A Covid19-járvány gazdasági következményei ellenére 2021 során a hazai munkaerőpiacon jelentős változások következtek be:

• a munkanélküliek száma csökkent,
• a foglalkoztatás – elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon – bővült,
• a foglalkoztatottak ágazati szerkezete lényegében nem változott,
• több tényező a munkaerőpiac feszességének irányába hatott: a potenciális munkaerő-tartalékba tartozók száma csökkent, az egyes aktivitási csoportok közötti áramlások lassultak, a pótlólagos munkaerő-kereslet a válság előtti szintre emelkedett,
• a bruttó átlagkeresetek nominálisan 8,7%-kal emelkedtek, a keresetek vásárlóértékének emelkedését a fogyasztói árak jelentősebb növekedése fékezte.

A foglalkoztatottak száma meghaladta a járvány előtti szintet

2021 I–IV. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességben 4 millió 635 ezer fő volt, 31 ezerrel több, mint az előző évben. A Covid19-járvánnyal összefüggő korlátozások miatt a foglalkoztatás szintje az I. negyedévben volt a legalacsonyabb. A járvány harmadik hullámának lecsengésével és a korlátozások tavaszi feloldásával párhuzamosan a foglalkoztatottak száma újra növekvő pályára állt. Ezt a tendenciát a korlátozások őszi újbóli bevezetése sem törte meg, az I. negyedévhez képest 120 ezer fővel volt több a foglalkoztatottak száma a IV. negyedévben.

A foglalkoztatotti létszám növekedését 2021 I. és IV. negyedéve között mindenekelőtt az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók 112 ezer fős növekedése okozta. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma a járványt megelőző utolsó időszakhoz, 2019 IV. negyedévéhez képest is nőtt, 2021 végére 98 ezer fővel. Ezzel szemben a külföldön és a közfoglalkoztatásban dolgozók száma és a foglalkoztatottakon belüli aránya 2021-ben nem haladta meg sem a járvány előtti, sem a 2020-as év végi szintet.

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2021-ben átlagosan 73,1% volt, 1,1 százalékponttal magasabb az előző évinél.

• 2021-ben összességében mindkét nem foglalkoztatottsága nőtt, a férfiak rátája az előző évihez képest 0,9 százalékponttal 77,9%-ra, a nőké 1,4 százalékponttal 68,2%-ra emelkedett.
• A 25 év alatti fiatalok foglalkoztatottsága a II. negyedévtől növekedési pályára állt, ennek ellenére 2021 egészében az előző évihez képest 0,5 százalékponttal 27,5%-ra csökkent.
• A legjobb munkavállalási korú, 25–54 év közöttiek foglalkoztatottsága összességében 0,7 százalékponttal 87,0%-ra nőtt.
• Az 55–64 évesek foglalkoztatottságának évek óta tartó növekedését – melyet részben a nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedése okoz – 2021-ben sem akasztotta meg a járvány. Foglalkoztatási rátájuk egész évben javult, 2020-hoz képest összességében 3,2 százalékponttal 62,8%-ra nőtt.

Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön nőtt leginkább a foglalkoztatottak aránya

2021-ben minden régióban nőtt a foglalkoztatottság. Az év egészét tekintve Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön a leginkább, a legkevésbé pedig Észak-Magyarországon. Utóbbi régióban volt a legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta értéke, míg Budapesten a legmagasabb.

A legnagyobb mértékben a tudományos és műszaki tevékenységek ágazatban bővült a létszám

A járvánnyal összefüggő gazdasági hatások eltérően érintették az egyes ágazatokat. 2021-ben a nemzetgazdasági ágak mintegy felében bővült a foglalkoztatottak létszáma az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a legnagyobb létszámnövekedés a tudományos és műszaki tevékenység gazdasági ágban történt, míg a kereskedelmi foglalkoztatottak létszáma csökkent a leginkább.

Nemzetgazdasági szinten kevesebbet dolgoztunk a szokásosnál

2021-ben a referenciahéten nem dolgozók foglalkoztatottakon belüli arányát és az átlagosan ledolgozott munkaórák változásait az ünnepnapok, a tanítási szünetek és a nyári szabadságok mellett továbbra is befolyásolták a járványügyi korlátozások és a járvány hullámai. A betegszabadságon lévők száma és aránya márciusban és szeptembertől kezdődően az őszi időszakban kiugróan magas volt, ami a munkától való távolmaradásra és a ledolgozott munkaórák számára is hatással volt.

Budapesten a legnépszerűbb a home office

A járvány egyik következményeként az elmúlt két évben megnőtt az otthonról (home office vagy távmunka keretében) dolgozók aránya. Azon munkáltatók egy részénél, ahol ez a munkavégzési forma hatékonynak bizonyult, a korlátozások megszüntetése, illetve szüneteltetése után is gyakorlatban maradt. 2020-hoz hasonlóan, 2021-ben is a járvány és az annak következtében bevezetett korlátozások hullámait követte az otthoni munkavégzés alakulása. 2020-hoz képest a fővárosban tovább emelkedett azok aránya, akik rendszeresen vagy alkalmanként otthonról dolgoztak, de a többi régióban is – ahol a részesedés jelentősen elmarad a budapestitől – a többszöröse volt a 2019. évi értéknek.

2021 végén 80 ezer betöltésre váró üres álláshely volt

2021 második felétől ismét magas szintre emelkedett a betöltésre váró álláshelyek száma, egyes ágazatokban és területeken újra munkaerőhiány jelentkezett.2018 III. negyedévében volt a legmagasabb az üres álláshelyek száma (87 ezer).^[1] Az éven belül olyan mértékű változás történt, amelyre nem volt példa az elmúlt 15 évben: a legalacsonyabb (2021. I. negyedév vége) és a legmagasabb (2021. III. negyedév vége) érték között 18 ezres eltérés mutatkozott.

2021 végén az egy évvel korábbihoz képest 30, 2019 végéhez képest 6,9%-kal volt több a munkáltatókA legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai.^[2] által jelentett pótlólagos munkaerő-kereslet, amelynek döntő része a versenyszférához volt köthető. Az évek óta növekvő tendenciát mutató költségvetés pótlólagos munkaerőigénye 13, illetve 10, a nonprofit szektoré 3,3, illetve 7,0%-kal nőtt ugyanezen időszakok alatt.

2020 és 2021 vége között az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ág kivételével mindenütt emelkedett a munkaerő iránti pótlólagos kereslet. Abszolút mértékben leginkább a feldolgozóiparban és az adminisztratív szolgáltatásoknál, arányaiban pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén nőtt a legjelentősebben az üres álláshelyek száma. A feldolgozóiparon belül a villamos berendezés gyártása, a járműgyártás és a fémfeldolgozás, kohászat, az adminisztratív szolgáltatásoknál pedig a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szervezetek igénynövekedése volt kiemelkedő. (A kölcsönzött munkaerő jelentős részét később jellemzően feldolgozóipari cégek számára közvetítik ki.)

Nemzetgazdasági szinten 2020 és 2021 vége között 2,0-ről 2,4%-ra nőtt a betöltetlen álláshelyek összes álláshelyhez viszonyított aránya. A nemzetgazdasági ágak közül az adminisztratív szolgáltatásoknál (4,2%), az egészségügy, szociális ellátásban (3,8%) és az információ, kommunikáció területén (2,9%) volt a legmagasabb e hiánymutató értéke. A legalacsonyabb arányszámok a mezőgazdaságot (1,0%), az ingatlanügyleteket (1,1%), valamint a kereskedelmet (1,2%) jellemezték az időszak végén.

A munkanélküliség az év folyamán folyamatosan csökkent

A munkanélküliek száma 2021-ben átlagosan 196 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,1% volt, az előző évihez képest lényegében nem változott. Az év folyamán viszont a létszám és a munkanélküliségi ráta is folyamatosan csökkent.

• A munkanélküliségi ráta éves átlagban a férfiak esetében 0,2 százalékponttal 3,9%-ra csökkent, a nőknél lényegében nem változott (4,2%), ugyanakkor az év folyamán mindkét nem esetében folyamatosan csökkent.
• A 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 2021-ben a III. negyedévben volt a legmagasabb, 14,5%, ez az érték a járvány által leginkább érintett 2020. II. negyedévinél is magasabb volt. A IV. negyedévre jelentősen, 12,5%-ra csökkent ugyan a korcsoport munkanélküliségi rátája, de az így is 1,3 százalékponttal magasabb volt az előző évinél.
• A 25–54 éves korosztály munkanélkülisége folyamatosan kisebb lett az év folyamán, a IV. negyedévi 3,2%-os ráta 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb a 2020 azonos időszakinál.
• Az idősebb korosztálynál (55–74 évesek) a IV. negyedév 2,9%-os rátája magasabb volt ugyan a járvány előtti szintnél, de 0,5 százalékponttal alacsonyabb a 2020. azonos időszakinál.

Észak-Magyarországon nőtt a munkanélküliség

2021-ben Észak-Magyarország kivételével minden régióban csökkent vagy stagnált a munkanélküliség 2020-hoz képest, de a 2019-es munkanélküliségi szintet egyetlen régió sem tudta elérni. A területi különbségeket a járvány növelte, a legjobb és a legrosszabb rátával rendelkező régiók közti különbség 2021-ben már 5,0 százalékpont volt. A kedvezőbb helyzetű dunántúli országrészekben, valamint Pest régióban és Budapesten a romlás ellenére is viszonylag alacsony, 2–3%-os szinten maradt a munkanélküliség, az északi régiókban és Dél-Alföldön viszont tartósnak és jelentősnek mutatkozik a romlás. Észak-Magyarországon 1,9 százalékponttal 6,2%-ra nőtt a munkanélküliségi ráta 2019-hez képest, a legmagasabb érték pedig Észak-Alföldet (7,1%) jellemezte.

15%-kal csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 2021 során átlagosan 269 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, számuk 47 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A nyilvántartott álláskeresők közül a változatlan összegű (havi 22 800 forint) szociális ellátásban részesülők száma alig változott, az álláskeresési járadékra, segélyre jogosultaké viszont ötödével csökkent, és azoké is, akik nyilvántartott álláskeresőként semmilyen járadékban, támogatásban nem részesültek.

Csökkent a potenciális munkaerő-tartalék

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot. 2021-ben átlagosan 356 ezer fő volt a számuk, amely 24 ezerrel volt kevesebb, mint 2020-ban, de 57 ezer fővel több, mint 2019-ben. Az I. negyedévi 435 ezer fős csúcs után folyamatos csökkenés volt tapasztalható, amit részben az alulfoglalkoztatottak és a munkanélküliek létszámcsökkenése eredményezett, de leginkább az inaktív tartalék létszáma csökkent. A munkaerőpiac élénkülése miatt azok, akik dolgozni akartak, egyre nagyobb eséllyel találtak munkát. Ennek eredményeként a IV. negyedévben 134 ezer fővel volt kevesebb a munkaerő-tartalék az év I. negyedévéhez, és 65 ezer fővel 2020 IV. negyedévéhez képest.

A potenciális munkaerő-tartalék növekedése 2020-ban minden régiót érintett. 2021-ben pedig szinte mindenhol csökkent vagy stagnált az idetartozók aránya: Pest régióban, Közép-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon jelentősen csökkent, előbbi két területen a járvány előtti, viszonylag alacsony szint közelébe került, Dél-Dunántúl esetében pedig 0,5 százalékponttal alacsonyabb lett, mint a 2019. évi. Az egyébként is magas tartalékkal rendelkező régiókban a növekedés tartósnak mutatkozik, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon is 7,5% volt az arány 2021-ben. A legtöbb potenciális munkavállaló Észak-Alföldön él (81 ezer fő).

Intenzív munkaerőpiaci mozgások az év elején

A potenciális munkaerő-tartalék növekedése 2020-ban minden régiót érintett. 2021-ben pedig szinte mindenhol csökkent vagy stagnált az idetartozók aránya: Pest régióban, Közép-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon jelentősen csökkent, előbbi két területen a járvány előtti, viszonylag alacsony szint közelébe került, Dél-Dunántúl esetében pedig 0,5 százalékponttal alacsonyabb lett, mint a 2019. évi. Az egyébként is magas tartalékkal rendelkező régiókban a növekedés tartósnak mutatkozik, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon is 7,5% volt az arány 2021-ben. A legtöbb potenciális munkavállaló Észak-Alföldön él (81 ezer fő).

8,7%-kal nőtt az átlagkereset

2021 során a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete nominálisan 8,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A teljes munkaidősök részére számfejtett bruttó keresettömeg a bérkiáramlásnál gyorsabb ütemben, 14,0%-kal nőtt. Az 5,3 százalékpontos ütemkülönbség kialakulásában a járvány utáni visszarendeződés döntő szerepet játszott. 2021-ben már nem fogták vissza a teljes munkaidősöknek kifizetett keresettömeg kiáramlását a válságra adott kezdeti munkaerőpiaci lépések (alacsonyabb munkavállalói létszám, a fizetés nélküli távollétek megemelkedése, illetve a munkavállalók egy részét érintő munkaidő- és/vagy keresetcsökkentések).

2021-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 438 810 forint volt.A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében.^[3] A medián 350 000 forintot tett ki, és a bruttó átlagkeresetnél némileg gyorsabban, 9,2%-kal nőtt. (A munkáltatók teljes körénél a bruttó átlagkereset értéke 425 920 forint volt, nominálisan 8,9%-kal több, mint egy éve. A medián ebben a körben 9,1%-kal 335 000 forintra nőtt.)

A keresetek differenciáltsága jelentős, amelyet jól szemléltetnek az ún. kereseti kvintilisekre számított átlagok isA kereseti kvintiliseket úgy kapjuk meg, ha a munkavállalókat sorba rendezzük keresetük nagysága szerint, majd öt közel egyenlő számosságú csoportba soroljuk őket. ^[4]. A bérhierarchia tetején lévők (a felső 20 százalék) átlagfizetése mintegy 5,5-szeresét tette ki a legalján elhelyezkedőkének a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében. A nagy kereseti különbséget számos tényező befolyásolja. Leginkább az alkalmazásban állók foglalkozása, az ott elvárt képzettség, illetve képesség szintje, de emellett a foglalkoztatás ágazata, a munkáltató mérete és bérfizetési képessége is meghatározó. Az alsó három kvintilis 63,8%-a fizikai dolgozó, és az alsó kvintilisek felé haladva arányuk még nagyobb. Az első ötöd teljes munkaidőben alkalmazásban állóinak 81,1%-a fizikai, és ezen belül 45,9%-a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásokban dolgozik, a közfoglalkoztatásban állók aránya 15,0%-ot tesz ki. A szellemiek aránya ezzel szemben a magasabb kvintilisek felé haladva emelkedik, a legfelső ötödben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 78,6%-a szellemi foglalkozású, többségük vezetői, illetve felsőfokú végzettséget igénylő álláshelyet tölt be.

A magasabb bérrel rendelkezők fizetése – a béremelések ágazati jellemzőivel összefüggésben – gyorsabb ütemben nőtt, mint az alsóbb kvintilisekbe tartozóké, így a keresetekben megmutatkozó különbség némileg nőtt az előző évhez képest.

A nemzetgazdasági szintű bérnövekedést a létszámösszetétel változása, a vállalkozások bérmegállapodásai/béremelései, illetve a munkáltatói bérfizetési képesség mellett befolyásolja a minimális bértételek alakulása, a kormányzati bérintézkedések végrehajtása, valamint a jutalomkifizetések időzítése is.

A nemzetgazdasági szintű, 2021. évi 8,7%-os bruttó bérkiáramlás 1,0 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezt egyrészt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszámösszetételének változása, valamint a nem rendszeres kereseti elemek az egy évvel korábbinál lassabb – 6,7%-os – emelkedése2020 során ezzel ellentétes folyamatok zajlottak le, akkor mind a létszámváltozás, mind a jutalmak 14,5%-os emelkedése felfelé módosította a teljes bruttó átlagkereset növekedési ütemét.^[5] magyarázza. A rendszeres keresetek növekedési üteme is lassult egy év alatt (9,3%-ról 8,9%-ra), de e mutató esetén kisebb – 0,4 százalékpontnyi – ütemkülönbség alakult ki.

A költségvetési szerveknél az átlagot meghaladó keresetnövekedés volt (9,5%), döntő részben az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések hatására. A nonprofit szektor 15,4%-os növekedése alapvetően a sokaság változásával magyarázható, ugyanis augusztus elejétől számos oktatási intézményAz egyetemi átsorolások mintegy 42 ezer teljes munkaidőben alkalmazásban állót érintettek.^[6] – fenntartójának változása miatt – a költségvetési szférából ebbe a szektorba került át. Amennyiben a fenntartóváltások hatásától eltekintünk, akkor a költségvetésben 11,0, a nonprofit szektorban 8,0%-os növekedés történt volna. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál 7,8%-os nominális bérnövekedés következett be.

Mind a vállalkozások, mind a költségvetési szektor 2021. évi dinamikája elmaradt az előző évitől. A versenyszférában ez a rendszeres keresetek dinamikájának mérséklődésével magyarázható, amit a nem rendszeres keresetek gyorsabb ütemű kiáramlása sem tudott kompenzálni. A költségvetésben ezzel szemben a rendszeres kifizetések dinamikája emelkedett, amit a jutalomkifizetések csökkenése visszafogott. A folyamatokat áthúzódó hatások is befolyásolták. A vállalkozásoknál – a járvány gazdasági hatásaival összefüggésben – egy éve a jutalmak kifizetése visszafogottabb volt, a költségvetésben viszont az egészségügyben, illetve ehhez kapcsolódó munkakörökben dolgozóknak elszámolt, egyszeri rendkívüli juttatás magas 2020. évi értéket eredményezett. A vállalkozások rendszeres kereseti dinamikáját egy éve a sokaság összetételében történő változások is emelték.

A legjobban fizető nemzetgazdasági ágakKözfoglalkoztatottak nélküli adatok.^[7] a pénzügyi szolgáltatás, az információ, kommunikáció és az energiaipar voltak. Ezeken a területeken 2021 során a havi bruttó átlagkereset meghaladta a 681 ezer forintot. A legrosszabbul fizetett nemzetgazdasági ágnak – 269 ezer forintos bejelentett kereseti átlaggal – a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás számított, de az egyéb szolgáltatásban, a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozó teljes munkaidősök átlagkeresete sem haladta meg a 351 ezer forintot. Ezenkívül még a szociális ellátásban voltak ennél alacsonyabbak az átlagkeresetek.

2021-ben minden nemzetgazdasági ágban növekedett nominálisan a bruttó átlagkereset. A szállítás, raktározás, az energiaipar és az egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban az emelkedés nem haladta meg az 5,0%-ot.A közfoglalkoztatottak nélküli adatok.^[8] A leggyorsabb bruttó bérnövekedés az egészségügyet, a művészet, szabadidő és az oktatás nemzetgazdasági ágakat jellemezte (rendre 25, 14, 10%)Ezenkívül az alacsonyabb létszámú bányászatban 11%-os átlagbérnövekedés volt.^[9].

• Az egészségügyben elsősorban az orvosi béremelés indukálta a változást.

• A művészet, szabadidő nemzetgazdasági ágban az egy évvel korábbi alacsony bázisadatok mellett sporteseményekhez is köthető sportolói béremelések, jutalmak, valamint a költségvetésben dolgozó előadóművészek keresetnövekedése is hozzájárult a felgyorsult bérdinamikához.

• Az oktatásban más tényezőkkel együtt az egy évvel korábbi intézkedések áthúzódó hatása, valamint a felsőoktatási dolgozók béremelése befolyásolta a folyamatokat.

2021-ben a férfiak havi bruttó átlagkeresete 19%-kal magasabb volt, mint a nőké. A nemek közötti eltérés mögött a foglalkoztatási jellemzők különbségei is meghúzódnak (például a foglalkozás jellege, ledolgozott munkaidő, életkor, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, illetve a munkatapasztalat hossza szerinti összetétel eltérése). Életkori bontásban leginkább a legalább 60 évesek átlagkeresetei emelkedtek (a nemzetgazdasági átlagnál gyorsabb növekedés szintén összefüggött az orvosi béremeléssel).

2021-ben változatlanul a fővárosi teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresetei voltak a legmagasabbak. A megyék között a rangsor végén a keleti országrész néhány határ menti megyéje állt. A fővárosiak átlagfizetése 78%-kal meghaladta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiekét. A területi különbségekre jelentős hatással van az eltérő foglalkoztatási struktúra, az alkalmazásban állók ágazatok, foglalkozások szerinti összetétele, valamint a közfoglalkoztatás eltérő súlya, illetve ezek változásai.

A közfoglalkoztatottak 2021. évi bruttó kereseti átlaga 83 940 forintot tett ki, amely 2,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Hozzájárult az emelkedéshez, hogy 2021 márciusától növekedtek a közfoglalkoztatási bérösszegek.A 170/2011 (VIII.24.) Korm. rend. módosító rendelkezései értelmében 2021. március 1-jétől többek között a közfoglalkoztatási bért 85 000, a garantált közfoglalkoztatási bért 110 815 forintra emelték.^[10]

A teljes munkaidőre számított egyenértékes bruttó átlagkereset 9,2%-kal 432 610 forintra emelkedett. A részmunkaidőben foglalkoztatottak havi átlagkeresete 5,8%-kal 181 800 forintra nőtt.E csoport 84%-a legalább havi 60 munkaórában dolgozott, átlagkeresetük 200 510, az ennél rövidebb munkaidőben foglalkoztatottaké pedig 84 280 forint volt. Előbbi 3,6, utóbbi 20,8%-kal emelkedett egy év alatt. ^[11] A bázisadatok alakulására, így az átlagkereset változására a sokaság 2020-ban tapasztalt átmeneti átrendeződése erőteljesen hatott.

A kedvezményekkel korrigált nettó átlagkereset lassabban nőtt, mint a bruttó

2021-ben a béreket terhelő személyi jövedelemadó és a munkavállalókat terhelő egyéb levonások általános mértéke változatlan maradt. A nettó keresetekA kedvezményeket is figyelembe vevő.^[12] alakulását nagyban befolyásolja a családi adókedvezmény, de többek között hat rá az első házasok kedvezménye, az egyes meghatározott betegségekben szenvedő munkavállalóknak járó személyi kedvezmény, az egyes foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó adó- vagy járulékmentességek, illetve a legalább négygyermekes anyák élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentessége is. Az érintett tételek közül a személyi kedvezmény összege némileg emelkedett2021-ben a jogosultaknak 8370 forint adómegtakarítást lehetett ilyen címen igénybe venni havonta, szemben az egy évvel korábbi 8050 forinttal. Mivel 2021. január 1-jétől a személyi kedvezmény is az összevont adóalap terhére érvényesíthető adóalap-kedvezménnyé vált, így a kedvezmények sorrendje is módosult: a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye után a személyi kedvezményt, majd az első házasok, ezt követően a családi kedvezményt lehet igénybe venni, ha a jogosultsági feltételek teljesülnek.^[13], de a többi kedvezmény nagysága nem változott.

2021 során a kedvezmények, illetve az adó- és járulékmentességek figyelembevételével számított teljes munkaidősökre vonatkozó nettó átlagkereset 300 500 forint volt, amely egy év alatt 8,4%-kal emelkedett, 0,3 százalékponttal lassabban, mint a bruttó átlagkeresetek. Az ütemkülönbség döntő részben abból adódott, hogy 2020 során a járvány gazdasági hatásának enyhítése érdekében egyes tevékenységi körökben márciustól járulékkedvezményre lehettek jogosultak, amelyet 2021-ben már nem lehetett igénybe venni.

2021-ben nemzetgazdasági szinten a keresetek reálértéke 3,4%-kal nőtt egy év alatt. A visszafogottabb növekedésben az infláció gyorsulása játszott jelentős szerepet. Az év során a reálkereseti dinamika lassuló tendenciát mutatott. A júniusi törést a magasabb infláció (5,3%) és a nettó keresetnövekedés lassulása eredményezte. Ez utóbbi azzal függ össze, hogy 2020 júniusában az egészségügyi dolgozók bruttó 500 ezer forintos, egyszeri, rendkívüli juttatásban részesültek, emiatt magas volt a bázisidőszaki 2020-as átlagkereset.

A kereseten felül nyújtott javadalmazások összege 19,5%-kal nőtt egy év alatt

A munkavégzés ellentételezésével összefüggésben a kereseten felül nyújtott javadalmazások (pl.:egyes cafetériaelemek) havi átlagos összege 2021 során bruttó 19 570 forintot tett ki a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében. Az ún. egyéb munkajövedelem átlagos nagysága az előző évihez képest 19,5%-kal emelkedett, dinamikusabban, mint korábban. Ez a folyamat a juttatásokhoz kapcsolódó értékhatárokra vonatkozó intézkedésekkel és a SZÉP-kártya minden egyes alszámlájára vonatkozó adóteher-mérséklésselA bázisidőszakban – 2020 II. negyedévében – a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a SZÉP-kártyával kapcsolatos módosítások (szociális hozzájárulási adó könnyítése, a felső keretösszegek szféránkénti megváltoztatása) történtek. 2021 során – a korábban a veszélyhelyzetre tekintettel megemelt, a költségvetési szervek munkavállalói esetében maximum évi 400 ezer, míg más munkáltatók dolgozói tekintetében 800 ezer forintos – egyedi SZÉP-kártya keretösszegek 2021 végéig mentesek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. Ezenkívül egyes meghatározott juttatások (pl.: üzleti ajándék) esetén is csak (1,18-szoros adóalap után ^[14] is magyarázható.

A romák munkaerőpiaci helyzetének alakulása

A járvány a munkaerőpiac valamennyi szegmensében éreztette hatását, így a romákA Munkaerő-felmérés a nemzetiségi hovatartozást önbesorolás alapján határozza meg. Roma népességhez tartozónak tekintettük azokat a válaszadókat, akik a nemzetiségi hovatartozást tudakoló 2 kérdés valamelyikére azt a választ adták, hogy cigány (roma).^[15] helyzetében kialakuló kedvező irányú trendeket is némileg megtörte. A változások a roma és a nem roma társadalomban meglévő jelentős különbségeket némileg fokozták.

Az elmúlt években a romák munkaerőpiaci helyzete a nem roma népességéhez hasonlóan javult, ez azonban a járvány hatására megtört. A foglalkoztatottság tekintetében a romák hátránya jelentősen nem mérséklődött, a roma és a nem roma népesség foglalkoztatási rátáinak különbsége 25–30 százalékpont körül alakult, 2021-ben 28 százalékpont volt. A közfoglalkoztatásnak köszönhetően a munkanélküliségi rátában mutatkozó különbség 2020-ig csökkent (13,3 százalékpontra), majd 2021-ben 16,2 százalékpontra nőtt.

Továbbra is igen kevés roma fiatal szerez szakmai végzettséget. A 18–24 éves roma fiatalok több mint 60%-a korai iskolaelhagyóKorai iskolaelhagyóknak azok az alapfokú iskolai végzettségű 18–24 évesek minősülnek, akik a kikérdezést megelőző négy hét folyamán semmiféle (sem iskolarendszerű, sem iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben nem vettek részt.^[16] volt 2021-ben, ami egyben magyarázatot nyújt arra, hogy a 15–24 évesek között a se nem tanuló, se nem dolgozók aránya (NEET-ráta) több mint négyszerese a nem romákra jellemzőnek.

A foglalkoztatás jellemzői tekintetében a romák és a nem romák között jelentős és alig mérséklődő különbségek vannak. A romák esetén kiugróan magas a kisebb foglalkoztatási biztonságot (és keresetet) eredményező foglalkoztatási formák aránya. A közfoglalkoztatásnak nagyobb a szerepe a romák munkához juttatásában, 2021-ben a roma foglalkoztatottak több mint ötöde vallotta magát közfoglalkoztatottnak, ami jóval meghaladta a nem romákra jellemző arányt. Emellett 2021-ben minden harmadik roma foglalkoztatott határozott idejű szerződéssel dolgozott, miközben a nem romák esetében ez az alkalmazási forma az 5%-ot sem érte el. Az alacsony iskolai végzettségűek túlsúlyából következően a roma foglalkoztatottak majdnem fele egyszerű, képzettséget nem igénylő munkát végzett.

Magyarország foglalkoztatási rátája az uniós átlag feletti

Az Európai Unión (EU27_2020) belül 2021-ben Hollandiában volt a legmagasabb a foglalkoztatottság, ahol a 15–64 éves lakosság négyötöde számított foglalkoztatottnak (80,1%), Görögországban pedig a legalacsonyabb, itt a 15–64 éveseknek kevesebb mint háromötöde (57,2%) tartozott a foglalkoztatottak közé. Magyarország a 73,1%-os aránnyal 4,7 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot, ezzel a 8. helyen szerepelt a tagországok rangsorában. A V4-országok közül Csehországban alakult kedvezőbben a foglalkoztatottság, ahol a foglalkoztatási ráta 1,3 százalékponttal volt magasabb a hazainál.

A tagországok rangsorában mindkét nem esetében Hollandia foglalkoztatási mutatói alakultak a legkedvezőbben, míg a Görögországot jellemző értékek a legkedvezőtlenebbül. Hollandiában a férfiak 83,6%-os rátaértéke 10,3 százalékponttal volt magasabb az uniós átlagnál, Görögország esetében pedig 6,9 százalékponttal alacsonyabb annál. Magyarország 77,9%-os mutatóértékével a 6. helyen állt. A holland nők 76,6%-os foglalkoztatási rátája 13,2 százalékponttal volt magasabb, a görög nők 48,2%-os rátája pedig 15,2 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. A magyar nőknél az érték 68,2% volt, ezzel a 8. helyet foglaltuk el az uniós tagországok között.

A nők és a férfiak foglalkoztatási rátáiban megmutatkozó különbség az unió minden tagállamában a férfiak javára alakult kedvezőbben. Magyarországon 9,7 százalékponttal magasabb a férfiak rátája a nőkénél, ami nagyjából megegyezik az uniós átlaggal. A nemek foglalkoztatottságában a legnagyobb különbség Romániában és Görögországban jelentkezett, ahol az eltérés meghaladta a 18 százalékpontot.

Az Európai Unión belül 2021-ben Csehországban volt a legalacsonyabb (2,8%) a munkanélküliség, Spanyolországban pedig a legmagasabb (14,8%). Magyarország 4,1%-os munkanélküliségi rátájával az Európai Unió tagállamainak rangsorában az ötödik helyen állt, ez 2,9 százalékponttal volt alacsonyabb az unió 7,0%-os átlagértékénél.

Kiemelkedően magas a nemek közötti különbség Görögországban, ahol a magas munkanélküliség a nőket erőteljesebben érinti, mint a férfiakat; rátájuk közel 19%, míg a férfiaké 11,4%.

Az üres álláshelyek aránya csaknem megegyezett az uniós átlaggal

2021 végén az Európai Unióban száz álláshelyre 2,6 betöltésre váró jutott.Vonatkozási kör: ipar, építőipar, szolgáltatások (kivéve háztartások és területen kívüli szervezetek tevékenysége).^[17] A legmagasabb pótlólagos munkaerő-kereslet Csehországot (4,9%) jellemezte, míg a legalacsonyabb (0,7%) Bulgáriát, Görögországot és Spanyolországot. Hazánkban a mutató 2,5%-os volt, ami megegyezett a szlovén, a finn és a svéd értékkel és mind a szomszédos Ausztriáétól mind az EU-átlagtól elmaradt.

A magyarországi fajlagos munkajövedelem az európai átlag 38%-a

2021-ben az Európai Unióban közel 22 euró volt az alkalmazásban állók egy órára jutó átlagos munkajövedelem nagysága.Vonatkozási kör: ipar, építőipar, szolgáltatások (kivéve háztartások és területen kívüli szervezetek tevékenysége).^[18] Hazánkban a mutató értéke 8,4 eurót tett ki, vagyis az uniós átlag 38%-át. Ez a tagországok közül a harmadik legalacsonyabb értéknek számított.Bulgária (5,9 euró) és Románia (8,0 euró) óránkénti munkaerőköltsége volt alacsonyabb a magyarnál.^[19] Egy év alatt Magyarország relatív helyzete nem változott. A nominális munkajövedelmi adatok összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy az egyes tagországok foglalkoztatási, ágazati struktúrája, valamint az árszínvonal is jelentősen különbözik, emellett a munkához köthető tételek adókulcsai is eltérnek. Annak ellenére, hogy nemzeti valutában 8,7%-kal nőttek a magyarországi foglalkoztatók munkajövedelemmel kapcsolatos költségei, az árfolyamváltozások miatt az euróban mért költségváltozás elmaradt ettől (6,4%). A nemzeti valutában mért növekedésben a rangsor harmadik, az eurós költségek változását tekintve az észtekkel megosztva ötödik-hatodik helyen állt Magyarország.

[1]:↑ 2018 III. negyedévében volt a legmagasabb az üres álláshelyek száma (87 ezer).

[2]:↑ A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai.

[3]:↑ A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében.

[4]:↑ A kereseti kvintiliseket úgy kapjuk meg, ha a munkavállalókat sorba rendezzük keresetük nagysága szerint, majd öt közel egyenlő számosságú csoportba soroljuk őket.

[5]:↑ 2020 során ezzel ellentétes folyamatok zajlottak le, akkor mind a létszámváltozás, mind a jutalmak 14,5%-os emelkedése felfelé módosította a teljes bruttó átlagkereset növekedési ütemét.

[6]:↑ Az egyetemi átsorolások mintegy 42 ezer teljes munkaidőben alkalmazásban állót érintettek.

[7]:↑ Közfoglalkoztatottak nélküli adatok.

[8]:↑ A közfoglalkoztatottak nélküli adatok.

[9]:↑ Ezenkívül az alacsonyabb létszámú bányászatban 11%-os átlagbérnövekedés volt.

[10]:↑ A 170/2011 (VIII.24.) Korm. rend. módosító rendelkezései értelmében 2021. március 1-jétől többek között a közfoglalkoztatási bért 85 000, a garantált közfoglalkoztatási bért 110 815 forintra emelték.

[11]:↑ E csoport 84%-a legalább havi 60 munkaórában dolgozott, átlagkeresetük 200 510, az ennél rövidebb munkaidőben foglalkoztatottaké pedig 84 280 forint volt. Előbbi 3,6, utóbbi 20,8%-kal emelkedett egy év alatt.

[12]:↑ A kedvezményeket is figyelembe vevő.

[13]:↑ 2021-ben a jogosultaknak 8370 forint adómegtakarítást lehetett ilyen címen igénybe venni havonta, szemben az egy évvel korábbi 8050 forinttal. Mivel 2021. január 1-jétől a személyi kedvezmény is az összevont adóalap terhére érvényesíthető adóalap-kedvezménnyé vált, így a kedvezmények sorrendje is módosult: a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye után a személyi kedvezményt, majd az első házasok, ezt követően a családi kedvezményt lehet igénybe venni, ha a jogosultsági feltételek teljesülnek.

[14]:↑ A bázisidőszakban – 2020 II. negyedévében – a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a SZÉP-kártyával kapcsolatos módosítások (szociális hozzájárulási adó könnyítése, a felső keretösszegek szféránkénti megváltoztatása) történtek. 2021 során – a korábban a veszélyhelyzetre tekintettel megemelt, a költségvetési szervek munkavállalói esetében maximum évi 400 ezer, míg más munkáltatók dolgozói tekintetében 800 ezer forintos – egyedi SZÉP-kártya keretösszegek 2021 végéig mentesek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. Ezenkívül egyes meghatározott juttatások (pl.: üzleti ajándék) esetén is csak (1,18-szoros adóalap után

[15]:↑ A Munkaerő-felmérés a nemzetiségi hovatartozást önbesorolás alapján határozza meg. Roma népességhez tartozónak tekintettük azokat a válaszadókat, akik a nemzetiségi hovatartozást tudakoló 2 kérdés valamelyikére azt a választ adták, hogy cigány (roma).

[16]:↑ Korai iskolaelhagyóknak azok az alapfokú iskolai végzettségű 18–24 évesek minősülnek, akik a kikérdezést megelőző négy hét folyamán semmiféle (sem iskolarendszerű, sem iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben nem vettek részt.

[17]:↑ Vonatkozási kör: ipar, építőipar, szolgáltatások (kivéve háztartások és területen kívüli szervezetek tevékenysége).

[18]:↑ Vonatkozási kör: ipar, építőipar, szolgáltatások (kivéve háztartások és területen kívüli szervezetek tevékenysége).

[19]:↑ Bulgária (5,9 euró) és Románia (8,0 euró) óránkénti munkaerőköltsége volt alacsonyabb a magyarnál.

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu