A fontosabb növények vetésterülete, 2025. június 1.

Tartalom

• Növekedett a gyümölcsös területek nagysága
• Szélsőséges időjárás
• 2,3 millió hektáron vetettek gabonanövényeket
• Bővülő búzaterület
• Tovább nőtt a napraforgó területe
• Több száraz hüvelyes, kevesebb gyökérnövény
• Ismét több a lucerna
• Növekvő zöldborsó terület
• Jelentősen nőtt a dió területe
• Egyre kisebb a szőlőterület
• Területpihentetés a 21. században
• További adatok, információk

2025. június 1-jén az ország mezőgazdasági területének nagysága mintegy 5,0 millió hektár volt, ennek 82%-a szántóként, 15%-a gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök a mezőgazdasági terület közel 2,8%-át borították. Fólia és üvegház alatt mintegy 1,7 ezer hektáron folyt növénytermesztés. A vetésszerkezetben a két legfontosabb növénycsoport, a gabonafélék és az olajos magvú növények aránya csak kis mértékben változott. A legnagyobb területen őszi búzát termesztettek, napraforgót rekordnagyságú területen vetettek, megközelítve a hagyományosan egyik legjelentősebb növénynek számító kukoricáét. A repcének viszont 2018 óta folyamatosan csökken a vetésterülete.

Növekedett a gyümölcsös területek nagysága

Ezév június 1-jén Magyarország területének közel 54%-a, mintegy 5,0 millió hektár volt mezőgazdasági terület. Ennek 82%-a (4,1 millió hektár) szántóterületként, 15%-a (770 ezer hektár) gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület valamivel több mint 2,8%-át borították ¹. 2025-ben az előző évhez hasonlóan, kismértékű (1,2%-os) visszaesés történt a mezőgazdasági terület nagyságában. A két legjelentősebb művelési ág kiterjedése egyaránt alatta maradt a 2024. évinek. A gyümölcsök és a szőlőterületek nagysága hasonló mértékben (2,5, valamint 2,4 ezer hektár), de ellentétes irányban változott. Előbbi 2021 óta a legmagasabb értékre (84,4 ezer hektárra) bővült, míg az utóbbi kiterjedése a korábbi évekhez hasonlóan csökkent (57,7 ezer hektárra).

A mezőgazdasági terület a termőhelyi adottságokhoz igazodva az ország délkeleti részében, az Alföldön összpontosul. A két alföldi régióban található az összes mezőgazdasági terület 47%-a. Növekedés csak Somogy, Baranya és Győr-Moson-Sopron vármegyékben, valamint Közép-Magyarországon történt 2024-hez képest. Mind a terület nagyságát és a vármegyéhez viszonyított arányát tekintve Békés vármegye a legjelentősebb, ahol a mezőgazdasági terület az országos érték 9,3%-át (467 ezer hektár) adja. Bár az utóbbi évben itt is kevesebb lett (1,6%-kal) a mezőgazdasági művelés alá vont földterület. Az ország mezőgazdasági területének 9,2%-a (459 ezer hektár) Bács-Kiskun vármegyében található, ahol ennek az összes területen belüli aránya 54%, megegyezik az országos átlaggal.

Szélsőséges időjárás

Az egyenlőtlen csapadékeloszlás ellenére az időjárás kedvezett az őszi vetésű növényeknek, azonban fejlődésük a májusi és júniusi csapadékhiány miatt hamarabb lépett az érési fázisba. A talaj mélyebb rétegei a téli hónapokban sem tudtak feltöltődni nedvességgel, így a nyár beköszöntével érkező első hőhullámokkal az aszály az egész országra kiterjedt.

A tavaszi vetésű növények számára kedvező meleg, csapadékos márciusi és enyhén meleg áprilisi időjárást hűvös, száraz május követte. A csapadék területi és időbeli eloszlása is egyenlőtlen volt, főként az Alföld középső részén hiányzott a nedvesség a termőföldekből.

2025 júniusa egyszerre volt a második legmelegebb és legszárazabb a XX. század kezdete óta. Országos átlagban a megszokott csapadékmennyiség mindössze egyhatoda hullott le, miközben a területi és időbeli eloszlása is nagyon egyenetlenül alakult².

2,3 millió hektáron vetettek gabonanövényeket

Idén június 1-jén az ország területének 44%-át művelték szántóként. Kiterjedt szántóterületekkel Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar rendelkezik, az összes szántóföld több mint harmada (34%) koncentrálódik ezekben a vármegyékben. A szántóterület mezőgazdasági területen belüli aránya egyes dél-, és nyugat-dunántúli vármegyékben, valamint Békésben volt a legmagasabb.

A gabonafélék vetésszerkezeten belüli aránya (az évtized eleji emelkedés, majd visszaszorulás után) lényegében megegyezett a 2020-as évek elején kapott értékekkel. Ebben az évben a vetésterületük alig 6,0 ezer hektárral maradt el a megelőző évitől. Az ipari növények aránya némileg csökkent, de az elmúlt öt év átlagától mindössze 0,8%-kal tért el. A gyökérnövények vetése visszaszorult, míg a száraz hüvelyeseké nőtt, így 2025-ben közel azonos területen vetették az előbbi két csoport növényeit. Az adott évben növénytermesztéssel nem hasznosított (korábban be nem vetett³) területek nagysága, főként a zöldugarnak köszönhetően tovább növekedett.

Hazánkban a szántóterület legnagyobb részén gabonaféléket termesztenek. 2025-ben a 2,3 millió hektáros vetésterületből az őszi búzáé (978 ezer hektár) és a kukoricáé (770 ezer hektár) a legnagyobb kiterjedésű, de jelentős az árpa vetésterülete is (298 ezer hektár). Az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodás kedvez az alternatív gabonafélék terjedésének: durumbúzát 15 évvel ezelőtt nem egészen 16 ezer, idén 71 ezer hektáron vetettek (1,4-szer akkora területen, mint egy évvel korábban). A cirok több mint tízszer akkora területet (46 ezer hektár) foglalt el, mint 2010-ben, miközben a köles- és kanárimag vetésterülete is 2,2, illetve 2,8-szeresére emelkedett az utóbbi 5 év alatt.

Bővülő búzaterület

A kukorica 2024-es toxinfertőzöttsége és aszállyal, valamint hősokkal szembeni gyenge ellenálló képessége az őszi búza termesztésének kedvezett: idén 104 ezer hektárral nagyobb területet foglalt el, mint egy évvel korábban. A vetésterület minden vármegyében nőtt, leginkább (egyaránt mintegy 23%-kal) Veszprémben és Baranyában. Hagyományosan a legnagyobb termelő Békés vármegye, ahol az országos terület 12%-a koncentrálódik, amelyet 9,9%-os súllyal Jász-Nagykun-Szolnok követ. Tavaszi búzát mindössze 4,1 ezer hektáron vetettek, míg a tönköly területe 6,4 ezer hektárra nőtt.

2025-ben a kukorica területe 770 ezer hektár volt, ami 15%-kal kisebb az előző évinél. Ez az elmúlt száz év legalacsonyabb értéke, a tíz évvel ezelőtti érték kétharmada⁴. Bár a kukorica a jövőben is meghatározó eleme maradhat a vetésszerkezetnek, az egyre szélsőségesebbé váló éghajlat, ezzel összefüggésben a hosszan tartó aszályok és az extrém magas hőmérséklet miatt erősödtek a toxinproblémák. A gazdasági megfontolások és a vetésszerkezetet érintő agrárpolitikai döntések más növények gazdaságosságát erősíthetik. A növény vetésterülete mindössze néhány vármegyében emelkedett az előző évhez képest, közöttük a hagyományosan legjelentősebbnek számító Szabolcs-Szatmár-Beregben (2,6%), míg az aszállyal leginkább sújtott Dél-Alföldön esett vissza a legnagyobb mértékben (28%-kal). A termelés regionális megoszlása alig változott az utóbbi tíz évben. A legnagyobb csökkenés Heves (57%) és Bács-Kiskun (53%) vármegyében következett be, míg Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megőrizte vetésterületének több mint négyötödét.

Idén az árpa területe az előző évinél 1,7%-kal nagyobb volt (298 ezer hektár), ennek 93%-át az őszi árpa tette ki, amely részarány az előző évinél is magasabb lett. Árpát jellemzően a Dél-Alföldön termesztenek, a terület harmada itt található, sőt a régió részaránya 2,9 százalékponttal nőtt az előző évhez képest.

5. ábra

A fontosabb szántóföldi növények vetésterülete és változásának iránya vármegyénként 2025-ben

(ezer hektár, illetve a változás iránya az előző évhez képest)

Tovább nőtt a napraforgó területe

2025-ben az ipari növények 996 ezer hektáros vetésterülete 3,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Legfontosabb olajos növényünk, a napraforgó területe 8,3%-kal haladta meg a megelőző 5 év átlagát, 15%-kal nagyobb volt, mint tíz évvel korábban. Ebben az évben a szántóterület 18%-át foglalja el ez a növény, amely így megközelíti a kukorica 19%-os részarányát. Az éghajlati változásokhoz jobban alkalmazkodó napraforgót idén az egy évvel korábbinál 3,8%-kal kiterjedtebb területen, 717 ezer hektáron termesztik. A teljes mennyiség közel 14-14%-át a hagyományosan két legmeghatározóbb termelő vármegye, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok adja. A bővülés jelentős regionális különbségeket mutat: míg a Dél-Dunántúlon közel ötödével nőtt, addig Észak-Magyarországon 7,7%-kal csökkent a bevetett terület.

Az olajos magvú növények közül a repce 2018 óta tartó visszaszorulása tovább folytatódott, idén a 2020-ban felmért területnek már csak 48%-án, 144 ezer hektáron termesztik a szélsőséges időjárásra érzékenyebb növényt. A repcetermesztés szempontjából korábban legjelentősebbnek számító Vas, illetve Bács-Kiskun vármegyékben az utóbbi 3 év alatt kevesebb, mint felére (47, illetve 49%-ára) csökkent a terület, míg Borsod-Abaúj-Zemplénben 10%-os bővülés történt, így utóbbi az országos terület 11%-ával a legnagyobb termelővé vált.

A 2024-es rekordévet követően a szója vetésterülete háromtizedével, 79 ezer hektárra esett. Szójaterületünk 46%-a a Nyugat-Dunántúlon található, ahol Baranya (14,8 ezer hektár) és Vas (14,1 ezer hektár) a legjelentősebb termelők. Az előző évhez képest mindenütt visszaesés tapasztalható a termőterületek nagyságában, kivéve Heves és Komárom-Esztergom vármegyéket.

Számottevően nőtt a mák vetésterülete az utóbbi években. A viszonylag stabil felvásárlási áron értékesíthető növényt az idei évben 15,6 ezer hektáron, az előző évinél 24%-kal nagyobb területen vetették.

Több száraz hüvelyes, kevesebb gyökérnövény

Az aszályos időjárási körülmények hatására alacsonyabb cukortartalommal fejlődő cukorrépa, a növekvő termelési költségek mellett veszít jövedelmezőségéből és vetésterületéből is: 2025-ben 30%-kal kisebb területen vetették (11,8 ezer hektár), mint egy évvel korábban. Somogy vármegyében a visszaesés csak mintegy 11% volt, így a legjelentősebb termőterületté vált (2,5 ezer hektár), megelőzve az országos átlaghoz hasonló mértékű csökkenést mutató Fejér vármegye értékét (2,1 ezer hektár).

A burgonya, mint vízigényes növény termesztése Európa más országaihoz hasonlóan hazánkban is visszaszorult, 2025-ben már csak mindössze 6,4 ezer hektáron vetették szántóföldön.

Ismét bővült a száraz hüvelyesek termesztése, az előző évinél 24%-kal nagyobb területet foglalt el a növénycsoport. A felmért fajok többségénél gyarapodást tapasztaltak, száraz- és csicseriborsót 3,2 ezer hektárral nagyobb termőterületen vetettek el mint korábban.

Ismét több a lucerna

A takarmánynövények a szántóföldi vetésterület 8,4%-át borítják, és elsősorban azokban a vármegyékben jellemzőek, ahol jelentős az állatállomány, Bács-Kiskunban és Hajdú-Biharban. E vármegyékben található a legjelentősebb takarmánynövényünk, a lucerna vetésterületének több mint ötöde. Lucernát 2021 óta folyamatosan 210 ezer hektárt meghaladó területen termesztenek, a legfrissebb adatok alapján 233 ezer hektáron. 2024-hez képest Közép-Magyarországon (16%), Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg (egyaránt mintegy 14%) vármegyékben volt a legnagyobb bővülés. Az időszaki rétek és legelők területe 73 ezer hektárra szűkült, amely 6,7%-kal kevesebb az előző öt év átlagánál. Pest és Bács-Kiskun vármegyében a legkiterjedtebbek a teljes gazdasági évben időszakosan legeltetésre vagy kaszálásra szánt szántóterületek.

Növekvő zöldborsó terület

A zöldségfélék és a szamóca termőterülete (70,2 ezer hektár) lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, az egyes zöldségek aránya a vetésszerkezetben csak kismértékben változott. A legjelentősebb továbbra is a csemegekukorica, bár területe 11%-kal kisebb az egy évvel korábbinál. A csemegekukorica-termesztés 31%-a Hajdú-Bihar vármegyében összpontosul, ahol az országos átlagot kissé meghaladó (14%-os) mértékű területvesztés következett be. Zöldborsót a tavalyi évhez képest 11%-kal nagyobb földterületen, 16,9 ezer hektáron vetettek. A legjelentősebb termőterülete Hajdú-Bihar (3,8 ezer) és Békés (2,9 ezer) vármegyében volt, ahol 9,4 illetve 5,3%-os a bővülés. A 2024. évivel közel azonos területen (3,7 ezer hektár) ültettek görögdinnyét és tormát 13, tökféléket pedig 8,9%-kal nagyobb területen. Számottevően nőtt az agrártámogatások során zöldugar növényként is elszámolható rukkola területe (1,6 ezer hektár).

2025-ben 1,7 ezer hektáron, az előző évinél 6,1%-kal kisebb területen folyt takarás alatti (üvegház, fóliaház, fóliasátor) növénytermesztés hazánkban.

Jelentősen nőtt a dió területe

A gyümölcsösök területe négy év folyamatos csökkenését követően 2025-re 2,5 ezer hektárral nőtt, így hazánkban már 84,4 ezer hektáron találhatók törzses és bogyós fajok. A bővülés főként Baranya (1,2 ezer hektár) és Borsod-Abaúj-Zemplén (1,0 ezer hektár) vármegyékben összpontosult. A gyümölcsösök elhelyezkedése koncentráltan jelenik meg, a teljes terület 38%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg, 11%-a Bács-Kiskun vármegyében található. A gazdálkodók országosan a mezőgazdasági terület 1,7%-át használják gyümölcsösként, így a vármegyénkénti arányok jelentősen különböznek. Míg Szabolcs-Szatmár-Bereg mezőgazdasági területének több mint 10%-át, addig Békésnek és Jász-Nagykun-Szolnoknak mindössze 0,2%-át borítják gyümölcsösök, de a második legnagyobb termelő, Bács-Kiskun vármegye mezőgazdasági területének is mindössze 2,0%-át teszik ki.

A termőkorú gyümölcsösterület a teljes terület 78%-a, 65,9 ezer hektár volt 2025-ben. A friss telepítésű ültetvények aránya Baranya (63%) és Hajdú-Bihar (41%) vármegyékben a legmagasabb.

A hagyományosan két legjelentősebb gyümölcsfajunk, az alma és a meggy mellett idén a dió területe a legszámottevőbb. Almát és meggyet csaknem egytizedével kisebb területen termesztenek a 2024. évinél, míg a dió területe közel 1,3-szeresére nőtt. A teljes hazai gyümölcsösterület 53%-án ez a három gyümölcs terem. A legjelentősebb bogyósgyümölcsünk, a bodza területe szintén 10%-kal lett kisebb, mint egy évvel korábban, miközben csipkebogyót a kedvező gazdasági helyzet és agártámogatások nyomán több mint kétszer akkora területen ültettek. Magyarország almatermő területének 73%-a (közel 14,9 ezer hektár) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található. Ugyancsak itt termesztenek a legnagyobb földterületen meggyet (4,5 ezer hektár) is. A dióterület 44%-a szintén itt koncentrálódik, és egy év leforgása alatt 25%-kal (1,1 ezer hektárral) nőtt a kiterjedése. További öt vármegyében több mint másfélszeresére emelkedett, ebből Borsod-Abaúj Zemplénben 500 hektárt meghaladóan nőtt a dió területe.

Egyre kisebb a szőlőterület

A szőlőterület 57,7 ezer hektárra zsugorodott, ami 4,0%-kal kisebb az előző évinél, a hosszútávon csökkenő tendencia folytatódott. Az ültetvények 94%-a termőkorú, azaz mintegy 3,5 ezer hektár még nem termő, friss telepítésű. A területi megoszlás némileg változott az előző évhez képest: Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegye szőlőterülete jelentősen visszaesett, viszont közel 10%-kal nagyobb területeket vontak művelés alá Somogy, illetve Nógrád vármegyében.

Az összes szőlőterület 30%-a (17,3 ezer hektár) a Kunsági borvidéknek javarészt otthont adó Bács-Kiskunban helyezkedik el, a Mátrai és az Egri borvidék révén Heves vármegyében található a szőlőterületek további 19%-a (10,8 ezer hektár). A szőlőterület mezőgazdasági területen belüli aránya ugyancsak Heves vármegyében (6,7%) a legmagasabb. Hazánkban a borszőlő termesztése jellemző, emellett a teljes terület mindössze 1,4%-án csemegeszőlőt, 1,7%-án pedig egyéb, direkttermő szőlőfajtákat termesztenek. A legnagyobb (a vármegyei szőlőterület mintegy 99%-át kitevő) arányban Somogyban és Veszprémben foglalkoznak borszőlő termesztéssel.

Területpihentetés a 21. században

Egyik legfontosabb természeti erőforrásunk, a talaj védelme kiemelt jelentőségű. A talajok degradációja csökkenti a mezőgazdaság termelékenységét, a szélsőséges időjárással és az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet. A NÉBIH adatai alapján Magyarországon mintegy 2,3 millió hektáron figyelhető meg eróziós kártétel, a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken ehhez az intenzív talajművelés is nagymértékben hozzájárult.

A szántóföldi növénytermesztés nagyobb arányú kialakulásával jelent meg az ugaroltatás, amely egy-két évig tartó pihentetéssel a talajtermékenység helyreállítását szolgálta, és ma már az uniós agrárpolitika fontos környezetvédelmi és piacszabályozó eleme. A fenntartható gazdálkodás ösztönzése megjelenik a földhasználatban: mind a művelési módok, termelt növények választásában, mind a pihentetett területek arányában.

Az ugar olyan mezőgazdasági célra használt szántóterület, amely a vetésforgó része, de adott évben növénytermesztési céllal nem használják, időszakosan pihentetik. Be nem vetett fekete ugarból − amelyen talajművelés és időszakos legeltetés végezhető−, valamint zöldugarból áll, területére vonatkozóan 2002-től áll rendelkezésünkre részletes statisztikai adat. Magyarország 2004-es uniós csatlakozását követően az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) került bevezetésre, az átmeneti időszakban pedig mentességet élveztünk, például a 2008-ban eltörölt kötelező területpihentetés alól. 2015-ig, a Közös Agrárpolitika új előírásainak bevezetéséig, a gazdálkodók igyekeztek minimálisra korlátozni a termelés alól adott éveben kivett földeket. Ennek alakulását főként időjárási tényezők, illetve a gazdasági helyzet befolyásolhatta.

A 2014-2020 közötti időszak első átmeneti éve után a közvetlen támogatások 30%-át kifejezetten az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra kellett fordítani, melyet összefoglalóan zöldítésnek neveznek. A zöldítés keretében minden 15 hektárt meghaladó szántóterületen gazdálkodónak ökológiai jelentőségű területet kellett kijelölnie. Ez teljesíthető volt például parlagterületekkel, azaz olyan területekkel, amelyen a tárgyévben a pihentetési időszak alatt semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek, illetve takarítanak be.

A KSH mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírásai⁵ szerint 2013-ban 30,8 ezer olyan gazdaság tevékenykedett, ahol 15 hektárt meghaladó szántóterületen gazdálkodtak, míg 2016-ra számuk 31,5 ezerre nőtt. 2014 és 2018 között az ugaroltatott területek kiterjedése folyamatosan bővült, egy év alatt az időszak eleji érték 1,8, az időszak végére 3,2-szeresére.

A 2023-2027-es új támogatási ciklust két év átmeneti időszak előzte meg. 2022-ben derogáció volt érvényben a zöldítésben, minden élelmiszer- és takarmánytermesztési céllal művelt tábla, illetve ideiglenes gyepek esetében lehetőség volt EFA⁶ elem megjelölésre. 2023-tól a zöldítés beépülésével a Feltételesség egyik előírása, hogy a támogatást igénylő gazdálkodók szántóterületének legalább 4%-a nem termelő tájképi elem és/vagy (kizárólag talajtakarásos) parlag legyen, azonban az aszályos időjárás okozta globális élelmiszer-ellátási bizonytalanság okán az Európai Bizottság mentességet tett lehetővé a gazdálkodók számára.

2024-ben szintén könnyítés volt érvényben a támogatást igénylők részére (a HMKÁ 8⁷ 4%-os előírása nitrogénmegkötő növényekkel és ökológiai másodvetéssel is teljesíthető volt), azonban 2023 szeptemberében még nem volt ismert a derogáció. A bizonytalan jogszabályi környezet mellett a gazdálkodók egy része az eredeti előírás szerint jelölte ki pihentetett területeit.

2025-től az agrártámogatás feltételrendszeréből kikerült a nem termelő területek kijelölési kötelezettsége, önkéntes vállalásként az Agro-ökológiai Programba (AÖP) épült be. Az AKG, amelynek vetésszerkezeti előírásai a szálas pillangós és zöldugar növények vetését segítik elő, az aszályos időjárás és a gazdasági folyamatok mellett fontos kiegészítő jövedelemforrássá válhat.

A vetésterület összeállításához az adatokat a KSH a Magyar Államkincstár részére benyújtott Egységes Kérelmekből veszi át. Ennek fogalmaihoz igazítva módszertanunkat, 2025-ben 216 ezer hektár volt a pihentetett területek nagysága.

2023-ban a közösség területének 5,5%-át pihentették a gazdálkodók, amely jelentős regionális különbségeket mutat. Ebben az évben Magyarországon az ugaroltatott területek a használt szántóterületnek 2,9%-át tették ki, ami uniós összehasonlításban viszonylag alacsonynak mondható. A legkiterjedtebb területek, az uniós ugarterületek 45%-a Spanyolországban találhatók, amely ország szántóföldjeinek 21%-án nem történt vetés és betakarítás adott évben. Hasonlóan magas arány (17%) látható Portugália esetében is, míg Írországban és Szlovéniában az 1%-ot sem érte el a mutató értéke.

Módszertan

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu