2020 II. negyedévében a mobil- és a vezetékes hálózatból indított hívások időtartama 7,6, illetve 16%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A mobil-adatforgalom egy év alatt közel kétharmadával nőtt. A növekedésben szerepet játszottak a koronavírus-járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokások is. Tovább folytatódott az internetpiac bővülése, de az előző negyedévhez képest 0,3%-kal csökkent a bevétel.
Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág főbb adatai
Folytatódott a mobil-adatforgalom növekedése
2020. II. negyedév végén az aktív SIM-kártyák száma 4,1%-kal több volt a 2019. II. negyedévinél. (Az előfizetések száma tartalmazza az M2M-kártyák számát is, ami az emberi beavatkozás nélküli kommunikációt jelenti.) Az M2M-kártyák száma a negyedév végén meghaladta az 1,2 milliót. 100 lakosra 130 előfizetés jutott, ezt a lakossági és üzleti előfizetések párhuzamos léte okozta. A havidíjas előfizetések aránya évről évre nő, mivel adatforgalmat is biztosítanak az előfizetőknek, és a percdíjai is kedvezőbbek a feltöltőkártyás előfizetésekhez képest. Utóbbiak száma folyamatosan csökken, a negyedév végén már csak minden harmadik SIM-kártya volt feltöltős. A folyamatban szerepet játszott a feltöltőkártyás előfizetések ellenőrzéséről szóló, 2017 elején életbe lépett hatósági rendelet1/2017. (I. 11.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 2/2015. (III. 30.) NMHH rendelet módosításáról.[1], amely előírja az előfizetők számára a kötelező adategyeztetést.
A mobilhálózat adatforgalma továbbra is folyamatosan nő, 2020 II. negyedévében közel kétharmadával meghaladta az előző évit. A 4G-hálózat tartja vezető szerepét, az adatforgalom 95%-a 4G-LTE-rendszeren keresztül zajlott.
2020. II. negyedévben a mobilhálózatból indított hívások száma a korábbi negyedévekhez képest nagyobb mértékben csökkent, míg a mobilhívások ideje meghaladta az előző időszakok növekedését. Emiatt a mobiltelefonálással töltött átlagos idő 3,6 percre nőtt, amely hosszú idő óta a legmagasabb érték. A növekedésben többek között a koronavírus okozta járvány miatt ideiglenesen megváltozott kapcsolattartási szokások is szerepet játszhattak. Egy mobil-előfizetésre átlagosan napi 5,7 perc beszélgetés jutott, ami szintén kiemelkedő.
2020. II. negyedévben a hívások legnagyobb hányadát kitevő, saját hálózatba irányuló hívások száma csökkent, de az időtartama jelentősen emelkedett. A legkisebb súlyú nemzetközi hívások száma és időtartama egyaránt nagymértékben visszaesett.
A járvány hatására megváltozott kapcsolattartási szokások miatt nőtt a telefonálásra fordított idő
A vezetékes fővonalak száma 2020. II. negyedév végén kismértékben csökkent az előző év II. negyedévéhez képest. Száz lakosra 32 darab vezetékes fővonal jutott. A VoIP-hangcsatornák aránya folyamatosan nő, ezzel párhuzamosan az IP-alapú hívások száma és időtartama is növekvő tendenciát mutat.
2020. II. negyedévben a vezetékes hálózatból indított hívások száma tovább csökkent, ugyanakkor a hívások időtartama emelkedett. A vezetékes telefonálással töltött idő csökkenő tendenciát mutatott az utóbbi években, ez alól kivétel az előző negyedév. A 2020. I., de még inkább a II. negyedéves növekedésben szerepet játszhatott a kialakult járványügyi helyzet. Ennek következtében a II. negyedévben a vezetékes hívások átlagos ideje 6,3 percre nőtt, ami a mobiltelefonáláshoz hasonlóan kimagasló érték az előző évekhez képest.
A vezetékes fővonalak több mint négyötöde egyéni előfizetőhöz tartozott. A korábbi negyedévekhez hasonlóan az egyéni és az üzleti fővonalról indított hívások száma is csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A beszélgetések időtartama folyamatosan mérséklődött 2019. IV. negyedévig. Ezt követően az egyéni fővonalról indított hívások időtartama emelkedett, 2020. II. negyedévben közel egyötödével meghaladta az előző évit. Ezzel szemben az üzleti fővonalról indított hívások ideje tovább csökkent. A hívások töredéke nyilvános és egyéb kategóriába tartozott.Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 1707-es számú A távközlési tevékenység évközi adatai című adatgyűjtése alapján.[2]
Hangsúlyosabb a mobiltelefonálás, mint a vezetékes
Az előfizetők kevesebbszer, de alkalmanként hosszabb ideig beszélgettek vezetékes telefonról, mint mobiltelefonról. Az egy előfizetésre jutó hívások száma a vezetékes és a mobilszolgáltatás esetén is csökkent, míg a hívások ideje mindkét esetben emelkedett. Az összes telefonbeszélgetésre fordított idő 87%-át mobiltelefonról indított hívások tették ki.
A Covid-19-járvány hatására csökkent az internet-előfizetésekből származó árbevétel az előző negyedévhez képest
Az elmúlt hónapokban a digitalizáció még inkább felértékelődött a koronavírus-helyzet miatt, az internet a mindennapok nélkülözhetetlen részévé vált. Az internet-előfizetések száma 2020. II. negyedév végén 10,3 millió volt, 2,5%-kal több a 2019. II. negyedévinél. Az előfizetések több mint 97%-át 10 szolgáltató biztosította, így a piac koncentrációja magas. A szektor egy nagyobb piaci átrendeződésen esik át: szolgáltatók szűnnek meg vagy olvadnak be más szolgáltatókhoz, ami az előfizetések technológiai átcsoportosulását hozza. Az internet-előfizetések 82%-át egyéni, 18%-át üzleti szerződések adták.
A lendületes fejlődés mögött részben az áll, hogy a szolgáltatók gyorsan alkalmazkodtak a technológiai változásokhoz, és az okostelefonok elterjedése, továbbá az árverseny is segítette a folyamatot. Mindezek összességében azt eredményezték, hogy a mobilinternet-előfizetések egyre inkább megfizethetőek.
Az internet-hozzáférési szolgáltatások nettó árbevétele folyamatosan növekedett 2020 I. negyedévéig. A 2020. II. negyedévi éves változás is számottevően meghaladta az előfizetésszám-bővülést, de – részben a koronavírus-járvány következményeként – az előző negyedévhez képest 0,3%-kal kevesebb volt a bevétel. A 79 milliárd forintos árbevétel folyó áron 5,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, amelynek alig fele származott a mobilinternet-hozzáférési szolgáltatásból. A pandémia és a piac átrendeződésének hatása a mobilinternet árbevételének visszaesésében, illetve az optikai szegmens növekedésében figyelhető meg a leginkább.
A vezetékes internet letöltési forgalmaAz Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 1994-es számú Az internet- és televíziószolgáltatás évközi adatai című adatgyűjtése alapján.[3] évről évre dinamikusan növekszik, a letöltési forgalom 14, a feltöltési 30%-kal volt nagyobb 2020 II. negyedévében, mint az előző év azonos időszakában.
A vezetékesinternet-szegmens minőségi fejlődését mutatja, hogy az előfizetések a fejlett hozzáférést biztosító kategóriákban (kábeles és optikai technológiák) eltolódtak a kiemelkedően gyors sebességet biztosító tartományok irányába.
A televíziószolgáltatás 81%-a már digitális technológián folyik
2020. II. negyedév végén a televíziószolgáltatásAz Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 1994-es számú Az internet- és televíziószolgáltatás évközi adatai című adatgyűjtése alapján.[4] előfizetéseinek száma 1,1%-kal csökkent 2019. II. negyedévéhez képest, és meghaladta a 3,7 milliót. A televíziószolgáltatás 81%-a már digitális technológián történik. Az előfizetői csomagok 73%-a vezetékes jelátviteli hálózaton keresztül jutott el az előfizetőkhöz. A triple-play – azaz tévé-, vezetékeshang- és internetszolgáltatást egyaránt tartalmazó – előfizetések a legnépszerűbbek, de megjelentek a 4play-előfizetések is (tévé-, vezetékeshang-, mobilhang- és internetszolgáltatás együtt).
Az előfizetők egyre szélesebb rétege igényli, hogy helyhez nem kötött platformokon is követhessék a televízióműsorokat, ezért a szolgáltatók online formában is elérhetővé teszik szolgáltatásaikat. Nagy népszerűségnek örvend a helyhez nem kötött, online tv-szolgáltatás, a televízió-előfizetések több mint 10%-át teszik már ki.
Módszertani megjegyzések
Az évközi adatok nem tekinthetők véglegesnek, azok az év folyamán – a negyedévenkénti korrekciók miatt – módosulhatnak. A tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében (TEÁOR) az internetszolgáltatás önálló tevékenységként nem szerepel, de bejelentésköteles, ezért az adatszolgáltatói kör alapját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján közzétett hírközlési szolgáltatók jegyzéke képezi. A tárgyév adatszolgáltatóinak kijelölését a jegyzék előző év szeptemberi állapota szerint végezzük el. A dinamikus viszonyszámok számításánál a nem kerekített értékeket vettük alapul. A részadatok összegei – a kerekítések miatt – eltérhetnek az összesen adatoktól. A vezetékes távközlésre vonatkozó adatok kismértében (1,0% alatt) eltérnek egymástól, mivel különböző adatforrásokból származnak (OSAP KSH-fejezet 1639 Távközlési és műsorszórási teljesítmények, OSAP ITM-fejezet 1707 A távközlési tevékenység évközi adatai). A távközlési tevékenység évközi adatai (OSAP ITM-fejezet 1707) és a Távközlési és műsorszórási teljesítmények című (OSAP KSH-fejezet 1639) adatgyűjtésekből származó 2014. és 2015. évi adatok összehasonlíthatósága korlátozott az adatszolgáltatói kör bővítése miatt. 2018-tól a mobilhálózat és a vezetékes internet adatforgalmát petabyte-ban publikáljuk. A vezetékes internetre vonatkozó adatok kismértében (1,0% alatt) eltérnek egymástól, mert különböző adatforrásokból származnak (OSAP KSH-fejezet 1760 Az internetszolgáltatások negyedéves forgalmi adatai, OSAP ITM-fejezet 1994 Az internet- és televíziószolgáltatás évközi adatai). Az OSAP ITM-fejezet 1994 Az internet- és televíziószolgáltatás évközi adatai című adatgyűjtésbe bevont adatszolgáltatók megközelítőleg 99%-os lefedettséget képviselnek a televíziószolgáltatás piacán. A televíziószolgáltatás adataiból származó 2015. évi adatok összehasonlíthatósága korlátozott az adatszolgáltatói kör bővítése miatt.
Használt rövidítések
4G/LTE-rendszer (Long Term Evolution – hosszú távú fejlődés): negyedik generációs mobiltelefon-technológia.
3G/UMTS-rendszer (Universal Mobile Telephone Service – egyetemes, vezeték nélküli telefonszolgáltatás): harmadik generációs mobilkommunikáció, nagy kiterjedésű, kétirányú rádió-összeköttetésen keresztüli adatátvitelt szolgáló eljárás.
GPRS (General Packet Radio Service): csomagkapcsolt adatátvitel.
Online tv-szolgáltatás (Online TV Service): a televíziószolgáltatók helyhez nem kötött, szélessávú platformokon keresztül elérhető műsorterjesztési szolgáltatása, amely szolgáltatás keretében a szolgáltatók hozzáférést biztosítanak lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások igénybevételére.
[1]:↑ 1/2017. (I. 11.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 2/2015. (III. 30.) NMHH rendelet módosításáról.
[2]:↑ Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 1707-es számú A távközlési tevékenység évközi adatai című adatgyűjtése alapján.
[3]:↑ Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 1994-es számú Az internet- és televíziószolgáltatás évközi adatai című adatgyűjtése alapján.
[4]:↑ Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 1994-es számú Az internet- és televíziószolgáltatás évközi adatai című adatgyűjtése alapján.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu