Tartalom

• Magyarország mezőgazdasági kibocsátása – az emelkedő árszint és a romló termelékenység ellentétes hatására – bővült
• A kalászosok, a sertés, a baromfi és a tej mint húzóágazatok
• Az Európai Unió kibocsátása – a javuló termelékenység és az emelkedő árszint együttes hatására – nőtt

A mezőgazdaság kibocsátása 2025-ben meghaladta a 4,4 ezer milliárd forintot, amely 6,1%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A bővüléshez a teljes termelési volumen 2,6%-os csökkenése és az árszínvonal 8,9%-os emelkedése járult hozzá. A növénytermesztés volumene 7,9%-kal kisebb, az állattenyésztésé 4,0%-kal nagyobb lett. Hazánk 2,0%-kal részesedett az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásából 2025-ben.

Magyarország mezőgazdasági kibocsátása – az emelkedő árszint és a romló termelékenység ellentétes hatására – bővült

2025-ben a mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt) folyó alapáron számolt kibocsátási értéke¹ 4428 milliárd forint volt, ebből 2298 milliárd forinttal a növénytermesztés, 1830 milliárddal az állattenyésztés részesedett. A két főágazat aránya (52, illetve 41%) az elmúlt tíz év alatt – néhány százalékpontos ingadozástól eltekintve – lényegében nem változott.

2025-ben a teljes mezőgazdasági kibocsátás árindexe 8,9%-kal nagyobb volt, volumene 2,6%-kal alacsonyabb a 2024. évinél, értéke így összességében 6,1%-kal több lett az előző évihez képest. A növénytermesztési termékek árszínvonala 13, az állatok és állati termékeké 5,8%-kal emelkedett.

A folyó termelőfelhasználás volumene 0,6%-kal mérséklődött, árindexe 4,2%-kal nőtt, értéke összességében 3,6%-kal meghaladta az előző évit. A kisebb ráfordítással előállított, arányaiban kevesebb agrártermék a mezőgazdaság termelékenységének romlásához vezetett, ami kedvezőtlen hatást gyakorolt a hozzáadott érték alakulására. A bruttó hozzáadott érték (1687 milliárd forint) előző évi áron 6,0%-kal csökkent, folyó áron 10%-kal bővült.

A termelési tényezők jövedelme 11, a vállalkozói jövedelem 21%-kal magasabb volt az előző évinél. A mezőgazdasági munkaerő-felhasználás 1,7%-kal csökkent. A termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme („A” mutató) 6,4%-kal nőtt.

A mezőgazdasági termékcsoportok közül a legnagyobb mértékben az állatok és az állati termékek járultak hozzá (1,1, illetve 0,5 százalékponttal) a kibocsátás volumennövekedéséhez, a gyümölcsfélék és a gabonafélék (1,5, illetve 1,2 százalékponttal) a volumencsökkenéséhez.

A kalászosok, a sertés, a baromfi és a tej mint húzóágazatok

A vegetációs időszakot érintő szélsőséges időjárási körülmények – különösen a tavaszi fagyok, valamint a talaj- és légköri aszály – kedvezőtlenül befolyásolták a növénytermesztés volumenét. Ez elsősorban a kapásnövények fejlődésében, valamint a gyümölcsfélék virágzásának és terméskötődésének elmaradásában mutatkozott meg. Az abraktakarmányok drágulása és a kedvezőtlen környezeti hatások az állattenyésztési ágazat teljesítményét is korlátozták. Az állatjárványügyi helyzet és a piaci verseny hatására az ágazat szerkezete átalakult: a kérődzők volumene kismértékben csökkent, miközben a sertéstartás és az állati termék előállítása (tej, tojás) került előtérbe. A vágósertéspiacon kialakult jelentős kínálati többlet a termelői árak jelentős erózióját vonta maga után.

2025-ben a növénytermesztési ágazat legtöbb termékcsoportjának termelése az időjárási anomáliák miatt csökkent, ez alól csak a kisebb kibocsátási aránnyal rendelkező borágazat jelentett kivételt. A betakarított szántóföldi terület nagysága hasonlóan alakult a tavalyihoz képest, de a vetésszerkezet átalakult és eltolódott a kisebb termelési kockázattal járó kalászosok és a napraforgó felé.

• A gabonafélék volumene 5,7%-kal kisebb lett az előző évhez képest. Legfontosabb gabonanövényeink közül a búzáé 10, az árpáé 9,0%-kal nőtt, a kukoricáé 27%-kal visszaesett.

• Az ipari növények volumene 6,7, a növénycsoport nagy részét kitevő napraforgó terméseredménye 4,3%-kal lett alacsonyabb, a kisebb részarányú repcéé 1,4%-kal emelkedett.

• A takarmánynövények termésmennyisége 4,1, a kertészeti termékeké 5,5%-kal csökkent.

• A gyümölcsfélék volumene 33%-kal zsugorodott. Az ágazat jelentős részét kitevő alma termesztése 49, az egyéb friss gyümölcsöké 35%-kal esett vissza.

2025-ben az élő állat és az állati termék teljes termelési volumene meghaladta az egy évvel korábbit.

• Az élő állatok volumene 4,2, ezen belül a baromfié 3,4, a sertésé 9,0%-kal nőtt, a szarvasmarháé és egyéb más állatfajoké enyhén mérséklődött vagy nem változott.

• Az állati termékek mennyisége összességében 3,7%-kal bővült. Az előzetes adatok szerint a 2025-ben felvásárolt tejmennyiség 1847 millió kilogramm volt, 5,0%-kal nagyobb az előző évinél.

Az Európai Unió kibocsátása – a javuló termelékenység és az emelkedő árszint együttes hatására – nőtt

Az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátási értéke² az első előzetes adatok szerint 2025-ben folyó alapáron 560 milliárd euró volt, 5,4%-kal több, mint egy évvel korábban. Az emelkedés hátterében az árszínvonal 2,9, a volumen 2,4%-os növekedése állt.

• A növénytermesztés kibocsátási értéke 3,5%-kal bővült. A legtöbb termékcsoport esetében nőtt a kibocsátás, legnagyobb mértékben a gyümölcsöké és a gabonaféléké. Az előbbi esetben a betakarított mennyiség szelíd növekedése és az árszínvonal nagymértékű emelkedése mellett 13, az utóbbi esetben a betakarított mennyiség nagymértékű növekedése és az árszínvonal csökkenése miatt 9,1%-kal lett több a kibocsátási érték.

• Az állattenyésztés kibocsátási értéke 8,8%-kal felülmúlta az előző évit. Az élő állatok, valamint az állati termékek kibocsátási értéke egyaránt nőtt. A sertés, a ló, a kecske- és a juhágazaton kívül az összes többi állattenyésztési termék kibocsátása több lett, legnagyobb mértékben a szarvasmarháé és a tojásé.

A termelési tényezők munkaerőegységre jutó reáljövedelme („A” mutató) 2025-ben 9,2%-kal növekedett, a termelési tényezők jövedelmének 11%-os növekedése, és a munkaerő-ráfordítás 0,1%-os csökkenése következtében.

• A mutató értéke nyolc tagországnál (leginkább Horvátországban, Portugáliában valamint Görögországban) csökkent, míg a legjobban Luxemburgban, Lengyelországban és Észtországban nőtt.

Az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátási értéke meghaladta az elmúlt 10 év trendjét. A kibocsátás négy tagországban csökkent, mindegyikben trend alatti mértékben.

• A tagországok közül Lengyelországban, Romániában és Spanyolországban nőtt a legnagyobb mértékben (10–15%-kal) a kibocsátás az előző évhez viszonyítva, miközben a legnagyobb (5,1%-os) visszaesés Görögországban történt.

Az unió teljes mezőgazdasági kibocsátásából Magyarország 1,9 és 2,2% között részesedett az elmúlt 10 évben. Az állattenyésztés 2,0, a növénytermesztés 2,1%-kal járult hozzá az unió kibocsátásához 2025-ben. A folyó termelőfelhasználás aránya az elmúlt 10 év során 2,1 és 2,4% között változott. A folyó termelőfelhasználás és a teljes mezőgazdasági kibocsátás arányának különbsége a megelőző két évhez hasonlóan 2025-ben is 0,2 százalékpont volt. Így Magyarország részesedése az unió bruttó hozzáadott értékéből 1,7 százalékon maradt 2025-ben.

Az unió teljes kibocsátásán belül a bruttó hozzáadott érték aránya 45%-ot tett ki, azaz 100 euró kibocsátáshoz 55 euró ráfordításra volt szükség. Olaszország, Spanyolország és Horvátország 50%-os arány felett teljesített, ellenben Szlovákiában, Luxemburgban és Litvániában 28–32% között volt az értéke.

További adatok, információk

Módszertan

Összefoglaló táblák (STADAT):

19.1.1.2. Mezőgazdasági számlák rendszere, folyó alapáron
19.1.1.3. Mezőgazdasági számlák rendszere, volumenindexek
19.1.1.4. Mezőgazdasági számlák rendszere, árindexek
19.1.1.5. Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba!
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu