Hazánkban a mezőgazdaság teljes kibocsátása folyó áron 2009, bruttó hozzáadott értéke az – aszállyal sújtott 2022-es év kivételével – 2013 óta növekszik. 2023-ban a kibocsátás meghaladta a 4,4 ezer milliárd forintot, ami 8,4%-kal több az egy évvel korábbinál. A bővüléshez leginkább a kertészeti termékek, a takarmánynövények, az élő állat és a gyümölcsfélék kibocsátási értékének növekedése járult hozzá. A bruttó hozzáadott érték volumene 76, folyó áron 17%-kal nőtt. A kedvezően alakuló termelési volumen a kibocsátási árindex 14%-os csökkenésével párosult. A növénytermesztés 56, az állattenyésztés 37%-kal részesedett a kibocsátásból, az előbbi értéke 6,4, az utóbbié 11%-kal nőtt 2022-höz képest. Magyarország az uniós agrárkibocsátás 2,1%-át adta. A hazai termelési támogatások nettó összege 796 milliárd forint volt.

A 2022-es aszály után normalizálódott a termelés volumene

Az elmúlt évek humán-, állat- és növényegészségügyi járványai, valamint a szélsőséges időjárási helyzetek változásokat kényszerítettek ki a világ agrárágazatában, hazánk sem volt kivétel.

2020 és 2023 között a mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságok száma 43 ezerrel (18%-kal) csökkent, a standard termelési értékA standard termelési érték (STÉ) alatt a bruttó mezőgazdasági termelés fő és a melléktermékeinek termelői áron számított, pénzben kifejezett értékét értjük. Az értékeket az egységenkénti termelésnek a termelői árral képzett szorzataként számoljuk ki. Ez nem tartalmazza a hozzáadottérték-adót, a termékekre kivetett adókat és a közvetlen kifizetéseket. A standard termelési értékek 12 hónapos termelési időszakra vonatkoznak (naptári év vagy mezőgazdasági termelési év). A tipológia nyolc általános gazdaságtípusba sorolja a gazdaságokat a standard termelési értékük alapján. ^[1] szerinti gazdaságszerkezet is lényeges változáson ment keresztül. A méretkategória növekedésével egyre kisebb a gazdaságok száma, 2023-ban a gazdaságok 47%-a tartozott a 4 ezer euró standard termelési érték alatti kategóriába, ezek gazdaságszáma 32%-kal visszaesett 2020-hoz képest. A 15 ezer eurónál nagyobb méretű kategóriákban a gazdaságszám és ennek megfelelően a megoszlási arányaik is bővültek. Arányaiban a legnagyobb növekedés (20%) a 100–499 ezer euró közötti kategóriában következett be. A szakosodott szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok száma 5,8%-kal növekedett, a többi általános gazdaságtípusban csökkenés történt, a legnagyobb mértékű (61%) az abrakfogyasztó állatok szakosodott tartással foglalkozó gazdaságok körében.

2023-ban a mezőgazdaság teljes kibocsátásának volumene (az előző évi áron számított értéke) az alacsony bázishoz képest 26%-kal nőtt. A legnagyobb mértékben a kukorica (9,9 százalékponttal), a búza (4,9 százalékponttal) és a napraforgó (4,4 százalékponttal) járultak hozzá a volumennövekedéshez.

A növénytermesztési ágazat összes termékcsoportjának termelése bővült (együttesen 45%-kal), ami alól csak néhány növényi termék – pl. az őszibarack, a faiskolai termékek, a kosár- és fonó alapanyagok, az egyéb friss gyümölcs, az étkezési szőlő, valamint a karfiol – jelentett kivételt. A legnagyobb termelésnövekedésben több, gazdaságilag jelentős haszonnövényünk is érintett, pl. a kukorica, a napraforgó, az alma és a búza.

• A gabonafélékből 2,4 millió hektárról 15,1 millió tonna termést takarítottak be. A betakarított terület az előző évi csökkenés után 158 ezer hektárral bővült, a termésmennyiség 66%-kal több lett. Búzából az előző évinél 7,6%-kal nagyobb területen (1053 ezer hektár) 36%-kal többet, 5,9 millió tonnát arattak le. A gabonafélék termelése a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenét 18, ezen belül a búza 5,2, a kukorica 9,9 százalékponttal növelte.

• Az ipari növények betakarított területe 2,4%-kal szűkült, a termésmennyisége 40%-kal gyarapodott. Az olajos magvak betakarított területe 2,3, ezen belül a repcéé 7,8, a napraforgóé 0,9%-kal csökkent. A termésmennyiség mindkettő esetében nagyobb lett (626 ezer, illetve 1970 ezer tonna), a repcéé 24, a napraforgóé 53%-kal. Az ipari növények termelése a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenét 6,0, az olajos magvaké együttesen 5,7, ezen belül a repce 0,8, a napraforgó 4,4 százalékponttal növelte.

• A cukorrépa hozama közel 1,9-szeresére, 876 ezer tonnára emelkedett.

• A zöldségfélék mennyisége 17%-kal 1,4 millió tonnára nőtt.

• A főbb gyümölcsfélék mennyisége (642 ezer tonna) 22%-kal több volt az előző évinél. Az almatermésűek egy hektárra jutó terméseredménye 44%-kal nőtt, a csonthéjasoké és a málnáé azonban mérséklődött. A szőlőtermés 2023-ban 411 ezer tonna volt, 0,9%-kal kevesebb a 2022. évinél.

Az állattenyésztési ágazat teljesítményét az erősödő takarmánynövény termesztés és az ezzel párhuzamosan csökkenő tömeg- és szemestakarmány árak kedvezően befolyásolták, de a volumenének alakulása ellentmondásos. Jelentősebb haszonállataink állománya a szarvasmarhán kívül gyarapodott, ám az állati termékek termelése közel ugyanolyan mértékben csökkent.

• 2023 decemberében 2,6%-kal kevesebb szarvasmarhát (862 ezer darabot) tartottak a gazdaságok, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány a tejtermeléssel együtt a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenindexét 0,2 százalékponttal mérsékelte.

• A sertések 2023. decemberi, 2,6 milliós állománya 1,9%-kal nőtt az előző évihez képest.

• A baromfiállomány 2023 decemberére 1,7%-kal, 35,6 millióra bővült, ezen belül a tyúkállomány 1,3%-kal, 28,7 millióra csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A baromfiállomány változása a tojástermeléssel együtt a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenindexét 0,5 százalékponttal emelte.

• Az év során levágott vágóállatok összsúlya (1,6 millió tonna) 1,7%-kal nagyobb volt az előző évinél. A vágójuh mennyisége (20 ezer tonna) 2,3, a vágósertésé (549 ezer tonna) 1,5, a vágómarháé (117 ezer tonna) 0,8%-kal csökkent, a vágóbaromfié (893 ezer tonna) 4,3%-kal nőtt.

• A főbb állati termékek közül a tehéntej 0,6, a tyúktojás 4,2, a gyapjú 2,4, a méz termelése 20%-kal kisebb lett, egyedül a tolltermelés bővült.

Mérsékelte a mezőgazdasági termékek árcsökkenése a kibocsátási érték növekedését

2023-ban a mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt) folyó alapáron számolt kibocsátási értékeA mezőgazdasági kibocsátás értékének és volumenváltozásának megállapítását az éves terméseredmények és az állatállomány megfigyelése teszi lehetővé.^[2] 4409 milliárd forint volt, ebből 2462 milliárd forinttal a növénytermesztés, 1633 milliárd forinttal az állattenyésztés részesedett.

A teljes mezőgazdasági kibocsátás árindexe 14%-kal alacsonyabb, volumene 26%-kal magasabb volt a 2022. évinél, értéke így összességében 8,4%-kal nőtt. A teljes árindexen belül a növénytermesztési termékek árszínvonala 26%-kal csökkent, az állatok és állati termékeké 10%-kal növekedett.

• A növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátása 6,4%-kal nagyobb volt az előző évinél. Gabonából 1170 milliárd, ipari növényekből 489 milliárd forint volt a kibocsátott érték. Az utóbbiak közül a legjelentősebb arányt képviselő napraforgó kibocsátása 292 milliárd forintot tett ki. A friss zöldségek 346 milliárd, a friss gyümölcsök, szőlő és bor 195 milliárd forinttal járult hozzá a teljes kibocsátáshoz.

• Az élő állatok és állati termékek kibocsátási értéke 1633 milliárd forintra nőtt 2023-ban. Az élő állatok kibocsátása 1121 (ezen belül a baromfié 520) milliárd forintot ért el. Az állati termékeké 512 (közülük a tejé 342) milliárd forint volt.

• A termelőknek nyújtott mezőgazdasági szolgáltatások 256 milliárd, a nem elkülöníthető nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységek – a hús-, a tej-, a gyümölcs- és a zöldségfeldolgozás – 59 milliárd forintos értéket képviseltek. Ez utóbbi a teljes kibocsátás mindössze 1,3%-át adta.

A legtöbb termékcsoport és indikátor trend fölötti, és növekszik a termelési értékük. Az ipari növények kibocsátása az előző évitől és egyben a hosszú távú trendtől is elmaradt.

A mezőgazdaság teljes kibocsátásán belül a legnagyobb részarányt a gabonafélék (27%), az élő állatok (25%), az állati termékek (12%) és az ipari növények (11%) képviselik. A teljes növénytermesztés részaránya 56, az élő állatok és állati termékeké 37% volt.

A ráfordítások volumene stagnált, értéke emelkedett, a termelékenység javult

A termékek előállítására és a szolgáltatások nyújtására fordított folyó termelőfelhasználás 2832 milliárd forint volt, volumene 0,3, árindexe 3,9%-kal növekedett, értéke összességében 4,2%-kal meghaladta az előző évit. A ráfordítások jelentősebb tételei közül az energia volumene 8,0, a vetőmagé 7,6, a növényvédő szereké 5,0%-kal csökkent, az állati takarmányoké 5,8, az egyéb termékeké és szolgáltatásoké 3,8, a műtrágya és talajjavító szereké 1,8%-kal nőtt.

2019-tól 2022-ig a növénytermesztéshez közvetlenül kapcsolható vetőmag-, palánta-, műtrágya-, talajjavító- és növényvédőszer-ráfordítások aránya a teljes folyó termelőfelhasználáson belül emelkedett (az időszak végére 28%-ra). 2023-ban arányuk ismét csökkent, együttesen 27%-ot tett ki. Az állattenyésztéshez közvetlenül kapcsolható ráfordítások – állatgyógyászat és állati takarmányok – a teljes összegből (33%-ra) növekvő arányt képviseltek szintén 2022-ig, 2023-ban részesedésük 32%-ra csökkent. A többi költség (egyéb termékek és szolgáltatások, mezőgazdasági szolgáltatási díjak, gép- és épületfenntartási költségek stb.) aránya 2019 óta mérséklődik, 2023-ban viszont 2,6 százalékponttal nagyobb lett az előző évhez képest. A nagyobb ráfordítással előállított, arányaiban több agrártermék a mezőgazdaság termelékenységének javulásához vezetett, ami kedvező hatást gyakorolt a hozzáadott érték alakulására.

A kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbözeteként számított bruttó hozzáadott érték folyó áron 17%-kal meghaladta az előző évit, 1578 milliárd forint volt 2023-ban, volumene 76%-kal nőtt. A teljes kibocsátáson belül a bruttó hozzáadott érték aránya 36%-ot tett ki, azaz 100 forintnyi kibocsátáshoz 64 forintnyi ráfordításra volt szükség.

A nemzeti számlák előzetes adataiA mezőgazdasági számlarendszer (MSZR) alkalmas a mezőgazdaság teljesítményének és szerkezetének vizsgálatára, azonban nem használható a nemzetgazdaság más ágaival való összehasonlításra, ugyanis az MSZR tevékenységalapú megfigyelés, meghatározott gazdaságméret felett figyeli meg a gazdaságokat, tekintet nélkül arra, hogy mi a fő tevékenységük. Az összehasonlításra a nemzeti számlák rendszere alkalmas, amely az adott nemzetgazdasági ágban regisztrált vállalkozások adatait tárja fel és teszi összehasonlíthatóvá a többi ággal. Lásd: módszertani megjegyzések.^[3] szerint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat a nemzetgazdaság teljes bruttó hozzáadott értékének 3,2%-át adta 2023-ban.

A jövedelem nőtt, a munkaerő-felhasználás csökkent

A mezőgazdasági számlarendszer (MSZR) előírásai szerint kimutatott jövedelem eredményszemléletű, vagyis az adott elszámolási időszakhoz köthető, függetlenül attól, hogy a bevételek egy része csak egy későbbi időpontban jelenik meg. Ugyanakkor azt a jövedelmet is tartalmazza, amelyhez a saját termelésű mezőgazdasági termékek (illetve házilagos feldolgozásukkal előállított élelmiszerek) fogyasztása juttatja a háztartást. A jövedelmek forrásaként a 7. ábra bemutatja a bruttó hozzáadott értéket és a jövedelmet növelő egyéb tételeket. (A termelői áras bruttó hozzáadott értéket a terméktámogatások egészítik ki alapárasra, az egyéb termelési támogatások – termelési adókkal csökkentett – összege a kibocsátásban nem szerepel, közvetlenül a jövedelmet növeli.)

A termelési támogatások nettó összege 2023-ban 796 milliárd forintot ért el, 12 milliárddal kevesebbet az előző évinél. A támogatási jogcímeken belül az egyéb termelési támogatások aránya csökkent (0,3 százalékponttal).

A termelési tényezők (felhasznált föld, tőke, munkaerő) jövedelme az elmúlt években főként a növénytermesztés hozamaitól és termékáraitól függően változott, ami a vállalkozói jövedelem alakulását is nagyban befolyásolta. Ezzel szemben a felhasználási oldalon szereplő költségek (bérleti díjak és költségek, kamat) és az értékcsökkenésre elszámolt összeg kevésbé ingadozik. A termelési tényezők jövedelme 2023-ban 1593 milliárd forint volt, 7,6%-kal több az előző évinél.

A nettó vállalkozói jövedelem vegyes típusú, a gazdálkodó és családja (a nem fizetett munkaerő) munkájának ellenértékét és a gazdasághoz tartozó föld és tőke hozadékát együttesen mutatja. Értéke 2023-ban 3,8%-kal csökkent, összesen 747 milliárd forint volt.

Uniós csatlakozásunkkal a mezőgazdasági vállalkozók jövedelmén belül megnőtt a támogatások aránya. A kibocsátás elsősorban időjárástól függő ingadozása a jövedelem alakulását is számottevően befolyásolja. A rossz hozamú években a támogatások szerepe a jövedelem összetételében nő, 2023-ban a nettó vállalkozói jövedelmet meghaladta a támogatások összege, az arány 107% volt.

Az éves munkaerőegységben (ÉME)Egy ÉME egyenlő egy, a mezőgazdaságban főállásban foglalkoztatott személy által a gazdaságban egy év alatt ledolgozott idő (1800 munkaóra) mennyiségével. Ez a számbavétel a töredékidőben, illetve a szezonálisan végzett munkát is figyelembe veszi.^[4] kifejezett élőmunka-felhasználás 2023-ban 274 ezer ember mezőgazdasági tevékenységének felelt meg, ami 5,3%-kal alacsonyabb az előző évinél. A nem fizetett munkaerő felhasználása (157 ezer ÉME) tovább mérséklődött, 2023-ban 13%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A fizetett munkaerő-ráfordítás 2012-től folyamatosan emelkedő tendenciája 2017-ben megállt, átmeneti stagnálás után 2022-ben csökkent, majd 2023-ban 7,5%-kal, 117 ezer ÉME-re emelkedett. A mezőgazdasági termelők 2023-ban 622 milliárd forintot fizettek ki munkavállalóiknak, 26%-kal többet, mint az előző évben.

A munkaerő-termelékenységi mutató információt szolgáltat a munkaerő-felhasználás hatékonyságáról, illetve lehetővé teszi az ágazatok és az országok közötti összehasonlítást.

A mutató értékét többek között a kibocsátás szerkezete, a többi ráfordítások nagysága és azok felhasználásának hatékonysága, valamint a termelési technológiák fejlettsége is befolyásolja.

2014-től 2019-ig a munkaerő-termelékenyég tendenciájában emelkedett, összege meghaladta a 3 millió forintot. Az ezt követő két évben a mutató értéke stagnált, majd 2022-ben visszaesett, többek között az egész országot súlytó aszály következtében, 2023-ban viszont az előző év mélypontja után 87%-kal nőtt. 2023-ban a változatlan alapáron számolt bruttó hozzáadott érték 79, a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátása 45%-kal több, az élő állatok és állati termékek kibocsátása 0,5%-kal kevesebb volt az előző évinél.

Az MSZR egyik legfőbb célja a mezőgazdasági jövedelmek és azok változásainak mérése. Az Eurostat (az Európai Unió statisztikai hivatala) három jövedelemmutatót határozott meg a tagországok teljesítményének egymáshoz viszonyított, illetve az időbeli változások vizsgálatára. Ezek közül a leggyakrabban használt az egy teljes munkaidős dolgozóra jutó, mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem, az „A” mutató, amely 2023-ban 0,9%-kal csökkent az előző évihez képest.

Kiemelkedő a két alföldi régió szerepe

A régiók mezőgazdasági területének nagysága és termelési adottságai különbözőek, így kibocsátásuk is egyenlőtlen. Mezőgazdasági területéhez képest számottevően magasabb aránnyal részesedik

• Budapest és Pest régióBudapest és Pest régió adata összevontan szerepel. ^[5] az egyéb állatok, a szarvasmarha és a burgonya,

• a Dél-Alföld a kertészeti termékek,

• a Dél-Dunántúl a gabona, az ipari növények és a sertés,

• az Észak-Alföld a juh és kecske, a gyümölcsfélék, az egyéb állati termékek, valamint a baromfi,

• Észak-Magyarország a bor és a gyümölcsfélék,

• a Közép-Dunántúl a szarvasmarha és a tej,

• a Nyugat-Dunántúl a takarmánynövények, a tojás és az egyéb növényi termékek kibocsátásából.

A területileg legnagyobb alföldi régiók szerepe kiemelkedő a mezőgazdasági termelésben: folyó alapáron a teljes kibocsátás 49%-át adják, ezzel szemben a kis területű Budapest és Pest régió együttesen a kibocsátás csupán 5,7, a hegyvidékekkel tarkított Észak-Magyarország pedig 8,0%-át.

A növénytermesztés, az állattenyésztés, illetve a szolgáltatás és másodlagos tevékenységek szerinti megoszlás alapján a régiók között számottevő az eltérés. A növénytermesztés aránya Észak-Magyarországon, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön meghaladta az országos átlagot (56%), míg az állattenyésztés és az állati termékek aránya a Közép-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon volt átlag (37%) feletti.

2023-ban nőtt az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás. Magasan átlag feletti volt az intenzitás az Észak-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon, jelentősen elmaradt attól Észak-Magyarországon.

A régiók legkiegyenlítettebb (relatív szórás: 5,7%) termékkibocsátását a szántó, a legváltozatosabbat (relatív szórás 28%) a gyep művelési ág adja. Az egy hektárra jutó kibocsátás országos szinten az előbbi esetében 540 ezer, az utóbbinál 31 ezer forint volt 2023-ban.

A szántóföldi növények faj- és fajtaválasztéka a leggazdagabb, ami már rövid távon lehetővé teszi a piaci igényekhez és a termőhelyi adottságokhoz legjobban illeszthető növényszerkezet, illetve vetésforgó kialakítását. A több évig termő szőlő- és gyümölcsültetvények, valamint a gyep esetében ez nem valósítható meg.

A gyümölcs művelési ág fajlagos hozama a legnagyobb (1563 ezer forint/hektár), ezt követi a szőlőé és boré (1126 ezer forint/hektár). Az egy hektárra jutó kibocsátás az országos átlagtól számolt eltérése művelési áganként változatos képet mutat a régiókban. A legnagyobb szóródás Nyugat-Dunántúlon, a legkisebb Közép-Dunántúlon figyelhető meg.

2023-ban a vállalkozói jövedelem értéke egy hektár mezőgazdasági területre vetítve átlagosan 147 ezer forint hozamot jelentett. A fajlagos mutató régiónként tág határok (46 ezer és 241 ezer forint) között mozgott: az Észak- és a Dél-Alföldön kiugróan magas volt, a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon valamivel az átlag alatt alakult, a többi régióban jóval elmaradt az átlagostól. A magasan az átlag felett teljesítő két régió együttesen az összes növénytermesztési kibocsátás közel felét (48%-át) és az állattenyésztési kibocsátás felét (50%-át), továbbá a kertészeti termékek, valamint a juh és kecske kibocsátásának közel héttizedét (67, illetve 68%-át) adta.

2023-ban az egy állategységre vetített vállalkozói jövedelem átlagosan 436 ezer forint volt. A fajlagos mutató nagysága a régiókban szélesebb sávban (122 ezer és 588 ezer forint) szóródott, mint az egy hektárra jutó jövedelemé. A mutató az Észak- és a Dél-Alföldön kiemelkedő volt, a Közép-Dunántúlon valamivel az átlag alatt alakult, a többi régióban elmaradt az átlagostól.

Hazánk fontos szerepet játszik az unió kukorica-, olajosnövény- és baromfikibocsátásában

Az Európai Unió 27 tagállamára (EU27_2020) elkészült második előrejelzésA tagállamok egységesen készítik és küldik el az Eurostat számára az MSZR-adatokat. Jelen kiadvány elkészítésekor az adatok még nem véglegesek, így összehasonlításra előzetes információk állnak rendelkezésre.^[6] szerint 2023-ban a közösség mezőgazdasági kibocsátása stagnált, értéke 537 milliárd euró volt. Az érték 51%-át a növényi termékek, 40%-át az állatok és állati termékek, a fennmaradó részt pedig a másodlagos tevékenységek és a szolgáltatások kibocsátása adta. A növénytermesztés kibocsátása 4,2%-kal csökkent, az állattenyésztésé 3,9%-kal nőtt 2022-höz képest.

A mezőgazdasági kibocsátás rangsorában Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország állt az élen, ezek a tagállamok együtt a teljes uniós kibocsátás 65%-át állították elő 2023-ban. Közülük Lengyelországban és Németországban a legmagasabb (52, illetve 48%) az állattenyésztés részesedése, a többi kiemelt tagállamban 50% felett alakult a növénytermesztés aránya.

Magyarország az előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 2,1%-át állította elő 2023-ban: a növényi termékek 2,3, az állatok és állati termékek 2,0%-át adta hazánk. Gabonaféléből az unió kibocsátásának 5,0, ebből a kukorica 10%-át termeltük meg. Iparinövény-kibocsátásunk a közösségi kibocsátás 4,4%-a volt, elsősorban az olajos növények termesztésének köszönhetően. Baromfiból az unió kibocsátásának 5,5, tojásból 2,4%-át állítottuk elő.

Az unió teljes kibocsátásán belül a bruttó hozzáadott érték aránya 42% volt, azaz 100 forintnyi kibocsátáshoz 58 forintnyi ráfordításra volt szükség. Olaszország, Horvátország, Spanyolország 50%-os arány felett, Észtország 20% alatt teljesített.

A Magyarországhoz hasonló termelési és kibocsátási szerkezettel rendelkező négy másik tagállam közül Horvátországban alakult legjobban a teljes kibocsátáson belül a bruttó hozzáadott érték aránya, meghaladta az 50%-ot. A legrosszabb arány Szlovákiában volt.

A 2023. évi előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátása stagnált, ennek ellenére értéke így is meghaladta az elmúlt tíz év trendjét. Az országok közel kétharmadánál szűkült a kibocsátás, értéke hat ország esetében trend alatt alakult. Euróban számolva a legnagyobb – egyaránt trend feletti – növekedés Portugáliában, Romániában és Magyarországon történt.

A hazai munkaerő termelékenysége 2023-ban javult, értéke (14 ezer euró/éves munkaerőegység) az uniós átlagnak 65, a német értéknek 26%-a.

[1]:↑ A standard termelési érték (STÉ) alatt a bruttó mezőgazdasági termelés fő és a melléktermékeinek termelői áron számított, pénzben kifejezett értékét értjük. Az értékeket az egységenkénti termelésnek a termelői árral képzett szorzataként számoljuk ki. Ez nem tartalmazza a hozzáadottérték-adót, a termékekre kivetett adókat és a közvetlen kifizetéseket. A standard termelési értékek 12 hónapos termelési időszakra vonatkoznak (naptári év vagy mezőgazdasági termelési év). A tipológia nyolc általános gazdaságtípusba sorolja a gazdaságokat a standard termelési értékük alapján.

[2]:↑ A mezőgazdasági kibocsátás értékének és volumenváltozásának megállapítását az éves terméseredmények és az állatállomány megfigyelése teszi lehetővé.

[3]:↑ A mezőgazdasági számlarendszer (MSZR) alkalmas a mezőgazdaság teljesítményének és szerkezetének vizsgálatára, azonban nem használható a nemzetgazdaság más ágaival való összehasonlításra, ugyanis az MSZR tevékenységalapú megfigyelés, meghatározott gazdaságméret felett figyeli meg a gazdaságokat, tekintet nélkül arra, hogy mi a fő tevékenységük. Az összehasonlításra a nemzeti számlák rendszere alkalmas, amely az adott nemzetgazdasági ágban regisztrált vállalkozások adatait tárja fel és teszi összehasonlíthatóvá a többi ággal. Lásd: módszertani megjegyzések.

[4]:↑ Egy ÉME egyenlő egy, a mezőgazdaságban főállásban foglalkoztatott személy által a gazdaságban egy év alatt ledolgozott idő (1800 munkaóra) mennyiségével. Ez a számbavétel a töredékidőben, illetve a szezonálisan végzett munkát is figyelembe veszi.

[5]:↑ Budapest és Pest régió adata összevontan szerepel.

[6]:↑ A tagállamok egységesen készítik és küldik el az Eurostat számára az MSZR-adatokat. Jelen kiadvány elkészítésekor az adatok még nem véglegesek, így összehasonlításra előzetes információk állnak rendelkezésre.

További adatok, információk

Módszertan
Összefoglaló táblák (STADAT)

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba!
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu