Az adatgyűjtés – az Európai Unió módszertanának megfelelően – két pillérre épül:
az EU tagállamaival lebonyolított kereskedelem statisztikája a forgalmazó vállalatoktól kérdőíven beérkezett adatokra (Intrastat),
és az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem adatai a Vám- és Pénzügyőrség vámeljárás keretében készült nyilvántartásaira (Extrastat).
Az uniós forgalom adatait a KSH – a vonatkozó rendeleteknek megfelelően – nem teljeskörűen gyűjti be. A forgalmazók közel kilenctizede mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, de ezáltal mindössze a teljes forgalom mintegy 3–7%-a kerül ki a statisztikai megfigyelés köréből. Az adatszolgáltatás alól (teljesen vagy részlegesen) felmentett, valamint a kötelezettségüknek eleget nem tevő vállalatok adatait a KSH adminisztratív adatforrások és idősorok felhasználásával becsli és pótolja.
A megfigyelési körről: a külkereskedelmi forgalom megfigyelése az ország gazdasági területének határát átlépő termékek számbevételén alapul. Azzal a megkötéssel, hogy – aktív feldolgozás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás keretében szállított áruk kivételével – a vámraktárakba vagy kereskedelmi vámszabad területekre külföldről belépő, illetve onnan külföldre szállított termékek nem szerepelnek a statisztikában (a vámbelföld és a vámraktárak közötti forgalom azonban igen).
A külkereskedelmi termékforgalom értéke behozatal esetében c.i.f.-, kivitel esetében f.o.b.-paritáson kifejezett érték. C.i.f.: a behozott áru piaci értéke a magyar határon, beleértve az árunak a határig szállításával kapcsolatban felmerülő szállítási és biztosítási költségeket. F.o.b.: a kivitt áru piaci értéke a magyar határon, beleértve az árunak a határig szállításával kapcsolatban felmerülő szállítási és biztosítási költségeket.
A devizában kötött ügyletek forintra átszámítása uniós forgalom esetén az adatszolgáltató számviteli politikájában meghatározott banknak a szerződés teljesítésének napján érvényes deviza-középárfolyamán történik. Az unión kívüli forgalom esetében a vállalat az ügylet értékének forintra átszámítását az áru vámkezelését megelőző hónap utolsó előtti szerdáján jegyzett MNB-devizaárfolyamon végzi el. Az euró és dolláradatokat a forintban közölt értékből számítja a KSH, uniós forgalom esetén a havi átlagos MNB-árfolyam alapján, Unión kívüli forgalom esetén pedig az előzőekben leírt módon.
Az alapadatok begyűjtése az EU-tagállamok számára kötelezően előírt vám- és külkereskedelem-statisztikai osztályozás, a Kombinált Nómenklatúra (KN) szerint valósul meg.
A külkereskedelmi forgalom egyenlege a kiviteli és a behozatali forgalom értékének különbsége.
Az áruszerkezeti csoportosítás az ENSZ egységes nemzetközi kereskedelmi termékjegyzéke (SITC Rev. 4.) szerint készül.
Az országcsoportonként részletezett adatok a kivitel esetében a rendeltetési, a behozatal esetében a feladó ország szerinti számbavételen alapulnak.
Az árindexek a forintárszint változását mutatják. Az árszintváltozás mérésére jellemzően a tényleges piaci árak megfigyelésén alapuló árindexeket számít a KSH. Ennek során a homogén termékcsoportok (élelmiszerek, nyersanyagok, energiahordozók) indexeit a forgalom forintban kifejezett érték- és mennyiségi adataiból képezi. A heterogén termékcsoportoknál (gépek, szállítóeszközök, valamint feldolgozott termékek) a számításhoz vállalati adatközlésből származó árinformációkat használ fel. Az indexek aggregálása teljes termékforgalmi súlyokkal történik, a Fisher-formula szerint.
Volumenindexek a forintadatokból számított értékindex és az árindex hányadosaként ún. deflálásos módszerrel kerülnek kiszámításra.
Módszertani források: A magyar külkereskedelmi termékforgalmi statisztika módszertana (KSH, Budapest, 2005), Intrastat Kitöltési útmutató 2015, User guide on European statistics on international trade in goods (2015 edition)