Változatos terméseredmények a szántóföldi növénytermesztésben
Gabonából 2019-ben – az előzetes adatok alapján – 53 ezer hektárral nagyobb területen több mint félmillió tonnával termett több 2018-hoz képest. Az időjárási anomáliák nagy hatással voltak az egyes gabonafélék terméseredményeire. A kukoricán és a lucernaszénán kívül valamennyi fontosabb őszi betakarítású növény betakarított területe kisebb-nagyobb mértékben elmaradt a 2018. évitől.
Az 5,4 millió tonnás búzatermés 2,1%-kal nagyobb volt, mint 2018-ban. Kenyérgabonánkat az elmúlt hét évben – 2017 kivételével – több mint 1 millió hektárról takarították be. Az átlaghozam 3,1%-kal emelkedett, és elérte az 5,3 tonna/hektárt. Ez 2,4%-kal magasabb az előző 5 év átlagánál is.
A búza termésmennyisége és termésátlaga megyénként, 2019*
*Pest megye Budapesttel együtt.
2019-ben a legtöbb búza – az országos mennyiség közel 10%-a – Jász-Nagykun-Szolnok megyében termett. A legmagasabb termésátlagokat a dunántúli megyékben érték el. Baranya, Vas, Somogy és Tolna megyékben is elérte vagy meghaladta az átlagos hektáronkénti hozam a 6,0 tonnát. A termésátlag két dél-alföldi megyében, Békésben és Csongrádban volt a legalacsonyabb.
2019 első 11 hónapjában 2,6%-kal kevesebb búzát vásároltak fel a termelőktől, mint 2018 hasonló időszakában. A felvásárlási ár 51 forint/kilogramm volt, 2016 óta folyamatosan emelkedik.
2019-ben a kukorica betakarított területe újból 1 millió hektár fölé emelkedett (1,03 millió hektár volt), ez egy év alatt 9,4%-os növekedést jelent. 8,3 millió tonna termést takarítottak be, a 2018. évinél 3,7, az előző öt év átlagánál 5,0%-kal többet. A közel 8,1 tonna hektáronkénti átlag 2018-hoz képest 5,2%-os csökkenést, az utolsó öt év átlagához hasonlítva pedig 7,8%-os növekedést jelent.
2019 első 11 hónapjában 10%-kal több kukoricát vásároltak fel a termelőktől, mint 2018 hasonló időszakában. A felvásárlási ár 2019-ben alacsonyabb volt az előző évinél, 2014 óta viszont jelentős változás nem történt.
Az elmúlt tíz évben a kukorica hektáronkénti terméshozama erősen ingadozott, leginkább a vegetációs időszak időjárási körülményeinek következményeként. A búza esetében a hozam 2012 óta szinte folyamatosan növekszik, 2015 óta minden évben meghaladta az 5 tonnát.
2019-ben a napraforgó hektáronkénti hozama rekordot döntött, 3,0 tonna/hektáros átlaggal. A betakarított terület 50 ezer hektárral (8,1%-kal) kisebb volt, ugyanakkor a magasabb hozam eredményeként a betakarított termés mennyisége mindössze 7,0%-kal maradt el az előző évitől.
A felvásárlási ár az elmúlt három évben 100 forint/kilogramm körül alakult, 2019. január–novemberben 101 forint/kilogramm volt.
2019-ben repcét az egy évvel korábbinál 8,8%-kal kisebb területről, 302 ezer hektárról takarítottak be, ez az érték ugyanakkor 2014–2018 átlagánál 14%-kal nagyobb. A betakarított termésmennyiség is jelentősen, közel 11%-kal alulmúlta a 2018. évit. Az alig 3,0 tonna/hektár hozam szinte azonos a 2018. évivel, 20142018 átlagától pedig 5,2%-kal maradt el.
A repce felvásárlási ára 2019. január–novemberben átlagosan 116 forint/kilogramm volt, 7,6%-kal magasabb a 2018. azonos időszakinál.
2010 és 2019 között a napraforgó és a repce termésátlaga hullámzóan alakult, a 2019. évi azonban a 2010. évinél mindkét növény esetében közel 1 tonnával nagyobb.
A négy legnagyobb termelési értékkel rendelkező szántóföldi növény közül 2010-hez viszonyítva a napraforgó és a repce területe kissé növekedett, a kukoricáé csökkent. A búza területe az elmúlt tíz évben szűk határokon belül változott.
A cukorkvóta 2017-es eltörlése sem hozta meg a termelők kedvét a nagyobb területen történő gazdálkodásra, ugyanis a cukorrépa betakarított területének csökkenése 2019-ben is folytatódott. Az előzetes adatok alapján a 14 ezer hektár egy év alatt 11, míg a megelőző öt év átlagához képest 14%-os visszaesést jelent. A szeptemberi aszály következményeként a termelők mindössze 821 ezer tonnát takarítottak be, 14%-kal kevesebbet az előző évinél. A cukorrépa termésátlaga 58,4 tonna/hektár volt, a 2018. évinél 3,9, az előző öt év átlagánál 9,1%-kal alacsonyabb.
2019-ben a szántón betakarított burgonya területe tovább csökkent (13,1 ezer hektár), az előző évinél 2,7, 2014–2018 átlagánál pedig 22%-kal kisebb volt. A 329 ezer tonnás összes termésmennyiség az előző évinél 0,4%-kal magasabb, a hektáronkénti hozam összességében 23 tonnára nőtt.
2019 első 11 hónapjában 8,5%-kal kevesebb burgonyát vásároltak fel a termelőktől, mint 2018 hasonló időszakában. A felvásárlási ár szinte folyamatosan növekszik, 2019. január–novemberben 117 forint/kilogramm volt.
Almából és meggyből kevesebbet szüreteltek
Hazánk két legnagyobb területtel rendelkező gyümölcsfajának, az almának és a meggynek a betakarított mennyisége az előző évihez képest nagymértékben csökkent. Almából mindössze 498 ezer tonnát szüreteltek, 27%-kal kevesebbet, mint 2018-ban. A csökkenés nemcsak időjárási okokkal magyarázható, szerepet játszott az is, hogy 2018-ban rekordtermést értek el a hazai termesztők.
2019-ben az előző évinél negyedével kevesebbet, 63 ezer tonna meggyet szüreteltek a gazdák, 2012 óta a legkevesebbet.
2019 első 11 hónapjában feleannyi almát vásároltak fel a termelőktől, mint 2018 hasonló időszakában. Az alacsonyabb termésmennyiség következtében az összes alma felvásárlási ára 46 forint/kilogramm volt, 75%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, de így is alatta marad a 2017. évinek. A friss (étkezési) alma esetében viszont ez 11%-os növekedést jelent.
A meggy felvásárlási átlagárát az utóbbi három évben erőteljes ingadozás jellemezte. Az ár 2017-ről 2018-ra 56%-kal kevesebb volt, majd 2018-ról 2019-re több mint kétszeresére (196 forint/kilogrammra) emelkedett.
Az előzetes adatok alapján a zöldségfélék közül a kisebb területen elvetett csemegekukorica betakarított termésmennyisége 487 ezer tonna volt, 5,4%-kal kevesebb az előző évinél. A paradicsom termését a fejlődési szakaszban a meglehetősen sok csapadék, majd a hűvös időjárás is negatívan befolyásolta, ezáltal a betakarított mennyisége 15%-kal, 181 ezer tonnára esett vissza. A zöldpaprika 2019. évi betakarított összes mennyisége (91 ezer tonna) 6,3%-kal alacsonyabb volt az előző évinél. A zöldborsóból 88 ezer tonnát termeltek.
Hazánk a kukorica- és napraforgó-termesztésben jár élen az unióban
Az előzetes adatok szerint 2019-ben 159 millió tonna búzát, az előző évinél 13%-kal többet takarítottak be az Európai Unióban. A tagállamok közül a legtöbb búzát Franciaországban termelték, ami meghaladta a második és harmadik helyen álló Németország és az Egyesült Királyság együttes mennyiségét. A magyar búzatermelés az Európai Unió 3,4%-át adja, az uniós rangsorban a 9. helyet foglaljuk el. Míg az intenzíven termelő Hollandiában, Belgiumban vagy az Egyesült Királyságban 9–10 tonna/hektár volt a termésátlag 2019-ben, addig a közép-európai tagállamokhoz hasonlóan Magyarországon is 5,0 tonna/hektár körül alakult.
2019-ben az Európai Unióban kukoricából 68,4 millió tonnát takarítottak be. Ennek a mennyiségnek 70%-át öt ország adta. Az országok sorrendje nem változott az előző évihez képest, Románia termelte a legtöbbet, Franciaországot és Magyarországot megelőzve. Hazánk az unió kukoricatermésének 12%-át állította elő.
A napraforgó termésmennyisége alapján az első öt ország sorrendjében Romániát kivéve alig történt változás 2015-höz képest. A román termésmennyiség öt év alatt folyamatosan nőtt, 2019-ben már majdnem kétszer annyi napraforgómagot termeltek, mint 2015-ben. A nagymértékű növekedésben nem csak a betakarított terület nagyságának változása, hanem a javuló termésátlagok is szerepet játszottak. 2019-ben a legmagasabb termésátlagokat (3 tonna/hektár) Ausztriában, Horvátországban és Magyarországon takarították be az EU-ban.
Magyarország nem tartozik a meghatározó szereplők közé Európa burgonyatermesztésében. A legnagyobb területen, 310 ezer hektáron, Lengyelországban vetnek burgonyát, de a termésátlag (21,5 tonna/hektár) ott 2019-ben elmaradt a nyugat-európai országokétól (Egyesült Királyság: 45,0; Hollandia: 42,4; Franciaország: 41,1; Németország: 38,4 tonna/hektár). A legnagyobb burgonyatermesztő 2019-ben Németország volt, 10,4 millió tonnás terméssel, de a francia és a holland gazdák is több burgonyát termesztettek, mint a lengyelek.
A burgonya termésátlaga és termésmennyisége az Európai Unió országaiban, 2019+
+Előzetes adat
Forrás: Eurostat.
A cukorrépa termőhely- és éghajlatigénye hasonló a burgonyáéhoz, nem meglepő, hogy ugyanaz az öt ország áll a két növény termesztésének élvonalában. A cukorrépa betakarított területe Franciaországban és Németországban a legnagyobb, és Nyugat-Európában érik el a legmagasabb hektáronkénti hozamokat (Spanyolország: 95 tonna/hektár). A cukorrépa betakarított területe Lengyelországon kívül az összes tagállamban csökkent 2018-hoz képest.
A cukorrépa termésátlaga és termésmennyisége az Európai Unió országaiban, 2019+
+Előzetes adat
Forrás: Eurostat.
Módszertani megjegyzések
A fontosabb növénykultúrák terméseredményei 2019. évi terméseredményeit a Központi Statisztikai Hivatal az alábbiak szerint állapította meg:
- a gazdasági szervezetek adatszolgáltatási kötelezettségüket teljes körű felvétel keretében teljesítették,
- az egyéni gazdaságok esetében az adatokat becsléssel állapítottuk meg. A becslés alapját a 2019. évi Földterület és vetésterület, 2019. június 1. és az Egyéni gazdaságok júniusi összeírása, 2019. című adatgyűjtés vetésterületi adatai, valamint az Agrárminisztérium operatív jelentései képezték.
Hibajavítás
További adatok, információk
4.1.21. A fontosabb szántóföldi növények betakarított területe, összes termése és termésátlaga (1990–)
6.4.1.6. Gabonafélék (2000–)
6.4.1.8. A kukorica termelése (2000–)
6.4.1.13. A burgonya termelése (2000–)
6.4.1.14. A napraforgómag termelése (2000–)
6.4.1.15. A repcemag termelése (2000–)
6.4.1.16. A cukorrépa termelése (2000–)
6.4.1.18. A lucernaszéna termelése (2000–)
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu