A fontosabb növények vetésterülete, 2022. június 1.

Az ország mezőgazdasági területe 5 millió 81 ezer hektár volt 2022. június 1-jén. Ennek 82%-a szántóként, 15%-a gyepként hasznosult, a szőlők és gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel 3%-át borították. Fólia és üvegház alatt mintegy 2 ezer hektáron folyt növénytermesztés. A vetésszerkezetben a gabonafélék és az olajos magvú növények szerepe a meghatározó. A zöldségfélék közül a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterülete volt a legnagyobb.

Egy év alatt 32 ezer hektárral nőtt a szántóterület

2022. június 1-jén Magyarország területének közel 55%-a, mintegy 5,1 millió hektár volt mezőgazdasági terület. Ennek 82%-a, 4 millió 163 ezer hektár szántóterületként, 15%-a (771 ezer hektár) gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület közel 3%-át borították. A mezőgazdasági terület nagysága 32,0 ezer hektárral nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az elmúlt tíz évben a mezőgazdasági területen belül a szántó, a konyhakert, a szőlő, a gyümölcsös és a gyep művelési ágak aránya kismértékben változott. Ez a kiöregedett szőlők és a nem művelt konyhakertek kivonásával, valamint a felhagyott vagy éppen feltört gyepterületekkel magyarázható.

1. ábra
A mezőgazdasági terület megoszlása művelési áganként, 2022. június 1.

A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz igazodva az Alföldön összpontosul. Az összes mezőgazdasági terület 9,1%-a Bács-Kiskun, 9,0%-a Hajdú-Bihar, 8,6%-a Békés, 8,5%-a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található. Békés megyében a legnagyobb a mezőgazdasági terület összes területen belüli aránya (78%), ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok megye (77%), valamint Hajdú-Bihar megye (74%).

2. ábra
A mezőgazdasági terület aránya a teljes területből megyénként, 2022

Aszály sújtotta a földeket

Az elmúlt egy évben is rendkívül aszályos volt az időjárás Magyarországon. 2021 júniusa és 2022 júniusa között az Alföldön összességében a szokásos csapadékmennyiségnek alig a fele esett. A csapadékhiány az Alföld középső és tiszántúli részein volt a legjelentősebb, ahol a búza és a kukorica termesztése meghatározó. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a száraz talajon a talajelőkészítési, vetési munkálatok is ellehetetlenülhetnek.

A gyümölcsösök fejlődését az aszály mellett a tavaszi és a húsvét utáni fagyok az elmúlt évhez hasonlóan idén is gátolták. A szőlőültetvényekben a tavaszi fagyos napok és a csapadékhiány kisebb károkat okozott, ugyanakkor az elhúzódó száraz időjárás és a hőséghullámok kedvezőtlenül befolyásolhatják nemcsak a szüretelendő mennyiséget, de a minőséget is.

A legnagyobb területen kukoricát, búzát és napraforgót vetettek

2022. június 1-jén, a korábbi évekhez hasonlóan az ország földterületének 45%-át művelték szántóként. A szántók közel 46%-a az alföldi megyékben található.

A szántóterület mezőgazdasági területen belüli aránya az ország északnyugati megyéin kívül Tolnában, Békésben, Komárom-Esztergomban, Fejérben és Baranyában volt magasabb. Nagy kiterjedésű szántóterületek jellemzik Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyét, azonban a mezőgazdasági területen belüli 71, illetve 73%-os arányuk alacsonyabb az országos 82%-os átlagnál.

Szántóföldi növénytermesztés szempontjából az egyik legjelentősebb megyénk Békés, ahol az ország összes szántóterületének 9,5%-a terül el, és ez a művelési ág 90%-os részarányt képvisel a megye mezőgazdasági területéből.

3. ábra
A szántóterület mezőgazdasági területen belüli aránya megyénként, 2022

Az elmúlt három évben a szántó vetésszerkezetében a gabonafélék aránya nőtt, az ipari növényeké, a takarmánynövényeké és a zöldségféléké kismértékben csökkent. Legnagyobb arányban a be nem vetett szántónál tapasztalható területcsökkenés, míg üvegházban és fólia alatt az előző évihez hasonló nagyságú területen folyt növénytermesztés.

4. ábra
A szántóföldi vetésterület megoszlása növénycsoportonként

Hazánkban a szántóterület legnagyobb részén gabonaféléket termesztenek. 2022-ben vetésterületük közel 2,5 millió hektár volt, a legnagyobb kiterjedésű a kukoricáé (983 ezer hektár) és az őszi búzáé (947 ezer hektár). Ebben az évben két legfontosabb szántóföldi növényünket a teljes szabadföldi szántóterület több mint 46%-án termesztették. A kukorica vetésterülete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb (107 ezer hektár), a búzáé Békésben (102 ezer hektár). A 2022-es aszály ezeket a megyéket is rendkívüli mértékben sújtotta.

Az ipari növények jelentősége az elmúlt három évben folyamatosan nőtt, 2022-ben a szántóterületnek már közel negyedén, 1 millió 5 ezer hektáron foglalkoztak termesztésükkel. Az olajos magvú növények közül a repce termesztése idén kismértékben visszaszorult: 209 ezer hektáros területe 52 ezer hektárral kisebb volt az egy évvel korábbinál. A repcetermesztés szempontjából legjelentősebbnek számító Vas megyében a vetésterület nagysága egy év alatt az országosnál kisebb mértékben csökkent.

Legfontosabb olajos növényünket, a napraforgót 2022-ben az egy évvel korábbinál 5,8%-kal több, mintegy 700 ezer hektáron termesztették. Ennek közel 14%-a Jász-Nagykun-Szolnok megyében terült el. A szójabab vetésterülete a napraforgónál nagyobb mértékben, 8,6%-kal nőtt a tavalyihoz képest, és 2022-ben közel 69 ezer hektáron termesztették.

5. ábra

A fontosabb szántóföldi növények vetésterülete és változásának iránya megyénként, 2022

(ezer hektár, illetve a változás iránya az előző évhez képest)

A fontosabb szántóföldi növények vetésterülete és változásának iránya megyénként, 2022

A száraz hüvelyesek vetésterülete (10,4 ezer hektár) az utóbbi években nem változott. A gyökérnövények közül a burgonyának és a cukorrépának egy évtizede csökken a szántóföldi vetésterülete. Burgonyát idén 6,5, cukorrépát 9,9 ezer hektáron, az előző évinél több mint 3 ezer hektárral kisebb területen termesztettek. Az ország burgonyatermő területének közel harmada Csongrád-Csanád megyében (2 ezer hektár) található. A kaposvári cukorgyár közelsége miatt a cukorrépa hazai vetésterületének ötöde (2 ezer hektár) Somogy megyében helyezkedik el.

A takarmánynövények a szántóföldi vetésterület közel 8%-át borítják, termesztésük a nagyobb állatállománnyal rendelkező Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében a legjellemzőbb. A két megyében található legjelentősebb takarmánynövényünk, a lucerna vetésterületének közel negyede (50,4 ezer hektár). Míg silókukoricát (57,7 ezer hektár) és vörösherét (2,8 ezer hektár) az előző évinél kisebb területen termesztettek, addig a lucerna (224 ezer hektár) elterjedésének köszönhetően a takarmánynövények kiterjedése kismértékben, 2,5%-kal nőtt 2021-hez képest.

A csemegekukorica és a zöldborsó után az édeskömény a legnagyobb területen vetett zöldségféle

2022-ben 2134 hektáron, az előző évivel azonos nagyságú területen folyt takarás alatti növénytermesztés hazánkban. A termesztőberendezésekkel a gazdálkodók jelentősen növelhetik termelési értéküket, a tenyészidőszak kitolható, ezáltal a hazai zöldségigény könnyebben kielégíthető a fő tenyészidőszakon kívül is.

Az ugaroltatott területek kiterjedése az utóbbi évben 39%-kal, 75 ezer hektárra csökkent. 2022 júniusára 48,1 ezer hektár pihentetett területet hasznosítottak újra növénytermesztéssel, vagy vontak ki a szántóföldi művelés alól.

A zöldségfélék és a szamóca termőterülete az előző évihez képest közel 4,3 ezer hektárral csökkent, amit leginkább a csemegekukorica és a zöldborsó vetésterületének (3,3 ezer, illetve 2,2 ezer hektáros) visszaesése okozott. A csökkenést ellensúlyozta, hogy a 2021-es trendet követve az édeskömény vetésterülete idén közel 4 ezer hektárral nőtt, így a zöldségfélék közül már a harmadik legnagyobb területen termesztették. Szamócával 660 hektáron, az előző évinél 18%-kal nagyobb területen foglalkoztak. A zöldségfélék vetésterületi megoszlása lényegesen nem változott a tavalyihoz képest, idén is csemegekukoricát (31,2 ezer hektár) és zöldborsót (18,8 ezer hektár) vetettek a legnagyobb területen, mely az összes zöldségterület közel 65%-át adja. Két legfontosabb zöldségnövényünk termesztése Hajdú-Bihar megyébe koncentrálódik, itt található az ország csemegekukoricával és zöldborsóval bevetett területének 35, illetve 22%-a.

6. ábra
A zöldségfélék vetésterületének megoszlása, 2022. június 1.

A gyepek többsége az Alföldön található

Az ország mezőgazdasági területének 15%-a gyepterület, amelynek többségét legeltetéssel hasznosítják a gazdálkodók, ami a kérődző állatok leggazdaságosabb takarmányozási módja. Éppen ezért az összes gyepterület közel 30%-a (225,6 ezer hektár) két alföldi, legelőterületeket igénylő állatfajok tartására berendezkedett megyénkben, Bács-Kiskunban és Hajdú-Biharban található. Számottevő nagyságú gyepek vannak ezen kívül természetvédelmi oltalom alatt álló területeken, például a Kiskunsági és a Hortobágyi Nemzeti Parkban, ahol a hagyományos állattartás támogatása kiemelt szerepet kap.

A gyepterületek mezőgazdasági területen belüli aránya Nógrád megyében (33%) volt a legmagasabb.

7. ábra
Az ország gyepterületének megyénkénti megoszlása, 2022

A legnagyobb területen termesztett gyümölcsfajok területe zsugorodott

A gazdálkodók országosan a mezőgazdasági terület 1,6%-át használják gyümölcsösként, a megyénkénti arányok jelentősen különböznek. A gyümölcsösök elhelyezkedése koncentrált, a teljes terület 37%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található.

Míg Szabolcs-Szatmár Bereg megye mezőgazdasági területének több mint 10%-án gyümölcsöt termesztenek, addig Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye területének mindössze 0,3%-át borítják gyümölcsösök.

A gyümölcsültetvények területének nagysága az utóbbi egy évben érdemben nem változott, a törzses fajok összterülete némileg csökkent, a gyümölcsbokroké kismértékben nőtt.

A törzses gyümölcsfajok közül a dió területe több mint ezer hektárral nőtt (10 ezer hektár) 2021-hez képest, viszont a meggy (14 ezer hektár) és az alma (23,2 ezer hektár) termőterülete összesen közel 2,5 ezer hektárral csökkent. A bogyós fajok közül a bodzát a telepítéseknek köszönhetően majdnem 500 hektárral nagyobb területen (6,6 ezer hektáron) termesztették, mint egy évvel korábban.

8. ábra
A főbb gyümölcsfajok aránya a gyümölcsösterületen belül

Magyarország almatermő területének 73%-a (közel 17 ezer hektár) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Ugyancsak ebben a megyében termelnek a legnagyobb területen meggyet (5 ezer hektár) és diót (4,7 ezer hektár).

Bodzát Bács-Kiskun (2,7 ezer hektár) mellett Borsod-Abaúj-Zemplén (közel 1 ezer hektár) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (0,7 ezer hektár) telepítettek jelentősebb területen, így az összes bodzaültevény 67%-a ebben a három megyében van.

Heves megye dominál a szőlőtermesztésben

A mezőgazdasági terület 1,2%-a (60, 2 ezer hektár) szőlőültetvény, amely 2,7%-kal kisebb az egy évvel korábbinál. Az összes szőlőterület több mint harmada (21,5 ezer hektár) a Kiskunsági borvidéknek otthont adó Bács-Kiskun megyében helyezkedik el, ahol jellemzően borszőlőtermeléssel (20,8 ezer hektáron) foglalkoznak. A Mátrai és az Egri borvidék révén Heves megyében található a szőlőterületek további 19%-a (11,3 ezer hektár), és az összes területen belüli aránya (3,1%) ebben a megyében volt a legnagyobb. A szőlőterület mezőgazdasági területen belüli aránya ugyancsak Heves megyében a legmagasabb (6,0%). A borszőlő mellett a csemegeszőlő és az úgynevezett direkttermő szőlőfajok termesztése szintén az említett megyékben a legmeghatározóbb.

9. ábra
A szőlőterület megyénkénti megoszlása, 2022

Ökológiai gazdálkodás

Az Európai Parlament 2021 októberében fogadta el a Termőföldtől az asztalig stratégiát. Az európai uniós ajánlás egyik eleme, hogy az ökológiai gazdálkodásba bevont területek aránya 2030-ra érje el a teljes mezőgazdasági terület 25%-át. 2021-ben Magyarországon 5129-en foglalkoztak biogazdálkodással, az átállási és az ökológiai terület együttes nagysága megközelítette a 294 ezer hektárt, ami a mezőgazdasági terület 5,8%-a.

A biogazdálkodás alatt álló területek többsége gyep

2021-ben az ország mezőgazdasági területének 5,8%-án, 293,6 ezer hektáron folyt biogazdálkodás. Ennek 90%-a ökológiai művelés alatt álló, 10%-a átállás alatti területnek minősül.Az átállási időszak a szántóföldi és gyep földhasználati kategória esetében két egymást követő év, míg ültetvénynél három egymást követő év. Az átállási időszak kezdetét az ökológiai tanúsító szervezet igazolása alapján határozzák meg. A kötelezettségvállalással érintett terület ökológiai státuszát (besorolását) a kötelezettségvállalás ideje alatt minden évben a január 1-jei állapot szerint állapítják meg.[1]

Először 2016-ban, majd 2019-ben vett lendületet a biogazdálkodásba bevont területek nagyságának növekedése, amely 2019 óta lassan csökkenő tendenciát mutat. Az utóbbi évek területváltozásának oka részben a támogatási rendszer ötéves ciklikussága és az abban foglalt átállási évek periódusának eltérő pénzügyi kerete.

10. ábra
Az ökológiai gazdálkodásba bevont terület nagysága és mezőgazdasági területen belüli aránya

Az ökológiai gazdálkodásba bevont területek 61%-a rét és legelő (179,6 ezer hektár) volt, 31%-án (91,3 ezer hektáron) szántóföldi növényeket termesztettek. Az utóbbi öt év során a szántóföldi növényekkel hasznosított területek aránya 6 százalékponttal csökkent, a réteké, legelőké ugyanilyen arányban nőtt. A biogazdálkodás keretében termesztett szántóföldi növények 39%-a gabonaféle, 32%-a zöldtakarmány, 19%-a ipari növény volt. Míg az ökológiai gazdálkodásba bevont fehérjenövények 97%-ánál ment végbe a teljes átállás, addig ez az ültetvények 69%-áról mondható el.

2021-ben a bioültetvények területének 86%-a gyümölcsös, 14%-a szőlő volt. Az elmúlt tíz év során az organikus termesztésű gyümölcsösök területe háromszorosára növekedett, a szőlőé pedig kétharmadával lett nagyobb. Így 2021-ben a teljes gyümölcsösterület 14, míg a szőlőterület 3,2%-a állt ökológiai művelés alatt.

11. ábra
Az ökológiai gazdálkodásba bevont terület megoszlása növénytípusonként, 2021
12. ábra
Az organikusan termesztett szántóföldi növények megoszlása, 2021

Az ökológiai gazdálkodás inkább az Alföldön jellemző

Hazánk legnagyobb organikus művelésű területei erős korrelációt mutatnak az adott megye teljes mezőgazdasági területének nagyságával. Mind a mezőgazdasági terület, mind az ökoterület az Alföldön a legkiterjedtebb. A legnagyobb bioművelésű terület Hajdú-Bihar megyében található (40 486 hektár), ezt követi Bács-Kiskun (37 092 hektár) és Békés megye (27 668 hektár). A legkisebb organikus területtel Vas megye rendelkezik (2 624 hektár).

A teljes mezőgazdasági területre vetített bioterületek aránya az előzőektől kissé eltérő képet mutat. A legkisebb mezőgazdasági területtel rendelkező Nógrád megyében a biogazdálkodású terület aránya közel 12%, amit Győr-Moson-Sopron megye követ 11%-kal. Az utóbbi megyében ugyanakkor a negyedik legnagyobb a bioterületek kiterjedése az országban (24 411 hektár). A három legnagyobb organikus területtel rendelkező megyében a mezőgazdasági területből való részesedés a következő: Hajdú-Bihar 8,8, Bács-Kiskun 8,2, Békés megye 6,3%. Az előzőekkel szemben a legkisebb ilyen területet használó Vas megye organikus művelésű területi aránya csupán 1,6%.

13. ábra
A biogazdálkodásba bevont területek mezőgazdasági területen belüli aránya megyénként, 2021

A biogazdálkodásba bevont területek közel hattizede részesült ökológiai támogatásban

Az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés és annak fenntartása érdekében a minősítésnek megfelelő gazdálkodást folytatók minden évben területi alapon támogatást igényelhetnek. A hazai gazdálkodók 2021-ben összesen 171 329 hektárra igényeltek ökológiai támogatást, amelynek szinte teljes egészére jóváhagyták a kifizetést.

14. ábra

Az ökológiai támogatásban részesülő mezőgazdasági terület nagysága, 2021

Magyarország mezőgazdasági területeinek csoportja és nagysága

Az ökológiai támogatásban részesülő mezőgazdasági terület nagysága, 2021

A gazdálkodók a legnagyobb területre (22 375 hektár) Bács-Kiskun megyében kaptak ökológiai támogatást, de az ezt követő Hajdú-Bihar megyében is több mint 20 ezer hektárra. Ezzel szemben Vas megyében mindössze 932 hektárnyi bioterület részesült ilyen típusú támogatásban.

A legtöbb kérelmet – 958 darabot – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében adták be, ezután Bács-Kiskun (846 kérelem) és Hajdú-Bihar megye (634 kérelem) következett. Vas megye kérvényszáma (76 darab) a területi összehasonlítással egyezően elmaradt a többi megyéhez képest.

2021-ben a Békés és Győr-Moson-Sopron megyei gazdálkodók 79-79 különböző növénykultúrára adtak be támogatási kérelmet, míg a Komárom-Esztergom megyeiek 31 növényre.

A beadott kérelmek alapján átlagosan 24,3 hektárra igényeltek ökológiai támogatást. A négy legnagyobb ökológiai támogatott területtel rendelkező megyében a mutató nagysága felülmúlta az országos átlagot.

15. ábra
Ökológiai támogatásban részesülő terület nagysága és az egy kérelemre jutó átlagos területnagyság megyénként, 2021

Az ökológiai támogatásban részesülő területek 56%-a állandó gyep, amit 32%-os részesedéssel a szabadföldi szántó követ. A jóval változatosabb gyümölcsös művelési ág 4,6, a szántóföldi egyéb zöldterület 4,0, a szabadföldi szántó, üvegház, fóliasátor kategória területe 2,9%-át adja a teljes területnek.

16. ábra
Ökológiai támogatásban részesülő terület művelési áganként, 2021

A kérelmenkénti átlagos 24,3 hektárnyi területnagyság alakulásában meghatározó szerepet játszanak a nagyobb kiterjedésű gyep- és szántóterületek. Bár a gyümölcsfákat és -bokrokat magában foglaló művelési ág csupán közel 8 ezer hektárnyi területen részesül ökológiai támogatásban, ennek a teljes gyümölcsösterülethez viszonyított aránya (9,4%) a második legnagyobb részesedésű támogatott kategóriát jelenti. Az első helyen a több mint 95 ezer hektáron művelt állandó biogyep áll, mely teljes területéhez képest 13%-ban organikus művelésű, támogatott területet jelent. Egy ökotámogatási kérelem a gyep esetében átlagosan 51 hektárra vonatkozó kifizetést foglal magában. A takarás nélküli szabadföldi szántó rendelkezik a második legnagyobb átlagos támogatott területnagysággal (egy kérelemre vetítve 19,8 hektár), azonban a teljes területéhez viszonyított aránya csupán 1,4%. A konyhakert kategória mind kiterjedésében, mind a támogatás terén elenyésző jelentőségű.

17. ábra
A kérelmenkénti átlagos ökológiai terület nagysága és a támogatott terület aránya a teljes mezőgazdasági területből, 2021

A biogazdálkodásba bevont területek nagysága és a támogatott növények száma között szoros a kapcsolat

2021-ben a legnagyobb támogatási területtel rendelkező növénykultúrák (összesen 121 174 hektár):

  • állandó gyep (legeltetett) – 83 745 hektár
  • lucerna – 12 628 hektár
  • állandó gyep (kaszált) – 11 805 hektár
  • őszi tönkölybúza – 7 253 hektár
  • napraforgó – 5 743 hektár

A beadott kérelemszám szerint a terület alapján megállapított első három helyezettet az alma és a legeltetett ideiglenes gyep követi (406, illetve 281 kérelemmel).

2021-ben összesen 180 különböző növénykultúra részesült ökológiai támogatásban. Egy adott növényre átlagosan 5-6 megyében igényeltek támogatást, de kilenc növény esetében mind a 19 megyében. Ezek mellett 48 növénykultúra művelése csak egyetlen megyében fordult elő ökológiai támogatásban részesített területen. Ez a támogatási diverzitási mutató az ország egyes megyéiben 31–79-féle növény között szóródik.

Országosan átlagosan 56 különböző növényre adtak támogatást. Négy megyében (Győr-Moson-Sopron, Békés, Budapest-Pest és Bács-Kiskun) ez a szám 70 feletti, míg Zala, Vas és Komárom-Esztergom megyében 40-nél is kevesebb. A teljes területhez viszonyított bioterület aránya és az ökológiai támogatásban részesülő növénykultúrák száma megyénként hasonló mintázatot mutat. Ahol nagyobb a biogazdálkodás aránya, ott általában változatosabb az organikus növénytermesztés. Ezeknek a területeknek az egyik közös jellemzője, hogy nagy folyóink mentén helyezkednek el, vagyis a Duna-Tisza közén, északabbra a Duna holtágánál, illetve a Szigetközben és a Körösök vidékén.

18. ábra
Az ökológiai támogatásban részesülő növénykultúrák száma megyénként, 2021

Az ökológiai támogatásban részesített terület teljes területhez viszonyított aránya 125 növény esetében külön is vizsgálható. Legnagyobb arányban, teljes területének 67%-án lencsét termesztenek támogatott ökológiai művelésű területen. Ezt követi a zöldségfélék közé tartozó édeskömény 65%-kal. A zöldségfélék között kiemelkedő még a retek 42%-os aránnyal. A legnagyobb területű gyep esetében a legelők 19%-a, míg a rétek csupán 3,8%-a támogatott ökológiai terület. A gyümölcsösön belül a homoktövis teljes területének 30, a dióénak 24%-a támogatott. A szőlő különböző típusai (borszőlő, csemegeszőlő és egyéb szőlő) összesítve 1,7%-ban kaptak támogatást teljes területükhöz viszonyítva.

[1]: Az átállási időszak a szántóföldi és gyep földhasználati kategória esetében két egymást követő év, míg ültetvénynél három egymást követő év. Az átállási időszak kezdetét az ökológiai tanúsító szervezet igazolása alapján határozzák meg. A kötelezettségvállalással érintett terület ökológiai státuszát (besorolását) a kötelezettségvállalás ideje alatt minden évben a január 1-jei állapot szerint állapítják meg.


További adatok, információk

Módszertan

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu