A termék-külkereskedelmi adatok gyűjtése – az Európai Unió módszertanának megfelelően – három pillérre épül:
az EU tagállamaival lebonyolított termék-külkereskedelem statisztikája a forgalmazó vállalatoktól kérdőíven beérkezett adatokra (Intrastat);
az EU tagállamaival lebonyolított termék-külkereskedelem statisztikája az Unió tagállamaitól beérkező ún. külkereskedelmi mikroadatokra (MDE) (Intrastat);
és az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem adatai a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámeljárás keretében készült nyilvántartásaira (Extrastat).
Az uniós forgalom adatait az Intrastat nem teljes körűen gyűjti be. Az adatszolgáltatási küszöböt el nem érő forgalmazók (az uniós termékforgalmat bonyolító vállalatok kb. háromnegyede) mentesülnek az adatszolgáltatási kötelezettség alól. Az alkalmazott küszöbérték a teljes forgalom mintegy 95–97%-ának megfigyelését biztosítja. Az adatszolgáltatás alól (teljesen vagy részlegesen) felmentett, valamint a kötelezettségüknek eleget nem tevő vállalatok adatait a KSH adminisztratív adatforrások és idősorok felhasználásával becsüli és egészíti ki.
A megfigyelési körről: a külkereskedelmi forgalom megfigyelése az ország gazdasági területének határát átlépő termékek számbevételén alapul. Azzal a megkötéssel, hogy – aktív feldolgozás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás keretében szállított áruk, valamint tranzit-ügyletek kivételével – a vámraktárakba vagy kereskedelmi vámszabad területekre külföldről belépő, illetve onnan külföldre szállított termékek nem szerepelnek a statisztikában.
A külkereskedelmi termékforgalom értéke behozatal esetében CIF-, kivitel esetében FOB-paritáson kifejezett érték. CIF a behozott áru piaci értéke a magyar határon, beleértve az árunak a határig szállításával kapcsolatban felmerülő szállítási és biztosítási költségeket. FOB a kivitt áru piaci értéke a magyar határon, beleértve az árunak a határig szállításával kapcsolatban felmerülő szállítási és biztosítási költségeket.
A devizában kötött ügyletek forintra átszámítása uniós forgalom esetén az adatszolgáltató számviteli politikájában meghatározott banknak a szerződés teljesítésének napján érvényes deviza-középárfolyamán történik. A publikációban megjelenő euróban és dollárban közölt adatokat a forintban mért értékekből számítja a KSH, a havi átlagos MNB-árfolyam alapján.
Az alapadatok begyűjtése az EU-tagállamok számára kötelezően előírt vám- és külkereskedelem-statisztikai osztályozás, a Kombinált Nómenklatúra (KN) szerint valósul meg.
A külkereskedelmi forgalom egyenlege a kiviteli és a behozatali forgalom értékének különbsége.
Az áruszerkezeti csoportosítás az ENSZ egységes nemzetközi kereskedelmi termékjegyzéke (SITC Rev. 4.) szerint készül.
Az országcsoportonként részletezett adatok a kivitel esetében a rendeltetési, a behozatal esetében a feladó ország (nem a származási ország) szerinti számbavételen alapulnak.
Módszertani változás 2025-től
A magyar termék-külkereskedelmi statisztika Európai Unión belüli forgalma 2025 januárjától új módszertan alapján, az Intrastat 2.0 rendszerben kerül összeállításra. Az új módszertan kiterjed új adatforrások felhasználására, illetve az adatpótlás és az adatvalidálás folyamataira.
A 2025-től alkalmazott új módszertan egyik kulcseleme a külkereskedelmi mikroadatcsere (MDE) során az Eurostattól beérkezett MDE-adatok felhasználása, egyrészt az adatszolgáltatási kötelezettség alól felmentett vállalatok adatainak meghatározására, másrészt pedig a határidőre be nem érkezett adatok pótlására. További újításként jelenik meg a B2C típusú elektronikus termék-külkereskedelmi forgalom OSS (One-Stop-Shop) adatok alapján történő elszámolása.
A módszertani változás további kulcseleme az adatpótlás és adatvalidálás folyamatainak erősebb statisztikai módszertani megalapozása.
Módszertani leírás a külkereskedelmi termékforgalom ár-, érték- és volumenindexeinek meghatározásához a 2025. évtől:
A termék-külkereskedelmi árstatisztika előállításának alapelve, hogy a külkereskedelmi termékforgalomba tartozó termékek árváltozása a termék-külkereskedelem számbavételével konzisztens módon, ugyanazon elemi adatokból kerüljön meghatározásra. A termék-külkereskedelem elemi adatainak (OSAP 2012 – Intrastat beérkezés; OSAP 2010 – Intrastat kiszállítás; OSAP 1475 – Egységes vámokmány-adatok) felhasználása lehetővé teszi, hogy azokat még tételsori szintű állapotban az árindexek képzésének megfelelően készítsük elő, majd dolgozzuk fel.
A 2024-ig alkalmazott módszer részben reprezentatív adatgyűjtésen, részben a publikálásra előkészített (már feldolgozott) termék-külkereskedelmi adatok felhasználásán alapult, amely nemcsak módszertanában, de erőforrásigényében is jelentősen eltért a 2025-től bevezetésre került eljárástól. Az új eljárás kizárólag a fenti adatforrásokból származó elemi adatok feldolgozására épül a reprezentatív adatgyűjtés megszüntetésével, a mintavételből származó hibák kiküszöbölésével.
A sokaság, amelynek áralakulását az árindexekkel jellemezzük, az ország külkereskedelmi termékforgalmába tartozó azon termékek köre, melyek a ’Pénzügyi ellentételezéssel és tényleges tulajdonosváltással járó ügyletek’ keretében valósultak meg a magánfogyasztókkal folytatott/magánfogyasztók közötti közvetlen adásvétel kivételével. A megfigyelés körébe nem tartoznak bele a bérmunkára szállított és visszaszállított termékek, a pénzügyi ellentételezés nélküli tulajdonosváltással járó ügyletek, barterügyletek, bérlet, kölcsön és lízingügyletek.
A 2025. évtől alkalmazott módszertan lehetőséget teremt az elemi adatok feldolgozása előtt az outlierek szűrésére, a minél megbízhatóbb és pontosabb árváltozás meghatározása érdekében. Az outlierek azonosítása és kiszűrése statisztikai mutatószámok felhasználásával történik, figyelembe véve az egységárak eloszlásának jellemzőit, így az alkalmazott eljárás a termékek egyedi sajátosságaihoz illeszkedik.
A korábban alkalmazott módszer hierarchikus aggregálást alkalmazva a KN8-SITC3-SITC2-SITC1-SITC árucsoport-főindex szinteken, az aggregált indexek további átlagolásával állította elő a kívánt árindexeket. Az új módszertan minden aggregálási szinten a KN8 szintű egyedi árindexek adataiból képez együttes árindexeket, így kerülve el az átlagolásból, illetve többszöri átlagolásból adódó eltéréseket.
A havi árindexeket két bázison határozzuk meg: előző hónaphoz, illetve az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A negyedéves árindexek az adott negyedév elemi adataiból kerülnek meghatározásra szintén két bázison, a megelőző negyedévhez, valamint az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. Az éves árváltozás a havi láncindexek (Fisher-indexek) szorzataként kerül előállításra.
Az árindexek mellett ugyanezen adatforrások és eljárás felhasználásával kerülnek meghatározásra az értékindexek is, majd az érték- és árindexek hányadosaként állnak elő a volumenindexek ugyanazon árufőcsoportok és országcsoportok esetén.
Módszertani források: Intrastat – Kitöltési útmutató, 2025; Intrastat – Módszertani segédlet, 2025; European business statistics compilers' manual for international trade in goods statistics – detailed data – 2025 edition