Szállítási teljesítmények, 2020. III. negyedév

2020 III. negyedévében az egy évvel korábbihoz képest az áruszállítás 13%-kal csökkent, a nemzetközi forgalmat nagyobb visszaesés jellemezte. A járvány a személyszállítást jobban érintette: a távolsági közösségi közlekedés teljesítménye a felére, a helyié 23%-kal esett vissza. A korlátozó intézkedések által erősen érintett 2020 II. negyedévéhez képest az áruszállítás teljesítménye 3,5%-kal, a távolsági személyszállításé 75%-kal, a helyi közösségi közlekedésé közel duplájára emelkedett.

Több mint tizedével visszaesett az áruszállítási teljesítmény

2020 III. negyedévében – leginkább a koronavírus okozta járvány miatt kialakult veszélyhelyzet következtében – az áruszállítás teljesítménye (12,7 milliárd árutonna-kilométer) 13%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A szállítás iránya szerint:

  • a belföldi szállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 6,7,
  • a nemzetközi szállításé 16%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
1. ábra
Az áruszállítási teljesítmény alakulása
2. ábra
Az áruszállítási tejlesítmény megoszlása

A szállított áruk tömege (73 millió tonna) 11%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A belföldi áruszállítás volumene 11, a nemzetközié 13%-kal lett kisebb. A kialakult járványügyi veszélyhelyzet következtében bevezetett hazai és nemzetközi korlátozások a legtöbb szállítási módozatra negatív hatással voltak. A legnagyobb mértékben, 33%-kal – elsősorban a tavalyi, magas bázisérték következtében – a csővezetéken szállított áruk tömege esett vissza.

1. tábla

A szállított áruk tömege szállítási módozatonként, 2020. III. negyedév

(%)
Szállítási módozat Szállított árutömeg
megoszlása változása az előző év azonos időszakához képest
Vasúti 16,7 –2,6
Közúti 68,2 –9,2
Belvízi 3,2 17,9
Csővezetékes 11,8 –32,7
Összesen 100,0 –11,2

A nemzetközi közúti árufuvarozás teljesítménye 17%-kal csökkent

2020 III. negyedévében a hazai fuvarozók, szállítmányozók közúti áruszállítási teljesítménye (8,1 milliárd árutonna-kilométer) 12, volumene (49,8 millió tonna) 9,2%-kal volt kevesebb az előző év azonos időszakinál. Az átlagos szállítási távolság 162 kilométerre csökkent, az üresen megtett utak aránya – a fuvarpiaci többletkapacitás okozta nagyobb verseny következtében – 23%-ra nőtt.

A szállítás iránya szerint:

  • belföldön 8,8%-kal kisebb tömegű forgalom mellett 5,2%-kal mérséklődött a tonnakilométerben számított teljesítmény,
  • a nemzetközi forgalomban a teljesítmény 17, a volumen 11%-kal esett vissza, ami a koronavírus okozta járvány mellett elsősorban az Európai Unió szigorodó közúti áruszállítási szabályozásával függ össze.
3. ábra
A közúti árufuvarozási teljesítmény a szállítás iránya szerint

A fuvarozó ágazati besorolása szerint:

  • a szállítási ágazatokba sorolt vállalkozásoknál mind a volumen, mind a teljesítmény 16%-kal csökkent,
  • a más ágazatokba sorolt vállalkozások által elszállított áruk tömege 3,2, teljesítményük 0,4%-kal nőtt.

A szállítást főtevékenységként végző vállalkozások továbbra is jobban ki tudták használni járműveiket, mint a más ágazatokba sorolt vállalkozások: előbbiek esetében az üresen megtett utak aránya 21, utóbbiaknál 28% volt.

A megrendelő szerinti csoportosítás alapján:

  • a fuvardíj ellenében elszállított áruk tömege és teljesítménye egyaránt 13%-kal csökkent;
  • bár az elsősorban belföldre irányuló, saját számlára elszállított áruk volumene 2,2%-kal növekedett, teljesítménye 9,9%-kal mérséklődött.
4. ábra
A közúti árufuvarozási teljesítmény a fuvarozó ágazati besorolása szerint

A vasúti áruszállítás teljesítménye kissé nőtt

A vasúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 1,8%-kal, 2,6 milliárdra nőtt, a szállított áruk mennyisége 2,6%-kal, 12,2 millió tonnára csökkent 2020. III. negyedévben.

Az autó- és acéliparhoz kötődő fuvarozások, illetve a nagy építőipari beruházásokhoz szükséges homokos kavics, valamint fa szállítása jelentősen visszaesett a III. negyedévben.

A vasúti áruszállítás forgalma vegyes képet mutatott, az átmenő nemzetközi forgalom és a kivitel volumene 5,6, illetve 14%-kal nőtt, miközben a belföldi és a behozatali forgalom 16, illetve 8,7%-kal csökkent.

5. ábra
A vasúti áruszállítási teljesítmények

Jelentősen nőtt a belvízi áruszállítás volumene

A belvízi áruszállítás volumene 18, árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 8,3%-kal nőtt 2019 III. negyedévéhez képest. Míg a belföldi vízi áruszállítás volumenében és teljesítményében csökkenés történt (6,2 és 21%), addig az összesített nemzetközi forgalom (a ki- és berakodás, valamint a tranzit) volumene 18, teljesítménye 8,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának adatait. Elmondható, hogy 2020 III. negyedévében a belvízi áruszállításban nem volt jelentős hatása a koronavírus okozta járvány miatti intézkedéseknek.

A magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése a belvízen szállított áruk össztömegéből 7,7, árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből 8,4% volt.

A helyközi személyszállításban az előző negyedévinél kisebb arányú volt a visszaesés

A helyközi személyszállításban valamelyest mérséklődött a csökkenés üteme, ám 2020. július–szeptemberben a teljesítmény (4,3 milliárd utaskilométer) így is 50, az utasforgalom (116 millió fő) pedig 19%-kal kisebb volt a 2019 III. negyedévinél.

A szállítás iránya szerint:

  • a belföldi távolsági személyszállításban a teljesítmény 24, az utasszám 17%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól,
  • nemzetközi viszonylatban még számottevőbb változások zajlottak: a teljesítmény 85, az utasforgalom 83%-kal esett vissza.
6. ábra
A helyközi személyszállítási teljesítmény alakulása

A legnagyobb súlyt jelentő autóbuszos személyszállítás teljesítménye 38, a vasútié 22, a légié 84%-kal, a legkisebb súllyal bíró vízi személyszállításé pedig 25%-kal csökkent.

A fenti változások eredményeként a légi személyszállítás összteljesítményen belüli aránya az előző év azonos időszaki 34%-ról 11%-raAz adatok a magyar légi szállítók magyarországi repülőtereket érintő utasforgalmát tartalmazzák.[1] esett vissza, ezzel párhuzamosan az autóbuszos személyszállításé 9,7 százalékponttal, 52, a vasútié 13 százalékponttal 37%-ra emelkedett. Az utasok 74%-át autóbusszal, 25%-át vasúton, 0,3%-át repülőn szállították 2020 III. negyedévében.

7. ábra
A helyközi személyszállítási teljesítmény megoszlása

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az egy évvel korábbi 16%-ára esett vissza a légi utasforgalom

2020 III. negyedévében a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 49 országba irányuló utasforgalma 786,4 ezer fő volt, 83%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az utasforgalom az előző év azonos időszakinál 63%-kal kevesebb, 12,8 ezer járattal valósult meg. Az utasok száma a pozitív évkezdet után márciusban, az utazási korlátozások bevezetésének hatására kezdett el visszaesni. A mélypontot (az előző év azonos időszaki forgalom mindössze 7 ezrelékével) április jelentette. Július-augusztusban az előző hónapokhoz képest némi emelkedés történt, azonban így is csak az előző évinek a 19, illetve 24%-át tette ki a repülőtér utasforgalma. Szeptemberben a hó eleji határlezárások következtében újra nagyon jelentősen, 94%-kal csökkent az utasforgalom az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.

A III. negyedévben a legnagyobb forgalmú légitársaságok sorrendben a Wizz Air, a Ryanair és a Lufthansa voltak, együttes utasforgalmuk azonban az előző év azonos időszakinak csupán 22%-át tette ki. Az utasok 70%-át fapados légitársaságok szállították, utasforgalmuk az előző év azonos időszakihoz képest 78%-kal csökkent.

8. ábra
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér havi utasforgalma
9. ábra
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma főbb országonként

A Debreceni Repülőtér 2020. III. negyedévi utasforgalma 86%-kal (26,7 ezer főre), járatszáma 53%-kal (758-ra) esett vissza az előző év azonos időszakához képest.

Közel negyedével csökkent a helyi személyszállítás teljesítménye

A járványügyi veszélyhelyzet miatt 2020 III. negyedévében a helyi személyszállítást igénybe vevő utasok száma (391 millió fő) és az utaskilométerben mért teljesítmény egyaránt 23%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A visszaesés az egyes típusoknál hasonló nagyságrendű volt. Annak ellenére, hogy a legnagyobb részarányt képviselő autóbuszos személyszállításnál a csökkenés mértéke valamivel elmaradt a többitől, ez a közlekedési mód adta a helyi személyszállítás teljes utasszámcsökkenésének felét (49%). Az utasok közel háromnegyede változatlanul a fővárosban vette igénybe ezt a szolgáltatást.

Továbbra is kevesebb az első alkalommal forgalomba helyezett járművek száma

2020 III. negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 68 ezer, az egy évvel korábbinál 13%-kal kevesebb volt. A Ford, a Volkswagen, a Toyota és a Suzuki márkák együttesen a forgalomba helyezett járművek több mint egyharmadát tették ki.

Az új személygépkocsik esetében 15, a használtaknál 11%-kal csökkent a forgalomba helyezések száma. Az első alkalommal regisztrált autók 51%-a új volt, arányuk az előző negyedévhez képest nőtt, azonban így is 21 százalékponttal elmaradt a 10 évvel korábbitól.

2019 III. negyedévéhez mérten 45%-kal több elektromos személygépkocsi (1160 darab) került első alkalommal forgalomba.

2020 III. negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett autóbuszok száma 18, a vontatóké 11%-kal meghaladta a 2019. azonos időszakit, ugyanakkor a tehergépkocsiké 20, a motorkerékpároké 6,4%-kal kevesebb lett. A motorkerékpárok többségét használt, a vontatók, autóbuszok és tehergépkocsik nagyobb részét új járműként regisztrálták.

10. ábra
A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma

[1]: Az adatok a magyar légi szállítók magyarországi repülőtereket érintő utasforgalmát tartalmazzák.

További adatok, információk

Módszertan
Táblák (STADAT)

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu