Kilábalás és kockázatok

A hazai gazdaság 2021. I–III. negyedévi teljesítménye 1,4%-kal haladta meg a járvány előtti, 2019. azonos időszaki szintet, a korlátozásokkal leginkább sújtott ágazatoké azonban még elmaradt attól. A gazdasági kilábalást nehezítette az akadozó alapanyag- és alkatrészellátás, valamint az energia és a nyersanyagok világpiaci árának emelkedése. A népmozgalmi folyamatok közül a halálozások ingadozását a járvány dinamikája határozta meg, miközben a gyermekvállalási és a házasodási kedv tovább emelkedett.

Mi jellemezte a makrogazdasági folyamatokat?

A gazdasági teljesítmény Kínában egy, az Egyesült Államokban három, az Európai Unióban öt negyedéven keresztül csökkent a járvány miatt

2021 I–III. negyedévében a globális gazdasági folyamatok középpontjában továbbra is a koronavírus okozta világjárvány és az ezzel összefüggésben hozott intézkedések álltak. A korlátozások ebben az időszakban már kevésbé fogták vissza a gazdasági teljesítményt, mint a járvány kitörésekor, azonban a termelési és az ellátási láncok még akadoztak. Emellett az energia- és a nyersanyagárak jelentős drágulása is kihívást jelentett, amit részben a gazdasági visszaesés után felpörgő kereslet, részben a kínálati oldalon jelentkező problémák (például az időjárás miatti termeléskiesés) okoztak. Az áremelkedés elsősorban az energiatermelő és a nagy energiaigényű ágazatokat érintette, de közvetve más termékek árába is beépült. Az inflációt a gazdaság élénkítésére fókuszáló és jellemzően magas hiánnyal tervezett állami költségvetések is gyorsították. Mindez a monetáris döntésekre is hatással volt, de a vezető jegybankok továbbra is alapvetően laza pénzügyi és hitelpolitikát folytattak.

A világgazdaság meghatározó szereplői közül a pandémia kiindulópontjának számító Kínában csupán 2020 I. negyedévében csökkent a gazdaság teljesítménye, ezt követően újból növekedési pályára állt. Az ázsiai ország bruttó hazai terméke (GDP) 2021 I–III. negyedévében 9,8%-kal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. A növekedéshez lényegében a gazdaság mindegyik területe hozzájárult.

A világgazdaság másik nagy centrumában, az Egyesült Államokban az első három negyedév átlagát tekintve 5,7%-kal nőtt a GDP volumene, és ott is meghaladta a járványt megelőző, 2019. I–III. negyedévi szintet. A háztartások fogyasztása és a bruttó állóeszköz-felhalmozás is számottevően emelkedett. Részben ezek importigénye miatt a behozatal volumene dinamikusan bővült, az export viszont csak a II. negyedévtől élénkült, így a külkereskedelem egyenlege visszafogta az amerikai gazdaság teljesítményét.

A szűkebb környezetünket jelentő Európai Unióban (EU27_2020) a járvány miatti gazdasági visszaesés nagyobb volt és tovább tartott, mint Kínában vagy az Egyesült Államokban. Az uniós GDP volumene 2021 I–III. negyedévben 5,3%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbi, alacsony bázisnál, de a két évvel azelőttitől még 1,8%-kal elmaradt. A 2020. I–III. negyedévihez képest mindegyik tagállamban nőtt a gazdaság teljesítménye, és többségükben már a 2019. I–III. negyedévit is meghaladta. A legnagyobb uniós nemzetgazdaságokban azonban még nem érte el a GDP volumene a pandémia előtti szintet: Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban különösen nagy visszaesést okozott a járvány kitörése, az akkor kevésbé csökkenő német gazdaságban pedig a kilábalás akadozik. Németország GDP-jét 2021 első kilenc hónapjában többek között az autóipar globális chiphiánya is visszafogta, és részben ez okozta azt is, hogy a járműgyártásra leginkább támaszkodó visegrádi országok (V4) közül Szlovákia és Csehország gazdasági teljesítménye sem érte még el a járvány előtti szintet.

A magyar gazdaság teljesítménye a járvány előtti szintet is meghaladta

A legtöbb uniós tagállamhoz hasonlóan hazánkban is 2021 II. negyedévében ért véget a járvány miatti gazdasági visszaesés. A növekedés a III. negyedévben folytatódott, így az I–III. negyedévben az egy évvel korábbinál összességében 7,1, a két évvel korábbinál 1,4%-kal nagyobb volt a gazdaság teljesítménye. Utóbbi a járvány okozta válságból való viszonylag gyors kilábalást jelzi.

A növekedéshez a gazdaság csaknem mindegyik területe hozzájárult, sok ágazat teljesítménye már a járvány előtti szintet is felülmúlta. Az ipar bruttó hozzáadott értéke 13%-kal volt magasabb, mint 2020 I–III negyedévében, amikor a járvány begyűrűzését követő gyárleállások miatt jelentősen visszaesett a termelés. Az ipar elsősorban az I. félév gazdasági növekedésében játszott fontos szerepet, a III. negyedévi bővüléshez már kevésbé járult hozzá, jórészt a járműgyártás alkatrészellátási problémái miatt. (A legtöbb ipari alágban a termelés volumene meghaladta járvány előtti szintet.) Az építőipar teljesítménye szintén 13%-kal bővült az előző év azonos időszakihoz képest, de a két évvel korábbi csúcstól még elmaradt. (A pandémiát megelőző három évben rendre két számjegyű mértékben nőtt az építőipar bruttó hozzáadott értéke.)

Az egyes szolgáltatásokat a járvány megfékezésére hozott intézkedések eltérően érintették. Néhány ágazatban csak a harmadik hullám lecsengésével, 2021. május–júniusban kezdődhetett meg a kilábalás. A leginkább sújtott szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás teljesítménye 1,6%-kal emelkedett az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony bázishoz képest, ugyanakkor mindössze kétharmada volt a 2019. I–III. negyedévinek. Szintén elmaradt a járvány előtti szintjétől a szállítás, raktározás, a művészet, szabadidő, valamint – a halasztható ellátások, beavatkozások szüneteltetése miatt – az egészségügy, szociális ellátás bruttó hozzáadott értékének volumene. A szolgáltatások közül a legnagyobb mértékben, 11%-kal az információ, kommunikáció teljesítménye emelkedett, a járvány miatti korlátozásokkal ugyanis tovább nőtt az igény az infokommunikációs technológiák és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások iránt.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztásának volumene 2,8%-kal nagyobb volt, mint 2020 I–III. negyedévében – amikor a pandémia miatt hatévi emelkedés után a lakosság visszafogta a költekezéseit –, felülmúlta a 2019. I–III. negyedévi szintet is. (A járvány alatt a fogyasztás csökkenésével párhuzamosan a háztartások megtakarítási rátája emelkedett.) A bruttó felhalmozáson belül a vállalatok körében jelentős készletezés történt. A beruházási aktivitástól függő bruttó állóeszköz-felhalmozás – háromévi kiemelkedő bővülést követően – 2020 I–III. negyedévében csökkent, a IV. negyedévtől viszont újból emelkedett. Volumene 2021 első kilenc hónapjában 8,7%-kal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában, de a két évvel korábbi csúcspontjától még 2,3%-kal elmaradt. A külkereskedelem a belföldi felhasználásnál kisebb mértékben járult hozzá a gazdaság I–III. negyedévi növekedéséhez.

A vállalkozásoknak köszönhetően tovább gyorsult a nemzetgazdasági beruházások bővülése

A beruházások 2017 I. negyedéve óta tartó folyamatos bővülését a járvány csak 2020 II. és III. negyedévében törte meg. A beruházások volumene 2021 I. negyedévében 0,2, a II.-ban 11, a III.-ban pedig már 12%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Így a III. negyedévre a beruházási szint – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – rekordmagas szintre emelkedett. Ezek eredményeként 2021 I–III. negyedévében a nemzetgazdasági beruházásokBudapest és a megyék beruházási adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2021. I–III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.^[1] volumene 8,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, számottevően hozzájárulva a gazdasági teljesítmény emelkedéséhez.

Az I. negyedévben a költségvetés és a háztartások beruházási aktivitása támogatta, a vállalkozásoké visszafogta a nemzetgazdasági beruházásokat. A II. negyedévben már a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások fejlesztései járultak hozzá legnagyobb mértékben a beruházások bővüléséhez, a III. negyedévben pedig tovább nőtt a vállalkozások szerepe a fejlesztésekben. A nemzetgazdasági beruházások január-szeptemberi növekedése szinte teljes egészében nekik volt köszönhető, miközben a költségvetési szervek visszafogták a volumenemelkedést.

Anyagi-műszaki összetétel szempontjából a 2021. I–III. negyedévi fokozódó beruházási aktivitást nagyobbrészt a teljesítményérték 42%-át képviselő gép- és berendezésberuházások előző év azonos időszakához viszonyított 13%-os volumennövekedése okozta. A beruházásokon belül nagyobb (57%-os) részarányt kitevő építési beruházások 5,4%-kal bővültek.

A beruházások alakulását leginkább befolyásoló gazdasági területek közül:

• A legnagyobb súlyt (a beruházások 26%-át) képviselő feldolgozóipar fejlesztései az év eleji csökkenés ellenére az I–III. negyedévben 8,3%-kal emelkedtek. A legtöbb alágban nőtt az I–III. negyedéves beruházási teljesítmény, köztük a nagy súlyú járműgyártásban és az élelmiszeriparban is. Viszont a legnagyobb súlyú villamos berendezés gyártása területén – főképp az akkumulátorgyártó kapacitások kiépítésével összefüggő beruházások befejeződése miatt – csökkenés következett be.
• A nemzetgazdasági fejlesztések 18%-át megvalósító és ezzel a második legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek beruházási volumene az I–III. negyedévben 6,0%-kal bővült, a lakásépítések csökkenésének és az üzleti ingatlanfejlesztések (pl. raktárak, irodák) növekedésének eredőjeként.
• A szállítás, raktározás beruházási volumene négy negyedévi csökkenés után 2021 II. és III. negyedévében ismét nőtt, ami mögött a közúttal és vasúttal kapcsolatos állami fejlesztések mellett a logisztikával, fuvarozással foglalkozó vállalkozások beruházásai álltak. Ezek eredményeképp az I–III. negyedévi beruházási teljesítmény 8,7%-kal emelkedett.
• A kereskedelemben 31%-kal bővült a beruházás volumene, elsősorban az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelmi üzletek fejlesztéseinek köszönhetően.
• A mezőgazdaság beruházási teljesítménye a korábbi negyedévek visszaesése után 2021 III. negyedévében jelentősen (37%-kal) nőtt, így az év első kilenc hónapjában összességében 2,5%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Ehhez az erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozások fejlesztései is jelentősen hozzájárultak.
• A közigazgatás beruházásai 23%-kal visszaestek, miután az általános közigazgatással, az árvízvédelemmel és az igazságüggyel kapcsolatos fejlesztések csökkentek, az oktatásra fordított fejlesztési források 13%-kal nőttek.
• A járványügyi helyzettel összefüggésben a fekvőbeteg-ellátási terület egy évvel korábbi, kiugró fejlesztései okozta magas bázistól az egészségügyi szolgáltatások beruházásai 15%-kal elmaradtak.

A nemzetgazdasági beruházások 2021. I–III. negyedévi 8,5%-os volumennövekedéséhez leginkább a feldolgozóipar járult hozzá, de jelentősen emelte a beruházási aktivitást a szállítás, raktározás, a kereskedelem, valamint az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye is. Ugyanakkor a volumenbővülést számottevően visszafogta a közigazgatás teljesítménycsökkenése.

A termék-külkereskedelmi mérleg romlott, a szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg javult

2021. I–III. negyedévben a termékexport euróban számított értéke (87,8 milliárd euró) 16, az -importé (85,3 milliárd euró) 18%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A forgalom értéke mindkét irányban rekordnagyságú volt, a járvány előtti, 2019. I–III. negyedévinél 7, illetve 9%-kal volt nagyobb. A 2,6 milliárd eurós aktívum a 2020. január–szeptemberinél ugyanakkor 1,2 milliárd euróval kevesebbet tett ki, összege az év ezen szakaszában utoljára 2009-ben volt kisebb a mostaninál. (A III. negyedévben 1,1 milliárd eurós hiánnyal zárt a mérleg, deficitre utoljára 2008. IV. negyedévben volt példa.)

2021. I–III. negyedévben az áruforgalom volumene a forgalom mindkét irányában 12%-kal meghaladta az egy és 7–8%-kal a két évvel korábbit. Külkereskedelmünk változatlan áron számítva is rekordnagyságú volt az év első kilenc hónapjában, azzal együtt is, hogy az export volumene a III. negyedévben 3,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Az egyenleg romlása nagyobbrészt az Európai Unióval (EU27_2020) folytatott kereskedelemnek tulajdonítható, ebben a relációban az aktívum 877 millió euróval csökkent, és 6,7 milliárd eurót tett ki. Nemcsak az uniós partnereink, hanem a világ összes országa közül a legnagyobb többlet (3,2 milliárd euró) Németország vonatkozásában alakult ki.

Az EU-n kívüli országok viszonylatában is romlott az egyenleg, a passzívum 354 millió euróval lett nagyobb. Ezen belül:

• Az ázsiai országokkal lebonyolított árucsere mérlege 985 millió euróval vált kedvezőtlenebbé, betudhatóan annak, hogy az onnan érkező behozatal értéke 1,5 milliárd euróval bővült. 2021. január–szeptemberben a Kínával lebonyolított áruforgalom egyenlege 4,5 milliárd eurós deficitet mutatott, ami valamennyi partnerünk közül a legnagyobb hiányt jelenti.
• Az EU-n kívüli európai országokkal folytatott kereskedelem egyenlege 199 millió euróval javult, ezen belül az Egyesült Királysággal lebonyolított kereskedelem mérlege a világ országai közül a legnagyobb mértékben, 683 millió euróval vált kedvezőbbé. Ezzel szemben az Oroszországgal folytatott árucsere egyenlege valamennyi ország közül a legjelentősebben, 937 millió euróval romlott.

A kivitelben a közúti járművek, a behozatalban a villamos gépek, készülékek, műszerek jelentették nemcsak a gépek és szállítóeszközök, hanem a teljes forgalom legfontosabb csoportját. Előbbiek exportja 14%-kal, az utóbbiak importja ötödével nőtt – euróban számítva – az egy évvel korábbihoz képest. A közúti járművek exportértéke azonban – a két számjegyű növekedés ellenére is – elmaradt a 2019. I–III. negyedévitől (–5,4%), összefüggésben a termelést – leginkább a III. negyedévben – akadályozó alapanyaghiánnyal.

A feldolgozott termékeken belül a legfontosabb termékkört mindkét forgalmi irányban a gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek jelentik, amelyek euróban megállapított kereskedelme 7-8%-kal kevesebb volt a rekordmagas, 2020. I–III. negyedévinél.

Az energiahordozók importja volumenben mérve 9,6%-kal visszaesett, folyó áron euróban számítva azonban 49%-kal bővült. Az idetartozó csoportok közül a természetes és mesterséges gáz, valamint a villamos energia behozatalára a 2020. I–III. negyedévinél 1,9-szer nagyobb összeget fordítottunk.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek változatlan áron számított forgalma 1–2%-kal meghaladta a 2020. I–III. negyedévit. Agrárjellegű kivitelünk legfontosabb árucsoportját a gabona és gabonakészítmények jelentik, amelyek 1,5 milliárd eurós forgalma 2,0%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál.

A termékkereskedelemnél jellemzően aktívabb személyes kontaktust igénylő szolgáltatás-külkereskedelem 2021. I–III. negyedévi forgalma nem tért el számottevően az egy évvel korábbitól, a szolgáltatásexport euróban számított értéke 1,7%-kal bővült, az importé 1,5%-kal mérséklődött a 2020. I–III. negyedévihez képest. A bevételek értéke 15,3 milliárd, a kiadásoké 11,1 milliárd eurót tett ki január–szeptemberben, 25, illetve 21%-kal kevesebbet, mint a járvány által még nem érintett, rekordmagas összegeket felmutató 2019. I–III. negyedévben.

Szolgáltatás-külkereskedelmünk 4,2 milliárd eurós többlettel zárta az első kilenc hónapot, ami a mérleg 419 millió eurós javulását jelenti az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A javulás a megelőző hét év legkisebb I–III. negyedévi többletéhez képest következett be.

A mérleg döntően az Európai Unióval (EU27_2020) lebonyolított szolgáltatás-külkereskedelem hatására javult, aminek szaldója 416 millió euróval vált kedvezőbbé. Az egyenleg az I–III. negyedévben valamennyi országcsoporttal aktív volt, a többleten az uniós és az EU-n kívüli országok lényegében fele-fele arányban osztoztak.

A szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg javulása legnagyobbrészt a szállítási szolgáltatásoknak köszönhető, aminek mérlege 243 millió euróval lett kedvezőbb. A legnagyobb aktívum azonban a turizmusban keletkezett (1,7 milliárd euró), ezenkívül a többlet a szállítási (1,4 milliárd euró) és a bérmunka-szolgáltatások (975 millió euró) esetében volt számottevő.

A kormányzati szektor 4,2%-os hiánnyal zárta az I. félévet

2021 I. félévében a kormányzati szektor egyenlege 1112 milliárd forintos hiányt mutatott, a GDP 4,2%-ának felelt meg. Az egyenleg értékben lényegében megegyezik a 2020 I. félévivel, GDP-arányosan viszont 0,5 százalékponttal javult. A javulás – a járvánnyal összefüggésbe hozható – jelentős hiányhoz képest következett be, ideinél nagyobb I. félévi GDP-arányos deficit utoljára 2011-ben alakult ki 2020-at megelőzően.

A kormányzati szektor 2021. I. félévi bevétele (10,5 ezer milliárd forint) 6,1%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Ezt nagyobbrészt a termelési és importadókból származó bevétel 11, ezen belül az áfabevétel 19%-os bővülése okozta. A jövedelemadó-bevétel 14%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, az egyéb bevétel ugyanakkor – a bevételi tételek közül egyedüliként – csökkent (–8,6%), meghatározóan az uniós bevételek mérséklődése miatt.

A bevételekénél kisebb mértékben, 5,5%-kal emelkedett a kiadások értéke (11,6 ezer milliárd forint) az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A kiadási tételek közül a pénzbeni társadalmi juttatások 8,2, a folyó termelőfelhasználás 11%-kal nőtt a 2020. I. félévivel összehasonlítva. A kormányzati szektorban dolgozó munkavállalóknak kifizetett jövedelemtömeg 6,5%-kal lett több, ezzel szemben a bruttó állóeszköz felhalmozás– a kiadási tételek közül egyedüliként – mérséklődött (–4,6%).

Február óta csökken a szüneteltető egyéni vállalkozók száma

A járvány 2020. márciusi kitörését követően visszaesett a vállalkozások száma, júniustól azonban ismét emelkedni kezdett, és a tendencia az év végi átmeneti mérséklődést leszámítva azóta is folyamatosan tart. 2021. október végén közel 1,9 millió vállalkozást tartottak nyilván, az egy évvel korábbinál 2,5, a járvány kirobbanása előtti 2020. februárinál 3,1%-kal többet. A növekedéshez mind a társas, mind az önálló vállalkozások hozzájárultak, utóbbiak körében elsősorban az egyéni vállalkozók száma gyarapodott, egy év alatt 5,2%-kal.

A járvány harmadik és negyedik hulláma a cégalapításokat is kevésbé befolyásolta. 2021 első tíz hónapjában közel 120 ezer új vállalkozást jegyeztek be, az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz képest 12, a 2019. január‒októberihez viszonyítva pedig mindössze 1,5%-kal többet. A vállalkozási kedv két évvel ezelőttihez mért hasonló szintjét az eredményezte, hogy az önálló vállalkozókból 3,0%-kal kevesebbet, a társas vállalkozásokból a tíz hónap alatt összességében 19%-kal többet indítottak.

A tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozók köre a járvány második hullámával, 2020 szeptemberében kezdett újra növekedni. Számuk 2021 januárjában tetőzött, a hónap végére az egy évvel korábbinál másfélszer többen, 104 ezren függesztették fel működésüket, a 2020. áprilisi csúcshoz (108 ezer) képest csak 3,9 ezerrel voltak kevesebben. Ezt követően ismét kisebb számban, október végén 90 ezren – az összes egyéni vállalkozó 15,3%-a – szüneteltették tevékenységüket. Arányuk az egy évvel korábbihoz képest 0,7 százalékponttal csökkent, a gazdaság több területén azonban ennél nagyobb arányban kényszerültek átmeneti leállásra.

A termelői árak emelkedése begyűrűzött a fogyasztói árakba

Az emelkedő nyersanyagárak, illetve termelői és szállítási költségek az árutermelő ágazatokban jelentősen növelték a kibocsátási árakat, ami a fogyasztási piacon is éreztette hatását. A fokozódó bérkiáramlás, az előző évi alacsony inflációs bázis, illetve a nemzetközi infláció begyűrűzése a külkereskedelmi árakon keresztül ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy az év első tíz hónapjában többnyire gyorsult a fogyasztói árak havi növekedése. A tartósabb inflációs folyamatokat megragadó maginflációA 2021. áprilistól alkalmazott módszertan szerint. A maginflációs mutató a fogyasztóiár-index átmeneti vagy nem piaci eredetű árhatásoktól való megtisztításával feltárja az alapinflációnak az alakulását. Ennek megfelelően a fogyasztóiár-indexből elhagyjuk a nem feldolgozott élelmiszereket, a járműüzemanyagokat, a teljes háztartási energia főcsoportot, a hatósági áras termékeket, szolgáltatásokat, továbbá 2021. áprilistól a szeszes italokat, dohányárukat is.^[2] márciustól az általános árszínvonalnál alacsonyabb volt.

13 éve nem tapasztalt csúcsra, 4,4%-ra gyorsult 2021 októberében az uniós infláció. Az októberi árszínvonal – a gazdaságok újranyitása és a növekvő energiaárak hatására – nemcsak hazánkban, hanem az unió valamennyi tagállamában nagyobb volt a januárinál. A drágulás mértéke országonként eltérően változott, jellemzően a balti államokban erőteljesebb, a skandináv országokban visszafogottabb árnövekedés történt. Január–októberben a harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) szerint 2,4% volt az infláció az Európai Unióban. Ebben az időszakban Görögországban lényegében változatlan maradt az árszínvonal, több keleti tagországban viszont legalább 2,8%-kal nőttek az árak, utóbbi csoportba tartozott hazánk is.

2021. január–októberben a ‒ a hazai módszertan szerint számított ‒ fogyasztói árak egy évvel korábbihoz mért 4,6%-os emelkedésében jelentős szerepe volt a járműüzemanyagok 21%-os drágulásának. Az áremelkedést átmenetileg visszafogta, hogy április 1-jétől csökkent a benzin és a gázolaj jövedéki adója. A drágulás megfékezését szolgálta az a kormányintézkedés is, amely november 15-től 3 hónapig 480 forinton rögzítette a benzin és a gázolaj literenkénti legmagasabb kiskereskedelmi átlagárát, ez azonban az év első háromnegyedévében még nem éreztette a hatását.

A szolgáltatások árát legfőképp a növekvő bér- és anyagköltségek befolyásolták. Egyes élőmunka-igényes szolgáltatások, például a lakásjavítás, -karbantartás (11%), a járműjavítás, -karbantartás (7,7%), az egészségügyi szolgáltatás (5,5%), az oktatási szolgáltatás (3,5%) az átlagosnál nagyobb mértékben drágultak. A kommunális szolgáltatási díjak (víz, csatorna, szemétszállítás), a helyi tömegközlekedés, valamint a munkahelyre, iskolába történő utazás tarifái nem változtak. A telefon-, internethasználatért 1,2%-kal kevesebbet kellett fizetni, részben a digitális oktatással összefüggő előfizetői árkedvezmények miatt.

A gyógyszerek, gyógyáruk átlagosan 3,0%-kal drágultak. A fogyasztásban 4‒10%-os arányú főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk jelentősebb (18%-os) áremelkedése mögött a dohánytermékek jövedéki adójának január 1-jei és április 1-jei emelése húzódott meg. A tartós fogyasztási cikkek közül az új személygépkocsikat 9,5%-kal drágábban kínálták. A háztartási energia főcsoportban az elektromos energia, a vezetékes gáz és a távfűtés ára nem változott, a tűzifáért 2,9%-kal többet kértek a forgalmazók az egy évvel korábbinál. A ruházkodási cikkek ára 0,2%-kal mérséklődött.

A fogyasztási kiadások között legnagyobb súlyt képviselő élelmiszerek árának alakulása termékenként nagymértékben különbözött, összességében 3,5%-kal emelkedtek az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest. (Az étolaj 26, a margarin 8,8, a kenyér 5,3, a baromfihús 4,0%-kal drágult, a burgonya 2,0, a sertéshús 4,9%-kal olcsóbb lett.) Az árváltozások összefüggésben vannak a mezőgazdasági termelői árakkal, amelyek 2021 I–III. negyedévében 16%-kal nőttek, az egy évvel korábbi 7,2%-os emelkedést követően. Ez a növényi és kertészeti termékek jelentős árnövekedésének következménye, amelyek 25%-os drágulása jóval meghaladta az előző évit (8,8%), miközben az élő állatok és állati termékeké az előző évi 4,5% után visszafogottabbá (1,7%) vált.

Minden főbb növénycsoport ára nőtt, a legnagyobb mértékben a gabonaféléké (34%) és az olajnövényeké (37%), ami mögött a takarmánygabonák iránti élénk nemzetközi kereslet- és árnövekedés, valamint készletcsökkenés áll. A gyümölcsök közül az alma és a körte ára csökkent, az őszibaracké azonban 38%-kal emelkedett.

A vágómarha és a vágóbaromfi közel 9%-os drágulása mellett a vágósertés 15%-os áresése az élő állatok árát összességében 1,8%-kal csökkentette. A marha és a sertés ingadozó áralakulása mellett a vágócsirke ára a megelőző évekre jellemző stagnálás után 2021 januárja óta nő.

A mezőgazdasági ráfordítási árak 12%-os I–III. negyedévi emelkedése a folyó termelőfelhasználás 13, és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 7,5%-os növekedéséből adódott. A folyó termelőfelhasználás minden összetevője drágult, legnagyobb mértékben a műtrágyák és a takarmányok (25-25%). Előbbi a kőolajszármazékok árának emelkedésével függ össze, utóbbi az alapanyagárak – elsősorban gabonafélék – egész éves árnövekedésének a következménye.

A termelőiár- és a ráfordításiár-index hányadosa, az agrárolló az előző év azonos időszakának 106,6%-os értéke után 103,6% volt. Mivel a termelői és ráfordítási árak növekedése közötti különbség csökkent, a termelőknek az árviszonyokból eredő jövedelmi helyzete rosszabb lett az előző év azonos időszakinál.

A mezőgazdasági termékekhez hasonlóan az ipari termékek is erőteljesen drágultak, ami szintén erősítheti az inflációs folyamatot. 2021 első tíz hónapjában az ipari termelői árak átlagosan 12%-kal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában. A magyarországi drágulás mértéke uniós összevetésben is a legnagyobbak közé tartozott. A belföldi értékesítések árai 14, az exportárak 11%-kal nőttek.

A termelői árak alakulását elsősorban a világpiaci folyamatok befolyásolták: a globális nyers- és alapanyagárak, valamint a villamos energia külkereskedelmi árai jelentősen emelkedtek az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz képest. Ez részben a járvány miatti leállások után felpörgő kereslet, részben a pandémiától független tényezők (például a kitermelő országok árstratégiája, a szén-dioxid-kvóta árának emelkedése, illetve a szélsőséges időjárás és egyéb vis maior események miatti termeléskiesés) következménye. Ezeken a globális hatásokon túl az erőteljes bérkiáramlás és a forint árfolyamváltozása is hatással volt az ipari termelői árak alakulására.

A fenti tényezők közvetlenül az energia- és a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban okoztak jelentős drágulást. A hazai inflációs folyamatokra is hatást gyakorló belföldi értékesítési árak ebben az ágazatcsoportban átlagosan 19%-kal nőttek. Ezen belül

• a leginkább (45%-kal) a nagy energiaigényű kohászat termékei drágultak, amiben a megugró energia- és alapanyagárak egyszerre tükröződnek,
• a kőolajat alapanyagként használó vegyipari ágazatokban (a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban és a vegyi anyag, termék gyártásban) is kiemelkedő (39, illetve 30%-os) volt az áremelkedés, amiben az alacsony bázis is szerepet játszott (az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj ára a pandémia kitörésekor visszaesett, majd fokozatosan emelkedett, 2021 októberében már hétéves csúcson járt),
• átlagosan 19%-kal nőttek az energiaipar belföldi eladási árai, ami a hatósági árszabályozás miatt a fogyasztói árakban közvetlenül nem jelentkezett,
• szintén 19%-kal kerültek többe a faipar termékei, összefüggésben a fa világpiaci árának emelkedésével, július–októberben különösen kiemelkedő (30–38%-os) volt a drágulás.

A beruházási javakat és a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban a többinél jóval kisebb mértékben, átlagosan 4,7, illetve 4,1%-kal nőttek belföldi értékesítési árak. A hazai eladásokban nagy súlyú élelmiszeripar termékei 5,2%-kal kerültek többe, mint 2020 első tíz hónapjában. Ezen belül az étolaj gyártása drágult a leginkább, 35%-kal, a napraforgómag felvásárlási árának emelkedése miatt.

Az építőipari termelői árak 2021 I–III. negyedévében 9,7%-kal meghaladták az előző év azonos időszakának árszínvonalát. A kiugró emelkedésben döntő szerepet játszott az I. és a II. negyedévi gyorsuló drágulást követően az utóbbi öt év rekordját jelentő III. negyedév. Az áremelkedés mértéke ebben az időszakban 13%-ra fokozódott az előző év azonos időszakához, és 4,2%-ra az előző negyedévhez képest, elsősorban az árakat felhajtó hazai bővülő építőipari kereslet, az energiahordozók és építőipari alapanyagok világpiaci ára, valamint a munkaerőköltségek emelkedése hatására. A leginkább az épületek építése és a speciális szaképítés árai növekedtek (11–11%-kal) az I–III. negyedévben, az egyéb építmény építése pedig 7,5%-kal drágult.

Az építményalcsoportok többségében 10%-ot meghaladó mértékben nőttek a termelői árak 2021 I–III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A leginkább az ipari épületek és raktárak, valamint a nagy- és kiskereskedelmi létesítmények építése drágult. Az egy- és a többlakásos épületek építésének árai gyorsuló ütem mellett 10–10%-kal emelkedtek.

Az árutermelő ágazatokkal (mezőgazdaság, ipar, építőipar) szemben a szolgáltatási kibocsátási árakAz adatok a teljes ügyfélkörnek nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.^[3] 2020 II. negyedéve óta lassuló ütemben emelkednek (2021 I. és II. negyedévében 1,2, illetve 0,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet). 2021 I. félévében átlagosan 1,0%-kal drágultak a megfigyelt szolgáltatások, az év ezen szakaszában utoljára 2017-ben volt ennél kisebb mértékű áremelkedés.

Az egyes szolgáltatási területek árdinamikájában ugyanakkor jelentős különbségek figyelhetők meg. A szolgáltatások többsége drágult az I. félévben, leginkább a postai, futárpostai (6,1%) és a biztonsági, nyomozói (6,0%) tevékenységeké. Továbbra is a távközlési díjak (–7,9%) csökkentek a legjelentősebben, ezen kívül a kiadói tevékenység (–6,4%) és a reklám, piackutatás (–3,9%) lett olcsóbb. A szolgáltatások átlagos árváltozásának alakulását a szárazföldi és csővezetékes szállítás, illetve az ingatlanügyletek drágulása, valamint a távközlési díjak csökkenése befolyásolta leginkább.

2021 I–III. negyedévében a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala az exportban 6,3, az importban 8,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, ezek sokéves rekordot jelentő drágulásnak számítanak. A behozatali árak nagyobb arányú növekedése hatására a cserearány 2,2%-kal romlott, lényegében ugyanakkora mértékben, mint amekkora a javulás volt egy évvel ezelőtt.

Az árszintnövekedés nagyrészt a devizaárszint emelkedéséből fakadt, amit fokozott a forint leértékelődése. A hazai fizetőeszköz a járvány begyűrűzésekor a főbb devizákkal szemben történelmi mélypontra gyengült. Ezt az amerikai dollárral szemben – jelentősebb hullámzások mellett – egy alapvetően erősödő kurzus követte, az euróval szembeni árfolyam azonban továbbra is a mélypont közelében ingadozott. A forint átlagárfolyama 2021. január–szeptemberben az euróhoz képest 2,5%-kal gyengébb, a dollárhoz viszonyítva 3,8%-kal erősebb volt, mint 2020 azonos időszakában.

2021 I–III. negyedévében az energiahordozók behozatala 71%-kal drágább volt forintban számítva az egy évvel korábbinál, a járvány előtti, 2019. I–III. negyedévihez képest pedig 28%-os emelkedés adódik. Árszínvonaluk a III. negyedévben már 2,2-szerese volt az egy évvel korábbinak és a két évvel ezelőttit is számottevően meghaladta.  

Hogyan változtak az ágazati teljesítmények?

A járvány hatásai eltérően érintették az egyes gazdasági területeket az elmúlt negyedévekben. A 2021. I–III. negyedévi gazdasági bővülés hajtómotorja az ipari kibocsátás számított, de az építőipar és – a korábbi negyedévekhez hasonlóan – az infokommunikáció is számottevően hozzájárult a GDP növekedéséhez. Bár a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás összességében pozitívan változtatta meg a gazdasági teljesítményt, ezen belül az egyik legnagyobb teljesítménykiesést továbbra is a turizmus szenvedte el. Ágazati körképünkben a GDP volumenváltozásához való hozzájárulás alapján kialakult sorrendben mutatjuk be a vizsgált gazdasági területeket.

A villamosberendezés-gyártás volt az ipar húzóágazata

A koronavírus okozta világjárvány megtörte az iparVíz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású (például ágazati szintű, vagy létszám-kategóriák szerinti) adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak. Budapest és a megyék ipari termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2021. I–III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.^[4] lendületét, a termelés volumene 2020 tavaszán évtizedes mélypontra esett vissza a nagyüzemek leállása miatt. Ezt követően viszonylag hamar, már 2020 IV. negyedévében visszatért a kibocsátás a pandémia előtti csúcsra. 2021 I–III. negyedévében folytatódott a növekedés, amivel – a gazdaság legtöbb területéhez hasonlóan – az ipar is hozzájárult a GDP bővüléséhez. A termelés volumene az egy évvel azelőtti, nagyon alacsony bázist 13, a két évvel korábbi szintet pedig 2,4%-kal haladta meg. A növekedésben az export és a belföldi eladások élénkülése egyaránt szerepet játszott.

Az alapvetően kedvező tendenciát beárnyékolták a globális termelési láncokban tapasztalt fennakadások, amelyek a hazai ipart elsősorban a járműgyártás és az elektronikai ipar chiphiánya révén érintették. Ennek hatására a III. negyedév végén, szeptemberben már csökkent az ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest.

2021 I–III. negyedévében az ipari produktum zömét (96%-át) adó feldolgozóipar termelési volumene 13, az energiaiparé 9,1, a csekély súlyú bányászaté 12%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A feldolgozóiparon belül:

• Mindegyik alágban emelkedett a kibocsátás az egy évvel korábbi, jellemzően nagyon alacsony bázishoz képest, és többségükben a két évvel ezelőtti szintet is meghaladta.
• A legnagyobb mértékben a villamosberendezés-gyártás bővült, termelési volumene közel másfélszerese volt a 2020. I–III. negyedévinek. A növekedést továbbra is az elektromosmotor- és akkumulátorgyártás felfutása eredményezte, amit az utóbbi évek beruházásai alapoztak meg.
• A legnagyobb súlyú járműgyártás termelési volumene 6,7%-kal nőtt, de a két évvel korábbi szintjétől 12%-kal elmaradt. Az iparágat a járvány igen érzékenyen érintette, az első hullám idején időlegesen leálltak a hazai autógyárak, majd a megváltozott gazdasági környezetben az alapanyag- és alkatrészellátás nehézségei miatt kellett többször felfüggeszteniük, illetve átszervezniük a termelést. A legnagyobb kihívást a félvezetők hiánya okozza, mivel a chipgyártók nem tudják kielégíteni az egyszerre megnövekedett elektronikai- és járműipari keresletet.
• Az elektronikai ipar teljesítménye 2020-ban a járvány okozta termeléskiesés ellenére is nőtt, ami 2021 I. félévében folytatódott, a III. negyedévben azonban – szintén a globális chiphiánnyal összefüggésben – csökkenésbe fordult. Az év első kilenc hónapjában összességében így is 8,6%-kal nagyobb volt a termelés volumene, mint az előző év azonos időszakában.
• Az élelmiszeripar kibocsátása 6,8%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Két legnagyobb súlyú alágazata, a húsipar és az italgyártás ennél is nagyobb mértékben (12, illetve 8,3%-kal) bővült, amiben az alacsony bázis is szerepet játszott. A húsipart tavaly a madárinfluenza miatt kialakult alapanyaghiány is visszafogta, az italgyártás egyes területeit pedig főként a vendéglátást érintő korlátozások vetették vissza akkor, és ezek hatása az idei járványhullámok idején is érződött.

Hazánkkal ellentétben az Európai Unió ipari termelése már a pandémiát megelőzően is csökkent. Ezt a folyamatot a járvány 2020-ban felerősítette. Az alacsony bázishoz képest 2021 I. negyedévében 3,7, a másodikban 23, a harmadikban 6,2%-kal nőtt az unió ipari kibocsátása. A tagállamok zömében mindhárom negyedévben emelkedett a termelés volumene. A legnagyobb ipari potenciállal rendelkező Németországban az ipar teljesítménycsökkenése – elsősorban a járműgyártás recessziója miatt – már 2018 folyamán elkezdődött, és 2021 februárjáig tartott. Ebben az időszakban a német ipar az uniós átlagnál nagyobb mértékben esett vissza, ezt követően annál kisebb ütemben bővült. A visegrádi országok közül Lengyelországban már jóval meghaladta a termelés volumene a járvány előtti csúcspontját. Csehországban, Szlovákiában és hazánkban lassabb volt a kilábalás, amit elsősorban a – mindhárom országban nagy súlyú – járműgyártás beszállítói nehézségei hátráltattak.

Ötéves csúcson a hazai energiafogyasztás

A feldolgozóipar mellett az energiatermelés is támogatta az ipari növekedést, 2021 I–III. negyedévében az ipari termelés 3,7%-át adó energiaipari kibocsátás (folyó áron 1,1 ezer milliárd forint) volumene 9,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A nemzetgazdasági ág mindegyik részterülete növekedett:

• a teljesítmény 71%-át létrehozó villamosenergia-termelés, -ellátás volumene 8,0,
• a 18%-ot előállító gázellátásé 17,
• a legkisebb súlyú (10%) gőzellátás, légkondicionálásé 4,5%-kal.

A megszokottnál enyhébb időjárásForrás: Országos Meteorológiai Szolgálat^[5], valamint az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb ipari tevékenység miatt 2021. januárban csökkent az energiaigényForrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal^[6]. Ezzel szemben a következő hét hónapban a bővülő ipari termelés (emellett tavasszal az előző évinél hidegebb időjárás) és az intenzívebb közúti közlekedés hatására – 2,6 és 18% közötti mértékben – nőtt a felhasználás. 2021 első nyolc hónapjában hazánk energiafogyasztása összességben ötéves csúcsra (731 PJ) nőtt, és 4,3%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. Az elsődleges energiafogyasztás szerkezetében nem történt számottevő változás, a szükséglet 33%-át földgáz, 29%-át kőolaj és kőolajszármazékok biztosították, mindkettő túlnyomó részben külföldről származott. A szükséglet 17%-át nukleáris energia, 5,1%-át szén és széntermék, 4,0%-át nettó villamosenergia-import fedezte. Szénfelhasználásunk több mint felét hazai kitermelésből nyertük. A fogyasztás 12%-át egyéb energiaforrások, döntő részben megújulók elégítették ki.

Magyarország villamosenergia-fogyasztása 2021 első nyolc hónapjában – ötéves csúcsra bővülve – az előző év azonos időszakinál 6,4%-kal magasabb, 32,2 milliárd kWh volt. A megújuló alapú villamosenergia-termelésen (4,8 milliárd kWh) belül a napenergia szerepe évről évre bővül, az így előállított 2,8 milliárd kWh 1,5-szerese az egy évvel korábbinak.

Kevesebb kereskedelmi szálláshely mellett nőtt a vendégforgalom a 2020-as főszezonhoz képest

A járvány harmadik hullámát követően egyre kevesebb intézkedés akadályozta a turizmust, 2021 júliusától már lényegében korlátozások nélkül lehetett látogatni a szálláshelyeket. A turizmus és a vendéglátás így a III. és az I–III. negyedévben egyaránt hozzájárult az egy évvel korábbihoz mért gazdasági növekedéshez.

A kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) 2021 I–III. negyedévében a vendégéjszakák száma (11 millió) összességében 56, illetve 9,6%-kal kevesebb volt, mint 2019 és 2020 azonos időszakában. Az év elején fennálló korlátozások negatív hatását tehát a turizmus későbbi talpra állása sem tudta ellensúlyozni a teljes időszakot tekintve. Emiatt az ágazat teljesítményét nehéz értékelni az I–III. negyedév összességében, erre elsősorban a III. negyedév alkalmas.

2021 július–szeptemberében 8,3 millió vendégéjszakát töltöttek a vendégek a szálláshelyeken. Ez az érték ugyan háromtizedével kevesebb volt, mint 2019-ben ugyanebben az időszakban, de kéttizeddel több, mint 2020-ban. A forgalom az egyes hónapokban 24–36%-kal csökkent a két évvel korábbihoz képest, az egy évvel korábbit pedig júliusban 10, augusztusban 11, szeptemberben 70%-kal meghaladta. Számos kereskedelmi szálláshely ugyanakkor nem tudta átvészelni a korábbi korlátozó intézkedések okozta bevételkiesést, a működő egységek száma a főszezonban, júliusban és augusztusban sem érte el a 2800-at, miközben ezekben a hónapokban 2020-ban 2900, 2019-ben közel 3500 fogadott vendéget. Szeptemberben idén szintén kevesebb szálláshely működött, mint az előző két évben.

A III. negyedévben a belföldivendég-éjszakák száma 2021-ben (6,1 millió) 7,1%-kal több volt, mint 2020-ban, és már csak 3,3%-kal volt kevesebb, mint 2019-ben. Augusztusban és szeptemberben a hazai vendégek már több éjszakára maradtak a két évvel ezelőttinél is.

A külföldi vendégek forgalma továbbra is visszafogott volt, 2021 július–szeptemberében vendégéjszakáik száma (2,2 millió) 59%-kal kevesebb volt, mint 2019 azonos időszakában, a 2020-as értéket viszont 79%-kal meghaladta. A legtöbb éjszakára a Németországból, a Csehországból és a Lengyelországból érkező vendégek maradtak, a forgalom több mint négytizedét ők adták.

A turisztikai régiókBudapest és a megyék kereskedelmi szálláshelyeinek adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2021. I–III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.^[7] vendégforgalmát eltérően érintették a járvány következményei. 2021 III. negyedévében Budapest–Közép-Duna-vidéken nőtt legnagyobb mértékben (kétszeresére) a vendégéjszakák száma 2020 azonos időszakához viszonyítva, ennek ellenére változatlanul itt volt a legjelentősebb (55%-os) elmaradás a 2019. évi értéktől. Ezt a vendégforgalom többségét adó külföldi vendégek hiánya okozta, akik 68%-kal kevesebb éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken a két évvel korábbinál. A többi turisztikai régióban 6–38%-kal csökkent a vendégéjszakák száma, ezen belül a külföldi vendégek által eltöltötteké 34–58%-kal. A belföldivendég-éjszakák száma hat régióban több vagy szinte ugyanannyi volt, mint 2019 III. negyedévében, háromban (Észak-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon és a Tisza-tónál) kevesebb; utóbbiakban a forgalom a 2020. III. negyedévit sem érte el.

A kereskedelmi szálláshelyek összes árbevétele 2021-ben július–szeptemberében 37%-kal több, január–szeptemberben 4,7%-kal kevesebb volt, mint az előző év azonos időszakában. 2019-hez képest 22%-os, illetve 54%-os hiány mutatkozott. A belföldi üdülésnél a szállásfoglalás (a magánszállások árait is beleértve) július–szeptember során 5,7–7,7%-kal került többe, mint egy évvel korábban.

A vendéglátóhelyek bevételei 2021-ben áprilistól szeptemberig minden hónapban meghaladták az egy évvel korábbit, így a forgalom volumene az I–III. és a III. negyedévben meghaladta a 2020. azonos időszakit. A szektor javuló helyzete miatt az elviteles és a házhoz rendelt fogyasztásra szánt termékek kedvezményes, 5%-os áfáját augusztustól visszaállították a korábbi szintre, 27%-ra.

2021. áprilistól már nemcsak az online, de a bolti kiskereskedelemben is emelkedett a forgalom volumene

A csomagküldő és internetes kiskereskedelem mellett az év második felében már a bolti kiskereskedelem is tartós forgalomnövekedést ért el, így 2021. I–III. negyedévben a kiskereskedelmi forgalom volumene összességében az egy évvel korábbinál 2,8, míg a járvány előtti 2019 azonos időszakinál 3,1%-kal volt magasabb. A 2021. január–márciusi forgalomcsökkenés után, a növekedés folyamatos, amiben az előző évi, alacsony bázis mellett, a járvány harmadik hulláma miatt ismételten bevezetett korlátozások fokozatos feloldása is szerepet játszott.

2021. I–III. negyedévben az élelmiszer és élelmiszer jellegű üzletek értékesítésének naptárhatástól megtisztított volumene 1,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezt a forgalom 75%-át lebonyolító vegyes termékkörű üzletek által értékesített áruk volumenének 2,7%-os növekedése okozta, miközben az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek forgalma 0,3%-kal nőtt. Mindkét üzletcsoport esetén az év eleji volumencsökkenést a II. negyedévben növekedés váltotta fel. Az év második fele szeptemberrel bezárólag az élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalmában további emelkedést, a szaküzletekében lényegében stagnálást hozott az előző év azonos időszakihoz képest.

A nem élelmiszertermékeket értékesítő kiskereskedelmi egységek forgalmának volumene 4,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, nagyobb mértékben, mint az élelmiszereket forgalmazóké. Ezt részben a textil-, ruházati- és lábbeli- (14%-os), a használtcikk- (6,1%-os), az iparcikk jellegű vegyes (5,4%-os), valamint az illatszerüzletek (3,8%-os) forgalomnövekedése okozta. A készpénzhasználatot és a személyes kontaktust elkerülő online vásárlási formák továbbra is népszerűek maradtak a vásárlók körében. Ennek eredményeként a termékek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem részaránya az összforgalomból az év első kilenc hónapjában 9,2%-ot tett ki, a forgalom volumene 23%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 2021. január–szeptemberben 3,3%-kal nőtt, aminek alakulását a közúti gépjárművek forgalmának intenzitása befolyásolta. A január–februári forgalomcsökkenést március–szeptember között tartós emelkedés követte. A növekedés mértéke áprilisban volt a legnagyobb, ekkor az üzemanyag-forgalom volumene csaknem ötödével haladta meg az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony bázist.

2019. január–szeptemberhez képest a korlátozásokat kevésbé elszenvedő üzletcsoportok (élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes, iparcikk jellegű vegyes, gyógyszer-, gyógyászati termék- és illatszer üzletek), valamint a személyes kontaktust nem igénylő csomagküldő és internetes értékesítési csatorna esetében növekedés, míg a többieknél csökkenés következett be.

Az uniós tagországok mindegyikében nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, közülük 9-ben a növekedés meghaladta a 10%-ot. A legnagyobb mértékű emelkedést Bulgáriában (14%) regisztrálták. Az Európai Unióban (EU27_2020) 2021. január–szeptemberben – az Eurostat naptárhatástól megtisztított adatai szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene átlagosan 6,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten.

Az építőipar teljesítménye megközelítette a járvány előtti szintet

Az építőipar is számottevően hozzájárult a GDP volumennövekedéséhez. Az év első kilenc hónapjának termelési volumene (folyó áron 3,5 ezer milliárd forint) összességében 11%-kal nőtt egy év alatt.Budapest és a megyék építőipari termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2021. I–III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.^[8] Ez elsősorban az épületépítés 15%-os bővülésének volt köszönhető, a termelési érték 40%-át előállító egyéb építmények építési volumene visszafogottabban, 5,2%-kal emelkedett. 2021 szeptemberére az építőipar teljesítménye megközelítette a járvány előtti, két évvel korábbi szintet.

Az építőipari vállalkozások szerződéskötési lehetőségei javultak, így a rövid távú kilátások is kedvezőbbé váltak. 2021 első kilenc hónapjában 3,0 ezer milliárd forint értékű új megállapodást írtak alá, volumenében 14%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a megkötött új szerződések felét kitevő épületek építésére irányulóké kismértékben (3,6%-kal), az egyéb építményekre vonatkozóké pedig jelentősen (26%-kal) emelkedett.

Az építőipari vállalkozások szeptember végi szerződésállományának nagysága (folyó áron 2,4 ezer milliárd forint) összehasonlító áron 13%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az épületek építésére vonatkozó megállapodások volumene 21, az egyéb építményeké 7,7%-kal bővült. A szerződésállomány 59%-a utóbbiakra vonatkozott.

Növekvő adatforgalom, rövidebb telefonhívások

Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke 2021 III. negyedévében is erőteljesen, 15%-kal nőtt, így a terület teljesítménye továbbra is stabilan hozzájárult a GDP növekedéséhez.

A távközlési ágazat meghatározó szegmensében, a mobiltávközlési piacon a mobiltelefonok 2021. III. negyedév végi előfizetésszáma – az 1,7 milliónyi M2M-kártyávalM2M-kommunikáció (machine to machine): emberi beavatkozás nélkül megvalósított eszközök közötti kommunikáció.^[9] együtt – az egy évvel korábbinál 2,2%-kal több, 13,0 millió darab volt. Ezen belül a havidíjas előfizetések száma 6,0%-kal nőtt, a feltöltőkártyásoké 7,5%-kal tovább csökkent, a negyedév végén már csak a SIM-kártyák 25%-át tették ki. Ezzel szemben az egy évvel korábbinál 5,3%-kal kevesebb, 3,0 millió vezetékes fővonal volt hazánkban. A fővonalak 79%-át kitevő VoIP-hangcsatornákKábeltelevíziós, illetve széles sávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás.^[10] száma alig változott (+0,2%).

A mobilhálózatból indított hívások száma 2021 III. negyedévében 2,4%-kal nőtt, ugyanakkor a vezetékes hívásoké 13%-kal csökkent. A Covid19-járvány okozta lezárások idején a korábbinál hosszabban beszélgettünk telefonon, ám az átoltottság növekedésével és így a személyes kapcsolattartás szabadabbá válásával az egy előfizetésre jutó hívások időtartama mindkét szegmensnél csökkent, 2021 III. negyedévében a mobiltelefonálással töltött átlagos idő 3,2, a vezetékessel 5,8 perc volt. Mindkét érték elmaradt az I. negyedéves csúcstól, de a vonalas telefonálás esetében lényegesen meghaladta a járványt megelőző időszak értékeit.

Ezzel párhuzamosan – a mobil-adatelőfizetések intenzív terjedésével összhangban – továbbra is folyamatosan nő a mobilhálózat adatforgalma, 2021 III. negyedévében 35%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

A járványhelyzet miatt még inkább felértékelődött a digitalizáció szerepe, az internethasználat a mindennapok szerves részévé vált. 2021. szeptember végén a helyhez kötött (vezetékes és vezeték nélküli) internethez kapcsolódó előfizetések száma (3,3 millió darab) 2,3%-kal több volt az egy évvel korábbinál. Folytatódott az optikai hálózaton szolgáltatott internet-előfizetések térnyerése, 2021 III. negyedévében már a helyhez kötött előfizetések 34%-át tették ki. Az internetszolgáltatók 7,3%-kal több nettó árbevételt (40 milliárd forintot) realizáltak, mint az előző év III. negyedévében, az I–III. negyedévben elért 117 milliárd forintos árbevétel pedig 3,8%-kal volt magasabb a 2020. hasonló időszakáinál. A helyhez kötött internet adatforgalma visszafogottabban nőtt, mint az előző negyedévekben, a letöltési forgalom 20, a feltöltési 14%-kal nagyobb volt 2021 III. negyedévében, mint egy évvel korábban.

A fővárosban az átadott lakások, a többi településen a kiadott engedélyek száma nőtt erőteljesen

2021 I–III. negyedévében az egy évvel korábbinál 1,7%-kal kevesebb, 12 642 lakás épült.Budapest és a megyék lakásépítési adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2020. I–III. negyedévvel foglalkozó száma tartalmazza. ^[11] Az egyes településtípusokat tekintve:

• Budapesten több mint kétszer annyi,
• a megyei jogú városokban 37,
• a többi városban 16,
• a községekben 29%-kal kevesebb.

A vállalkozói lakásépítés súlya 55-ről 67%-ra emelkedett, ennek hatására az új lakások átlagos alapterülete 8,5 m²-rel, 87 m²-re csökkent, a vállalkozók általi lakásépítés súlya pedig 55%-ról 67%-ra emelkedett. Az új lakóépületben használatba vett lakások 38%-a családi házban, 57%-a többlakásos, 2,5%-a pedig lakóparki épületben épült fel.

Az építési kedvet az emelkedő építési költségek egyelőre nem fékezik, az otthonteremtési program hatása nagyobb. Erőteljesen (30%), 22 430-ra emelkedett az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma. A 23%-os fővárosi csökkenés mellett a megyei jogú városokban 43, az egyéb városokban 57, a községekben 60%-kal több lakás kapott építési engedélyt.

Élénkülő forgalom mellett az új lakások ára továbbra is dinamikusan emelkedett

A 2013 óta tartó lakáspiaci forgalom-növekedés 2019-ben megtorpant, a járvány által érintett 2020-ban pedig az előző évinél 15%-kal kevesebb, 134 ezer lakást adtak el, amiben szerepe volt a járványhelyzet mellett a külföldi vevők elmaradásának is. Azonos feldolgozottságú adatok alapján a járvány harmadik hulláma ellenére 2021 első felében élénkült az ingatlanpiaci forgalom: az I. negyedévben 17, a II. negyedévben 35%-kal több volt az értékesítés, mint az előző év alacsony bázist jelentő negyedéveiben. Az eladásokon belül az új lakások aránya 2016 és 2019 között emelkedett, de a 7,1%-os csúcs után 2020-ban 6,7, 2021 I–II. negyedévében pedig 3,7%-ra apadt.

2020-ban az új lakások előző évekre is jellemző lendületes áremelkedése folytatódott (13%), a használt lakásoké azonban jelentősen fékeződött (4,2%). Az új lakások reálárindexének jelentős növekedése (9,2%) mellett a használtaké alig elemelkedett (0,7%). Az előző negyedévhez képest a használt lakások ára 2021 I. negyedévében 8,6, az újaké 5,9%-kal nőtt, a másodikban azonban alig volt elmozdulás.

2021. II. negyedévében a használt lakások átlagos négyzetméter ára országosan 287 ezer, az újaké 600 ezer forint volt, a budapesti árak ezt több mint 3,3-szeresével, illetve 44%-kal haladták meg.

Az országos lakbérindex a 2020. januári csúcs után ingadozásokkal, de alapvetően csökkent 2021 januárjáig. A járvány folytatódása ellenére azonban ekkortól folyamatosan emelkedtek a lakbérek. 2021 szeptemberében a lakbérindex 5,7%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakinál, de az előző hónapokhoz képest a növekedési üteme enyhült. Ekkor a 2019. szeptemberihez hasonló árakon lehetett lakást bérelni az országban. A lakásbérleti piac továbbra is a nagyvárosokban koncentrálódik. 2021. január-szeptemberben a hirdetések 90%-át nagyvárosokban, kétharmadát Budapesten adták fel.

2021. június 30-án a lakáshitel-állomány 4259 milliárd forint – a GDP 8,9%-a – volt, 6,4%-kal magasabb a 2020. véginél, a 2010. évi csúcstól 0,6%-kal maradt el. A bővülésben szerepe volt annak, hogy a hitelek 29%-ánál (195 ezer esetben) igénybe vett törlesztési moratórium esetében nem fizettek törlesztőrészletet, valamint a lejáró hitelek későbbre tolódott lezárása sem csökkentette a hitelállományt. Az államilag támogatott és a nem támogatott lakáshitelek aránya 2018 óta nem változott: 16, illetve 84%.

2021. I. félévben 52 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 601 milliárd forint értékben, számuk 24, összegük 38%-kal volt nagyobb a 2020. azonos időszakihoz képest. Átlagos összegük 1,4 millió forinttal 11,5 millió forintra nőtt. Arányeltolódás történt a támogatott hitelek javára, amelyek száma 74, összege 41%-kal emelkedett. Térnyerésükhöz hozzájárult az új otthonteremtési program több eleme, például az, hogy újra 5% lett az új lakások áfája, a csokkal vásárlók további áfa-visszatérési engedményekkel élhetnek, egyszerűsödnek az építésügyi előírások, továbbá az energetikai szigorítások elhalasztása és a csökkenő közjegyzői költségek.

A 2021 első hat hónapjában 568 milliárd forint értékben folyósított 59 ezer lakáshitel több volt az előző év azonos időszakinál: összegük 35, számuk 21%-kal emelkedett. Továbbra is a használt lakás vásárlásra fordított hitelek domináltak, a folyósítások 70%-át fordították erre, számuk 34, összegük 40%-kal lett több a 2020. I. félévinél. Az új lakásokhoz kapcsolódó hitelezés súlya csökkent, a vásárlásra és építésre együttesen folyósított összeg a használtlakás-vásárlásra fordítottnak 24%-a volt, ami 9 százalékpontos csökkenés az előző év azonos időszakinál.

2021 első felében több mint 17 ezer családi otthonteremtési támogatást folyósítottak 36 milliárd forint értékben, számuk 7,9, összegük 22%-kal lett kevesebb a 2020. I félévinél.

Továbbra is jelentősen elmaradt a személyszállítási teljesítmény a két évvel korábbi szinttől

4,5%-kal emelkedett a nemzetgazdaság 2021. I–III. negyedévi áruszállítási teljesítménye a 2020. I–III. negyedévi, alacsony bázishoz képest, ennek ellenére a 2019. azonos időszaki szinttől 8,2%-kal elmaradt. Az egy évvel korábbihoz viszonyított bővülés a szállított áruk tömegének növekedéséből adódott, mivel az átlagos szállítási távolság némileg mérséklődött. Jelentős ütemkülönbséggel, de mindkét viszonylat teljesítménye emelkedett: a belföldié 10, a nemzetközié – az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz mérten – 1,8%-kal. (Belföldi relációban a teljesítmény már kismértékben /2,1%/ meghaladta a két évvel korábbit, a nemzetközi forgalomé azonban még jelentősen /–13%/ elmaradt attól.)

Az áruszállítás tavalyinál nagyobb teljesítményében a közúti szállítás forgalomnövekedése érhető tetten, amit a többi (a gáztranzit visszaesése miatt elsősorban a csővezetékes) szállítási módozatnál regisztrált csökkenés jelentősen mérsékelt. Bár a nemzetközi közúti árufuvarozás teljesítménye az évek óta tartó csökkenés után 2021 I–III. negyedévében már nőtt (12%-kal) az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyítva, viszont a 2019. I–III. negyedévi szinttől még közel tizedével elmaradt. Az ágazat teljesítményére rövidtávon kedvezően hatott az ipari termelés élénkülése, viszont hosszú távon kedvezőtlenül a közúti áruszállításra vonatkozó új uniós rendelkezés.

A járvány hatása a személyszállításban továbbra is jóval érezhetőbb volt. A júniusig fennálló határzáron és a csaknem május végéig érvényben lévő kijárási korlátozáson kívül a tavaszi időszakot érintő digitális oktatás és a nagyobb arányban elterjedt home office munkavégzés hatása a nyári lazítások ellenére is észrevehető volt a január–szeptemberi személyforgalom alakulásában.

Az egy évvel korábbi, alacsony bázisnál is kevesebben vették igénybe a helyi személyszállítást 2021 I–III. negyedévében. Az utazások száma 11%-kal elmaradt a 2020. azonos időszakitól, közel 40%-kal a két évvel ezelőttitől. Ebben súlyából adódóan az autóbuszos közlekedés iránti igény visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet.

A helyközi személyszállítás 2021. I–III. negyedévi teljesítménye 14%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest (a 2019. I–III. negyedévinek pedig kevesebb mint felét tette ki). A csökkenés elsősorban a légi személyszállításnak tulajdonítható, amely ugyan a III. negyedévben a járvány kitörése óta ugyan a legmagasabb teljesítményt érte el, az év első kilenc hónapját tekintve azonban 44%-os visszaesést realizált.

Harmadával volt kevesebb a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2021. I–III. negyedévi utasforgalma (2,5 millió fő) az egy évvel korábbinál (a 2019. azonos időszakinál viszont 80%-kal).Az adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.^[12] A havi utaslétszám a korlátozások tavaly őszi újbóli bevezetése óta egészen idén májusig 50 ezer és 90 ezer fő között ingadozott. A nyári hónapok beköszöntével és a külföldi turizmus újraindulásával azonban javult a helyzet, októberben már 713 ezer utas vette igénybe a légikikötő szolgáltatásait, ami a járvány kezdete óta a legmagasabb, ugyanakkor a 2019. hasonló időszakinak felét sem érte el. A jóval kisebb forgalmú Debreceni Nemzetközi Repülőtér utasforgalmának alakulása alapvetően hasonló tendenciát követett, bár az ottani nyár végi, őszi utaslétszám kevesebb volt a két évvel korábbi negyedénél.

2021 I–III. negyedévében közel 193 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba az országban, az előző év azonos időszaki, alacsony bázisnál 1,8%-kal többet (a két évvel korábbinál azonban 17%-kal kevesebbet). Az új autók forgalomba helyezése 4,1%-kal nőtt az év eddigi részében, viszont – részben a járműgyártást világszerte akadályozó alapanyaghiány miatt – júliustól erőteljesen csökken: a III. negyedévi forgalomba helyezések száma az előző év azonos időszaki, alacsony bázistól is jelentősen (14%-kal) elmaradt. A használtaknál alapvetően stagnált a január–szeptemberi forgalomba helyezések száma az egy évvel korábbihoz képest. (Ugyanebben az időszakban 19 és 16%-kal kevesebb új, illetve használt autó került forgalomba, mint 2019 első kilenc hónapjában.)

Az elektromos üzemű személygépkocsiknál ugyanakkor továbbra is töretlen a növekedés: 2021 január–szeptemberében az egy évvel korábbinál 62%-kal többet, 4,8 ezer darabot helyeztek belőlük forgalomba.

Jelentősen növekvő forgalomban valamivel több baleset történt

Hazánk közútjain a forgalom alakulását nagymértékben meghatározta a kijárási korlátozások időszaka, így az év első két hónapjában közel ötödével kisebb, a többi hónapban jelentősen megnövekedett forgalomban lehetett közlekedni útjainkon. 2021 első kilenc hónapjában összességében 17%-kal emelkedett a forgalom az előző év azonos időszakihoz képest.

A megnövekedett forgalom ellenére az előző év azonos időszakinál csak 1,6%-kal több, 10 647 baleset történt 2021 első kilenc hónapjában. (A két évvel korábbinál mérsékeltebb volt a forgalom és a balesetszám is alacsonyabb volt.) Kimenetelük súlyosabbá vált: 15%-kal emelkedett a halálos balesetek száma, ami a nyári hónapokban ugrott meg leginkább. A súlyos sérüléses balesetek száma 5,8%-kal kevesebb, a könnyű sérüléseseké 4,5%-kal több lett.

A balesetekben 3,6%-kal többen sérültek meg, a 391 halálos áldozat száma ötödével, a 10 473 könnyen sérülté 6,2%-kal volt több az előző évinél, míg súlyosan 5,2%-kal kevesebben, 3420-an sérültek meg. 13%-kal több (1034) gyermek volt baleset elszenvedője, a halálos áldozatok száma hárommal kevesebb (7) lett.

Az alkohol a balesetek 8,5%-ában játszott szerepet, az arány alacsonyabb az egy évvel korábbinál (10%). A kerékpárosok által okozott balesetek száma jelentősen (19%-kal) csökkent, azonban az ittasan okozott balesetekből arányuk (20%) duplája az összes balesetből való részesedésüknek.

A járművezetők hibájából következett be a balesetek 94%-a, leggyakrabban (31%) nem megfelelően választották meg a sebességet szabálytalanul váltottak irányt vagy nem adták meg az elsőbbséget (25–25%).

A balesetek 67%-a lakott területen belül történt. Az autópályákon jelentősen (27%-kal) emelkedett számuk, az M5-ösön, az M1-esen és az M4-esen több mint másfélszeresére.

Számos kalászos növény termésátlaga rekordmagas szintet ért el

A mezőgazdasági számlarendszer első előzetes adatai szerint 2021-ben a mezőgazdasági kibocsátás volumene 2,3%-kal kisebb lett, az árak 16%-kal emelkedtek, így a kibocsátási érték összességében 13%-kal nőtt 2020-hoz képest. A volumen mérséklődését a növénytermesztés 6,5%-os volumencsökkenése okozta, az állattenyésztésé 4,5%-kal nagyobb lett, a szolgáltatásoké nem változott. A gyümölcsfélék, az állatok és az állati termékek termelése bővült, a többi mezőgazdasági termékcsoporté csökkent vagy nem változott.

A kimagasló termésátlagoknak köszönhetően kalászos gabonákból az elmúlt tíz év egyik legnagyobb terméseredményét sikerült betakarítani. 2021-ben az előző évinél 4,4%-kal kisebb szántóterületen, közel 1,3 millió hektáron termesztettek kalászos [növényeket.] A nyári betakarítású gabonák területének 70%-át búza, 21%-át árpa, 5,0%-át tritikálé, 2,0%-át rozs, 1,7%-át zab foglalta el. A csökkenő terület, a tavaszi fagyok, az átlagosnál hűvösebb május és a júniusi aszály ellenére a begyűjtött mag mennyisége (7,4 millió tonna) 5,2%-kal több volt az egy évvel korábbinál.

A kalászosok együttes termésének 71%-át adó búza kiterjedése 4,9%-kal zsugorodott az egy évvel korábbihoz viszonyítva, és 1990 óta csak két alkalommal termesztették kisebb területen. A búza 5,3 millió tonnás hozama betakarított területével ellentétesen változott, ezáltal termésátlaga korábban nem tapasztalt szintre emelkedett.

Árpából a 2021. évinél csak 1992-ben termett több. Termése jóval nagyobb mértékben bővült az előző évhez képest, mint a kiterjedése, így termésátlaga szintén rekordot ért el. Az árpatermés 93%-át adó őszi árpa majdnem 6,6 tonnás hektáronkénti hozama 39%-kal nagyobb volt a tavaszi árpáénál, utóbbi fejlődését ugyanis hátráltatta a vegetációs időszak kedvezőtlen időjárása.

A tritikálé kiterjedése 2016 óta zsugorodik, és utoljára 2000-ben arattak belőle kevesebbet. Hektáronkénti hozama egy év alatt 5,6%-kal 21 éves csúcsra emelkedett. A szántó kisebb részén termesztett kalászosok közül a rozs területe 5 éve közel ugyanakkora. Mivel termése a kiterjedésével közel azonos mértékben változott, termésátlaga az egy évvel korábbival majdnem megegyezett.

A zab szántóterülete tovább zsugorodott, és csak 2018-ban arattak belőle kevesebbet. Hektáronkénti hozama viszont rekordközeli maradt.  

Milyen irányba változtak a társadalmi folyamatok?

16,6 ezer fővel többen haltak meg, mint egy évvel korábban

Az előzetes adatok szerint 2021. január–szeptemberben hazánkban 111,4 ezren haltak meg, 16,6 ezer fővel (18%-kal) többen, mint egy évvel korábban. Az év elején még a koronavírus okozta járvány második hullámának hatása érződött, január–februárban 12%-kal többen haltak meg, mint egy évvel korábban. 2021 kora tavaszán elérte hazánkat és március–áprilisban tetőzött Magyarországon a járvány harmadik hulláma. Március–áprilisban összesen 33,5 ezren, másfélszer annyian hunytak el, mint 2020 azonos időszakában (2015–2019 azonos időszakához viszonyítva is közel ekkora, 49%-os növekedés történt). Az ezt követő hónapokban a járvány visszaszorítására tett erőfeszítések eredményeként a halálozások száma fokozatosan visszaállt a korábbi évek azonos hónapjait jellemző szintre: május–júliusban még 9,1%-kal többen, augusztus–szeptemberben viszont 0,6%-kal kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban.

2021. január–szeptemberben az egy évvel korábbinál 0,4%-kal kevesebb, 69,4 ezer gyermek jött világra. Az időszakon belül ez hullámzóan alakult: januárban 9,4, április–júliusban 2,0%-kal kevesebb, míg február–márciusban 5,8, augusztus–szeptemberben 1,8%-kal több élveszületés történt, mint 2020 azonos hónapjaiban. A 2021. január–szeptemberre számított teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,58 volt, szemben a 2020. január–szeptemberre számított 1,57-tel, ami azt mutatja, hogy a gyermekvállalási kedv kissé növekedett. A termékenységi ráta a születések számának mérséklődése mellett nőtt, mivel a szülőképes korú nők létszáma a születésekénél nagyobb mértékben csökkent, így az emelkedő gyermekvállalási hajlandóságuk mellett is összességében egyre kevesebb gyermeket tudnak a világra hozni.

Mivel a halálozások száma jelentősen emelkedett, a születéseké viszont kismértékben csökkent, a természetes fogyás – a 2020. január–szeptemberi értéket 67%-kal meghaladva – 42 ezer fő volt.

A házasságkötések számának alakulását a járvánnyal kapcsolatos korlátozó intézkedések mellett a családpolitikai döntések is befolyásolhatták. 2021 első kilenc hónapjában az egy évvel korábbinál 9,2%-kal több, 58,5 ezer pár kötött házasságot. Utoljára négy évtizeddel ezelőtt, 1981. január-szeptemberben kötöttek ennél több házasságot.

Bővülő foglalkoztatás mellett csökkent a munkanélküliség

2021 nyári, kora őszi időszaka – az egy évvel korábbihoz hasonlóan – a Covid19-járvány két hulláma közötti átmeneti periódus volt. A járvány csillapodása így is hatással volt a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokA nemzetközi meghatározás (ILO-definíció) szerint foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol, vagy aki gyermekgondozási távollét – amelynek idejében pénzbeli juttatásban részesül – előtt dolgozott és visszatérhet korábbi munkahelyére, miközben munkanélküli az, akinek a) nincs munkája, b) az elmúlt 4 hétben aktívan keresett munkát, c) ha találna, 2 héten belül munkába tudna állni.^[14] alakulására.Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2021. I–III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.^[15]

2021 III. negyedévében a 15–64 éves foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 561 ezer főt tett ki, ez 16 ezer fővel (0,4%-kal) meghaladta az egy évvel korábbit. A létszámbővülés forrása a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók számának növekedése volt (+58 ezer fő), ellenben a külföldön munkát vállalók (–19 ezer fő) és a közfoglalkoztatottak számának (–2,8 ezer fő) mérséklődése ezt visszafogta.

A 15–64 évesek 73,6%-os foglalkoztatási aránya korábban nem tapasztalt mértékűre emelkedett, 1,2 százalékponttal volt magasabb az előző év július–szeptemberinél.

A járvány egyik markáns munkaerőpiaci hatása az otthoni munkavégzésTávmunka és home office.^[16] szerepének felértékelődése volt. Az ilyen formában dolgozók száma és aránya 2020. április–júniusban volt a legmagasabb: a 15–64 éves foglalkoztatottak 15%-a dolgozott így, létszámuk 680 ezer főt tett ki. Ezt követően csökkent, majd ősztől újra emelkedésnek indult, és a harmadik hullám 2021. tavaszi időszakában lokális csúcsot ért el: otthoni munkavégzés keretében a 15–64 éves foglalkoztatottak mintegy 13%-a dolgozott, míg létszámuk 560–580 ezer fő közötti volt. Ehhez képest 2021. július–szeptemberben arányuk 6,3%-ra, számuk 290 ezer fő alá esett vissza.

2021 III. negyedévében a nemzetgazdaság szektorai közül az agráriumban foglalkoztatottak száma elmaradt az egy évvel korábbitól, az iparban nem történt érdemi változás (noha a 2020. III. negyedévihez viszonyítva mérséklődött, dacára a jobbára emelkedő termelési volumennek), miközben az építőiparban töretlenül bővül a létszám. A piaci és a közszolgáltatások szegmensét egyaránt kismértékű növekedés jellemezte.

2021 III. negyedévében a 15–64 éves munkanélküliek 187 ezer fős átlagos száma 19 ezer fővel (9,1%-kal) volt kevesebb a 2020. III. negyedévinél, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 4,3%-ról 3,9%-ra csökkent. (Ebben az időszakban az inaktívak száma szintén mérséklődött, 75 ezer fővel, 1 millió 449 ezer főre.) A nők és a férfiak munkanélküliségi mutatói azonos mértékben (0,4 százalékponttal) javultak, a munkanélküliségi rátájuk 4,0 és 3,9% volt. A 25–54, illetve az 55–64 évesek korcsoportjában a munkanélküliség szintje alacsonyabb volt az előző évinél, 3,3 és 2,8%-ot tett ki, a 15–24 évesek fiataloké 14,5%-ra nőtt.

Az álláskereséssel eltöltött átlagos idő hossza, illetve a tartósan, legalább egy éve állástalanok aránya egyaránt emelkedett 2021 III. negyedévében az előző évihez képest, előbbi 8,3 hónapról 8,8 hónapra, utóbbi pedig 28,1%-ról, 34,3%-ra.

A bővülő foglalkoztatottság és a kissé emelkedő munkanélküliség mellett a hazai 15–64 éves lakosság gazdasági aktivitása (76,6%) szintén rekordmagas szintre került. A jelenlegi tendenciák abba az irányba mutatnak, hogy a hazai munkaerőpiacon a járvány előttihez hasonló, erős munkaerőhiány alakulhat ki. Ezt erősíti, hogy a potenciális munkaerőtartalék nagysága csökkent és megközelítette a 2019-es mélypontot, az üres álláshelyek száma pedig a járvány kitörése óta a legmagasabb.

A bérek változatlanul emelkednek

2021. január–szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintenA legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.^[17] átlagosan bruttó 428 600 forintot kerestek, a kedvezmények nélküli nettó átlagbér 285 000 forint volt, az egy évvel korábbihoz viszonyított növekedés azonos mértékű, 8,5% volt.Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2021. I–III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.^[18] A kedvezményeket is figyelembe véve a nettó átlagkereset 293 600 forint volt, 8,1%-kal meghaladta a 2020. január–szeptemberit. A fogyasztói árak 4,4%-os emelkedése mellett a keresetek vásárlóereje 3,9%-kal nőtt, elmaradva az egy évvel korábbi, 6,1%-os bővüléstől.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 400 700 forintra becsülhető, 8,8%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

A bruttó keresetek mediánértéke 344 500 forint volt, 9,3%-kal több az előző év január–szeptemberinél.

A közfoglalkoztatottak nélküli bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 8,3%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A nettó átlagbérek a vállalkozások körében 7,8, a költségvetésben 9,6, míg a nonprofit szférában 10,6%-kal emelkedtek. A közszféra átlagot meghaladó keresetnövekedésére döntően az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett bérfejlesztések voltak hatással – köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése –, míg a nonprofit szektor jelentős átlagkereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény – fenntartójának változása miatt – a költségvetési szektorból ebbe a szektorba került.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a férfiaknál 467 300, a nőknél 392 100 forint volt, egy év alatt ez 8,8 és 8,2%-os növekedést jelentett.

2021. január–szeptemberben a nemzetgazdasági ágak kereseti rangsorában a legmagasabb nettó átlagkeresettel továbbra is az információ, kommunikáció, illetve a pénzügyi szolgáltatás területén munkát vállalók rendelkeztek (477 800 és 496 700 forint), míg a legalacsonyabbal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (173 700 forint), valamint az egyéb szolgáltatásIdetartozik az érdekképviselet, a számítógép, személyi, háztartási cikk javítása, illetve az egyéb személyi szolgáltatás (pl. vegytisztítás, fodrászat, szépségápolás, temetkezés vagy fizikai közérzet javító szolgáltatás).^[19] területén (210 00 forint). Mindegyik nemzetgazdasági ágban nőtt a nettó átlagkereset az előző év január–szeptemberéhez viszonyítva, leginkább a művészet, szabadidő (14%) és az egészségügy, szociális ellátás (17%), legkevésbé az egyéb szolgáltatás (1,4%) területén.

[1]:↑ Budapest és a megyék beruházási adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2021. I–III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.

[2]:↑ A 2021. áprilistól alkalmazott módszertan szerint. A maginflációs mutató a fogyasztóiár-index átmeneti vagy nem piaci eredetű árhatásoktól való megtisztításával feltárja az alapinflációnak az alakulását. Ennek megfelelően a fogyasztóiár-indexből elhagyjuk a nem feldolgozott élelmiszereket, a járműüzemanyagokat, a teljes háztartási energia főcsoportot, a hatósági áras termékeket, szolgáltatásokat, továbbá 2021. áprilistól a szeszes italokat, dohányárukat is.

[3]:↑ Az adatok a teljes ügyfélkörnek nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.

[4]:↑ Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású (például ágazati szintű, vagy létszám-kategóriák szerinti) adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak. Budapest és a megyék ipari termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2021. I–III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.

[5]:↑ Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

[6]:↑ Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

[7]:↑ Budapest és a megyék kereskedelmi szálláshelyeinek adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2021. I–III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.

[8]:↑ Budapest és a megyék építőipari termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2021. I–III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.

[9]:↑ M2M-kommunikáció (machine to machine): emberi beavatkozás nélkül megvalósított eszközök közötti kommunikáció.

[10]:↑ Kábeltelevíziós, illetve széles sávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás.

[11]:↑ Budapest és a megyék lakásépítési adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2020. I–III. negyedévvel foglalkozó száma tartalmazza.

[12]:↑ Az adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.

[13]:↑ A megyék kalászos gabonák termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2021. I‒III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.

[14]:↑ A nemzetközi meghatározás (ILO-definíció) szerint foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol, vagy aki gyermekgondozási távollét – amelynek idejében pénzbeli juttatásban részesül – előtt dolgozott és visszatérhet korábbi munkahelyére, miközben munkanélküli az, akinek a) nincs munkája, b) az elmúlt 4 hétben aktívan keresett munkát, c) ha találna, 2 héten belül munkába tudna állni.

[15]:↑ Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2021. I–III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.

[16]:↑ Távmunka és home office.

[17]:↑ A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.

[18]:↑ Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának a 2021. I–III. negyedévet bemutató száma tartalmazza.

[19]:↑ Idetartozik az érdekképviselet, a számítógép, személyi, háztartási cikk javítása, illetve az egyéb személyi szolgáltatás (pl. vegytisztítás, fodrászat, szépségápolás, temetkezés vagy fizikai közérzet javító szolgáltatás).

További adatok, információk

Elérhetőségek:

kommunikacio@ksh.hu

Lépjen velünk kapcsolatba

Telefon: (+36-1) 345-6789

www.ksh.hu