezőgazdasági munka szerkezetének vizsgálatára, azonban nem alkalmas a nemzetgazdaság más ágakkal való összehasonlítására, ugyanis a munka mennyisége és nem a munkát végzők száma kerül elszámolásra. Munkaerő-ráfordításként a kiegészítő tevékenységként végzett mezőgazdasági munkával is elszámol, azaz a nem mezőgazdasági főtevékenységű foglalkoztatottak mezőgazdasági munkáját is figyelembe veszi.

A más nemzetgazdasági ágakkal való összehasonlításra a valamennyi nemzetgazdasági ágra kiterjedő munkaerő-felmérés és az intézményi munkaügyi statisztika szolgál. Azonban a lakossági munkaerő-felmérés sajátossága, hogy csak részben, az intézményi munkaügyi statisztika pedig egyáltalán nem számol az egyéni gazdaságokban végzett mezőgazdasági tevékenységgel.

2020-ban a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban a lakossági munkaerő-felmérés adatai szerint a foglalkoztatottak 4,6%-a, 214 ezer fő dolgozott, ami lényegében megegyezik az előző évivel. Az intézményi munkaügyi statisztika előzetes adatai szerint 70,5 ezren álltak alkalmazásban a mezőgazdaságban, ami 3,9%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

Nemzetközi összehasonlításban a hazai munkaerő termelékenysége az egyik legalacsonyabb a nagyobb kibocsátó uniós tagországok között. A hazai érték (11 ezer euró/ÉME) a 27 tagország átlagának alig több mint a fele, a német és a francia érték negyede. A mutató értékét számos tényező befolyásolja, többek között a kibocsátás szerkezete (intenzív vagy extenzív termelés), a ráfordítások nagysága vagy a termelési technológiák fejlettsége.

A mezőgazdasági beruházások volumene csökkent, az élelmiszeriparé nőtt

2020-ban az előzetes adatok szerint a nemzetgazdaság összes beruházási értéke 10 693 milliárd forint volt, ebből a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 464 milliárd forinttal (4,3%), az élelmiszeripar 289 milliárd forinttal (2,7%) részesedett. A nemzetgazdaság beruházási volumene 3,8, a mezőgazdaságé 6,9%-kal csökkent, az élelmiszeriparé ezzel szemben 3,0%-kal nőtt.

Anyagi-műszaki összetétel alapján a mezőgazdasági beruházások 49%-át gépek, 31%-át épületek és egyéb építmények tették ki. Az előbbiek volumene kisebb mértékben, az utóbbiaké számottevően csökkent. A tenyészállat- és ültetvényberuházás a teljes beruházási érték ötödét adta, a volumene kissé magasabb volt az egy évvel korábbinál.

Az élelmiszeriparban a teljesítményérték 65%-át gép-, 34%-át épületberuházásra fordították. A gépberuházás volumene 1,8%-kal csökkent, az épületeké, építményeké 14%-kal emelkedett 2019-hez viszonyítva.

A növénytermesztés kisebb kibocsátása jelentős drágulással járt

2020-ban a mezőgazdasági termelői árak 7,4%-kal emelkedtek az előző évhez képest, ezen belül a növényi termékek 11, az állatok és állati termékek 1,2%-kal drágultak.

A gabonafélék közül a kukorica áremelkedése (12%), az ipari növények közül pedig a napraforgóé (21%) volt számottevő. A zöldségfélék ára 4,2%-kal nőtt. A gyümölcsfélék nagymértékű drágulása (32%) elsősorban az alma árának kiugró emelkedésével (48%) magyarázható. A szőlő termelői ára 14%-kal nőtt. A burgonya a megelőző két évben jelentősen drágult, 2020-ban viszont a növekvő importnak is köszönhetően 12%-kal olcsóbb lett.

Az élő állatok és állati termékek esetében jóval kisebb ingadozás volt, az előbbi ára nem változott jelentősen, az utóbbié 4,2%-kal emelkedett. A vágóállatok közül a szarvasmarha ára nőtt (3,6%), a baromfié és a sertésé minimálisan csökkent. A tej és a tojás 3,4, illetve 3,9%-kal drágult.

2020-ban a mezőgazdasági ráfordítási árak 0,9%-kal emelkedtek. A folyó termelőfelhasználás árszínvonala lényegében nem változott, a beruházások 6,0%-kal drágultak. Legnagyobb mértékben az épületfenntartási és beruházási költségek emelkedtek. Az energia- és műtrágyaárak számottevően mérséklődtek, elsősorban a fosszilis alapanyagok árának 2020 első félévében megfigyelt csökkenése miatt.

2020-ban a mezőgazdasági termelői árak a 2019. évinél nagyobb, a ráfordítási árak kisebb mértékben emelkedtek, ennek eredményeként az agrárolló nyílt, 106,4% volt az értéke.

Lassult a termőföldárak növekedési üteme

2019-ben a termőföldárak növekedése tovább folytatódott, üteme (5,4%) azonban lassult. Összesen 69 ezer hektár termőföld cserélt gazdát, 3,7%-kal kevesebb, mint 2018-ban. Az értékesített mező- és erdőgazdasági terület közel háromnegyede szántó volt. A szántó hektáronkénti átlagára egy év alatt 6,4%-kal, 1,6 millió forintra nőtt. 2018-hoz képest a gyep ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 11%-kal. A gyümölcsös 6,8%-kal drágult, az erdő ára lényegesen nem változott (–0,6%), a szőlőterületek átlagosan 6,0%-kal olcsóbbak voltak, mint egy évvel korábban.

Az értékesített szántó átlagára 2019-ben Hajdú-Bihar, Békés és Tolna megyében volt a legmagasabb (2,0–2,3 millió forint/hektár), Zala, Heves és Nógrád megyében pedig a legalacsonyabb (0,9–1 millió forint/hektár). A szántó átlagára Pest (14%), Nógrád (13%) és Komárom-Esztergom (11%) megyében nőtt a legnagyobb mértékben, Zala (–1,0%) és Tolna (–0,2%) megyében pedig kismértékben csökkent.

2018-hoz képest gyorsult a földbérleti díjak emelkedése. 2019-ben egy hektár szántót az előző évinél 7,7%-kal drágábban, átlagosan 60 000 forintért lehetett bérbe venni.

A gyümölcsös 13, a szőlő 9,0, a gyep 8,3, az erdő bérleti díja 3,6%-kal nőtt 2018-hoz mérten. 2019-ben a szántó éves bérleti díja Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb, mindhárom megyében elérte a 80 000 forintot hektáronként. Ezzel szemben Nógrád, Veszprém, Pest és Heves megyében 45 000 forintnál kevesebbet kellett fizetni egy hektár szántóföld használatáért (38 100, 42 200, 42 600, 42 900 forint/hektár).

Búzából kevesebb, kukoricából több termett

2020-ban közel 2,3 millió hektáron 15,3 millió tonna gabonát takarítottak be, 2,7%-kal kevesebbet, mint 2019-ben. A termésmennyiség az előző öt év átlagát kismértékben meghaladta.

• Kukoricát az egy évvel korábbinál 5,4%-kal kisebb területen, közel 1,0 millió hektáron termesztettek, ahonnan 8,4 millió tonnát, az előző évinél 1,3%-kal többet takarítottak be. A mennyiség és a termésátlag számottevően meghaladta az ötéves átlagot.
• Búzából az előző évinél 6,8%-kal kevesebbet, 5,0 millió tonnát arattak, a betakarított terület (933 ezer hektár) 8,2%-kal kisebb volt. A növény termésátlaga az ötéves átlagot is felülmúlta.
• Az árpa betakarított területe (260 ezer hektár) és mennyisége (1,4 millió tonna) egyaránt emelkedett az előző évihez viszonyítva.

Olajos magvú növényből nagyobb területen kevesebb termett

2020-ban a napraforgó és a repce betakarított területe is nőtt, de az előbbié nagyobb mértékben. Az alacsonyabb termésátlagok miatt azonban a napraforgó mennyisége (1,7 millió tonna) 2,3, a repcéé (859 ezer tonna) 5,8%-kal csökkent.

A cukorrépa területe (13 ezer hektár) és termése (760 ezer tonna) is csökkent az előző évihez képest.

A tavaszi fagykár elvitte a gyümölcs ötödét

A zöldségek mennyisége összességében nem változott jelentősen az egy évvel korábbihoz képest, közel 1,5 millió tonnát takarítottak be.

A gyümölcsfélék termése több mint ötödével maradt el az előző évitől, 573 ezer tonnát takarítottak be. A tavasszal jelentkező, többszöri fagy és hűvös idő a közvetlen fagykárokon felül a megmaradt gyümölcsök fejlődését is visszavetette, sok esetben a kifejlődött termések mérete is elmaradt az átlagostól.

A szőlő mennyisége 8,0%-kal csökkent, 421 ezer tonnát szüretelhettek a gazdák.

A tyúk-, a sertés-, valamint a szarvasmarha-állomány is emelkedett

2020-ban a főbb haszonállatok közül a szarvasmarha-, a sertés- és a tyúkállomány nőtt, a juhok létszáma csökkent 2019. december 1-jéhez képest.

2020. december 1-jén 933 ezer szarvasmarhát tartottak a gazdálkodók, 2,6%-kal többet, mint az előző év azonos időpontjában, és 2011 óta folyamatosan gyarapodik a létszámuk. Az ágazatra pozitív hatást gyakorolt a kedvező nemzetközi piaci helyzet, valamint a támogatási környezet is. Az élő szarvasmarha jelentős hányada exportra került. A tehénállomány (414 ezer) összességében alig változott, de folytatódott a húshasznú állomány (188 ezer darab) emelkedése.

A sertésállomány nagysága közel 2,9 millió volt 2020. december 1-jén, az előző év azonos időpontjához képest 8,2%-kal emelkedett, és nőtt az anyakocák száma (164 ezer) is.

A tyúkok száma (28,9 millió darab) 2,5%-kal nőtt az előző évihez képest. Hazánkban 2020 elején újra megjelent a madárinfluenza, amely elsősorban a kacsa- és lúdállományt érintette. Az előbbié 32%-kal, 3,0 millióra, az utóbbié 29%-kal, 800 ezer darabra esett vissza. A pulykaállomány (2,7 millió) 3,7%-kal nőtt.

2020. december 1-jén a juhállomány 944 ezer, az anyajuhok száma 754 ezer volt, előbbié 11, utóbbié 3,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.

Kissé csökkent a vágások száma

2020-ban az előzetes adatok szerint a hazai vágóállat-termelés 1,2%-kal, 1,6 millió tonnára csökkent. A szarvasmarha- és baromfivágások száma csökkent, a sertéseké nem változott 2019-hez képest. A termelésből a vágóbaromfi 54, a vágósertés 37%-kal részesedett. Az elmúlt években az előbbi aránya nőtt, az utóbbié csökkent, a vágómarha 6,2%-os súlya nem változott jelentősen.

A gazdaságok az állati termékek közül tyúktojásból az előző évivel közel azonos mennyiséget, 2,6 milliárd darabot termeltek. A tehéntej mennyisége 2,0%-kal nőtt, amelynek az előállítása emelkedő tendenciát mutat, 2010 óta közel ötödével nőtt a mennyiség.

Észak-Alföld volt a legtermelékenyebb régió

A régiók mezőgazdasági területének nagysága és termelési adottságai különbözőek, így a kibocsátásuk is egyenlőtlen képet mutat. A mezőgazdasági területéhez képest számottevően nagyobb aránnyal részesedik:

• Dél-Dunántúl az országos gabonakibocsátásból,
• Budapest és Pest régióBudapest és Pest régió adatai összevontan szerepelnek.^[1] a gyümölcsfélék és burgonya,
• Nyugat- és Dél-Dunántúl a bor,
• Közép- és Nyugat-Dunántúl az egyéb növényi termékek kibocsátásából.

Kiemelkedő a mezőgazdasági termelésben a területileg legnagyobb alföldi régiók szerepe: folyó alapáron a teljes kibocsátás közel felét (46%) adják, ezzel szemben a kis területű Budapest és Pest régió együttesen 7,4, a hegyvidékekkel tarkított Észak-Magyarország 7,6%-kal részesül a kibocsátásból.

A mezőgazdasági területre számított fajlagos bruttó hozzáadott érték alapján a termelékenység 2019-ben Észak- és Dél-Alföldön, illetve Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb, míg Észak-Magyarországon, valamint Budapest és Pest régióban a legalacsonyabb.

Észak-Alföld 2010 és 2019 között e mutató vonatkozásában az utolsó helyről az elsőre lépett elő. Míg Dél-Alföld és Nyugat-Dunántúl mindkét időpontban átlagon felüli termelékenységgel rendelkezett, addig Közép-Dunántúl a vizsgált időszakban jelentősen visszaesett. A korábban is alacsony értékkel rendelkező régiók még inkább lemaradtak, a területi különbségek a termelékenység alapján összességében nagyobbak lettek.

[1]:↑ Budapest és Pest régió adatai összevontan szerepelnek.

További adatok, információk

Összefoglaló táblák (STADAT)
Mezőgazdaság
Agrárcenzusok - Agrárcenzus 2020
Agrárcenzusok - Hosszú idősorok – Táblázatok
Munkaerő
Külkereskedelem és fizetési mérleg
Árak
Nemzeti számlák, GDP
Beruházás

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu