A hazai mezőgazdaság teljesítménye 2024-ben (Mezőgazdasági számlarendszer, 2024)

Tartalom

• Strukturális átrendeződés, visszatérő aszály
• A termelés visszaesése az árszínvonalat is húzta magával
• A ráfordítások volumene nőtt, értéke csökkent, a termelékenység romlott
• A munkavállalói jövedelem nőtt, a munkaerő-felhasználás csökkent
• Kiemelkedő a két alföldi régió szerepe
• Hazánk fontos szerepet játszik az unió kukorica-, olajosnövény- és baromfikibocsátásában
• További adatok, információk

Hazánkban a mezőgazdaság teljes kibocsátása folyó alapáron 2024-ben megközelítette a 4,2 ezer milliárd forintot, amely 5,4%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A szűkülést a teljes volumen 4,3 és a termelési árszínvonal 1,5%-os mérséklődése eredményezte. A bruttó hozzáadott érték volumene 16%-kal, folyó áron 3,3%-kal csökkent. A növénytermesztés volumene 9,8%-kal kisebb, az állattenyésztésé 4,0%-kal nagyobb lett. Több szántóföldi növény nagymértékű volumencsökkenése az előző év magas bázisával, a betakarított szántóföldi terület zsugorodásával és a klímaváltozás okozta nehezítő termelési tényezőkkel hozható összefüggésbe. Hazánk 2,0%-kal részesedett az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásából 2024-ben.

Strukturális átrendeződés, visszatérő aszály

A magyar agrárium kibocsátása és szerkezete a 2015-ös bázisévhez képest átalakuláson ment keresztül, amelynek hatásai rövid és hosszú távon egyaránt érvényesültek. Az ágazaton belüli teljesítmények átrendeződtek, míg az állattenyésztés, a kapcsolódó takarmánytermesztés és a tejágazat tartós növekedést ért el, addig a növénytermesztés, ezen belül is kiemelten a kertészeti termékek, a szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint a borászat komoly kihívásokkal szembesült. Hasonló jelenségek figyelhetők meg az Európai Unióban is annyi különbséggel, hogy hangsúlyosabb lett az olíva, az egyéb mediterrán növények termesztése is, és háttérbe szorult többek között a dohány- és a rizstermesztés, valamint az állattenyésztés, és azon belül a juh- és kecsketenyésztés. A hosszabb távú trendek az ágazat mélyebb strukturális problémáira és a belső szerkezetének átalakulására világítanak rá. Ezeket a folyamatokat tovább erősítették az elmúlt évek humán-, állat- és növényegészségügyi járványai – ragadós száj- és körömfájás, madárinfluenza, aranyszínű sárgaság, varroa atka stb. –, valamint a szélsőséges időjárási viszonyok, például a tavaszi fagyok és a nyári aszályok gyakoribbá válása. A 2023 és 2024 közötti időszakban az egyes termékcsoportokban megfigyelhető látványos növekedés vagy éppen visszaesés gyakran nem valós trendfordulót jelez, sokkal inkább az előző évi alacsony vagy magas bázis által okozott korrekciónak tekinthető. A világ agrárgazdaságát érő változások folyamatos alkalmazkodást kényszerítenek ki az ágazat résztvevőitől, és ez alól a hazai agrárium sem kivétel.

2024-ben a mezőgazdaság teljes kibocsátásának volumene (az előző évi áron számított értéke) a magas bázishoz képest 4,3%-kal szűkült. A legnagyobb mértékben a gabonafélék (4,2 százalékponttal) és az ipari növények (0,9 százalékponttal) járultak hozzá a volumencsökkenéshez.

A növénytermesztési ágazat összes termékcsoportjának termelése zsugorodott, ami alól csak néhány termékcsoport – például a gyümölcsfélék, bor – jelentett kivételt. A legnagyobb termeléscsökkenésben több, gazdaságilag jelentős haszonnövényünk is érintett, többek között a repce, a kukorica, az árpa és a búza.

• A gabonafélékből 2,3 millió hektárról 12,7 millió tonna termést takarítottak be. A betakarított terület az előző évi növekedés után 152 ezer hektárral szűkült, a termésmennyiség 16%-kal visszaesett. Kukoricából a 2023. évinél 15%-kal nagyobb területen (883 ezer hektár) 15%-kal kevesebbet, 5,3 millió tonnát arattak le. A búza betakarított területe 12%-kal, a termésmennyisége 11%-kal zsugorodott. Arányaiban a legnagyobb volumencsökkenés az árpa termesztését érintette, a termőterületének és a termésmennyiségének is közel egyharmadát elveszítette. A gabonafélék termelése a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenét 4,2, ezen belül a kukorica 1,9, a búza 1,3 és az árpa 0,9 százalékponttal csökkentette.

• Az ipari növények betakarított területe 5,0%-kal bővült, a termésmennyisége 9,1%-kal zsugorodott. Az olajos magvak betakarított területe 4,8%-kal emelkedett, ezen belül a szójáé 1,9-szeresére nőtt, a repcéé 8,7%-kal csökkent, a napraforgóé nem változott. A szója termésmennyisége 1,5-szeresére növekedett (259 ezer tonna). A két legfontosabb olajnövényünk hozama egyaránt elmaradt az egy évvel korábbitól, a repcéé 28, a napraforgóé 8,7%-kal (450 ezer, illetve 1 millió 799 ezer tonnára) esett vissza. Az ipari növények termelése a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenét 0,9, az olajos magvaké együttesen 1,0, ezen belül a repce 0,8, a napraforgó 0,7 százalékponttal csökkentette, miközben a szója 0,4 százalékponttal növelte. A cukorrépa hozama közel 2,2%-kal, 856 ezer tonnára mérséklődött.

• A zöldségfélék mennyisége 2,5%-kal 1,4 millió tonna közelébe csökkent.

• A gyümölcsfélék mennyisége (586 ezer tonna) 13%-kal kevesebb volt az előző évinél. Az almatermésűek egy hektárra jutó terméseredménye 21%-kal visszaesett, a csonthéjasoké 20%-kal nőtt. A szőlőtermés 2024-ben 379 ezer tonna volt, 7,8%-kal kevesebb a 2023. évinél.

Az állattenyésztési ágazat teljesítményét a legtöbb szemestakarmány (búza, kukorica, szója) árszínvonalának csökkenése kedvezően befolyásolta, amit az évek óta erősödő szálas- és tömegtakarmány-termesztés 2024. évi megtorpanása sem érintett kedvezőtlenül. A sertés- és a baromfiállomány gyarapodott, a szarvasmarháé és a kecskéé stagnált és a juhé csökkent, ennek és a javuló fajlagos hozamoknak megfelelően az állati termékek volumene is nőtt.

• A 2024. decemberi szarvasmarha-állomány nagysága az egy évvel korábbihoz hasonlítva enyhén mérséklődött, 861 ezer darabot tartottak a gazdaságok. A szarvasmarha ágazat a tejtermeléssel együtt a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenindexét 0,2 százalékponttal emelte.

• A sertések 2024. decemberi, 2,8 milliós állománya 7,5%-kal felülmúlta az előző évit.

• A baromfiállomány 2024 decemberére 5,0%-kal, 33,8 millióra esett vissza, ezen belül a tyúkállomány 2,4%-kal, 29,4 millióra nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A baromfiállomány változása a tojástermeléssel együtt a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenindexét 0,6 százalékponttal emelte.

• Az év során levágott vágóállatok összsúlya (1,7 millió tonna) 5,6%-kal több volt az előző évinél. A vágómarha mennyisége (112,2 ezer tonna) 3,7, a vágójuhé (19,5 ezer tonna) 1,8%-kal csökkent, a vágósertésé (591,5 ezer tonna) 7,7, a vágóbaromfié (942,7 ezer tonna) 5,6%-kal nőtt.

• A főbb állati termékek közül a tehéntej 3,3, a tyúktojás 3,4%-kal nagyobb, a gyapjú 3,7%-kal kisebb lett.

A termelés visszaesése az árszínvonalat is húzta magával

2024-ben a mezőgazdaság (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt) folyó alapáron számolt kibocsátási értéke¹ 4172 milliárd forint volt, ebből 2209 milliárd forinttal a növénytermesztés, 1664 milliárd forinttal az állattenyésztés részesedett.

A teljes mezőgazdasági kibocsátás termelési árindexe 1,5, volumene 4,3%-kal alacsonyabb volt a 2023. évinél, értéke így összességében 5,4%-kal csökkent. A teljes árindexen belül a növénytermesztési termékek termelési árszínvonala 0,4, az állatok és állati termékeké 3,3%-kal csökkent.

• A növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátási értéke 10%-kal alacsonyabb volt az előző évinél. Gabonából 901 milliárd, ipari növényekből 489 milliárd forint volt a kibocsátás. Az utóbbiak közül a legjelentősebb arányt képviselő napraforgó kibocsátása 304 milliárd forintot tett ki. A friss zöldségek 345 milliárd, a friss gyümölcsök, szőlő és bor 228 milliárd forinttal járult hozzá a teljes kibocsátáshoz.

• Az élő állatok és állati termékek kibocsátási értéke 1664 milliárd forintra nőtt 2024-ben. Az élő állatok kibocsátása 1140 (ezen belül a baromfié 494) milliárd forintot ért el. Az állati termékeké 523 (közülük a tejé 354) milliárd forint volt.

• A termelőknek nyújtott mezőgazdasági szolgáltatások 242 milliárd, a nem elkülöníthető nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységek – a hús-, a tej-, a gyümölcs- és a zöldségfeldolgozás – 59 milliárd forintos értéket képviseltek. Ez utóbbi a teljes kibocsátás mindössze 1,4%-át adta.

Trend fölötti és növekszik: a gyümölcsfélék, a bor, az állatok és az állati termékek; trend alatti és csökken: a gabonafélék, a teljes kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás; trend feletti és csökken: a takarmánynövények, a kertészeti termékek, valamint a bruttó hozzáadott érték; trend alatti és növekszik: az ipari növények kibocsátása.

A mezőgazdaság teljes kibocsátásán belül a legnagyobb részarányt az élő állatok (27%), a gabonafélék (22%), az állati termékek (13%) és az ipari növények (12%) képviselték. A teljes növénytermesztés részaránya 53, az élő állatok és állati termékeké 40% volt.

A ráfordítások volumene nőtt, értéke csökkent, a termelékenység romlott

A termékek előállítására és a szolgáltatások nyújtására fordított folyó termelőfelhasználás 2645 milliárd forint volt, volumene 2,4%-kal növekedett, árindexe 8,6%-kal csökkent, értéke összességében 6,5%-kal kisebb lett. A ráfordítások jelentősebb tételei közül a műtrágya és talajjavító szereké 14,5, az állati takarmányoké 4,0, a növényvédő szereké 2,6, az energia volumene 0,4%-kal nőtt, az egyéb termékeké és szolgáltatásoké 0,9, a vetőmagé 0,7%-kal csökkent.

2019-tól 2022-ig a növénytermesztéshez közvetlenül kapcsolható vetőmag-, palánta-, műtrágya-, talajjavító- és növényvédőszer-ráfordítások aránya a teljes folyó termelőfelhasználáson belül emelkedett (az időszak végére 28%-ra). Az elmúlt két évben arányuk ismét csökkent, 2024-ben együttesen már csak 24% volt. Az állattenyésztéshez közvetlenül kapcsolható ráfordítások – állatgyógyászat és állati takarmányok – a teljes összegből (33%-ra) növekvő arányt képviseltek szintén 2022-ig, 2024-ben részesedésük 31%-ra apadt. A többi költség (egyéb termékek és szolgáltatások, mezőgazdasági szolgáltatási díjak, gép- és épületfenntartási költségek stb.) aránya 2020 után mérséklődött, majd ezt követően 2023-ban a csökkenő trend megfordult és 2024-ben értéke elérte a 1171 milliárd forintot. A kevesebb ráfordítással előállított arányaiban még kevesebb agrártermék a mezőgazdaság termelékenységének romlásához vezetett, ami kedvezőtlen hatást gyakorolt a hozzáadott érték alakulására.

A kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbözeteként számított bruttó hozzáadott érték folyó áron 3,3%-kal alatta maradt az előző évinek, 1527 milliárd forint volt 2024-ben, volumene 16%-kal csökkent. A teljes kibocsátáson belül a bruttó hozzáadott érték aránya 37%-ot tett ki, azaz 100 forintnyi kibocsátáshoz 63 forintnyi ráfordításra volt szükség.

A nemzeti számlák előzetes adatai² szerint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat a nemzetgazdaság teljes bruttó hozzáadott értékének 3,2%-át adta 2024-ben.

A munkavállalói jövedelem nőtt, a munkaerő-felhasználás csökkent

A mezőgazdasági számlarendszer (MSZR) előírásai szerint kimutatott jövedelem eredményszemléletű, vagyis az adott elszámolási időszakhoz köthető, függetlenül attól, hogy a bevételek egy része csak egy későbbi időpontban jelenik meg. Ugyanakkor azt a jövedelmet is tartalmazza, amelyhez a saját termelésű mezőgazdasági termékek (illetve házilagos feldolgozásukkal előállított élelmiszerek) fogyasztása juttatja a háztartást. A jövedelmek forrásaként a 7. ábra bemutatja a bruttó hozzáadott értéket és a jövedelmet növelő egyéb tételeket. (A termelői áras bruttó hozzáadott értéket a terméktámogatások egészítik ki alapárasra, az egyéb termelési támogatások – termelési adókkal csökkentett – összege a kibocsátásban nem szerepel, közvetlenül a jövedelmet növeli.)

A termelési támogatások nettó összege 2024-ben 805 milliárd forintot ért el, 9 milliárddal többet az előző évinél. A támogatási jogcímeken belül az egyéb termelési támogatások aránya csökkent (1,9 százalékponttal).

A termelési tényezők (felhasznált föld, tőke, munkaerő) jövedelme az elmúlt években főként a növénytermesztés hozamaitól és termékáraitól függően változott, ami a vállalkozói jövedelem alakulását is nagyban befolyásolta. Ezzel szemben a felhasználási oldalon szereplő költségek (bérleti díjak és költségek, kamat) és az értékcsökkenésre elszámolt összeg kevésbé ingadozik. A termelési tényezők jövedelme 2024-ben 1470 milliárd forint volt, 7,8%-kal kevesebb az előző évinél.

A nettó vállalkozói jövedelem vegyes típusú, a gazdálkodó és családja (a nem fizetett munkaerő) munkájának ellenértékét és a gazdasághoz tartozó föld és tőke hozadékát együttesen mutatja. Értéke 2024-ben 27%-kal csökkent, összesen 545 milliárd forint volt.

Az éves munkaerőegységben (ÉME)³ kifejezett élőmunka-felhasználás 2024-ben 249 ezer ember mezőgazdasági tevékenységének felelt meg, ami 9,2%-kal alacsonyabb az előző évinél. A nem fizetett munkaerő felhasználása (135 ezer ÉME) tovább mérséklődött, 14%-kal maradt el a 2023-astól. A fizetett munkaerő-ráfordítás 2012-től folyamatosan emelkedő tendenciája 2017-ben megállt, átmeneti stagnálás után 2022-ben csökkent, majd a 2023. évi átmeneti növekedést 2024-ben 3,1%-os mérséklődés követte. A mezőgazdasági termelők 2024-ben 700 milliárd forintot fizettek ki munkavállalóiknak, 13%-kal többet, mint az előző évben.

A munkaerő-termelékenységi mutató információt szolgáltat a munkaerő-felhasználás hatékonyságáról, illetve lehetővé teszi az ágazatok és az országok közötti összehasonlítást.

A mutató értékét többek között a kibocsátás szerkezete, a többi ráfordítás nagysága és azok felhasználásának hatékonysága, valamint a termelési technológiák fejlettsége is befolyásolja.

2014-től 2019-ig a munkaerő-termelékenység tendenciájában emelkedett, összege meghaladta a 3 millió forintot. Az ezt követő két évben a mutató értéke stagnált, majd 2022-ben visszaesett, többek között az egész országot sújtó aszály következtében. 2023-ban viszont az előző év mélypontja után 86%-kal nőtt, 2024-ben 11%-kal csökkent. 2024-ben a változatlan alapáron számolt bruttó hozzáadott érték 16, a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátása 9,9%-kal kevesebb, az élő állatok és állati termékek kibocsátása 4,9%-kal több volt az előző évinél.

Az MSZR egyik legfőbb célja a mezőgazdasági jövedelmek és azok változásainak mérése. Az Eurostat (az Európai Unió Statisztikai Hivatala) három jövedelemmutatót határozott meg a tagországok teljesítményének egymáshoz viszonyított, illetve az időbeli változások vizsgálatára. Ezek közül a leggyakrabban használt az egy teljes munkaidős dolgozóra jutó, mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem, az „A” mutató, amely 2024-ben 5,7%-kal csökkent az előző évihez képest.

Kiemelkedő a két alföldi régió szerepe

A régiók mezőgazdasági területének nagysága és termelési adottságai különbözőek, így kibocsátásuk is egyenlőtlen. Mezőgazdasági területéhez képest számottevően magasabb aránnyal részesedik

• Budapest és Pest régió⁴ az egyéb állatok, a szarvasmarha és a burgonya,

• a Dél-Alföld a kertészeti termékek,

• a Dél-Dunántúl a gabona, az ipari növények, a bor és a sertés,

• az Észak-Alföld a juh és kecske, az egyéb állati termékek, valamint a baromfi,

• Észak-Magyarország a gyümölcsfélék és az egyéb állati termékek,

• a Közép-Dunántúl a szarvasmarha, a takarmánynövények, a tojás és a tej,

• a Nyugat-Dunántúl a baromfi, a tojás és az egyéb növényi termékek kibocsátásából.

A területileg legnagyobb alföldi régiók szerepe kiemelkedő a mezőgazdasági termelésben: folyó alapáron a teljes kibocsátás 49%-át adják, ezzel szemben a kis területű Budapest és Pest régió együttesen a kibocsátás csupán 5,6, a hegyvidékekkel tarkított Észak-Magyarország pedig 8,1%-át.

A növénytermesztés, az állattenyésztés, illetve a szolgáltatás és másodlagos tevékenységek szerinti megoszlás alapján a régiók között figyelemre méltó az eltérés. A növénytermesztés aránya Észak-Magyarországon, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön meghaladta az országos átlagot (53%), míg az állattenyésztés és az állati termékek aránya a Közép-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon volt átlag (40%) feletti.

2024-ben csökkent az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás. Magasan átlag feletti volt az intenzitás a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön, miközben Észak-Magyarországon jelentősen elmaradt attól.

A régiók legkiegyenlítettebb (relatív szórás: 6,4%) termékkibocsátását a szántó, a legváltozatosabbat (relatív szórás: 33%) a gyep művelési ág adja. Az egy hektárra jutó kibocsátás országos szinten az előbbi esetében 474 ezer, az utóbbinál 26 ezer forint volt 2024-ben.

A szántóföldi növények faj- és fajtaválasztéka a leggazdagabb, ami már rövid távon lehetővé teszi a piaci igényekhez és a termőhelyi adottságokhoz legjobban illeszthető növényszerkezet, illetve vetésforgó kialakítását. A több évig termő szőlő- és gyümölcsültetvények, valamint a gyep esetében ez nem valósítható meg.

A gyümölcs művelési ág fajlagos hozama a legnagyobb (1 millió 904 ezer forint/hektár), ezt követi a szőlőé és boré (1 millió 201 ezer forint/hektár). Az egy hektárra jutó kibocsátás az országos átlagtól számolt eltérése művelési áganként változatos képet mutat, a legnagyobb szóródás Nyugat-Dunántúlon, a legkisebb Közép-Dunántúlon figyelhető meg. Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon egyik művelési ágban sem érte el az országos átlagot.

2024-ben a vállalkozói jövedelem értéke egy hektár mezőgazdasági területre vetítve átlagosan 107 ezer forint hozamot jelentett. A fajlagos mutató régiónként tág határok (14 ezer és 168 ezer forint) között mozgott: az Észak- és a Dél-Alföldön kiugróan magas volt, a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon valamivel az átlag fölött alakult, a többi régióban jóval elmaradt az átlagostól. A jelentősen az átlag felett teljesítő két régió együttesen az összes növénytermesztési és az állattenyésztési kibocsátás közel felét (egyformán 49%-át), továbbá a kertészeti termékek, valamint a juh és kecske kibocsátásának közel héttizedét (67, illetve 66%-át) adta.

2024-ben az egy állategységre vetített vállalkozói jövedelem átlagosan 312 ezer forint volt. A fajlagos mutató nagysága a régiókban szélesebb sávban (65 ezer és 555 ezer forint) szóródott, mint az egy hektárra jutó jövedelemé. A mutató értéke szintúgy az Észak- és a Dél-Alföldön volt kiemelkedő, a Közép-Dunántúlon valamivel az átlag felett alakult, a többi régióban elmaradt az átlagostól.

Hazánk fontos szerepet játszik az unió kukorica-, olajosnövény- és baromfikibocsátásában

Az Európai Unió 27 tagállamára (EU) elkészült második előrejelzés⁵ szerint 2024-ben a közösség mezőgazdasági kibocsátása stagnált, értéke 532 milliárd euró volt. Az érték 50%-át a növényi termékek, 41%-át az állatok és állati termékek, a fennmaradó részt pedig a másodlagos tevékenységek és a szolgáltatások kibocsátása adta. A növénytermesztés kibocsátása 2,6%-kal csökkent, az állattenyésztésé 0,9%-kal nőtt 2023-hoz képest.

A mezőgazdasági kibocsátás rangsorában Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia állt az élen, ezek a tagállamok együtt a teljes uniós kibocsátás 66%-át állították elő. Közülük Németországban és Spanyolországban a legmagasabb (48, illetve 42%) az állattenyésztés részesedése, a többi kiemelt tagállamban 40% alatt alakult az arány.

Magyarország az előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 2,0%-át állította elő 2024-ben: a növényi termékek 2,1, az állatok és állati termékek 1,9%-át adta hazánk. Gabonaféléből az unió kibocsátásának 4,8, ebből a kukorica 8,4%-át termeltük meg. Iparinövény-kibocsátásunk a közösségi kibocsátás 4,8%-a volt, elsősorban az olajos növények termesztésének köszönhetően. Baromfiból az unió kibocsátásának 4,6, tojásból 1,7%-át állítottuk elő.

Az unió teljes kibocsátásán belül a bruttó hozzáadott érték aránya 44% volt, azaz 100 euró kibocsátáshoz 56 euró ráfordításra volt szükség. Olaszország, Horvátország, Spanyolország 50%-os arány felett, Észtország, Dánia, Szlovákia 25% alatt teljesített.

Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátás változatlan alapáras volumenindexe (2015 = 100) 2023-ról 2024-re mérsékelten növekedett. Ugyanakkor a tagországok között jelentős különbségek tapasztalhatók, különösen akkor, ha az egyetlen év alatti elmozdulásokat összevetjük a többéves trendekkel. 2023-hoz képest Spanyolország emelkedik ki a 11 százalékpontos volumennövekedéssel, szintén figyelemre méltó növekedés következett be Horvátországban (6,7 százalékpont), Szlovéniában (4,8 százalékpont) és Lettországban (4,6 százalékpont).

Az elmúlt két év termelési volumene alapján a tagországok közel fele a 2015-ös kibocsátási szint alatt teljesített, sőt Málta, Görögország és Finnország 90% alatt maradt, ami azt mutatja, hogy a mezőgazdasági ágazat több tagállamban nem tudta teljes mértékben visszanyerni a bázisévhez képest elvesztett kapacitásait és versenyképességét.

A Magyarországhoz hasonló termelési és kibocsátási szerkezettel rendelkező négy másik tagállam és hazánk közül nálunk alakult legjobban a teljes kibocsátáson belül a bruttó hozzáadott érték aránya, meghaladta a 35%-ot.

A 2024. évi előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátása csökkent, ennek ellenére értéke így is meghaladta az elmúlt tíz év trendjét. A tagállamok közel hattizedében szűkült a kibocsátás, értéke tíz ország esetében trend alatt alakult. Euróban számolva a legnagyobb – egyaránt trend feletti – növekedés Horvátországban, Írországban és Svédországban történt.

A hazai munkaerő termelékenysége 2024-ben romlott, értéke (12,5 ezer euró/éves munkaerőegység) az uniós átlagnak 61, a német értéknek alig 33%-át tette ki.

További adatok, információk

Módszertan

Összefoglaló táblák (STADAT)

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu