Csökkent a foglalkoztatottak száma a Covid19-járvány következményeként

A járvány harmadik hulláma miatt idén március elején az országban újabb szigorú járványügyi intézkedéseket vezettek be. Ezek hatására 2021 I. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességben 4 millió 568 ezer fő volt, 39 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakinál.

A foglalkoztatotti létszám csökkenését elsősorban a külföldön dolgozók, valamint a közfoglalkoztatásban részt vevők egy év alatti 39 ezer, illetve 17 ezer fős csökkenése okozta. A külföldi munkavállalás – elsősorban a szomszédos országokba való ingázás – 2020 II. negyedévétől nehézségekbe ütközött, és a járványügyi intézkedések lazításával sem emelkedett a korábbi szintre, 2021 első negyedévében pedig további visszaesést tapasztaltunk. A közfoglalkoztatásban ennél kisebb volt a létszámveszteség, míg az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak köre 16 ezer fővel bővült.

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2021 első negyedévében átlagosan 71,8% volt, 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál, és 0,2 százalékponttal a 2019 I. negyedévinél. Ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak nemek és korcsoportok szerint.

• 2021 első negyedévében a férfiak rátája 0,4 százalékponttal, 77,2%-ra nőtt, míg a nőké 0,6 százalékponttal, 66,3%-ra csökkent.
• A 25 év alatti fiatalok foglalkoztatottsága 1,9 százalékponttal, 26,9%-ra csökkent.
• A legjobb munkavállalási korú, 25–54 év közöttiek foglalkoztatottsága összességében 0,8 százalékponttal, 85,6%-ra csökkent.
• Az 55–64 évesek foglalkoztatottságának évek óta tartó növekedését viszont nem akasztotta meg a járvány. Foglalkoztatási rátájuk az előző években tapasztaltakhoz hasonló mértékben javult, egy év alatt 2,8 százalékponttal, 61,2%-ra nőtt.

Nyugat-Dunántúlon és Budapesten esett vissza a legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak aránya

2021 I. negyedévében a foglalkoztatottságban bekövetkezett változások eltérően érintették az egyes régiókat: Dél- és Közép-Dunántúlon 1,9, és 1,4 százalékponttal nőtt a ráta értéke, ugyanakkor jelentősen csökkent az olyan kedvező munkaerőpiaci helyzetű régiókban, mint Nyugat-Dunántúl és Budapest (1,6 és 0,9 százalékponttal). Nyugat-Dunántúlon a külföldre való ingázási lehetőség beszűkülése, Budapesten pedig a szolgáltatási szektorban dolgozók magas aránya erősítette a folyamatot. Emellett a foglalkozási ráta 1,0 százalékponttal mérséklődött Észak-Magyarországon, ami tovább növelte a térség lemaradását.

Csökkenő foglalkoztatotti létszám a szálláshely-szolgáltatás nemzetgazdasági ágban, növekedés az IKT területén

A Covid19-járvány első hullámának magyarországi megjelenése ágazati sajátosságokat is mutatott. 2020 I. negyedévéhez képest a legnagyobb veszteség a szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást sújtotta, ahol összesen több mint 49 ezer fővel kevesebben dolgoztak. Emellett jelentős létszámcsökkenést szenvedett el a feldolgozóipar is, és a megnövekedett terhek ellenére az egészségügyi és szociális ellátás feladatait is kevesebben látták el 2021 I. negyedévében, mint egy évvel korábban. Utóbbinál a szociális ellátásban dolgozók létszáma közel 7%-kal maradt el a tavalyitól. Legnagyobb létszámban és arányban az információ, kommunikáció ágazatban bővült a foglalkoztatás.

Márciusban újra nőni kezdett a referenciahéten nem dolgozók aránya

2021 első hónapjaiban a járvány intenzitásának és felfutásának, továbbá a megfékezésre irányuló korlátozásoknak a hatására eltérően alakult a foglalkoztatottakon belül azok aránya, akik a válaszadást megelőző héten nem dolgoztak. Januárban és februárban az ilyenkor szokásos (5%) körül volt az arányuk, márciusban azonban, amikor a fertőzöttek száma meredeken emelkedett, és szigorú korlátozó intézkedéseket vezettek be, 8% fölé nőtt azoknak a foglalkoztatottaknak az aránya, akik a kérdezést megelőző héten valamilyen okból nem dolgoztak. A betegszabadságon lévők száma közel háromszorosára, a szabadságon lévőké több mint négyszeresére bővült az előző hónapokhoz (január, február) képest. A betegszabadságon lévők száma meghaladta a 85 ezer főt, ami a járvány második hullámának csúcsán, decemberben mért szintnél is magasabb volt. Sokakat érintett, hogy munkáltatójuk a korlátozások miatt kénytelen volt szüneteltetni a tevékenységét, és többen hivatkoztak a koronavírus-járvánnyal összefüggő egyéb okra is.

Márciusban a járvány és a korlátozások miatt ismét kevesebbet dolgoztunk

A munkától való kényszerű távolmaradással összefüggésben márciusban nagymértékben csökkent a munkával töltött órák átlaga, a foglalkoztatottak hetente több mint 7 órával dolgoztak kevesebbet a szokásosnál.

Azokban a nemzetgazdasági ágakban csökkent erőteljesen a ledolgozott óraszám, amelyeket a korlátozás a leginkább érintett: többek között a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, a kereskedelem és az oktatás területén.

Ismét gyakoribbá vált a home office

A járvány egyik következményeként megnőtt a home office vagy távmunka keretében dolgozók aránya azokon a munkahelyeken, ahol az informatikai háttér és eszközök adottak voltak. Azon munkáltatók egy részénél, ahol hatékonynak bizonyult, a korlátozások megszüntetése után is maradt ez a munkavégzési forma. 2021 I. negyedévében a megelőző hónapokhoz képest tovább nőtt a távmunkában dolgozók aránya, a márciusi szigorú korlátozások pedig újabb kiugrást eredményeztek, ami jelzi, hogy a munkáltatók gyorsan, rutinosan alkalmazkodtak a változó körülményekhez.

A területi különbségek a korábbinál jelentősebbek lettek, 2021 I. negyedévében Budapesten (34,4%) az országos átlag majdnem háromszorosa volt a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya. Pest régióban az országos átlag (12,5%) közelében alakult az ilyen formában dolgozók aránya, a többi régióban elmaradt ettől.

Az alkalmazásban állók száma 0,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól

2021 I. negyedévében átlagosan 3 millió 190 ezren álltak alkalmazásban.A legalább öt főt foglalkozató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében alkalmazásban állók száma a havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakkal együtt.^[1] Az átlagos állományi létszám egy év alatt 23 ezer fővel csökkent. A vállalkozásoknál és a költségvetésben 1,3, illetve 1,1%-kal mérséklődött, a nonprofit szektorban 8,5%-kal emelkedett az alkalmazásban állók száma. A szektoronkénti létszámváltozásokhoz – különösen ez utóbbi terület arányaiban nagyobb létszámnövekedéséhez – az egyes szervezetek gazdálkodási formájának változása (pl.: egyetemek és fővárosi cégek alakulása, átsorolása) is hozzájárult.

2020 és 2021 I. negyedéve között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma 0,8, a részmunkaidősöké 0,5%-kal csökkent. A 2020. II. negyedévi részmunkaidős kiugrás után 2021 I. negyedévére csaknem visszaálltak a korábbi arányok. Ez utóbbi időszakban átlagosan 401 ezren dolgoztak rövidített munkaidőben, az arányuk 13% volt az alkalmazásban állók körében, ugyanannyi, mint egy éve.

A szervezetek létszámgazdálkodása során külön csoportnak tekinthetők a kölcsönvett munkavállalók, mivel a munkaerő-gazdálkodás során esetükben gyorsabb és rugalmasabb lépések meghozatalára van lehetőség.

2021 I. negyedévében havonta átlagosan 33 ezer fő állt ilyen háromoldalú jogviszonybanA legalább öt főt foglalkozató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai.^[2]. A munkaerő-kölcsönző ügynökségek által kölcsönzöttek havi átlagos állományi létszáma egy év alatt 12%-kal csökkent.

A koronavírus-járvány harmadik hulláma hatására ismét emelkedett a munkanélküliség

A munkanélküliekNincs munkája, aktívan keres munkát és rendelkezésre áll.^[3] száma 2021 I. negyedévében átlagosan 215 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5% volt. A munkanélküliek létszáma 42 ezer fővel nőtt 2020 megegyező időszakához képest.

• Mindkét nemnél nőtt a munkanélküliség, de a nők esetében erőteljesebben, 1,3 százalékponttal, 4,9%-ra, míg a férfiaknál 0,5 százalékponttal, 4,1%-ra emelkedett a ráta értéke.
• A 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 2021. I. negyedévben 13,6%-os volt, 2,4 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakában mértnél.
• A fiatalokéhoz hasonlóan a 25–54 éves korosztály körében is emelkedett a munkanélküliség: 0,7 százalékponttal, 4,0%-ra nőtt a ráta értéke.
• Jelentősen – 1,1 százalékponttal, 3,3%-ra – nőtt az idősebb korosztály (55–74 évesek) munkanélküliségi rátája is.

2021 I. negyedéve során a munkanélküliség átlagos időtartama 7,8 hónapra csökkent. A munkájukat elvesztők az év első hónapjaiban jelentős számban jelentek meg a munkaerőpiacon álláskeresőként, vagyis az I. negyedévben megnőtt a rövid ideje munkát keresők aránya a munkanélkülieken belül. Ennek hatása a tartósan munkanélküliek arányának csökkenésében is jelentkezik.

A legtöbb régióban nőtt a munkanélküliség

2021 első három hónapjában egyedül – az egy évvel korábban megugró bázis miatt – Dél-Dunántúlon csökkent a munkanélküliségi ráta, ami ennek ellenére viszonylag magas (5,4%) volt, a többi régióban nőtt a munkanélküliség. A legmagasabb értéket Észak-Alföldön (7,3%), a legalacsonyabbat Nyugat-Dunántúlon (2,3%) mérték.

A nyilvántartott álláskeresők közel fele semmilyen ellátásban nem részesült

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 2021 I. negyedéve során 302 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, számuk 36 ezer fővel nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A nyilvántartott álláskeresők közül a változatlan összegű (havi 22 800 forint) szociális ellátásban részesülők száma 15, a nyilvántartott álláskeresőként semmilyen járadékban, támogatásban nem részesülőké pedig 20%-kal nőtt. Az ellátásban nem részesülők aránya a nyilvántartott álláskeresőkön belül így az egy évvel korábbinál magasabb, 49% volt.

Nőtt a potenciális munkaerő-tartalék

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot. 2021 I. negyedévében átlagosan 442 ezer főre nőtt a számuk, ami 105 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A tartalék minden csoportjában növekedést tapasztaltunk.

A potenciális munkaerő-tartalékhoz tartozók létszámának gyarapodása a kedvező munkaerőpiaci adottságú Nyugat-Dunántúlon és Budapesten volt a legjelentősebb, ahol kétszeresére nőtt a létszámuk. Ezekben a régiókban többszörösére emelkedett az alulfoglalkoztatottak csoportja, azoké, akik részmunkaidősök, de szeretnének magasabb óraszámban dolgozni. A legnagyobb tartalékkal Észak-Alföld rendelkezik, az ottani potenciális munkaerő-tartalék több mint fele munkát kereső munkanélküli, harmada pedig olyan inaktív, aki ugyan munkát nem keres, de szeretne dolgozni.

Intenzívek a munkaerőpiaci mozgások

2021 I. negyedévében felerősödött a foglalkoztatottak közül történő kiáramlás, összességében többen váltak foglalkoztatottból inaktívvá vagy munkanélkülivé, mint ahányan inaktívként vagy munkanélküliként munkát találtak és elhelyezkedtek.

A gazdaság pótlólagos munkaerő-kereslete 7,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit

Az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma 2021 I. negyedévének végén megközelítette a 63 ezret. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai.^[4] Az előző év azonos időszakához viszonyított növekedés mögött meghatározó szerepe van az egy évvel ezelőtti bizonytalan gazdasági környezetet tükröző alacsony bázisadatnak.

2020 és 2021 I. negyedévei között a nemzetgazdasági ágak egy részében emelkedett a munkaerő iránti pótlólagos kereslet. Abszolút mértékben leginkább a feldolgozóiparban és az adminisztratív szolgáltatások területén nőttek az igények 4600, illetve 1300 álláshellyel, százalékosan pedig az energiaipar felvevőképességének a növekedése volt jelentős. Nem minden nemzetgazdasági ágban nőttek az igények. Leginkább azokon a területeken maradt el az üres álláshelyek száma az egy évvel korábbitól, amelyeket 2021 elején működési korlátozással sújtottak. Az e tevékenységi körökbe sorolt szervezetekÉrintett TEÁOR-ok: 4719, 4743, 4751, 4754, 4759, 4761, 4762, 4763, 4764, 4765, 4771, 4772, 4776, 4777, 4778, 4779, 4939, 5510, 5520, 5530, 5590, 5610, 5621, 5629, 5630, 5914, 7721, 7722, 7729, 7911, 7912, 7990, 8230, 8551, 8553, 8559, 8560, 9001, 9002, 9004, 9102, 9104, 9200, 9311, 9312, 9313, 9319, 9321, 9329, 9521, 9523, 9524, 9525, 9529, 9602, 9604, 9609.^[5] összesen 8,3%-kal kevesebb igényt jelentettek, pedig náluk is nagyon alacsony volt a bázis.

Az összes álláshelyhez viszonyítva változatlanul az egészségügy, szociális ellátás területén volt a legmagasabb a betöltésre váró álláshelyek aránya (3,6%). Emellett az adminisztratív szolgáltatásoknál is 3,3%-ot tett ki a munkaerőhiány becslésére használt mutatószám. A legalacsonyabb arányszámok az ingatlanügyleteket (0,7%), a mezőgazdaságot (0,8%), valamint a kereskedelmet jellemezték (0,8%). A megyék közül a legnagyobb arányú (legalább 3%-os) pótlólagos kereslet változatlanul a Fejér és Komárom-Esztergom megyei szervezeteknél jelentkezett, míg a legkisebb arányt Baranya, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyében mérték. A fővárosban 25 ezer, Pest megyében 6 ezer munkavállaló iránt lett volna még igény. Ez utóbbi területen csökkent a legdinamikusabban egy év alatt az üres álláshelyek száma, míg Fejér megyében – részben a dinamikusan fejlődő ipari beruházásokkal összefüggésben – 44%-kal emelkedett.

9,4%-kal emelkedett a havi bruttó átlagkereset

2021 I. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 420 220 forint volt, 9,4%-kal magasabb, mint egy éve.Érintett TEÁOR-ok: 4719, 4743, 4751, 4754, 4759, 4761, 4762, 4763, 4764, 4765, 4771, 4772, 4776, 4777, 4778, 4779, 4939, 5510, 5520, 5530, 5590, 5610, 5621, 5629, 5630, 5914, 7721, 7722, 7729, 7911, 7912, 7990, 8230, 8551, 8553, 8559, 8560, 9001, 9002, 9004, 9102, 9104, 9200, 9311, 9312, 9313, 9319, 9321, 9329, 9521, 9523, 9524, 9525, 9529, 9602, 9604, 9609.^[5] A medián 335 000 forintot tett ki, és a bruttó átlagkeresetnél gyorsabban – 9,8%-kal – nőtt. (A munkáltatók teljes körénél a bruttó átlagkereset értéke 407 980 forintot tett ki, nominálisan 9,4%-kal többet, mint egy éve. A medián ebben a körben 8,5%-kal, 321 040 forintra nőtt.)

A nemzetgazdasági szintű bérnövekedést általában a létszámösszetétel változása, a vállalkozások bérmegállapodásai/béremelései, illetve a munkáltatói bérfizetési képesség mellett befolyásolja a minimális bértételek alakulása, valamint a kormányzati bérreformok végrehajtása is. 2021 januárjában még nem volt megegyezés ez utóbbi tételekről, így annak bérfelhajtó hatása később, február elejétől érvényesült. Ekkortól mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum összege 4%-kal emelkedett, az előbbi havi bruttó összege 167 400, utóbbié 219 000 forintra nőtt. 2021 I. negyedévében a kormányzati intézkedések közül a többlépcsős orvosi béremelésnek volt a legnagyobb bérfelhajtó hatása.

23. ábra

Az átlagkeresetek és a munkajövedelem nagyságára ható néhány tényező

Letöltés képként

2021. I. negyedévben a bruttó átlagkeresetek növekedési üteméből 0,1 százalékpontot a nem rendszeres kereseti elemek (jutalmak stb.) alakulása magyarázott, ugyanis ezen elemek nélkül a rendszeres bruttó átlagkereset változása 9,3%-os volt. A nem rendszeres kereseti elemek emelkedése egy év alatt 9,9%-ot tett ki.

A legjobban fizető nemzetgazdasági ágak az információ, kommunikáció, a pénzügyi szolgáltatás és az energiaipar voltak. Ezeken a területeken az I. negyedév során a havi bruttó átlagkereset meghaladta a 670 ezer forintot. A legrosszabbul fizetett nemzetgazdasági ágnak – 253 ezer forintos kereseti átlaggal – a nagy létszámvesztést elszenvedő szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás számított, de az egyéb szolgáltatásban, a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozó teljes munkaidősök keresetei se haladták meg a 335 ezer forintot, vagyis a nemzetgazdasági szintű (közfoglalkoztatottakkal együtt számolt) mediánt.

2021 I. negyedévben a nemzetgazdasági ágak bruttó átlagkeresetei 0,7 és 23,6% közötti mértékben növekedtek. Az egyéb szolgáltatás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén nominálisan alig emelkedtek a bérek, a többi területen a 3,2%-os inflációnál nagyobb ütemű volt az átlagos bérkiáramlás. A leggyorsabb bruttó bérnövekedés az egészségügy, szociális ellátást jellemezte. Az ágazat két alterületén a bruttó bérkiáramlás üteme szétvált, a humán egészségügyben 32,7, a szociális ellátásban 7,2%-kal növekedtek az átlagkeresetek. Kétszámjegyű ütemű volt a bérkiáramlás ezen kívül az oktatás és a művészet, szabadidő területeknél.

Az I. negyedévben a férfiak havi bruttó átlagkeresete 19%-kal magasabb volt, mint a nőké. A férfiak esetén 9,0, míg a nőknél ettől némileg magasabb mértékben (10,0%-kal) nőttek a havi átlagos bruttó bérek egy év alatt. A nemek közötti eltérés mögött a foglalkoztatási jellemzők különbségei is meghúzódnak (például a foglalkozás jellege, ledolgozott munkaidő, életkor, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, illetve a munkatapasztalat hossza szerinti összetétel eltérése).

2021 I. negyedévében változatlanul a fővárosi székhellyel rendelkező szervezeteknél dolgozók bruttó átlagkeresetei voltak a legmagasabbak. A megyék között a rangsor végén a keleti országrész néhány határ menti megyéje állt. A fővárosiak átlagfizetése 79%-kal meghaladta a legalacsonyabb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlagfizetéseket. A főváros kereseti előnye a többi megyéhez képest is kiemelkedő, még Győr-Moson-Sopron megyéhez viszonyítva is, ahol a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete szintén meghaladja a nemzetgazdasági átlagot.

A leggyorsabban, 11,5%-kal Hajdú-Bihar megyében növekedett a bruttó átlagkeresetek nagysága, a leglassabban pedig Fejér megyében, ahol a legjobban teljesítő megyétől 4,2 százalékponttal elmaradva, 7,3%-kal emelkedtek a bruttó átlagbérek. A területi különbségekre jelentős hatással van az eltérő foglalkoztatási struktúra, az alkalmazásban állók ágazatok, foglalkozások szerinti összetétele, valamint a közfoglalkoztatás eltérő súlya, illetve ezek változásai.

A közfoglalkoztatottak I. negyedévi bruttó kereseti átlaga 82 900 forintot tett ki, ami 1,3%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Átlagkeresetükre alapvetően a belső összetételben bekövetkező változások hatnak, de most az is hozzájárult az emelkedéshez, hogy 2021 márciusától megemelkedtek a közfoglalkoztatási bérösszegek.A 170/2011 (VIII.24.) Korm. rend. módosító rendelkezései értelmében 2021. március 1-jétől többek között a közfoglalkoztatási bért 85 000, a garantált közfoglalkoztatási bért 110 815 forintra emelték.^[7]

Emelkedett a 450 ezer forint felett keresők aránya

A bruttó mediánkereset 2021 I. negyedévében 335 000 forint volt, vagyis a teljes munkaidőben alkalmazásban állók fele ennél kevesebbet, a másik fele pedig ennél többet keresett. A kereseti középérték átlagkeresethez viszonyított aránya 80%-ot tett ki, egy évvel korábban 79% volt. Döntő részben az év eleji béremelések hatására a 250 ezer forint vagy annál alacsonyabb havi bruttó keresettel rendelkezők aránya egy év alatt csökkent, a 250 ezer forintnál többet, de maximum 450 ezer forintot keresőké érdemben alig változott, míg az ennél is magasabb keresettel rendelkezőké emelkedett egy év alatt.

A kedvezményekkel korrigált nettó átlagkeresetek növekedési üteme elmaradt a bruttóétól

2021 I. negyedévében a béreket terhelő személyi jövedelemadó és a munkavállalókat terhelő egyéb levonások általános mértéke változatlan maradt. A kedvezményekkel korrigált nettó keresetek alakulását nagyban befolyásolja a családi adókedvezmény, de többek között hat rá az első házasok kedvezménye, az egyes meghatározott betegségekben szenvedő munkavállalóknak járó személyi kedvezmény, az egyes foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó adó- vagy járulékmentességek, illetve a legalább négygyermekes anyák élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentessége is.

2021 I. negyedéve során a kedvezmények, illetve az adó- és járulékmentességek figyelembevételével számított nettó átlagkereset 287 610 forint volt, az egy évvel korábbinál 9,0%-kal több, a növekedés üteme így 0,4 százalékponttal elmaradt a bruttó keresetek változásától. E különbség kialakulásában főképp az játszott szerepet, hogy 2020 során a Covid19-járvány gazdasági hatásának enyhítése érdekében egyes tevékenységi körökben márciustól járulékkedvezményre lehettek jogosultak, amit 2021 I. negyedévében már nem lehetett igénybe venni.

A fogyasztói árak adott időszaki, 3,2%-os emelkedése mellett nemzetgazdasági szinten a keresetek reálértéke 6,0%-kal nőtt egy év alatt.

A kereseten felül nyújtott javadalmazások összege jelentősen növekedett egy év alatt

A munkavégzés ellentételezésével összefüggésben a kereseten felül nyújtott javadalmazások (pl.: cafetéria) havi átlagos összege 2021 I. negyedéve során bruttó 19 300 forintot tett ki a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében. Az ún. egyéb munkajövedelem átlagos nagysága 22,7%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A dinamikus növekedés magyarázható a juttatásokhoz kapcsolódó értékhatárokra vonatkozó intézkedésekkel és a SZÉP-kártya egyes alszámláit érintő adóteher-mérsékléssel2021. június 30-ig a SZÉP-kártya egyes alszámláira a költségvetési szervek munkavállalói esetében maximum 400 ezer, míg más munkáltatók dolgozói tekintetében 800 ezer forint adható, az összegek mentesek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.^[8] is. Ennek az összegnek a keresettel együtt számított értéke az ún. (teljes) munkajövedelem, amelynek az egy főre jutó havi átlagos összege bruttó 439 520 forint volt. Ez a fentiek miatt a kereseteknél nagyobb ütemben, 9,9%-kal emelkedett egy év alatt.

171 020 forint volt a részmunkaidősök bruttó átlagkeresete

2021 I. negyedévében a részmunkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete (171 020 forint) 12,5%-kal nőtt. (A magas dinamikában az játszik szerepet, hogy alapvetően a járvány előtti átrendeződéstől mentes bázisadatokból indul ki.)

Az alkalmazásban állók teljes munkaidő-egyenértékesA szerződés szerinti munkaórák alapján számolt adat. A mutató a 60 óra alattiak adatait is tartalmazza.^[9] bruttó átlagkeresete 2021 I. negyedévében 412 060 forintot tett ki, aminek a növekedési üteme (9,6%) némileg meghaladta a teljes munkaidősökre vonatkozó értéket.

Fókuszban az egészségügyi dolgozók keresetei

A nemzetgazdaság és ezen belül a költségvetés bruttó átlagkereset-növekedéséhez többek között az orvosi béremelés is hozzájárult. 2021 I. negyedévében (mint ahogy ezt már korábban bemutattuk) a teljes munkaidőben alkalmazásban álló humán egészségügyi ágazatcsoportban dolgozók bruttó átlagkeresete 32,7%-kal, 516 350 forintra nőtt. Az egészségügyi munkakörben dolgozókEbbe a kategóriába 31 foglalkozást soroltunk, például az alábbiakat: általános orvos, szakorvos, fogorvos, védőnő, ápoló, szakápoló, mentőtiszt, általános egészségügyi asszisztens.^[10] átlagkeresete 594 110 forint volt, 33,7%-kal több mint egy éve. Ezen belül az orvosok bruttó átlagfizetése 1 millió 197 780 forintot tett ki, ami egy év alatt nominálisan 79,4%-kal emelkedett.

A teljes munkaidős egészségügyi foglalkozásúak egyéni kereseteinek megoszlása jelentősen átalakult egy év alatt. A fizetési különbségek emelkedtek.

Az üres álláshelyek aránya megegyezett az uniós átlaggal

2021 I. negyedévében az Európai Unióban száz álláshelyre 2,0 betöltésre váró jutott. A legmagasabb, 5,0%-os pótlólagos munkaerő-kereslet Csehországot jellemezte, míg a legalacsonyabb Görögországot (0,3%). Hazánkban a mutató értéke 2,0%-os volt, az uniós átlaggal megegyezett, a szomszédos uniós tagországok közül Ausztriáétól (2,8%) és Szlovéniáétól (2,2%) elmaradt.

Magyarország foglalkoztatási rátája a tagországok rangsorában a felső egyharmadban van

Az Európai Unión belül Hollandiát jellemezte a legmagasabb (79,2%), Görögországot a legalacsonyabb (52,7%) foglalkoztatási ráta 2021. I. negyedévben. Magyarország – az EU27 átlagát 5 százalékponttal meghaladó – 71,8%-os értékével a tagországok rangsorában a felső harmadban van. A szomszédos, illetve a V4-országok közül csupán Csehországban volt magasabb a foglalkoztatási ráta (74,1%).

A férfiak foglalkoztatási rátája Hollandiában volt a legmagasabb (83,0%), Görögországban pedig a legalacsonyabb (61,7%). A magyar férfiakat jellemző 77,2%-os érték 5,3 százalékponttal meghaladta az EU27 átlagát, ami az ötödik legjobb ráta a tagországok rangsorában, csupán Hollandiában, Máltán, Csehországban és Németországban dolgoztak magasabb arányban a férfiak.

A férfiakéhoz hasonlóan, a nők foglalkoztatási rátája is Hollandiában volt a legmagasabb (75,5%), és Görögországban a legalacsonyabb (43,8%). A magyar nők 66,3%-os értéke az unióban a középmezőnyhöz tartozott, az EU27-átlagot 4,5 százalékponttal meghaladta.

Magyarországon a relatíve magas foglalkoztatás az unió egyik legalacsonyabb munkanélküliségével párosult. 2021 I. negyedévében csak négy tagországban (Csehországban, Máltán, Lengyelországban, Németországban) volt alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a magyarországinál (4,5%).

[1]:↑ A legalább öt főt foglalkozató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében alkalmazásban állók száma a havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakkal együtt.

[2]:↑ A legalább öt főt foglalkozató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai.

[3]:↑ Nincs munkája, aktívan keres munkát és rendelkezésre áll.

[4]:↑ A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai.

[5]:↑ Érintett TEÁOR-ok: 4719, 4743, 4751, 4754, 4759, 4761, 4762, 4763, 4764, 4765, 4771, 4772, 4776, 4777, 4778, 4779, 4939, 5510, 5520, 5530, 5590, 5610, 5621, 5629, 5630, 5914, 7721, 7722, 7729, 7911, 7912, 7990, 8230, 8551, 8553, 8559, 8560, 9001, 9002, 9004, 9102, 9104, 9200, 9311, 9312, 9313, 9319, 9321, 9329, 9521, 9523, 9524, 9525, 9529, 9602, 9604, 9609.

[6]:↑ A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében.

[7]:↑ A 170/2011 (VIII.24.) Korm. rend. módosító rendelkezései értelmében 2021. március 1-jétől többek között a közfoglalkoztatási bért 85 000, a garantált közfoglalkoztatási bért 110 815 forintra emelték.

[8]:↑ 2021. június 30-ig a SZÉP-kártya egyes alszámláira a költségvetési szervek munkavállalói esetében maximum 400 ezer, míg más munkáltatók dolgozói tekintetében 800 ezer forint adható, az összegek mentesek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

[9]:↑ A szerződés szerinti munkaórák alapján számolt adat. A mutató a 60 óra alattiak adatait is tartalmazza.

[10]:↑ Ebbe a kategóriába 31 foglalkozást soroltunk, például az alábbiakat: általános orvos, szakorvos, fogorvos, védőnő, ápoló, szakápoló, mentőtiszt, általános egészségügyi asszisztens.

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu