Növekedett a mezőgazdaság 2019. évi teljesítménye (Mezőgazdasági számlarendszer, 2019 – második becslés)

Az állattenyésztés volumene 1,7%-kal nőtt, a növénytermesztésé ugyanennyivel mérséklődött

A mezőgazdasági kibocsátás értékének és volumenváltozásának megállapítását az éves terméseredmények és az állatállomány megfigyelése teszi lehetővé. 2019-ben a növénytermesztés termelési volumene ugyanannyival csökkent, mint amennyivel az állattenyésztésé nőtt. A növénytermesztési ágazat egyes termékcsoportjainak a termelése változatosan alakult.

  • A gabonafélék kibocsátása 4,0%-kal lett több a 2018. évi, magas bázishoz képest. A legfontosabb gabonanövényeink közül a búza termelése 3,1, a kukoricáé 3,7%-kal nőtt. Az árpa termésmennyisége nagymértékben (20%-kal) bővült, ehhez az előző év átlagosnál alacsonyabb terméseredménye is hozzájárult, de a termelési érték növekedéséhez hozzáadódott árindexének 4,0%-os emelkedése is.
1. ábra Az árpa összes betakarított termésének és termésátlagának alakulása
  • Az ipari növények volumene 8,0%-kal csökkent, a növénycsoport nagy részét kitevő napraforgó és a repce terméseredménye is visszaesett (7,0, illetve 11%-kal), csak a kisebb részarányú fehérjenövényekből takarítottak be többet az egy évvel korábbinál. A cukorrépa kibocsátása 14%-kal csökkent.
  • A kertészeti termékek termésmennyisége 3,8%-kal kisebb lett.
  • A takarmánynövények volumene majdnem azonos volt az előző évivel.
  • A burgonya betakarított területe tovább mérséklődött, kibocsátása ellenben a magas termésátlaga miatt meghaladta az előző évit.
  • A gyümölcstermesztés volumene 13%-kal csökkent, az ágazat jelentős részét kitevő alma termelésének 27%-os visszaesését az őszibarack-kibocsátás 24%-os növekedése csak mérsékelni tudta.

Az állattenyésztés teljes termelési volumene 1,7%-kal bővült.

  • Az élő állatok kibocsátása 2,5%-kal emelkedett, ezen belül a szarvasmarháé 10, a sertésé 3,0%-kal nőtt, a többi állatfajé nem változott.
  • Az állati termékek mennyisége összességében ugyanakkora volt, mint 2018-ban. A tejtermelés a mezőgazdaság egyik meghatározó területe, a tejkvóta 2015. évi kivezetése óta lassú növekedési pályára állt. A 2019-ben felvásárolt tejmennyiség 2,1%-kal több volt az előző évinél.

Növekedett a mezőgazdaság teljes kibocsátása, mérséklődött a termelékenység

2019-ben a mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt) folyó alapáron számolt kibocsátási értéke 2789 milliárd forint volt, ebből 1582 milliárd forinttal a növénytermesztés, 1012 milliárd forinttal az állattenyésztés részesedett. Az alaptevékenységek aránya (57 és 36%) az elmúlt tíz év alatt az 1-2 százalékpontos ingadozástól eltekintve lényegében nem változott.

2. ábra A mezőgazdaság teljes kibocsátási értékének alakulása

2019-ben a teljes mezőgazdasági kibocsátás árindexe 3,9%-kal magasabb, volumene 0,3%-kal alacsonyabb volt a 2018. évinél, értéke így összességében 3,6%-kal nőtt az előző évihez képest. A növénytermesztési termékek árszínvonala 3,2, az állatok és állati termékeké 5,2%-kal emelkedett.

A folyó termelőfelhasználás volumene és árindexe is növekedett, értéke összességében 4,0%-kal haladta meg az előző évit. A nagyobb ráfordítással előállított kevesebb agrártermék a mezőgazdaság termelékenységének visszaesését okozta, ami mérsékelte a hozzáadott érték növekedését. A bruttó hozzáadott érték (1138 milliárd forint) előző évi áron 1,6%-kal csökkent, folyó áron 3,0%-kal növekedett, az előbbi 1,3, az utóbbi 0,6 százalékponttal alacsonyabb volt a teljes kibocsátásénál.

A termelési tényezők jövedelme 2,9, a vállalkozói jövedelem 2,3%-kal magasabb volt az előző évinél. A mezőgazdasági munkaerő-felhasználás 2,0%-kal csökkent. A termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme („A” mutató) 0,8%-kal emelkedett.

3. ábra Volumen- és árváltozás az előző évihez képest, a mezőgazdasági számlák rendszere alapján, 2019+

A kibocsátás volumenének változására elsősorban a gabonafélék (a kukorica 0,5, az árpa 0,4 százalékpontos növekedése) és az ipari növények (1,0 százalékpontos csökkenése) voltak hatással.

4. ábra A mezőgazdaság kibocsátási volumenének változásához való hozzájárulás, 2019+

Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátása nőtt, és a trend fölött alakult

Az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátási értéke az első előzetes adatok szerint 2019-ben folyó alapáron 444 milliárd euró volt, 2,2%-kal nagyobb, mint egy évvel korábban.

  • A növénytermesztés 1,9%-kal bővült. A főbb termékcsoportok közül a burgonya értéke nőtt a legnagyobb mértékben: 20%-kal. A takarmánynövények kibocsátása 4,0, az egyéb növényi termékeké 1,9, a kertészeti termékeké 6,2, a gabonaféléké 7,5%-kal emelkedett, miközben az ipari növényeké, a gyümölcsöké és a boré csökkent.
  • Az állattenyésztés 2,8%-kal nőtt. Az élő állatok közül a sertés kibocsátása 12, a baromfié 2,0%-kal nőtt, a szarvasmarháé 3,0%-kal csökkent. A tojás termelési értéke 3,8%-kal szűkült, a tejé 3,1%-kal bővült.

A termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme („A” mutató) 2019-ben 2,0%-kal emelkedett, a termelési tényezők jövedelmének 2,4 és a munkaerő-ráfordítás 1,5%-os csökkenése következtében.

  • A mutató értéke Dániában és Észtországban nőtt a legnagyobb mértékben.
  • A legnagyobb arányú csökkenés Szlovéniában és Szlovákiában következett be.
  • Magyarország 0,8%-os növekedésével a jobban teljesítő országok között maradt.

Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátási értéke 0,9%-kal meghaladta az elmúlt 9 év trendjét.

  • A tagországok közül Lettországban volt az előző évhez viszonyítva a legnagyobb növekedés , a trend fölött teljesített.
  • Ezzel szemben Szlovákiában csökkent legnagyobb mértékben a kibocsátott, a trendhez viszonyított értéke is 8,5%-kal kisebb volt.
  • Magyarország kibocsátása 1,7%-kal volt a trend alatt.

A kibocsátási érték alakulása az előző évhez és a trendértékhez képest az Európai Unió tagállamaiban, 2019+ (előző év=100%, előző 9 évből számolt trendérték=100%)*

* Első (2019. novemberi) becsült adatok. Magyarország esetében második (2020. januári) becsült adat.

Az EU teljes mezőgazdasági kibocsátásából Magyarország 1,6 és 2,0% között részesedett az elmúlt 10 évben. Az állattenyésztés a legkisebb, a növénytermesztés a legnagyobb mértékben járult hozzá az EU kibocsátásához, viszont a folyó termelőfelhasználás aránya (1,9 és 2,0%) az időszak során alig változott.

6. ábra A magyar mezőgazdaság kibocsátási értékének az EU-hoz viszonyított aránya agrárindikátoronként

További adatok, információk

Módszertan
Összefoglaló táblák (STADAT)
Interaktív grafikon

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu