Nőtt az állati, mérséklődött a növényi termékek rendelkezésre álló mennyisége

2019-ben hazánkban a lakosság számára rendelkezésre álló összes élelmiszer mennyisége fejenként 701 kilogramm (2 kilogramm/fő/nap) volt, az előző évhez képest 0,8%-kal több. Folytatódott a 2013 óta tartó növekedés, a hazai felhasználás 2010-hez képest tizedével, az előző öt év átlagához viszonyítva 3,9%-kal emelkedett. A rendelkezésre álló élelmiszer-számítás élelmiszermérlegek összeállításán alapul, ami a Magyarországon rendelkezésre álló kínálatot, a fogyasztható mennyiségeket jelenti.

Az összes rendelkezésre álló élelmiszeren belül az állati eredetű termékek (hús, hal, tej, tojás) mennyisége egy főre vetítve átlagosan 3,7%-kal bővült az előző évhez viszonyítva. Legnagyobb mértékben (5,5%-kal) a tej és tejtermékek kínálata nőtt, a húsé (0,8%-kal) és a tojásé (1,4%-kal) kisebb mértékben bővült. A fogyasztható növényi termékek (zöldségfélék és gyümölcsök, burgonya, liszt és rizs, egyéb növényi eredetű termékek) mennyisége 1,5%-kal csökkent. Legnagyobb mértékben a burgonyából csökkent a rendelkezésre álló mennyiség (3,0%-kal), a zöldségfélékből és gyümölcsből is mérséklődött (2,1%-kal), míg a liszt és rizs kínálat nem változott.

Az összes fogyasztható élelmiszer mintegy 40%-át tették ki a zöldségfélék és gyümölcsök, a burgonya és az egyéb növényi eredetű termékek, ugyanennyit a hús, hal, tej és tejtermékek, valamint a tojás. 2019-ben 2010-hez viszonyítva 9,0-ről 12,0%-ra nőtt a húsfélék és a hal részesedése, a többi termékcsoporté ugyanakkora volt, vagy csak 1–1 százalékponttal változott.

Az élelmiszerek fogyasztói ára 2019-ben átlagosan 5,4%-kal emelkedett. Jelentősen drágult a burgonya (44%-kal) és a friss zöldségek (22%-kal). A burgonya két év alatt 59, a zöldségfélék 37%-kal kerültek többe. Átlaghoz közeli szinten drágultak a hús, hal és készítmények (5,7%), valamint a gabonafélék, édességek (5,0%-kal), míg az átlagosnál kisebb mértékben a zsiradékok (2,0%), a friss hazai és déligyümölcsök (1,1%), illetve a tej, tejtermék, tojás (0,5%).

Mérsékelten emelkedett a húskínálat

2013 óta dinamikusan nőtt a rendelkezésre álló hús egy főre jutó mennyisége, ami 2019-ben a korábbiakhoz képest mérsékeltebben emelkedett (0,8%-kal) és 76,5 kilogrammot (200 gramm/fő/nap) ért el. Ez a 2019-et megelőző öt év átlagát 14%-kal haladta meg.

A rendelkezésre álló húsmennyiségen belül a baromfi- és a sertéshús együttes aránya továbbra is 90%. 2019-ben az egy főre jutó baromfihús (36 kilogramm) 2018-hoz viszonyítva gyakorlatilag nem változott, a 2019-et megelőző öt év átlagához képest 4 kilogrammal (16%-kal), 2010-hez viszonyítva 11 kilogrammal (45%-kal) emelkedett. A húskínálatból változatlanul a baromfihús részesedése a legnagyobb (47%).

• A baromfihús-termelés (539 ezer tonna) 2019-ben 1,3%-kal nőtt 2018-hoz képest. Ennek 63%-a csirkehús, 22%-a vízi szárnyas, 15%-a pulykahús volt.
• A baromfihús kivitele (246 ezer tonna) 6,9%-kal nőtt.
• A baromfihús behozatala 18%-kal emelkedett (72 ezer tonna), és meghaladta a hazai felhasználás 20%-át.

A sertéshúskínálat (33 kilogramm/fő) 2019-ben nem változott az előző évhez képest, a megelőző öt év átlagánál 4 kilogrammal (14%-kal), 2010-hez képest 8 kilogrammal volt több.

• A sertéshústermelés (312 ezer tonna) 2017 és 2019 között gyakorlatilag nem változott. A hústermelés 94%-át vágóhidak és húsfeldolgozók adták, a többi házi vágás volt.
• A húsimport (197 ezer tonna) 2015-től folyamatosan emelkedett, 2019-ben 11%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva.
• A sertéshús kivitele (173 ezer tonna) a behozatalhoz hasonlóan 11%-kal nőtt, és az importtöbblet is némileg emelkedett 2018-hoz képest (24 ezer tonnával).

A rendelkezésre álló marhahús egy főre jutó mennyisége 2019-ben 3-ról 4 kilogrammra emelkedett. Részesedése 4,7%-ra nőtt, ezzel újra elérte a 2005. évi szintet.

• A marhahústermelés 2017 és 2019 között 28 ezerről 31 ezer tonnára nőtt.
• A marhahúsimport (23 ezer tonna) 2019-ben éves viszonylatban 12, az export (17 ezer tonna) 6,0%-kal bővült.

Az egyéb húsfélékből (belsőséggel együtt) 4 kilogramm (részesedése: 5,3%) maradt az egy főre jutó mennyiség.

A rendelkezésre álló hal (6 kilogramm/fő) mennyisége 2019-ben 3,0%-kal csökkent 2018-hoz képest, ugyanakkor 2014–2018 átlagánál 4,9%-kal több volt. A haltermelés 2019-ben az előző évhez képest 3,2%-kal csökkent, és 6,3%-kal mérséklődött az import is.

A magyar baromfihús- és sertéshúsfogyasztás 2018-ban meghaladta az EU28 átlagát a FAO adatai alapján. A baromfihús egy főre jutó mennyisége a 28 ország rangsorában az első harmadban van, a sertéshúsfogyasztás Lengyelországgal és Spanyolországgal együtt az unió élmezőnyében található.

Marhahúsból és halból továbbra is nagyon keveset fogyaszt a magyar lakosság, mindkettőnél Bulgáriával együtt az utolsó helyen állunk az Európai Unióban.

Tojásból és tejből egyaránt nagyobb mennyiség állt rendelkezésre

A fogyasztásra rendelkezésre álló tojás mennyisége – az utóbbi évek kismértékű emelkedésének köszönhetően – 2019-ben 243 darabra nőtt (14 kilogramm) egy főre vetítve, ami megegyezik a tíz évvel korábbi szinttel. Ez a mennyiség heti 4 darab tojásnak felel meg. 2019-ben 2018-hoz képest fejenként 3 darabbal, a megelőző öt év átlagához képest 11 darabbal (4,4%-kal) több tojás állt rendelkezésre.

• A tojástermelés 2019-ben 2,3%-kal nőtt éves viszonylatban.
• A 2015-től folyamatosan bővülő tojásimport 2019-ben 5,5%-kal nőtt egy év alatt, és a hazai fogyasztás több mint 20%-át tette ki. A tojásimport 85%-a étkezési tojás volt.
• A tojásexport 2019-ben 3,7%-kal nőtt éves viszonylatban, ennek 75%-a keltető tojás volt, így az étkezésitojás-kínálatot gyakorlatilag nem befolyásolta.

A rendelkezésre álló tej és tejtermékek mennyisége (206 liter/fő) 2019-ben fejenként napi fél liter tejnek felelt meg, és 2018-hoz képest 5,5%-kal nőtt. A 2019. évi mennyiség a megelőző öt év átlagánál 6,5%-kal magasabb volt.

• A tejtermelés (1,9 milliárd liter) alig érzékelhetően (0,7%-kal) nőtt 2018-hoz viszonyítva.
• A tej és tejtermékek importja (1,0 milliárd liter) stagnált 2019-ben. Ezen belül a tejimport 6,0%-kal csökkent, miközben a tejtermékeké átlagosan 1,0%-kal nőtt. A behozatal az utóbbi évekkel megegyezően a hazai felhasználás felét tette ki.
• A tejtermékek importjának mintegy 70%-át a sajt és a savanyított tejtermékek teszik ki, ugyanakkor 2019-ben a legnagyobb mértékben (50%-kal) a tejpor behozatala nőtt.
• Az export 2019-ben 10%-kal visszaesett a 2018. évihez képest, ezen belül 15%-kal csökkent a tej és 6,2%-kal a tejtermékek kivitele. A tejexport 80%-a nyerstej volt, míg a tejtermékek közül elsősorban sajtot szállítottunk külföldre.

Magyarországon az egy főre jutó tojásfogyasztás 2019-ben 2 kilogrammal meghaladta az uniós átlagot, ezzel a 28 tagállam rangsorában a hetedik helyen álltunk, ugyanakkor a hazai tejfogyasztás 10%-kal elmaradt attól.

Tovább nőtt a rendelkezésre álló növényi zsiradékok mennyisége

Az összes felhasználható zsiradék mennyisége 2019-ben (40 kilogramm/fő) 3,1%-kal nőtt éves viszonylatban, és 7,6%-kal több volt az előző öt év átlagánál.

Míg a fogyasztásra rendelkezésre álló növényi zsiradékok mennyisége (23 kilogramm) 2019-ben egy főre vetítve 1 kilogrammal nőtt, addig az állati zsiradékoké (17 kilogramm) gyakorlatilag változatlan maradt. 2005 és 2019 között a rendelkezésre álló összes zsiradékon belül a növényi (57%) és az állati zsiradékok aránya (43%) lényegesen nem változott.

• 2019-ben a növényi és egyben az összes zsiradék legnagyobb részét továbbra is az étolaj tette ki (15 kilogramm/fő).
• 2018-hoz hasonlóan az állati zsiradékok több mint 70%-a sertészsiradék, 15%-a baromfizsír és 13%-a vaj, vajkrém volt.

A burgonya és a gyümölcsök kínálata csökkent, míg a gabona- és zöldségféléké nem változott

A fogyasztható liszt és rizs mennyisége (92 kilogramm/fő) 2019-ben azonos volt az egy évvel korábbival, és 4,8%-kal több volt a megelőző öt év átlagánál. Lisztből 86 kilogramm állt rendelkezésre, ugyanannyi, mint 2018-ban, míg rizsből (6 kilogramm/fő) 2017 és 2019 között 1 kilogrammal (17%-kal) nőtt a fejenkénti mennyiség.

Az egy főre jutó burgonya 2019-ben 3,0%-kal, 58 kilogrammra csökkent éves viszonylatban, de meghaladta a 2017-es mélypontot (57 kilogramm). A 2019. évi szint 3,3%-kal alacsonyabb volt a megelőző öt év átlagánál is.

• A burgonyatermelés (344 ezer tonna) 2019-ben a 2014 óta tartó csökkenés után 4,9%-kal nőtt.
• A burgonyaimport 13%-kal visszaesett, ezen belül elsősorban a friss burgonya behozatala csökkent (40%-kal), a feldolgozott termékeké kevésbé.

Az egy főre jutó zöldségfélék és a gyümölcs mennyisége (201 kilogramm) 2019-ben 2,1%-kal mérséklődött 2018-hoz képest. A fogyasztható mennyiség gyakorlatilag megegyezett 2014–2018 átlagával. Zöldségfélékből (115 kilogramm/fő) változatlan maradt, míg a gyümölcsökből (91 kilogramm/fő) 5 kilogrammal csökkent a kínálat. Ez zöldségfélékből heti 2 kilogrammnak, gyümölcsökből mintegy 1,5 kilogrammnak felelt meg. A gyümölcs 18%-a déli-, 82% egyéb, hazánkban termesztett gyümölcs volt. A fogyasztható zöldségfélék mennyisége megegyezett az előző öt év átlagával, a gyümölcsök esetében 2 kilogrammal elmaradt attól.

A zöldségtermés (1,5 millió tonna) 2019-ben 1,8%-kal mérséklődött az előző évhez mérten, két év alatt tizedével csökkent.

• A legnagyobb mértékben a zöldbab- (13%-kal) és a paradicsomtermés (11%-kal) csökkent 2019-ben, de tizedével kevesebb termett fokhagymából, uborkából és spárgatökből is. Sárgarépából (27%-kal) és vöröshagymából (23%-kal) ugyanakkor a 2018-as alacsony bázishoz képest jelentősen több termett.
• A zöldségexport 2019-ben (700 ezer tonna) 9,0%-kal visszaesett, míg a behozatal (367 ezer tonna) – 2018-hoz hasonlóan – 7,8%-kal nőtt. Az import a hazai felhasználás több mint 30%-át tette ki.

A gyümölcstermés (736 ezer tonna) 2019-ben jelentősen, 21%-kal visszaesett.

• Ez egyértelműen az almatermés nagymértékű csökkenésével magyarázható, a magas bázisú 2018-hoz képest 27%-kal kevesebb termett belőle. Meggyből is 25%-kal csökkent a termésmennyiség, ugyanakkor őszibarackból 22%-kal nőtt.
• A gyümölcsexport (306 ezer tonna) 7,2%-kal csökkent, miközben az import (387 ezer tonna) – beleértve a déligyümölcsöket – 17%-kal bővült.

Csökkent a bor-, tovább nőtt a sörkínálat

Az egy főre jutó összes szeszesital 2019-ben 9,7 literről 9,1 literre (100%-os alkoholtartalmú szeszre átszámítva) esett vissza, ami a 2017. évi szintnek felel meg, és elmarad a megelőző öt év átlagától (9,4 liter) is.

2019-ben 21 liter (0,4 liter/hét/fő) bor állt rendelkezésre egy főre vetítve, 4 literrel kevesebb, mint egy évvel korábban és ugyanennyivel maradt el 2014–2018 átlagához képest is. A 2000-es évek közepén a borkínálat 12 literrel több volt, mint 2019-ben.

• 2019-ben a bortermelés (306 millió liter) mennyisége 14%-kal csökkent 2018-hoz képest.
• A borexport (113 millió liter) szintén 14%-kal esett vissza, a kivitel szintje ennek ellenére magasnak tekinthető a néhány évvel korábbiakhoz képest. 2019-ben az előállított bor több mint harmadát exportáltuk.
• A borimport (11 millió liter) 2019-ben 2018-hoz képest 4 millió literrel emelkedett, ugyanakkor jelentősen elmaradt az előző öt év átlagához (25 millió liter) viszonyítva. A behozatal 2015-ben a hazai felhasználás 10%-át tette ki, ez az arány 2019-ben 5,4%-ra csökkent.

2019-ben a rendelkezésre álló sör mennyisége egy főre vetítve majdnem 3 literrel nőtt 2018-hoz képest, és 73 litert ért el, ami a 15 évvel korábbi szintnek felelt meg.

• A sörtermelés (577 millió liter) 2,0%-kal csökkent 2019-ben éves viszonylatban és 5,9%-kal két év alatt. A sörimport jelentősen, 17%-kal nőtt, így az import sör mennyisége meghaladta a hazai felhasználás 25%-át.
• A kis jelentőségű export tizedével csökkent.

A magyarok borfogyasztása az Európai Unióban az első tíz között volt 2018-ban, az egy főre jutó mennyiség 5 literrel meghaladta az EU28 átlagát. A sörfogyasztás a növekvő tendencia ellenére két literrel elmaradt az uniós átlagtól.

Az egy főre jutó égetett szeszes ital 2019-ben az előző évi növekedés után 3,2 abszolút literre csökkent. A 2019. évi mennyiség megfelel a 2014–2018-as évek átlagának.

A szeszesital-kínálat szerkezetében 2019-ben is a sör került az első helyre, 3 százalékponttal magasabb részesedéssel (39%), mint 2010-ben és 2018-ban. Második helyen áll az égetett szeszes ital, aminek lényegében nem változott az aránya (35%). A bor maradt a harmadik helyen (26%), és a részesedése 2010-hez és 2018-hoz képest is csökkent a sör javára.

További adatok, információk

Módszertan
4.1.2.1. Élelmiszermérlegek, a rendelkezésre álló élelmiszerek mennyisége
4.1.2.2. Egy főre jutó tápanyag napi mennyisége
4.1.28. A rendelkezésre álló élelmiszer és tápanyag egy főre jutó mennyisége (1990–)

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu