A gyomok, a kórokozók és a kártevők elleni védekezéshez, a megfelelő mennyiségű és minőségű termés eléréséhez a mezőgazdaságban növényvédő szerek használata szükséges. Hazánkban a mezőgazdaság folyó termelőfelhasználásán belül a növényvédőszer-felhasználás 7,7%-kal részesedett 2019-ben. Az értékesített 26 783 tonna növényvédő szer 33%-a gyomirtó, 19%-a gombaölő, 18%-a rovarölő, 30%-a egyéb szer volt. Egy hektár mezőgazdasági területre 1,5 kilogramm hatóanyag jutott átlagosan.
A növényvédő szerek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint minden tagállamnak Nemzeti cselekvési tervet (NCST) kellett kidolgoznia, amelynek része, hogy Magyarország teljes növényvédőszer-felhasználása modellezhető legyen, a meghatározó növénykultúrák (őszi búza, kukorica, napraforgó, repce, szőlő, alma) vonatkozásában. A Központi Statisztikai Hivatal 2019-ben a NÉBIH-hel együttműködésben adatgyűjtést hajtott végre a fenti kultúrákban történő növényvédőszer-felhasználásról. A megfigyelt kultúrákban felhasznált termékekben a legnagyobb mennyiségben jelen lévő hatóanyag a glifozát (gyomirtó), a kén (gombaölő) és az s-metolaklór (gyomirtó) volt. A növényvédőszer-felhasználás szerepel az Eurostat által kidolgozott agrárkörnyezeti indikátorrendszerben is.
2000 óta közel két és félszeresére nőtt a növényvédő szerek értékesítése
Hazánkban a növényvédőszer-felhasználás aránya a mezőgazdaság folyó termelőfelhasználásán belül 7,7% volt 2019-ben. 2000 és 2014 között 5,1-ről 8,3%-ra nőtt ez az arány, azóta kismértékű csökkenés volt megfigyelhető.
A felhasznált mennyiség növekedése mellett az aránycsökkenést részben az okozta, hogy a növényvédő szerek ára nem emelkedett olyan mértékben, mint a többi, mezőgazdaságban felhasznált terméké és szolgáltatásé.
Az Agrárközgazdasági Intézet 2019. évi adatfelvétele alapján hazánkban a mezőgazdasági végfelhasználásra értékesített növényvédő szerek mennyisége 2019-ben – a 2018. évi 12%-os csökkenés után – 2,8%-kal nőtt az előző évhez képest. Az értékesített mennyiség 2000 óta – pár év kivételével – folyamatosan növekedett, ez idő alatt közel két és félszeresére. 2019-ben a 26 783 tonnányi értékesített növényvédő szer 33%-át a gyomirtó szerek tették ki, 19%-a gombaölő, 18%-a rovarölő, a fennmaradó közel 30% pedig egyéb szer volt.
A forgalomba hozott növényvédő szerek fele gyomirtó volt
A forgalomba hozott szerek összes mennyiségét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban NÉBIH) évente gyűjti közvetlenül a forgalmazóktól. 2019-ben a forgalomba hozott növényvédő szerekben 7 827 tonna hatóanyag volt, ami nem csak a mezőgazdasági célra történő engedélyezéseket tartalmazza.
Az elmúlt három évben a forgalomba hozott termékekben a legnagyobb mennyiségben jelen lévő hatóanyag a glifozát, a kén és az s-metolaklór volt.
Fajlagosan kénből használtak a legtöbbet a megfigyelt kultúrákbanA növénytermesztéssel foglalkozó gazdasági szervezetek körében a KSH teljeskörűen gyűjtötte össze az adatokat, míg az egyéni gazdaságok esetében a NÉBIH végezte el az adatgyűjtést a mintában kijelölt gazdaságok körében, a permetezési napló adatainak begyűjtésével. A forgalomba hozott növényvédő szerekben található hatóanyagok mennyiségét a NÉBIH adatait felhasználva a KSH évente publikálja a honlapján.[1]
A Nemzeti növényvédelmi cselekvési tervben Magyarország növényvédőszer-felhasználásának modellezésére kiválasztott hat szántóföldi és kertészeti kultúra lefedte a teljes szántóterület (4 318 ezer hektár) 70, illetve az összes mezőgazdasági terület (5 310 ezer hektár) 57%-át.
A forgalmazott és a felhasznált mennyiség közötti különbséget az okozza, hogy ezeket a hatóanyagokat nem csak ezekben a kultúrákban, továbbá nem csak a mezőgazdaságban használják fel. Felhasználása jelentős részben történhet a mezőgazdaságon kívül (konyhakertekben, parkokban, esetleg sportpályákon) is. 2019-ben a kéntartalmú növényvédő szerek forgalmazása jelentősen elmaradt (–40%) a 2018. évitől. A forgalomba hozott mennyiség visszaesése nem jelent meg a 2019. gazdálkodási évi felhasználásban, mert feltehetően a növényvédőszer-beszerzések már az előző évben elkezdődtek.
A kukorica, a napraforgó és a repce esetében a gyomirtó szerek felhasználása dominál, míg a búza, az alma és a szőlő tekintetében inkább a gombaölő szerek használata volt jellemző.
A növényvédőszer-felhasználás felmérésére ezelőtt 2014-ben került sor. Az akkori adatokkal összehasonlítva az egy hektárra vetített növényvédőszer-kijuttatások az őszi búza kivételével kis mértékben alacsonyabbak voltak 2019-ben a szántóföldi kultúrák esetében.
A megfigyelt kultúrákban legnagyobb mennyiségben felhasznált hatóanyagok
| Hatóanyag neve | Mennyiség, tonna | Kezelt alapterület, ezer hektár | Egy hektárra jutó mennyiség, kilogramm /hektár |
|---|---|---|---|
| Kén (gombaölő) | 866 | 81 | 10,7 |
| Glifozát (gyomirtó) | 422 | 272 | 1,5 |
| S-metolaklór (gyomirtó) | 408 | 241 | 1,7 |
| Terbutilazin (gyomirtó) | 235 | 418 | 0,6 |
| Tebukonazol (gombaölő) | 192 | 726 | 0,3 |
| Dimetenamid-P (gyomirtó) | 167 | 152 | 1,1 |
| Réz-oxiklorid (gombaölő) | 154 | 50 | 3,0 |
| Klórpirifosz (rovarölő) | 139 | 326 | 0,4 |
| Mankoceb (gombaölő) | 136 | 44 | 3,1 |
| Pendimetalin (gyomirtó) | 130 | 149 | 0,9 |
| Dikvát (gyomirtó) | 127 | 179 | 0,7 |
| Klórtalonil (gombaölő) | 109 | 160 | 0,7 |
| Dikamba (gyomirtó) | 87 | 377 | 0,2 |
| Metazaklór (gyomirtó) | 86 | 117 | 0,7 |
| Flurokloridon (gyomirtó) | 82 | 120 | 0,7 |
Egy hektárra vetítve hazánkban a kén és a mankocebAz Európai Bizottság 2020/2086 végrehajtási rendelete (2020. december 14.) alapján az Európai Unióban a mankoceb hatóanyagú készítmények forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét 2021. július 4-ei hatállyal visszavonták. A kereskedők a készleteket 2021. október 4-ig értékesíthetik, a készítmények 2022. január 4-ig használhatók fel.[2] hatóanyagok felhasználása volt a legnagyobb, míg a dikambáé a legkisebb.
Fajlagos növényvédőszer-felhasználásban az unió középmezőnyébe tartozunk
Mivel a növényvédő szerek forgalomba hozott és felhasznált mennyiségéről történő adatgyűjtést rendelet szabályozza, így az adatok az EU többi tagállamára vonatkozóan is elérhetők és összehasonlíthatók. Az összehasonlíthatóság érdekében a forgalomba hozott mennyiségeket a mezőgazdasági területre vetítettük, bár fontos megjegyezni, hogy ezen mennyiség egy része nem a mezőgazdaságban kerül felhasználásra. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó hatóanyag mennyisége hazánkban kissé az EU27 2019. évi átlaga alatt van.
[1]:↑ A növénytermesztéssel foglalkozó gazdasági szervezetek körében a KSH teljeskörűen gyűjtötte össze az adatokat, míg az egyéni gazdaságok esetében a NÉBIH végezte el az adatgyűjtést a mintában kijelölt gazdaságok körében, a permetezési napló adatainak begyűjtésével. A forgalomba hozott növényvédő szerekben található hatóanyagok mennyiségét a NÉBIH adatait felhasználva a KSH évente publikálja a honlapján.
[2]:↑ Az Európai Bizottság 2020/2086 végrehajtási rendelete (2020. december 14.) alapján az Európai Unióban a mankoceb hatóanyagú készítmények forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét 2021. július 4-ei hatállyal visszavonták. A kereskedők a készleteket 2021. október 4-ig értékesíthetik, a készítmények 2022. január 4-ig használhatók fel.
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu